Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-10-14 / 41. szám
Sárguló faleveleket kerget az utcán az őszi szél. A sötét felhők mögül előbújó napot figyelve Frantiéek Horöák, a Garam- kálnai (Kalná nad Hronom) Hnb elnöke némi idegességgel a hangjában jegyzi meg:- Maholnap leesik a hó, és az alapiskola épülő tanműhelyénél még mindig sok a tennivaló, pedig azt terveztük, hogy az év végén átadjuk rendeltetésének. Egyszer cement, máskor tégla után kellett futkosni. Rég volt ilyen nehéz évünk. Mindent megteszünk azért, hogy tartani tudjuk a határidőt. A lakosság segítségéből sincs hiány. Hat éve már, hogy ez a Garam menti község, amelyhez közigazgatásilag két kisebb település, Bajka és Várad (Tekovsky Hrádok) tartozik, központi község lett. A hivatalos dolgok egy részét ma már helyben elintézheti a 2600 lakos. Három éve építési hivatala is van, amely nemcsak a helybeliek, hanem a környező kilenc település lakosságának is rendelkezésére áll. Főleg az egyéni építkezők keresik fel, de a hivatal dolgozójának más munkája is akad a közelben épülő atomerőmüvei összefüggésben.- Amikor településünket központi községgé nyilvánították, igyekeztünk felmérni a lehetőségeinket, a tennivalókat, hiszen sem víz, sem gáz, sem szennyvízcsatorna nem volt a faluban. Az üzlethálózat sem felelt meg a követelményeknek. Kezdettől tudtuk, hogy sok társadalmi munkát kell elvégezni ahhoz, hogy megfeleljünk a követelményeknek. Ha az eltelt hat évet értékelem, azt mondhatom, sokat tettünk eddig, de még nem értük el céljainkat. Az első jelentősebb siker a községi vízvezetékhálózat megépítése volt. Mindössze másfél év alatt készült el, ami sok mindent elárul az itt élő emberek szorgalmáról, arról, hogy az efsz és a község területén tevékenykedő üzemek, részlegek is kivették részüket a munkálatokból. Ez elsősorban az igazgatók tanácsának az érdeme, amelynek elnöke Juraj Varsányi, az efsz elnöke. A tanács segítsége nélkül a garam- kálnaiak nehezebben léphettek volna előbbre a fejlődés útján.- Az asszonyok örültek a leginkább annak, hogy állami beruházással, mintegy kilencmillió korona költséggel megépült a bevásárlóközpont. Az átadás óta alig több mint egy év telt el, de a megnövekedett forgalom bizonyítja, hogy a létesítmény átadásával sokat nyertünk - vélekedik Mária Ziaková, a hnb titkára. Más területen is sokat tettek. Tatarozták a művelődési központot, új szertartástermet kapott a falu, járdák épültek, Z akcióban közel három kilométeren fektették le a gázvezetéket. Már az idén mintegy harminc családi házat, intézményt kapcsolnak rá. Azt tervezik, hogy jövő év végéig faluszerte befejezik a fővezeték lefektetését. Hogy miért e nagy igyekezet, arról Frantisek Svec mérnök, a hnb alelnöke ezt mondja:-Nagy fába vágtuk a fejszénket. Ha miden jól megy, még az idén megkezdjük a szennyvízcsatorna és a szennyviztisztító állomás építését. Mivel Z akciós építkezésről, összesen tízmillió koronás beruházásról van szó, jól meg kell fogni a munka végét. Azt hiszem, körültekintő szervezőmunkával tartani tudjuk a kitűzött határidőt.- Kényszerhelyzetben vagyunk - veszi át a szót az elnök. - A múlt évben a község déli részén megkezdődött egy 228 lakásos lakótelep és két munkásszálló építése. Jövőre véget érnek a munkálatok, beköltöznek az első lakók, de hogy a szennyvíz elvezetését hogyan oldják meg, amíg mi készen nem leszünk, nem tudom. Azt hiszem, érdemes lett volna a lakás- és a szennyvízcsatorna-hálózat építésének ütemtervét összehangolni. A közigazgatásilag ide tartozó két településről sem felekedkeztek meg. Kéthetente helyben tartanak félfogadási napokat. A múlt megbízatási időszakban Bajkán vízvezeték épült, a másik településen a művelődési otthont tették rendbe. Kisebb munkák elvégzésére ebben a megbízatási időszakban is lehetőség van.-A vasútállomás korszerűsítésének is igen örültünk, de amikor elkészültek vele és megépült a vasúti felüljáró, rádöbbentünk, hogy az utazók érdekeit, kényelmét nem vették figyelembe. Szóvá is tettük ezt, de lényeges változás azóta sem történt, pedig nemegyszer a lakosok minket hibáztatnak - állítja a titkár. - Ami tőlünk telt, megtettük, az áruház mellett alakítottuk ki az autóbuszállomást, hogy az utazóknak ne kelljen az egyik járatról a másikra a főúton keresztül szaladniuk. A garamkálnaiak tavaly társadalmi munkában közel négymillió korona értéket hoznak létre. Szorgalmukkal, igyekezetükkel járási elsőségre tettek szert, ami azzal járt, hogy az SZSZK kormányától elismerő oklevelet és pénzjutalmat kaptak.-Igaz, hogy van körzeti, gyermek és fogorvos, valamint nőgyógyász a községben, de a rendelők lakásokban vannak elhelyezve. Ezért az egészségügyi központ építését nem vettük le a napirendről, de erre legjobb esetben is csak a közvetkezö tervidőszakban kerülhet sor. Az embereket foglalkoztató másik gond, hogy a településen halad át az Ipolyság (Sahy) és Érsekújvár (Nővé Zámky) közti főútvonal. Annak ellenére, hogy az út két oldalán járda van, az utóbbi időszakban több baleset is történt. A terelőút megépítéséről többször esett már szó, de egyelőre várni kell rá. Pedig az épületeken az ablakok is rezegnek, amikor a hatalmas teherautók keresztülrobognak a községen - panaszkodik az elnök. - A falugyűléseken is gyakran megemlítik ezt. Mindkét társközségben és a székhelyközségben is van óvoda. Az utóbbiban egész napos az ellátás, míg a társközségekben kevés a gyerek, így nem érdemes számukra főzni. Megoldást jelentene viszont, ha a székhelyközségi óvodából szállítanák a másik két óvodába az ebédet. A gyerekek szülei minden bizonnyal örülnének a megoldásnak. Az ezredfordulóra a fejlesztési terv szerint már mintegy négyezer lakosa lesz Ga- ramkálnának. S ha az ötemeletes háztömbök is megépülnek, egész városias lesz a község arculata, s ezzel lépést tart az ellátottság is. Ha minden sikerül, az atomerőmű közreműködésével a művelődési központot is megépítik. Hogy nemcsak az itt élő emberek látják Ígéretesnek a jövőjüket, hanem az egykor elköltözöttek is, azt bizonyítja, hogy egyre többen építenek itt családi házat.- A lakosok, a polgári bizottság, a képviselők és az üzemek hathatós segítsége nélkül nem tartanánk ott, ahol vagyunk. Segítségükre a jövőben is számítunk. A község idei kötelezettségvállalásának értéke több mint 3,5 millió korona. A mi feladatunk, hogy ezt a ,,tökét" megfelelően kamatoztassuk a magunk, a társadalom javára - mondja búcsúzás közben az elnök. . .. NEMETH JÁNOS ! A meleg nyári hónapokban sokan keresték az M üzletekben, büfékben, az ásványvizeket. Az édes limonádék nem oltják a szomjat, a hűtött ásványvízzel a dzsúsz, a Coca-Cola és a többi márkás üdítőital fel sem veheti a versenyt. Csakhogy az ásványvíz-ellátásban a helyzet nem javul. Mi az oka ennek? Ezzel a kérdéssel fordultunk Jindrich Konopác % mérnökhöz, kandidátushoz, a Balneológiái Kutató In- * tézet ásványvíz-osztályának vezetőjéhez. • Talán kiapadtak az ásványvízforrások?- Nem, erről szó sincs, de az eddiginél mégis sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelnünk ennek a természeti kincsünknek. Nemcsak a tulajdonképpeni források védelmére gondolok, de arra is, hogy gondosabban kellene az ásványvizet felhasználnunk, főleg a gyógyfürdőkben és a palackozó üzemekben. • Konkrét veszély fenyegeti a forrásainkat?- Néhány kevésbé mély forrásunkat a gyógyfürdők területén szennyezés érte, főleg a lakosság számának növekedése következtében. Másutt meghibásodtak a régebbi csatornák, de szerepet játszanak a rossz helyen elhelyezett szemetes konténerek stb. is. Negatív szerepet játszik a közömbösség, a távlatok felmérésésének hiánya, másutt pedig nehézségek merülnek fel a védekezéssel kapcsolatos munkák során is. • Előfordult már, hogy radikálisan közbe kellett avatkozniuk?- Karlovy Varyban a hidrogeológusoknak sikerült megakadályozniuk a források további szennyezését. Luhaőovicéban azonban továbbra is gondok merülnek fel. Hogy Marianske Láznéban mit kell kiállnia a híres Ambroz-féle szerelemforrásnak, arról a gondnokok sokat tudnának mesélni... • Mi a véleménye Marianské Lázné központjának fejlesztéséről?- Nagy megkönnyebbüléssel fogadtam, hogy a CSSZK kormánya döntést hozott a város fejlesztési programjának módosításáról. Miért kellett volna éppen a törésvonal övezetében építkezni? Azokon a helyeken, ahol feltör a föld alól az ásványvíz gáztartalma, és ahol újabb források tárhatók fel? Ezeken a helyeken egy nagyon szép park létesíthető. A talajt és a levegőt ezen a területen áthatja a gyógyító hatású gáz, ezt bizonyítja a szakemberek által végzett vizsgálat is. Az a tény, hogy a közeli Kereszt-forrás hozama az utóbbi'idöben csökkent, arra figyelmeztet bennünket, hogy sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a gyógyforrások védelmére. • Milyen a helyzet az ásványvizek palackozásában?- A palackozott gyógyvizek és ásványvizek többsége mély forrásokból származik. Az összes újonnan létesített palackozó üzem ilyen források mellett működik. Az üzemekben szigorúan betartják a higiéniai szabályokat. El kell azonban érni, hogy elegendően dolgozzanak a gépsorok mellett, és az ellenőrzésről se feledkezzenek meg. Ez pedig nem könnyű feladat, mert felelős, fizikailag és pszichikailag igényes, zajos és nedves környezetben végzett munkáról van szó. A munkaerő- hiányt a további automatizálás és a megfelelő javadalmazás szüntethetné meg. Ellenkező esetben aligha sikerül elérni, hogy a palackozók több műszakban dolgozzanak. Jelenleg AZ ÁSVÁNYVIZEK VÉDELMÉRŐL Az édesített víz nem oltja a szomjat három új üzem épül, a Karlovy Vary melletti Kyselcében, Veiké Zbozíban, illetve Horni Mostenicében. Továbbiak építésével is számolunk. • Ismét engedélyezték, hogy az ásványvizeket szörppel édesítsék?- Nem tudok erről, de véleményem szerint nagy kár lenne. Az ásványvíz kész természetes ital, az édesítés tulajdonképpen rontja értékét. Valamikor csak természetes állapotban palackoztuk az ásványvizeket, aztán az utóbbi két-három évtizedben kezdték szörppel édesíteni. Ennek gyakorlatilag gazdasági okai voltak, a kereskedelem nyomást gyakorolt a termelőkre és talán a fogyasztókra is. A felhasznált cukrot féláron kapták, sót, állami támogatásban is részesültek. így aztán az ár szempontjából sokkal vonzóbb volt az ízesített ásványvíz. A nyolcvanas évek elején az ásványvizek 80 százaléka édesített volt, s így kevesebb került természetes állapotban az üzletekbe. 1981-ben kormányhatározat született a cukorral való takarékoskodásról, amit akkoriban nem egészségügyi okokból, hanem a világpiaci helyzet miatt hoztak. Az ásványvízpalackozó üzemek nem kaptak a továbbiakban cukrot és így a fogyasztó végre természetes állapotban vehette meg az üdítő italt. Csupán a Frantiskovy Lázné-i üzem használt továbbra is édesítő szert, mivel nem volt olyan forrása, amelyet szörp nélkül tölthetett volna palackokba. • Mi lesz a továbbiakban?- Aggódunk. A vállalatok számára nagyobb hasznot jelentenek az édesített ásványvizek. Ez a nyereség azonban a szó szoros értelmében egészségtelen, nem kívánatos. Tudjuk, milyen a helyzet az ivóvízzel. Minősége egyre romlik, de nemcsak nálunk, ez világprobléma. A kereskedelemnek ezért az egész év folyamán az ásványvizek széles választékát kellene kínálnia. Hiszen a természetes ásványvíz fél évig, sőt tovább is tárolható. Az orvosok joggal figyelmeztetnek, hogy egyre gyakoriab- bak az érrendszeri betegségek, egyre több az elhízott ember. Ebben szerepet játszanak az édesített italok is. Legyen szó akár a szódaüzemekben, sörgyárakban, vagy más üzemekben ivóvízből előállított édes limonádékról is. Az ásványvizeket csak természetes állapotban szabadna az üzletekbe szállítani. Jelenleg sokkal kevesebbet juttatunk a piacra, mint másutt a világon. A CSSZK-ban az egy főre eső átlagos évi fogyasztás 14 liter, Szlovákiában 20 liter. A Német Szövetségi Köztársaságban az évi sörtermelés 40-50 százalékának megfelelő mennyiségben palackoznak ásványvizet, nálunk ez az arány csak 10 százalék. • A legfontosabb azonban a nyereség.- Ezért javasolnám, hogy az ásványvizek védelmének ki kell terjednie a palackozó üzemekre is. A víz ízesítésére, édeskésére úgy kell tekinteni, mint az ásványvíz eredeti jellege megmásítására. Ez összhangban áll a lakosság egészségének védelmével és ilyen értelemben kellene döntést hoznia az egészségügyi minisztériumnak is. Ellenkező esetben attól tartok, hogy rövid idő alatt visszatérünk az 1981 előtti állapothoz. Figyelembe kellene venni azt, hogy milyen lesz a vállalatok álláspontja az új gazdasági viszonyok között. • Csakhogy mi nagyon megszoktuk az édes italokat...-Aki ízesített ásványvizet akar inni, tegyen maga a vízbe citromlét, valamilyen savanyú szörpöt vagy gyümölcskompó- tot. Úgy gondolom, hogy gazdasági szempontból ezt a vendéglátóipari üzemek egységei is megoldhatnák és nemcsak a bárpultoknál. • Térjünk még vissza az ön munkájához, a kutatáshoz.- Azt csináljuk, amit tennünk kell, amit tehetünk. A gyógyforrások különfélék. Ahhoz, hogy vizüket felhasználjuk a fürdőkben, tökéletesen ismernünk kell őket. Több módszert dolgoztunk ki az ásványvizek kezelésére úgy, hogy megőrizzük természetes tulajdonságaikat. Új biológiai folyamatokról van szó, amelyeket már részben alkalmazunk is. Éppen azért, mert természetes módszerről van szó, külföldön is érdeklődnek iránta. JIRINA LIŐKOVÁ iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin ..........................iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin Frantiéek Svec Frantiéek Hornák ( A szerző felvételei) Mária Zakóvá
