Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-10-14 / 41. szám
T. ÁGOSTON LÁSZLÓ- A gyémánt Apám, aki falusi asztalosmester volt, ablaküvegezéssel is foglalkozott. Ha üveget vágott, először gondosan leseperte a gya- lupadját, puha pokrócot terített rá, s arra tette az üvegtáblát. Aztán gondosan bejelölte a méretet, beállította a nagyvonalzót, és elővette a szemüvegtokból a gyémántot. Gyémántnak nevezték az üvegvágót, mert a végébe egy kis, kemény kő volt forrasztva, amelyik vágta az üveget. Vékonyka, cirpeló hangot hallatott, amint végighúzta az átlátszó táblán. Hasonlót a tücskök zenéjéhez. Egy csík maradt utána az üvegen. Olyasféle, mint amit a korcsolya hagy a jégen, ha jól megélezték. Aztán a két mutató- és hüvelyujja közé vette az üvegtáblát, kisség meghajlította, s úgy végighasadt a karcolás mentén, mintha sohase lett volt egyben. Olyan volt ez nekem, mint egy cirkuszi bűvészmutatvány. Irigyeltem is apámat a mesterségéért. Szerettem volna én is megtanulni, de a gyémántot soha nem adta ki a kezéből. Nagyapámnak is volt, de ő is elzárta előlem. Egymásét sem használták, mert - mint mondták- a gyémánt csak a gazdájának engedelmeskedik. Idegen kézben tönkremegy. „No hiszen, csak aggodalmaskodjatok - gondoltam.- A gyalul meg a fűrészt sem rontottam el, kipróbálom én ezt is, csak menjetek el hazulról Kilestem, hová dugja apám az üvegvágóját, és váriam. Egyik délután hosszúra nyúlt képpel állított be Attila barátom. Otthon, az udvaron futballoztak, aztán véletlenül az ablaknak pattant a labda. Ripittyára tört. Ha meglátják a szülei, nagyon megbüntetik érte. Gyorsan leakasztotta hát az ablakszárnyat és elszaladt vele hozzánk. Volt némi megtakarított zsebpénze. Ideadná, ha elég lenne a javításra.- Tedd csak el! - mondtam nagyvonalúan. - Majd veszünk rajta csokit a boltban. Az ablakot meg én elintézem. Lesöpörtem a gyalupadot, ahogy apámtól láttam, ráterítettem a pokrócot, arra az üveget, aztán fölmásztam a polcra a gyémántért. Ment minden, mint a karikacsapás. Csak hát a méret... Vagy fél centivel nagyobb lett az üveg a keretnél „Sebaj- gondoltam újra elvágjuk Aztán a felénél lecsúszott a gyémánt. Reccsent egyet, és kipoty- tyant belőle a kis kő. Falfehéren néztünk egymásra. Mind a ketté n a hátsó felünkön éreztük a porolót...- Ne félj, nem árullak el- mondta a barátom. - Tedd vissza a helyére és iszkoljunk, amíg apád haza nem ér a szőlőből! Másnap egy szekérderék ablakkeretet hoztak a műhelybe. Amint megláttam, hogy megáll a ház előtt a kocsi, azonnal sürgős dolgom támadt a falu másik végében. A vacsoránál apám csak turkálta az ételt. Bezzeg én fel sem néztem a tányérból.- Valaki hozzányúlt az üvegvágómhoz - mondta ingerülten.- Kitört belőle a gyémánt. Nincs valami mondanivalód, fiam?- Nekem? - húztam be a nyakamat. - Itthon sem voltam.- Ne bántsd a gyereket! - kelt védelmemre nagyanyám. - Biztosan nem ö rontotta el! Ha úgy lenne, legalább nekem megmondta volna.- Akkor hát maga nyúlt hozzá már megint, anyuska? Tudja, mibe kerül egy ilyen gyémánt?- Tudom hát - felelte nagyanyám, aztán hozzám fordult.- Te meg menj már lefeküdni, kisfiam! Holnap korán kell kelned. Gyorsan lefeküdtem, mielőtt kitört volna a vihar. Évekig nem került szóba a dolog, de ahányszor megláttam apám kezében a gyémántot, mindig elszégyelltem magam. Egy alkalommal aztán erőt vettem magamon, és eléálltam.- Papa! Kérlek, adj nekem két nagy pofont!- Nocsak... - ámult el apám.- Aztán miért ütném meg a felnőtt fiamat?-Csak azért, mert akkor... tudod... én rontottam el a gyémántodat. Rám nézett és megcsókolt.- Tudtam, hogy az én fiam képtelen hazugságban élni. NOBEL-DÍJASOK 1 6. A természet „tükre11 A Nobel-díjak odaítélésénél a század első évtizedeiben inkább a gyakorlatias szempontok érvényesültek, a nehéz elméleti munkákat ritkán vették figyelembe. A későbbiek folyamán vi- • szont egyre inkább előtérbe kerültek a kifejezetten elméleti tevékenységgel foglalkozó kutatók. Közéjük tartozik Wigner Jenő is. Wigner 1902-ben született Budapesten. A gimnázium elvégzése után a berlini Műszaki Főiskola hallgatója lett. Ez idő tájt ugyanitt tanult a nála két évvel idősebb Gábor Dénes is. Doktorátusát 1925-ben szerezte meg kémiából, viszont ezt követően az egyetem fizikai tanszékén helyezkedett el mint tanársegéd. 1930-tól az Egyesült Államokban dolgozik. 1938-tól a világhírű Princeton Egyetem professzora volt. Köztudott, hogy az első atomreaktort az Európából Amerikába elszármazott tudósok Chicagóban állították fel Enrico Fermi olasz tudós vezetésével. Wigner Jenő 1942-tól 1945-ig a chicagói egyetem laboratóriumának volt a munkatársa, neutronsokszorozó rendszerekkel foglalkozott, ezzel nagymértékben hozzájárult a Fermi máltai készített plutóniumtermelő atomreaktor megvalósításához. Elméleti kutatásainak fő területe az atomhéj kvantummechanikája, az elemi részek elmélete és a modern fizika több központi kérdése. A tükrözési elmélet - amelyet fő felfedezésének tartanak - a harmincas évek folyamán kezdte foglalkoztatni. Mint tudjuk, az atommagok pozitív töltésű protonból és villamosán semleges neutronból állnak. Wigner kísérletileg is igazolta, hogy a páros számú protont és neutront tartalmazó atommagok kötési energiája nagyobb, mint a környezetükben levő páratlanoké. Azt is kimutatta, hogy a magerők függetlenek a villamos töltéstől. A fenti szabálytalanságra meglehetősen sajátos elméletet dolgozott ki, amelyet \ A tarahumara indiánok § Bő monda- és legendavilá- ^ gukról ismertek. Hiedelmeik sze- ^ rint réges-régen hegyszakadé- ^ kaikban óriások laktak. Ezek ^ asszonyai egy napon az égbe ^ szálltak és az Orion csillagkép ^ legfényesebb csillagaiként vilá- 8 gítanak. A tarahumara nép azt 8 állítja magáról, hogy az égnek ^ ebből a csillagképéből hullott le ^ a hegyvilágba. Más változat sze- ^ rint farkasoktól és prérifarkasok- $ tói származnak. $ ^ Mexikó északnyugati részén, ^ a Nyugat-Sierra Madre roppant ^ sziklahegységében laknak a ta- 8 rahumara indiánok. ^ A kereken 16 ezer négyzetki- ^ lornéternyi nagyságú települést 3000 méter feletti magasságú Lelkes Miklós Tavon Tibor tolt egy csónakot. Vízicsirke csipogott. Nádiveréb keresett kerek vízikereket. Nádirigó vizitelt. Kecses köcsög vizet nyelt. Alábukott a vöcsök s meglátta a köcsögöt. Belebújt a köcsögbe a vöcsök és a kisöccse. Meglátta egy kecsege: ez a köcsög de csecse! Köcsög száján becsúszott. Vöcsök torkán lecsúszott. Kis kíváncsi kecsege. így lett finom pecsenye. Köcsög száját befogtam - köcsög vöcsök markomban! Figyeljetek, öcskösök: most bújik ki két vöcsök! Méregetik a kosok: mi a kevés, mi a sok Az én kosom okosul, míg a füle lekonyul. Holnap már megannyi kos között 6 lesz főokos, s fülelik más kosfülek: sokat bég vagy keveset? hegyek veszik körül. A Sierra Madre járhatatlan, vadregényes hegyszakadékainak védelme alatt menekültek el a tarahuma- rák a spanyolok elől a XVII. században, akik munkára akarták kényszeríteni őket az ezüstbányákban. Bár a hegyekben a természet adta körülmények között elképzelhetetlennek tetszett a földművelés, hosszú idő után mégis kukoricát és babot termeltek, juhokat, kecskéket és szarvasmarhákat tartottak, és az akkor még dús vadállományra vadásztak. A tarahumarák máig is négy-öt családot számláló településeken laknak. Kémény nélküli, kis kunyhókat építenek, vagy természetes sziklabarlangokban húzódnak meg. Minden ilyen település maga választ főnököt, az úgynevezett gobernadort. Mivel ebben a hegyi világban a tél nagyon zord, gyakran változtatják lakóhelyüket. Félnomád életet folytatnak a tűlevelű fákkal gyéren benőtt 2000 méter magas fennsíkon. Amikor a tél beköszönt, levonulnak a melegebb éghajlatú völgyekbe. A 25-30 ezer lélekszámú tarahumara nép a mexikói indiánokhoz tartozik, akik mindmáig megtartották eredeti, ősi életformáikat. Különösen ünnepi szertartásaikban mutatkozik ez meg. Gyakran összejönnek ilyen céllal, s ilyenkor a kukoricából, vízből és füvekből maguk által készített, alacsony alkoholtartalmú kukoricasört, a tesguinót isszák nagy mennyiségben. Ünnepeik sokszor napokig tartanak, közben énekelnek, táncolnak, szomszédaikkal barátkoznak. A tarahumarákat egész világ választja el az Amazonas mentén nyíllal és íjjal vadászó indiánoktól, mivel közelebb állnak a civilizációhoz. Nagy változást hozott életükbe a kilencven évig épült 1961- ben átadott vasútvonal, amely Chihuajuát, az azonos nevű szövetségi állam fővárosát és a Csendes-óceán partja mentén fekvő Los Mochist köti össze. A másik komoly változás, hogy utakat építettek magányos erdei világukban. A vasút és az utak hatására a tarahumarák települési helyein kialakult az ipar és bányászat, s jelentősen emelkedett a turisták száma. Ma már sok fiatal szegődik el munkásnak a fűrész- vagy bányaművekhez, s a látszólag gondmentes városi élet kedvéért elhagyják szülőfalujukat. Ez jellemző Amerika minden indián népére. Szemlátomást megváltoztatja az indián közösségeket, erkölcseiket és szokásaikat. Azok a tarahumarák, akik nem bányákban vagy fadöntö munkásként dolgoznak, illetve nem turistavállalkozásoknál tevékenykednek, ma is a földjeiket művelik és állattenyésztéssel foglalkoznak. A rossz minőségű földeken' kukoricát, burgonyát, dinnyét és főzelékféléket termesztenek. Akinek van néhány marhája, már a vagyonosabbakhoz tartozik. A legtöbb család csak néhány juhot, kecskét vagy sertést tart. A levágott állatok húsát a régi idők szokásai szerint napon szárítják, így tartósítják télire. A vadak kipusztulásával vadászatra ma már nincs módjuk. A tarahumarák száma a megváltozott életmód következtében erősen megfogyatkozott. Az előző évszázadban még híresek voltak egészségükről, magas életkorukról és szívósságukról. Ma gyakori a rosszul tápláltság, amely sok betegség és halál okozója. G. KALAMÁR ANGYALKA ÖSSZETETT SZAVAK Szóösszetétellel új szavakat tudunk alkotni. De nem mindegy, hogy az összetett szó tagjait hogyan helyezzük egymás mellé. Mert ugyebár a VÍZÁLLÓ mást jelent, mint az ÁLLÓVÍZ, a VILÁGNAP mást, mint a NAPVILÁG. Keress még legalább négy hasonlót! BETÜREJTVÉNY tematikailag is igazolt. Ennek lényege, hogy a természetben szimmetria van, vagyis minden eseménynek, állapotnak megvan a maga tükörképe. Filozofikusan ezt úgy fejezhetnénk ki, hogy ha egy fizikai jelenség végbement, akkor ennek tükörképe is végbement a természetben. Elméletének elfogadtatása nem volt egyszerű, hiszen a hétköznapi életben számtalan ellenpéldát láthatunk. Ha már tükörről esett szó, elég a tükörbe tekintenünk, hogy észrevegyük: arcunk két fele, testünk két fele nem egyforma. Csakhogy a tükrözési (idegen szóval szimmetria) elmélet számol ezzel a lehetőséggel. Tekintetbe veszi ugyanis, hogy bár a természet szimmetriára törekszik, külső hatások ennek a kialakulását akadályozhatják, gátolhatják. Ilyen tényező lehet például a Föld forgásából keletkező erő, a gravitáció, a folyadékörvénylés és sok más külső hatás. Az atomfizikusok a későbbiek folyamán igazolták Wigner elméletének tételeit, így nem volt már semmi akadálya a tudományos elismerésnek. Vagy mégis? 1953-ban az elemi részek kutatása közben azt észlelték a tudósok, hogy az ún. mezonok (középnehéz elemi részecskék) esetében a tükrözési elv megsérül. A tudományban minden egyes elméletet megpróbálnak általános érvényűvé tenni, idővel azonban felszínre kerülnek az elméletek alkalmazhatóságának határai. Ez történt a tükrözési elmélet esetében is. A természet ugyan törekszik a szimmetriára, de nem minden esetben képes rá. Sőt, néha egyáltalán nem. Wigner Jenő rendkívül érdekes és gazdag elméleti munkásságáért végül is 1963-ban kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Jelenleg is a legnépszerűbb és legmegbecsültebb tudósok közé tartozik: tagja az amerikai matematikai, fizikai és filozófiai társaságnak, a tudományos akadémiának. De több külföldi akadémiának és tudományos társaságnak is a tagja. Szülőhazájával szintén szoros kapcsolatokat tart fenn. Jó fél éve a Magyar Televízió Neumann János nyolcvanadik születésnapjára készített műsorában láthatták őt. OZOGÁNY ERNŐ Megfejtés A szeptember 30-i számunkban közölt feladatok megfejtése: árkád (vagy kádár), deviza, farag, jókora, nevetés, tehát; a hármas kapun. Nyertesek: Szeghy Tímea, Kulcsod (Kl'úöovec); Pásztor László, Csúz (Dub- ník); Bajusz Karolina, Lelesz (Leles); Csontos Zsuzsa, Hurbanovo; Illés Erika, Izsa (Iza).
