Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-10-21 / 42. szám

„AZ IDŐ IGAZOLTA, JÓL DÖNTÖTTÜNK11 Aligha akad ma az országban olyan ember, aki ne hallott volna már a Gabcíko- vo-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésé­ről. Ám Gabőíkovo nemcsak erről neveze­tes, gyümölcstermesztéséről is híres. Ha az ember végigtekint a szelíd, változatos, idilli csallóközi síkságon, tekintete meg-meg- akad egy-egy szépen gondozott gyümölcsö­sön. A Gabőíkovói Állami Gazdaság gyü­mölcsöse több mint százhektáros. Ennek egyik ágazatvezetöje a 40 éves Bódé Pál, akit almaszüretkor kerestem fel. Első kérdé­sem természetesen az, milyen a termés.- Sose legyen rosszabb. Derűsen rámnéz, aztán így folytatja:- Gazdaságunk már évek óta nyeresé­ges. Évi nyereségünk úgy tizenöt millió korona körül mozog. Mi ehhez évente átla­gosan kétmillió koronával járulunk hozzá.- Az idén is?- Igen. Bár a barack tavasszal lefagyott, az almatermés viszont kitűnő. Meglesz a tervezett 150 vagon, így a kétmillió korona tiszta nyereség is. Közben a szüretelőkhöz értünk. Száz asszony szedi a hamvaspiros, mosolygó almákat. Óvatosan, vigyázva rakják egyen­ként a ládákba.-Az almaszedéssel nem lehet sietni - magyarázza az elnök. - A legkisebb koc­canás is árt az almának, a sérült gyümölcs hamarabb romlik, pedig a nagybani eladás csak karácsony előtt kezdődik.- Addig?- Az Agrofrigor tárolójában tartjuk.- Hol értékesítik az almát?- Főleg a hazai piacon, de jut belőle exportra is.- Meddig tart még a szüret?- Ha marad a jó idő, két hét múlva végzünk. Tovább ballagunk a fasorok között, szin­te roskadoznak a fák a gazdag terméstől.- Sok a hulló alma.- Az a jó.- Miért?- Az a bő termés jele.- Mit csinálnak ezzel a rengeteg hullott almával?- Eladjuk, igaz csak egy koronát kapunk kilójáért, de így is megéri. Az irodában folytatjuk a beszélgetést. Megmutatja a különböző kiállításokon ka­pott érmeket.- Gyümölcstermesztésben mi vagyunk a legjobbak a járásban - mondja tárgyila­gosan.- ön mióta dogozik itt?-Húsz éve, ezzel gyermekkori álmom valósult meg, azt teszem, amit a legjobban szeretek. Más munkát talán nem is tudnék ilyen szeretettel végezni. Szerinte nincsen semmi rendkívüli ab­ban, hogy már évek óta az élvonalban vannak.- Pedig tudja-e, mennyi vita folyt akörül, hogy hol és hány hektár gyümölcsöt létesít­sünk. Végül is olyan területet választottunk, amely gabonatermesztésre a legalkalmatla­nabb. Az idő igazolta, jól döntöttünk. Sok fáradozásba, kemény munkába került, míg ide jutottunk, ahol most vagyunk. A szellemi és anyagi értékek ésszerű hasznosításával, jó szervezéssel tornázták fel magukat az élvonalba.-Tudják-e a jövőben is tartani az első­séget?- Mi bizakodunk. Ma már a legkorsze­rűbb termelési módszereket alkalmazzuk. Bevezettük például a csöpögtető öntözést. Bebizonyítottuk, hogy lehet jó minőségű almát a mi körülményeink között is nyeresé­gesen termeszteni. Jó érzés tudni, hogy mi is hozzájárulunk az ország kiegyensúlyo­zottabb gyümölcsellátásához.- Tehát elégedett embernek érzi magát.- Panaszra nincs okom. Munkám elis­merésének tartom, hogy két éve engem választottak meg az üzemi pártbizottság elnökévé. Persze, van más funkcióm is.- Minek érzi magát elsősorban, kertész­nek vagy pártmunkásnak?- Mindig annak, amit éppen csinálok. Az ember értékét nem a funkciója határozza meg, hanem munkája.- A pártelnök mit tart a legfontosabbnak munkájában?- A bizalmat, a nyereséges gazdálko­dást, a megújulási készséget. Számomra fontos, hogy bízzanak bennem az emberek, párttagok és pártonkívüliek egyaránt. Azt már nálunk mindenki megértette, hogy csak a jól és pontosan végzett munka adhat rangot, tekintélyt az embernek. Aki jól dol­gozik, annak fizetéskor a borítékja is vasta­gabb. Az új iránti fogékonysággal sincs baj. Mi már ott tartunk, hogy nem az új iránti igény felkeltése, hanem a korszerű gépek és alkatrészek beszerzése az igazi gond.- Hogyan telik el egy napja?- Szinte mindig egyformán. Ma például hat órakor már itt voltam. Egyébként általá­ban egy fél órával korábban bejövök, szét­nézek a gyümölcsösben, aztán átnézem a hivatalos iratokat, leveleket, s rangsoro­lom a tennivalókat. Ma még tanácskozásra kell mennem az igazgatóhoz, délután az Agrofrigorba megyek, este pártbizottsági ülés. Építkezem, ott is akad mindig tenni­való. ' Beszélgetésünket egy fiatalember sza­kítja meg. Az elnök figyelmesen meghall­gatja, majd elmagyarázza, mit kell tennie, s kéri, ha végzett, jöjjön vissza. Látom a fiatalember arcán, hogy a pártelnök sza­vai megnyugtatják, elégedetten távozik.- Sok-e a panasz?- Egy-két eset előfordul, ahol dolgoznak, ott problém í is akad. Az élet már csak ilyen- tárja szét a karját, s egy kis ideig hallgat.- A múlt hét sokkal mozgalmasabb volt- emeli rám tekintetét. - Megválasztottuk a vállalat új vezetőségét. Az igazgatói tiszt­ségre két jelölt pályázott.- És ki kapott bizalmat?- A régi igazgató, Kovács Gyula mérnök. Azóta lendült fel az állami gazdaság, amióta ő az igazgató.- Látszik a gazdaságon, hogy itt mindig akartak valamit, de hogyan tovább?- A nehezebbé vált körülmények között is az élvonalban maradni. Ehhez pedig csak egyet tehetünk: még jobban kell dolgoz­nunk, hiszen igazában csak magunkra szá­míthatunk. Igen, így, többes számban, mert itt nem­csak a vezetőkben van meg a többet akaró törekvés, hanem a gazdaság valamennyi dolgozójában. TÖRÖK ELEMÉR Sokoldalú segítség - hatékony oktatás Látogatóban a politikai nevelés járási házában A helyiséget körbeölelö polcokon közel négyezer könyv sorakoziK. Különböző politikai kiadványok és tankönyvek, amelyeket sem a párt- pktatók, sem a hallgatók nem nélkülözhetnek. A rendelkezésre álló irodalomról pontos és részletes tájékoztatást ad a tárgyi és a szerzői katalógus, így a kiválasztás egyszerű és gyors. Ilyen szolgálatot és segítséget nyújtó könyvtárat szinte kivétel nélkül valamennyi politikai nevelés járási házában találhatunk. Az érsekújvári (Nővé Zámky) járás politikai nevelési házába azonban a többi járásból is szívesen jönnek tapasztalatokat gyűjteni, mert itt az új ötletek és kezdeményezések is tág teret kapnak. Beata Drahoáová, a könyvtári részleg vezetője valamennyi látoga­tóját szívesen fogadja. Munkájukról, szolgáltatásaikról így tájékoztat bennünket:- A könyveken kívül újságokat és kiadványokat is gyakran kölcsö­nöznek a pártoktatók és a hallgatók. Harminchárom különböző napilapot és folyóiratot járatunk, így van miből válogatni. A brosúrák kínálata ugyancsak gazdag. A politikai és egyéb ismeretterjesztő irodalmat már évek óta gyűjtjük és rendszerezzük, A rendszerezett gyűjteményt katalogizáltuk, így az érdeklődök a megfelelő kiadványt könnyen megtalálják. Többek között például kikölcsönözhetik a CSKP KB egyes üléseiről kiadott dokumentumokat, a járási pártbizottság tájékoztatóit, vagy az újításokkal, az átalakítással foglalkozó kiadvá­nyokat. A könyvtári gyűjtemény további részét az oktatást könnyítő, szemléltető segédeszközök egészítik ki. Diapozitívok és diafilmek, magnószalagra feljátszott beszédek, mágneses táblák és ismeretter­jesztő gyűjtemények, valamint falra vetíthető különféle diagrammok, táblázatok, szemléltető képek, szövegek, stb. Ezek is tartalom szerint osztályozva sorakoznak a polcokon, hogy a segédeszközt kereső könnyen tájékozódhasson. Mindez már önmagában is hatékony segítség a pártoktatók munkájához és a tanuláshoz egyaránt. Beata Drahosová a segéd­anyag-kínálatot még a sajtóiroda időszerű kiadványaival is kibővítette. Ezeket ugyancsak tematika szerint katalogizálja. így például, ha valaki egy adott ország közigazgatásáról akar valamit megtudni, vagy akár az oktatással, a nőnappal kapcsolatos előadásához kér alap­anyagot, nem távozik üres kézzel. A napilapokban és a folyóiratokban megjelent írásokról is vezetnek egy összegező tájékoztatót, hogy a jövőben ilyen segítséggel is szolgálhassanak. A pártoktatást például még úgy is segítik, hogy egy adott téma kapcsán összesített ajánlatot készítenek mindarról, ami a könyvtár­ban található, politikai irodalom, brosúra, szemléltető segédeszköz, hírügynökségi anyag, újságcikk stb. Az előadókat rendszeresen tájékoztatják gyűjteményük bővüléséről és arról is, hogy az új kiadványok, segédeszközök milyen tematikájú előadásoknál használ­hatók. Ezen túlmenően a járási szemináriumok és ideológiai konfe­renciák alkalmával vásárlással egybekötött könyvkiállításokat is ren­deznek a legújabb kiadványokból. Az oktatók, előadók mindezt megfelelően értékelik is. Például úgy is, hogy az új kiadványokra felhívják a könyvtárvezető figyelmét. Szilágyi Márta, a városi könyvtár politikai részlegének vezetője arról tájékoztat, milyenek a további elképzeléseik, terveik:-A politikai részleg kihelyezett részlegét azért nyitottuk meg itt a politikai nevelés házában, hogy az oktatók és a hallgatók közvetlen közelébe hozzuk a segédanyagot. A gyűjtemény tervszerű bővítésé­vel és a rendelkezésre álló anyag áttekinthető katalogizálásával elértük a célunkat. Szolgáltatásainkat szeretnénk tovább javítani. Elsősorban úgy, hogy a legújabb kiadványokat, a szakirodalmat rugalmasan beszerezzük, másrészt katalógusaink állandó bővítésé­vel. De terveinkben már a videotechnika és az ennek használatához szükséges filmek beszerzése is szerepel. Sajnos, vannak munkánkat gátló körülmények is. Például előfordul, hogy egyes időszerű kiadvá­nyokat és segédanyagokat késve kapunk meg, holott, ezeknek éppen fordítva, időelőnnyel kellene megérkezni. Vannak tankönyvek, ame­lyekből több kellene, de az újabb kiadás késik. Szerintem az is probléma, hogy lassan készül egyes tankönyvek javított kiadása. A legnagyobb hiány azonban a diapozitívok és a különböző falra vetíthető segédanyagok választékában van. Pedig a hatékonyabb, több ismeretet nyújtó pártoktatáshoz ezekre is szükség van éppúgy, mint arra, hogy a politikai nevelés minden járási háza keresse a korszerű, a jobb tájékoztatás, és az újszerű szolgálta­tások módját, úgy, ahogy azt az érsekújvári ház teszi. Csak így teljesíthetik maradéktalanul a CSKP KB pártoktatással kapcsolatos áprilisi határozatát. EGRI FERENC Az útnak nincs vége Az ember életében nagy fordulópontot jelent a nyugdíjkorhatár elérése. Vannak, akik várják a megérdemelt pihenést, mások pedig félnek a rengeteg szabad időtől, attól, hogy tétlenség­re lesznek kárhoztatva. Kiss Mihály, az Újbód- vai (Nová Bodva) Egységes Földműves-szö­vetkezet ellenőrző bizottságának elnöke nem sokat töprengett, nem panaszkodott az évek gyors múlására. Tudomásul vette, hogy az ember felett elszáll az idő, minden változik, a régit felváltja az új, idősebbek helyére fiatalok lépnek, ez a természet rendje. Közben azon töprengett, hogy hol teheti hasznossá magát, hol lehet még rá szükség. Szívesen beszél a múltról, az életéről, de leginkább a jelen és a jövő érdekli. A háborús nemzedékhez tartozik, ahhoz a korosztályhoz, amelyet fiatalon kényszerítet­tek a szenvedésbe, hurcoltak a koncentrációs táborokba, a halálba. Ebből a sokat szenvedett és tapasztalt nemzedékből kerültek ki azok, akik tiszta hittel, meggyőződéssel és lelkese­déssel kezdtek az új világ építéséhez. Ahogyan Kiss Mihály is tette.- Jászón (Jasov) születtem. Ott jártam isko­lába. Szerettem volna továbbtanulni, de ez akkor a magamfajta számára lehetetlen volt. Asztalosinasnak álltam. Paulinszky István mes­ternél sajátítottam el a szakma fortélyait. Meg­szereztem a segédlevelet, dolgozni kezdtem, hogy vigyem valamire. De kitört a háború. 1944 decemberében elvittek katonának. Világosan láttuk, hogy ez nem a mi háborúnk, ezért megszöktünk, de elfogtak. Először a trencíni börtönben raboskodtam, majd a mauthauseni koncentrációs táborba vittek. Ott voltunk a halál kapujában. Szeren­csére nekünk sikerült életben maradnunk. A fel- szabadulás dátuma számomra 1945. május 5-e. Hazajöhettünk, örültünk az életnek, a béké­nek, a munkának. Később, miután leszolgáltam a tényleges katonaidőmet, a szolgáltató üzemben dolgoztam. A szolgáltatások megindí­tása és fejlesztése a békeévek kezdetét, a vi­szonyok konszolidálását, az életszínvonal emelkedését jelentette. A háborús tapasztalatok, a békés életért végzett munka, a világos emberi és társadalmi célok meghatározták a helyemet. 1953-ban lettem párttag, majd a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Járási Nemzeti Bizottság szervezési osztályára kerültem. A kereskedelem és közle­kedés, az egészség- és az oktatásügy, vala­mint a szociális gondoskodás szervezése és fejlesztése volt a feladatom. A legfontosabb, egyben a legnehezebb pedig - a falvak szocia­lizálása, a földműves-szövetkezet alakítása. Nagyon sok új problémával kellett megküzde- nünk, ma már azonban a szövetkezetesítés akkori legádázabb ellenzői is elismerik, hogy nem a levegőbe beszéltünk, amikor jólétet, könnyebb munkakörülményekeket, magasabb életszínvonalat ígértünk. Abban az időben a szervezni tudó, az új társadalmat építeni akaró embereket oda he­lyezték, ahol szükség volt rájuk. És ők nem azt kérdezték, hogy mennyi lesz a fizetésük, ha­nem, hogy mi lesz a dolguk. Minden megbíza­tást pártfeladatnak tekintettek. így lett Kiss Mihály négy éven keresztül tűzoltó parancsnok a járásban, majd Bódvavendégiben (Hosfovce) a helyi nemzeti bizottság titkára. 1972-ben került az Újbodvai Egységes Földműves-szö­vetkezetbe és most innen vonult nyugdíjba is. A szövetkezetben többféle beosztásban, munkakörben dolgozott. Irányította a felvásár­lást, volt a föállattenyésztó helyettese, s leg­utóbb az ellenőrző bizottság elnöki tisztét töltöt­te be. Ez sem tartozik éppen a legnépszerűbb, legkönnyebb tisztségek közé. Könnyen szerez­het magának ellenséget az ember.-A hibák feltárása, a szabályok és törvé­nyek megtartása nem jelenti azt, hogy mi a dol­gozók érdekei ellen vagyunk - mondja.- Éppen ellenkezőleg. Az a feladatunk, hogy a szövetkezet és a dolgozók érdekeit védjük, megakadályozzuk a visszaéléseket. Minden tagnak, viseljen bármilyen tisztséget, köteles­sége megtartani a szövetkezet alapszabályza­tát. Aki ezt elfogadja, az szükségesnek tartja a rendszeres ellenőrzést, hiszen ezek nemcsak a hibákat tárják föl, hanem a kiváló eredménye­ket, a példamutató módszereket is. A szövetke­zetnek dolgos, jó tagsága van, azt hiszem, hogy eddigi eredményeink is ezt bizonyítják. Védjük a szövetkezetek vagyonát, a dolgozók érdekeit. Nyugdíjba vonulásommal nem szakad meg a kapcsolat a szövetkezettel. Ha szükség lesz rám, bármikor rendelkezésükre állok. I Kiss Mihály munkájáért minisztériumi és ke­rületi kitüntetésben részesült. Ez az elismerés ^ is arra ösztönzi, hogy tovább dolgozzon társa- I dalmi és pártvonalon, hiszen - az útnak nincs vége. FECSÓ PÁL 1 , 8 ^ 1."- j* % yroHHB0B*P2^>t%^HHP8MSö^®w^/V1g, iv-Aw’” Bodó Pál (jobbról az első) a szüretelök között

Next

/
Thumbnails
Contents