Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-10-14 / 41. szám
Az edző visszatér Jozef Venglos: „A futball becsületes munkát igényel" A futball szerelmese. Tanúskodik erről, hogy visszatért oda, ahonnét az 1982-es világbajnokság után elküldték. A válogatott élére. Dr. Jozef Venglos docens a Tátrán Ruzomberok, a Dukla Pardubice és a Slovan Bratislava színeiben játszott, az utóbbi csapat tagjaként 1955-ben bajnokságot nyert. Tíz év múlva a kenguruk országába ment, az FC Prague Sydney és az ausztrál válogatott szakvezetődéként tevékenykedett. Hazatérése után a VSS-nél és A Slovannál edzősködött, irányításával kétszer szereztek bajnoki címet a kékek. Mint az utánpótlás válogatott edzője - Jan Faberával - Európa-bajnoki diadalra vezette csapatát. 50 mérkőzésen ült a nagyválogatott kispadján Václav Jezek edző mellett, ott volt a csehszlovák labdarúgás nagy sikerénél, amikor a válogatott 1976-ban Belgrádban Európa-bajnokságot nyert. Aztán ö lett a vezetőedző. Bronzéremmel tért haza együttesével az olaszországi Ebről, később az 1982-es világbajnokság 24-es döntőjébe vezényelte a válogatottat. Edzősködött a Sporting Lisszabonnál és Malaysiában. Az idei esztendő januárjától ismét a csehszlovák válogatott szakvezetője. Újjáalakított csapatával október 18-án Luxemburgban kezdi meg a világbajnoki selejtezőket. • Hány órát foglalkozik naponta a labdarúgással?- A futball olyan erős ópium, hogy állandó rabságban tartja az embert. A válogatott csapat edzőjére ez még hatványozottabban érvényes. Szakmai kérdésekkel naponta találkozom a bratislavai testnevelési főiskolán; ehhez jönnek még az edzések és a meccsek, a szakirodalom és a videofelvételek tanulmányozása. Új dolgok felfedezése, illetve a régiek felfrissítése permanens munkát igényel. A labdarúgásban nincs megállás. Különben állva hagy a fejlődés. • Mit adott önnek a futball?- Sokat. Szinte mindent. Az egykori ru- zomberoki gyerek bekerült a csehszlovák és a világ labdarúgásának forgatagába. Sok érdekes embert, játékoát, vezetőt és más személyiségeket - ismerhettem meg. Nemcsak itthon. Szerte a világon. Betekinthettem az ún. nagy futball kulisszái mögé. Alkalmam volt meggyőződni róla, hogy milyen erős társadalmi kihatása van a futball- nak, hogy többnyire nem a minden áron való győzelmet jelenti, hogy ez a játék a világ szenvedélye, hogy az élvonalbeli labdarúgás milyen látványossággal és szépséggel szolgál. • Bizonyára nem szívesen beszél a spanyolországi világbajnokságról. De hadd kérdezzem meg: mit jelentett Jozef Vengloé számára az 1982-es vb?- Beszélni kell róla. Hogy mit jelentett? Nagyon sokat. Előtte láttam az 1974-es és az 1978-as világbajnokságot, de a hat évvel ezelőtti vb-n való közvetlen részvételem új nézőpontot alakított ki bennem. Megismerkedhettem a világbajnokság különleges légkörével, vibráló belső feszültségével, az edzői felelősséggel. A történések középpontjában lenni egészen más, mint megfigyelőként részt venni ilyen óriási seregszemlén. Elgondolkodtatóan sok új tapasztalatot szereztem. Nagyra értékelem, hogy 12 év után ismét ott lehettünk a világversenyen. Csak az idő mutatja meg, helyesek voltak-e elképzeléseink vagy sem. Elmondhatom: Spanyolország fontos állomása volt edzői pályafutásomnak. va hangulatára. Azon a bizonyos háromszögön belül (edzők-vezetök-játékosok) semmilyen ellentétek nem voltak! Csoport- ellenfeleink egyszerűen jobbak voltak nálunk. Gondolok itt Angliára és Franciaországra. A Kuvait elleni teljesítmény messze elmaradt a várakozástól... • önként adódik a kérdés: miért?- Nehéz a felelet. Döntő fontosságúnak tartottuk ezt a meccset, csakhogy nem volt az! Ha tovább akartunk jutni, le kellett győznünk Angliát vagy Franciaországot. A Kuvait elleni sikertelenség következtében a másik két meccsen nagy pszichikai nyomás nehezedett a labdarúgókra. Azt nem állíthatom, hogy a játékosok nem küzdöttek, de távol voltak optimális formájuktól. A mérkőzésből levontuk a tanulságokat. Bizonyára akadtak hibák, de bízom benne, az idő néhány akkori konklúziót helyesbít. Ugyanis nem állítható: minden rossz volt! Az edzőt nem egy mérkőzés, egy sikertelenség alapján illik megítélni. Akárcsak minden embert, hosszú távon kell értékelni. Legalábbis én így gondolom. Az edzői munka könyörtelenül igényes, felelősségteljes és kockázatos. Ezeket a nézőpontokat szem előtt tartva tértem vissza a válogatotthoz. • A spanyolországi csalódás után a Sporting Lisszabon edzője lett, majd Malaysiában működött, később a FIFA szolgálatában járta a világot, előadásokat tartott, népszerűsítette a labdarúgást; a nemzetközi szövetség megfigyelőiéként vett részt az 1986-os mexikói világbajnokságon. Akadt ideje arra, hogy figyelemmel kisérje a csehszlovák futballt?- Egy pillanatra sem veszítettem el a kontaktust a hazai labdarúgással, örültem sikereinek és szomorú voltam, amikor nem sikerült bejutnunk az 1984-es Európa- bajnokság és az 1986-os világbajnokság nyolcas, illetve huszonnégyes döntőjébe. Amikor a Sportingnál tevékenykedtem, telefonon felhívott a Sparta és én két napon belül elintéztem, hogy játszhasson csapatom ellen. Malaysiái ténykedésem idején három csehszlovák válogatott és két klubcsapat szerepelt Kuala Lumpurban. Ezek a portyák több szempontból is hasznosak voltak... • Mikor kezdett azon gondolkodni, hogy ismét átvenné a válogatott irányítását?- Csak tavaly októberben; ekkor kaptam a konkrét ajánlatot. Nagy megtiszteltetés számomra a bizalom. • Egyszer már megbukott, most se viszi semmire! Labdarúgásunkon Bek- kenbauer sem segíthetne. Jó, hogy visz- szatért! Miért vállalta, mit akar ezzel bizonyítani? Ilyen és ezekhez hasonló megjegyzések hallatszottak, amikor több mint öt év után visszatért a válogatotthoz. ..-Elég idős vagyok már ahhoz (Jozef Venglos 1936. II. 18-án született - a szerk. megj.)i hogy tudatosítsam: vannak kérdések, melyekre nem lehet nemmel válaszolni. Mondjuk, jön az ajánlat a Reáltól, a Ju- ventustól vagy a Liverpooltól és az ember egyszerűen nem utasíthatja vissza. Mert ez bizonyítási lehetőség, szakmai elismerés, dicsőség. És ha a válogatotthoz hívják, egy pillanatig sem habozhat. Minden más cselekedet helytelen és logikátlan lenne. A többi között azért vállaltam, ezt az óriási felelősséggel járó tisztséget, mert már egyszer betöltöttem. Lelkesedéssel és becsületesen végeztem munkámat. Nem emlékszem rá, hogy valamilyen ,,bünt“ követtem volna el, vagy ártani akartam volna a csapatnak, illetve valamelyik játékosnak. Az idő később megmutatta: nem könnyű a világ- és az európai élvonalba jutni. Azok, akik visszahívtak a csapathoz, valószínűleg figyelembe vették edzői múltamat is. • Amikor visszatért a válogatotthoz, mondta-e valaki, hogy az 1982-es világ- bajnokság utáni leváltása elhamarkodott volt?- Nem. Senki. Ezzel a kérdéssel ilyen szempontból nem is foglalkoztam. Úgy gondoltam: visszahívásom az 1982-es világbajnokság átértékelésének és az 1970-től végzett edzői munkám elismerésének a következménye. • Spanyolország óta hat esztendő telt el. Megváltozott-e mint ember és edző?- Racionálisabb lettem, tudásban és tapasztalatban gazdagabb. Tudatosítottam, hogy a futballvilág hihetetlenül gyorsan változik, nagyobb a konkurencia, a labdarúgásnak egyre nagyobb a társadalmi kihatása. Elmondhatom azt is, hogy mostanság már egy kicsit másképpen tekintek a futballra mint korábban. Tudatosítottam ama közmondás igazát, hogy mindenütt jó, de legjobb otthon. Tehát itthon akarok dolgozni, saját körülmények között, szurkolóink szeme láttára, akiknek véleménye bizonyára nem mindig fog egyezni az enyémmel, de akik valószínűleg úgy szeretik ezt a játékot, mint én. • Milyen irányban fejlődött az említett időszak alatt a labdarúgás? #- Univerzálisabbak lettek a járékosok, nőtt az iram, állandó versengésre képes futballnemzedék nőtt fel, olyan labdarúgók, akik képesek ellenfelükre rákényszeríteni stílusukat és villámgyorsan kihasználni az ellenfél gyengéit. Megváltozott a játékosok viselkedése is; kivételektől eltekintve jobban becsülik egymást. Nálunk sajnos ez többnyire nincs így a bajnoki meccseken. Ilyen értelemben még sok a tennivalónk. • Mit gondol, képes-e lépést tartani a csehszlovák labdarúgás a világfejlődéssel?- Szerintem igen. Azokat a változásokat, amelyekről beszéltem és amelyeket tudatosan elhallgattam, nem lehet erőszakkal „importálni". Megfelelően kell ezekre reagálni, fokozatosan átültetni sajátos körülményeink közé. Azt hiszem az alapfeltételek megvannak. A szülök és a gyerekek szeretik a futballt, megfelelő szinten van a szakmai és szervezési „hátország" is. Ezeket a lehetőségeket kell helyes irányba terelni. A hangsúlyt a gyerekekre, a tömeg- futballra, illetve az élvonalbeli labdarúgásra kell helyeznünk. A futball minden szinten következetes és becsületes munkát igényel. Sok mindent át kell értékelnünk; egyesíteni a nézeteket, hogy aztán határozottan indulhassunk a kitűzött célok felé. • Napjainkban lépten-nyomon találkozunk az átalakítás fogalmával. Hogyan képzeli ezt el labdarúgásunkban?- A társadalomban történő változások a futballt is érintik. Ez természetes. Szerintem nagyobb önállóságot kellene engedélyezni a kluboknak; mind szervezési, mind szakmai vonalon. És azon kellene fáradoznunk, hogy a labdarúgás népszórakozás legyen. Százezreknek a kispályákon és a szurkolóknak a lelátókon. • Mögöttünk van a tavaszi idény. Sőt, már ősszel is játszott egy mérkőzést a válogatott. Milyenek a tapasztalatai?- Ezek a meccsek a játékosok megismerését, összekovácsolását, a csapat konszolidálódását szolgálták. Ami a csapatot illeti, nem rossz kollektíva, lehet rá. építeni. A döntő azonban a játékosok formája és a mérkőzésekhez való hozzáállása lesz. A klubcsapatokban is! A válogatott gerincét a Sparta alkotja; a bajnokcsapat tagjai életmódban, edzésmorálban példaképül szolgálhatnak a többieknek. Sok új játékosnak is lehetőséget adtunk: Stejskal, Vlk, Hyravy, Moravcík, Weiss, Bittengel, Grussmann, Némecek, Fitzel, Fieber. Nagyjából már állóndósult a keret. • A világbajnoki selejtező csoportban Belgium, Portugália, Svájc, Luxemburg lesz az ellenfél. Hogyan látja az esélyeket?- Kiegyenlítettek az erőviszonyok, szerintem a pillanatnyi forma lesz a döntő. Számolni kell meglepetésekkel is. Minden csapat alaposan készül, gyűjti ellenfeleiről az ismereteket. Úgy gondolom, mostani válogatottunk rendelkezik figyelemre méltó futballtulajdonsággal. Láthattuk ezt néhány tavaszi mérkőzésen. Az igazi megismerést azonban csak a vb-találkozók jelentik majd. Labdarúgóinknak fel kell készülniük az ellenfelek játékstílusára, hogy rájuk kénysze- ríthessék sajátjukat. Sok függ majd a csapaton belüli légkörtől; átérzi-e mindenki a helyzet komolyságát, hisz egy futballnemzedék világbajnoki szerepléséről van szó. Ezen túlmenően pedig elsősorban a csehszlovák labdarúgás hírnevének visszaszerzése a tét. Úgy gondolom, a játékosok képességei, erkölcsi-akarati tulajdonsága, a motiváció biztosíték erre. Igényes edzésmunka nélkül azonban manapság már nem érhető el siker. LADISLAV JEZEK • A gyenge szereplésen, a keret összetételén (a sérült Masny és Kozák is tagja volt), a taktikán, a felkészülésen már nem változtathatunk. Mégis: ha lehetne, mit csinálna másképpen?- Határozottabban kérném a küldöttség kibővítését egészségügyi szakemberekkel, szakáccsal... A keretet felelősségteljesen és az adott helyzet logikájának megfelelően jelöltük ki. Ezzel az eljárással csak később kezdett visszaélni néhány emberből álló csoport, amely kiprovokálta a sorozatos bírálatokat. Kozák és Masny nem lépett pályára a világbajnokságon. És talán még vannak olyanok, akik emlékeznek akkori kijelentésemre: a két játékos nélkül is elutazhatunk a vb-re. A felkészülés a terveknek megfelelően zajlott le. Olyan tengerszint feletti magasságban edzőtáboroztunk, mint további hét válogatott, beleértve a franciát is. Tíz nappal a vb megkezdése előtt 5:1-re vertük az olasz Ascolit. Csakhogy Jakubec megbetegedett, haza kellett utaznia, Bicovskynak magas láza volt. Ez a két momentum is rányomta bélyegét a kollektíIvan Hasek (balról), a csehszlovák válogatott egyik erőssége (A CSTK felvétele) Nemrégen még mindhárman tagjai voltak a csapatnak - balról; Pavel Chaloupka, Václav Danék és Karéi Kula. Most már csak az utóbbi kettő. (Eugen Vojtísek felvétele) &ÚJ szó VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József, hetyettes főszerkesztő: Szarka István és Csetö János. Szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10., telefon: 309, 331-252. 332-301 Főszerkesztő: 532-20. Szerkesztőségi titkárság: 550-18. Sportrovat: 505-29. Gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava, Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalatának 02-es üzemében (815 80 Bratislava, Martanoviőova 21). Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 335-090, 335-091 Hirdetési iroda közéleteknek: 815 80 Bratislava. Vajanského nábrezie 15.. II. emelet, telefon: 551-83/544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - 14,70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként 13.- korona. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. (Nagy László felvétele)
