Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-10-21 / 42. szám
' FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK AZ NDK ELEKTRONIKAI IPARÁBAN Az NDK elektrotechnikai iparának elöntő szerepe van a kulcsfontosságú technológiai eljárások kifejlesztésében és bevezetésében. Az elektrotechnikai kombinátok és vállalatok csupán az 1988-as év első felében több mint 27 ezer számítógépet gyártottak. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva egyharmadá- val növelték a gyorsnyomtatók, 13 százalékkal pedig az optoelektroni- kai vezetők gyártását. Az NDK szakemberei jogosan tekintik a mikroelektronikát a legkorszerűbb technológiai eljárások műszaki alapjának. Számításaik szerint széles körű bevezetésével mintegy 25 százalékos megtakarítás érhető el a nyers- és az alapanyagok fel- használásában, s hasonló mértékben növelhető a társadalmi munka termelékenysége. Egyes esetekben ennél sokkal ki- magaslóbb eredmények is elérhetők. Az NDK közgazdászai kiszámították, hogy a Cári Zeiss Jena kombinátban gyártott 64 kilobit kapacitású és 1,5 gramm tömegű adattároló áramkör ma már csaknem 250 kilo- grammnyi tranzisztort, kondenzátort, diódát, ellenállást és további elemet képes helyettesíteni. Egy 256 kilobit teljesítményű adattároló áramkörrel már egy tonnányi hagyományos elektronikai építőelemet lehet megtakarítani. A mikroelektronika célszerű kihasználásának egyik példáját a Sommerdei írógépgyár nyújtotta, ahol a gyorsnyomtatók új nemzedékével az írógépek súlyát a korábbi 33 kilogrammról 7 kilogrammra csökkentették. A bizonyítható gazdasági haszon gyors ütemben növeli az elektronikai ipar termékei iránti keresletet. Ez, amint arra a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának legutóbbi ülése is rámutatott, gyorsabban növekszik a termelésnél. Ezért annak ellenére, hogy az NDK elektronikai ipara dinamikusan fejlődik, a termelés növekedési ütemét tovább kell fokozni. (ŐSTK) Szerkezetátalakítás az együttműködésben Közvetlen kapcsolatokat a KGST-országok vállalatai és más gazdálkodó szervezetei között nem lehet felülről jövő utasításokkal kialakítani, erre csak a partnerek mélyreható kölcsönös érdekeltsége alapján kerülhet sor. Ha másként járnánk el, a nemzetközi gazdasági együttműködésnek ez a progresszív formája hitelét veszthetné. Ez a nézet nyilvánult meg a csehszlovák és a szovjet gépipari vállalatok háromnapos moszkvai értekezletén is, melynek jelentőségét az is kiemelte, hogy részt vett rajta Jozef Lenári, a CSKP KB Elnökségének tagja, a központi bizottság titkára, valamint Nyikolaj Szlunykov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. A szeptember elején megtartott értekezlet időpontja egybeesett azokkal a tárgyalásokkal, amelyeket Ladislav Gerle, csehszlovák kohászati,gépipari és elektrotechnikai miniszter folytatott a Szovjetunióban. A vitában felszólalók nyíltan rámutattak, hogy az utóbbi években számos probléma halmozódott fel, amelyek közös megoldása nem tűr halasztást. A kölcsönös árucsere értéke az elmúlt tervidőszakban 87 százalékkal növekedett ugyan, de erre a növekedésre alapvető mértékben kihatott a szovjet kőolaj és kőolajipari termékek szállítása, amelyek értéke az ötéves tervidőszakban két és félszeresére nőtt. Ezzel szemben a Csehszlovákiába irányuló szovjet gépipari kivitel csupán 14 százalékkal növekedett. A Szovjetunió gépipari kivitele egészében véve 26 százalékos növekedést ért el. A csehszlovák gépipari termelés körülbelül kétszeresére növelte a Szovjetunióba irányuló kivitelt a drágábbá vált kőolaj és más nélkülözhetetlen nyersanyagok behozatalának ellensúlyozására. A csehszlovák-szovjet kereskedelem növekedési üteme az utóbbi években jelentősen lelassult. Tavaly az előző évhez viszonyítva csupán 1,3 százalékos volt a növekedés, s 1986-ban 1985-höz viszonyítva csak 0,8 százalékot ért el. A moszkvai értekezlet résztvevői hangsúlyozták, hogy nem engedhető meg a kölcsönös kereskedelmi forgalom csökkenése, mert ez ellentétben volna országaink érdekeivel. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy ilyen veszély valóban fenyeget. Az értekezleten a kölcsönös szállítások minőségét is sokan bírálták. Nyikolaj Szlunykov például rámutatott, hogy a kölcsönösen szállított gépeknek és berendezéseknek csupán az egyharmada felel meg a világszínvonalnak, egyharmada pedig olyan termékekből áll, amelyeket már törölni kellett volna a termelési programokból. Az önelszámolás és az önfinanszírozás elve szerint gazdálkodó vállalatok nem fogják eltűrni az alacsony minőségi színvonalat, bárhonnan is érkezzen az áru. Ezzel kapcsolatban azt is meg kell jegyezni, hogy a KGST-országok egyesített piacának nélkülözhetetlen alapelve lesz a partnerek szabad megválasztása, vagyis a nemzetközi szocialista verseny. Politikai értelemben az az elv érvényes, hogy a csehszlovák-szovjet barátságot és szövetséget a minőséggel szemben támasztott nagyobb igényekkel is alá kell támasztani. Igaz ugyan, hogy a vita folyamán csak kevés konkrét, címre szóló bírálat hangzott el, ám az is igaz, hogy a partnerekkel szembeni kifogásokat a szünetekben, a négyszemközti beszélgetések, vagy az értekezlet utolsó napján kétoldalú tanácskozások alkalmával is szóvá tehették. S ez nemcsak baráti vállveregetés volt, hanem olyan emberek tárgyilagos vitája, akik nemcsak egymás között, hanem harmadik piacokon is közösen akarnak termelni, vállalkozni és kereskedni. A csehszlovák-szovjet kereskedelem minőségi színvonala elsősorban a gépipartól függ. A gépek és berendezések, szállítóeszközök kölcsönös szállításában még mindig nagy az aránytalanság, amely az elmúlt ötéves tervidőszakban tovább növekedett. Amíg 1981-ben négyszer több gépipari terméket szállítottunk a Szovjetunióba, mint amennyit onnan behoztunk, 1985-ben a szovjet kivitel a Csehszlovákiából származó gépipari behozatalnak már csak 16,6 százalékát képezte. A jelenlegi időszakban ez az arány 18 százalék körül mozog. A Csehszlovákiába irányuló szovjet kivitelben a gépek, berendezések és közlekedési eszközök részarány 9-10 százalékos (az elmúlt évben 10,8 százalékos volt), míg a Csehszlovákiából származó behozatalban ez az arány 60 százalék körüli. Ladislav Gerle miniszter az értekezleten többek között kifejtette, hogy a következő ötéves tervidőszakban körülbelül kétszer több gépipari terméket kellene szállítanunk a Szovjetunióba, mint amennyit onnan behozunk. Ez szorosan összefügg azzal a feladattal, amely gépipari termelésünk túlságosan széles skálájának beszúkítésére vonatkozik. A Szovjetunió elsősorban kutatásigényes termékek, alapanyagok és technológiai berendezések szállításával segítheti elő e cél elérését. Az értekezleten egyértelműen megnyilvánult, hogy a Szovjetunió támogatja a gazdasági szerkezetünk ésszerűsítésére irányuló törekvéseinket, s a gépipari termelés szelektív korszerűsítésével is számol. A szovjet félnek főleg csúcsszínvonalú könnyűipari és élelmiszer-ipari gépekre és berendezésekre van szüksége. A csehszlovák gépipari termelés ésszerű szerkezetének kialakításához ismernünk kellene a szovjet megrendelők távlati szükségleteit, hogy gépgyártóink idejében alkalmazkodhassanak a szovjet partnerek igényeihez. Egymás programjainak kölcsönös megismerését jelentős mértékben elősegíthetik a közvetlen kapcsolatok. Jelenleg mintegy 360 közvetlen kapcsolati viszony létezik csehszlovák és szovjet gazdálkodó szervezetek között, de ezeknek körülbelül csak a negyedrésze vonatkozik termelési kooperációra. A közvetlen kapcsolatok közvetlenül összefüggnek a technológiai fejlesztéssel, s amint arra egyes felszólalások is rámutattak, a licencpolitika hatékonyabb koordinálásával is. A harmadik országokban közösen vásárolt licen- cek a partnerek száma elősegítik a termelési kooperáció kibontakoztatását, s jó feltételeket alakítanak ki a műszaki dokumentációk egységesítéséhez. A legnagyobb akadály, amely negatívan befolyásolja a vállalatok közvetlen kapcsolatok iránti érdeklődését, abban rejlik, hogy hiányzik a gazdasági hatékonyság egységes mércéje. Ez a költségek eltérő színvonalából és szerkezetéből következik, aminek az árképzésben is mértékadó szerepe van. A legfontosabb azonban az, hogy a felek részéről nem hiányzik az akarat és az eltökéltség az ilyen problémák közös megoldásához. Reméljük, hogy a csehszlovák és a szovjet gépipari vállalatok igazgatóinak szeptemberi tanácskozása olyan kezdetet jelent, amelynek további folytatása is lesz, s az ilyen akciók, sorozatban követik majd egymást. Ezek a találkozások lehetővé teszik a kölcsönös tapasztalatcserét, egymás kölcsönös tájékoztatását, s főleg a partnerek gondolkodásmódjának és elképzeléseinek a megismerését. VÁCLAV LAVIŐKA (Svét hospodárství) Az idén Omszkban új diagnosztikai központot adtak át, melynek berendezésében Csehszlovákiában, Magyarországon és az NDK-ban gyártott műszerek is vannak. Az új diagnosztikai központ üzemeltetésének első hónpjában 4000 beteget vizsgáltak meg. A felvételen az agybetegségeket vizsgáló numerikus vezérlésű tomográf alkalmazása látható. (A CSTK felvétele) Ml SEGÍTHETNÉ ELŐ A CSEHSZLOVÁK-SZOVJET KÖZVETLEN KAPCSOLATOKAT ELSŐSORBAN ISMERNÜNK KELL EGYMÁST a KGST-országok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programjából eredő feladatok koordinálása során bizonyos áttekintést szereztünk a gépipari termelés automatizálásával foglalkozó szovjet kutató és műszaki tervező intézetek széles körű munkájáról. Az utóbbi időben intézetünk közvetlen kapcsolatainak kiszélesítése is elmélyítette ez irányú ismereteinket. Meglepődve vettük tudomásul, hogy a Szovjetunióban a programozó szakemberekből milyen nagy munkacsoportokat hoznak létre a termelés irányítási rendszerének és a termelés műszaki előkészítésének automatizálására, illetve az automatizáláshoz szükséges programellátás biztosítására. A mi gépiparunkban éppen az ilyen felkészültségű szakemberekből mutatkozik hiány. Miközben nálunk az egyes szervezeteknél csak néhány személy, esetleg tíznél több személyből álló csoport foglalkozik ezzel a feladattal, a Szovjetunióban több száz, sőt néha ezer szakembert is összevonnak az automatizálás fejlesztési problémáinak megoldására. Vitathatatlan, hogy a csehszlovák és a szovjet szervezetek közti munkamegosztás kiszélesítése, beleértve a Szovjetunióban kidolgozott és kipróbált programmodulok megvásárlását, kifejező mértékben meggyorsítaná a csehszlovák gépipari termelés automatizálását. Nemrég a kapcsolatok kialakítását bonyolult adminisztrációs körülmények nehezítették, főleg a Szovjetunió részéről, most viszont egészen más a helyzet, az átalakítás eredményeként a szovjet szervezetek saját hatáskörükben léphetnek közvetlen kapcsolatokba külföldi partnerekkel. Ez azt jelenti, hogy a közvetlen kapcsolatok gyorsabb kialakításának ma már nincsenek adminisztratív akadályai. Erről a KGST Végrehajtó Bizottságának 44. ülése részletesen tárgyalt. Akadályt jelent azonban az a körülmény, hogy a csehszlovák szervezetek, főleg a gépipar területén, nem rendelkeznek elegendő információval a szovjet szervezetek tevékenységéről és eredményeikről. Ezért ezt az akadályt is el kell távolítani a útból, hogy gyorsabb haladást érhessünk el a közvetlen kapcsolatok fejlesztésében. E probléma megoldásához több módon is eljuthatunk. A leginkább célravezető útnak tartanám azt, ha a KGST- országok egy szakosított nemzetközi célkiállítást rendeznének, amelyen bemutatnák a számításhechnika alkalmazásában elért eredményeiket a népgazdaság minden területén. Ezt a nemzetközi kiállítást megszervezhetné például a KGST illetékes végrehajtó szerve, s a KGST-országokon kívül tőkés cégek is részt vehetnének rajta. A kiállítás az érdeklődők széles köre számára mutatná be a KGST-országok automatizálásában elért eredményeit. Mindez jó alapot képezhetne az automatizálási berendezések gyártói és felhasználói közti eszmecseréhez. így fokozatosan kialakulhatna az olyan szakosított vásárok hagyománya, amilyen például a hannoveri CEBIT, a párizsi EMO stb. Ehhez bizonyos kiindulási alapot nyújthatnának a hazai Elektronizálás és Automatizálás, valamint az INVEX kiállítások, amelyek iránt a szovjet szervezetek részéről is élénk érdeklődés mutatkozik. , További lehetőség rejlik az élenjáró szovjet szervezetek rendszeres bemutatkozásában a hazai közönség, elsősorban a szakemberek számára. Intézetünk az Állami Tudományos- Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottsággal, valamint a Prágai Szovjet Tudomány és Kultúra Házával együttműködve ebben az irányban már megtette az első lépést. Ez év áprilisában megrendeztük a Minszki Műszaki Kibernetikai Intézet bemutatóját, amely nagy visszhangra talált a csehszlovák gépipari szakemberek körében. A minszki intézet a Szovjetunió legjelentősebb munkahelyei közé tartozik a mérnöki munkák automatizálása területén. A jövő év első negyedében a CNIITU Minszk tudományos kutatóintézet eredményeit is bemutatjuk, amely a KGST-országok tudományos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának 2. számú kiemelt irányzatát, a termelési és technológiai folyamatok automatizált irányítási rendszereinek a kifejlesztését koordinálja. Ezzel a szervezettel közvetlen kapcsolatokat hoztunk létre, amelyek keretében együtt dolgozzuk ki a prágai Praga vállalat mechanikai üzemének automatizált irányítási rendszerét. A szovjet partnerek javaslatot tettek egy olyan közös kísérleti munkahely létrehozására is, amely a komplex automatizálásban alkalmazott részegységek és berendezések kipróbálására, tesztelésére szolgálnak, a CNIITU Minszk tudományos kutatóintézettel együttműködve ilyen formában akarjuk kipróbálni azt is, hogy a Csehszlovákiába szállított szovjet EC 1046-os számítógéphez milyen további csehszlovák és szovjet berendezések csatlakoztathatók. A csehszlovák és szovjet szervezetek közti kapcsolatok ilyen jellegű fejlesztését semmi sem akadályozza. Az induláshoz azonban a központi szervek szintjén kell kialakítani a pénzügyi és szervezési feltételeket. MILÁN RABlSKA mérnök, a Prágai Gépipari Technológiai és Gazdasági Kutatóintézet igazgatóhelyettese
