Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-10-07 / 40. szám

ISZÚ 21 8. X.7. MOST KELL MEGGONDOLNI Ősszel legcélszerűbb áttérni a biológiai kertművelésre Az utóbbi években a háztáji kertészkedök - főleg a család egész évi ellátásához szükséges gyümölcs- és zöldségfélék megtermelé­sén munkálkodó kertbarátok - közül sokan egyre behatóbban érdeklődnek a kertművelés vegyszerektől mentes ún. biológiai mód­szerei iránt. A módszert népszerűsítő kiadványokból szerzett ismere­tek és ötéves gyakorlati tapasztalatok birtokában elmondhatom, hogy a biológiai kertművelésre való áttérés alapjait ősszel kell lerakni. A vegyi készítmények használatát nélkülöző kertészkedésnek ugyanis a biokomposzt használata az alapja. Ez pedig szerves anyagokból, elsősorban növényi maradványokból készíthető el leg­könnyebben. Márpedig ősszel bőven akad a kertben komposztnak való alapanyag. A biokomposzt készítésének többféle módja van. Én az Alwin Seifert által a Kertészkedés mérgek nélkül című könyvben leírt módszert választottam, részben a saját lehetőségeimhez igazítva. A kert árnyékos részében jelöltem ki a komposzttelepnek 6x1 méte­res területet. Itt 40 cm mély gödröt ástam, s a komposzttelepet 40 cm magas beton-, illetve deszkafallal vettem körül. Rétegezve halmo­zom fel a kertből származó növényi maradványokat, a konyhai hulladékokat, a nyúltrágyát stb. A folyamatos komposztálás eredmé­nyeként a telepen rendszerint 30-30 százalék érett, egyszer átforga­tott, valamint frissen rakott komposztom van. A halomba kerülő növényi maradványokat 5-10 cm-es darabokra aprítom, s 35-40 cm vastag rétegben rakom a halomra taposás-tömörítés nélkül. Erre mintegy 5 cm nyúltrágyát, majd néhány lapát agyagot teszek. Amikor éppen van, fahamut és csontlisztet is hintek a komposztra, persze csak keveset. Az egészre újabb réteg növényi-konyhai hulladék, nyúltrágya, majd legfelülre ismét agyag kerül. Érlelés közben egyszer átlapátolom a rakványt, hogy az alapanyag jól összekeveredjen, minden összetevője értékes szerves trágyává érjen. A biológiai kertművelésre való őszi áttérést az is indokolja, hogy a biokertészek nem tartják szükségesnek, sőt egyenesen ellenzik az őszi talajforgatást. Nem ásással-szántással igyekeznek elejét venni a megüresedett ágyások elgyomosodásának, hanem azzal, hogy a betakarított növényzet után azonnal bevetik mustármaggal a terü­letet. Lehet, hogy furcsán hangzik, de ennek a módszernek több előnye is van. Az első, hogy a kisebb talajmenti fagyokat is jól tűrő mustár nagyjából mínusz 7 fokig ideális talajtakarót ad. Védi a talajt a kiszáradástól, a szél- és vízeróziótól, s persze a már említett elgyomosodástól. Még október végén, sőt november elején is érdemes mustárt vetni, mert ha kelés után elfagy is a növényzet, a több centiméter hosszú gyökerek behállózzák, lazítják és levegőz­tetik a talajt. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az elhalt gyökerek és a talaj felszínét borító levélmaradványok tél végén és kora tavasszal bőséges táplálékot szolgáltatnak a gilisztáknak, vagyis kedvező feltételeket teremtenek a kertbarátok munkáját leginkább segítő földigiliszták szaporodásához. Sőt. A mustár zsenge levelei a zsályához hasonlóan a napi étrend változatosabbá tételéhez is hozzájárulnak a vitaminokban szegény késő őszi na­pokban. A gyümölcsöskertben szintén ilyenkor lehet legkönnyebben átállni. Tapasztalataim arról tanúskodnak, hogy a facsemetéket legjobb biokomposzt felhasználásával telepíteni. A kertben tűzzük ki a gyü­mölcsfák helyét, majd ássunk legalább 60x60x60 centiméteres gödröket. A kitermelt földet 15-20 napig tartó levegőztetés után keverjük össze annyi darabos (durva) komposzttal, hogy visszataka- rás után a gödrök helyén 20—40 cm magas halmocskák keletkezze­nek. Október végén vagy november elején ezekre a halmokra telepítsük a facsemetéket. KÖTELES GÁBOR Virágasztal zsúrkocsiból Szobanövényeink szárma­zásuk szerint igen sokfélék. A forró fennsíkról származnak például a kaktuszok, a vizipál- mák pedig a mocsaras vidékek lakói voltak. A szavannák fáin kúszó broméliák ugyanúgy kedvelt dísznövényeink, mint a párás trópusi és szubtrópusi erdők árnyéktűrő aljnövényei. Sajátos életfeltételeiket lehető­ség szerint télen is biztosítani kell, ami nem könnyű feladat. Egy igen egyszerű - és ol­csó - megoldással növényein­ket elegendő fényhez juttathat­juk, s a gyakori szellőztetés okozta hőingadozás káros ha­tásától is megóvhatjuk virága­inkat. Sok lakásban akad egy ,,megunt", nem használt zsúr­kocsi, vagy egy régi, de jó állapotban lévő asztalka. Ha levesszük a fedőlapjukat, a „felszabadult" felső keretbe egy odaillő, megfelelő méretű, fából, alumíniumból vagy műa­nyagból készült kis teknöt sül­lyeszthetünk. A kisebb csere­pes növényeket a teknő aljára terített kavicsos homokra állít­juk, közéjük jó minőségű földet vagy homokot szórunk, annak a tetejére pedig apró kavicsot terítünk. Természetesen csak lazán. Ez a fedőréteg biztosítja a talaj laza, levegős, nem túl nedves állapotát, s egyben vé­di a cserepek közét kitöltő föl­det a kiszáradástól. Erősebben bokrosodó vagy futó szobanövényeinket az így összeállított virágasztal szélé­re helyezzük, hogy minél töb­bet lássunk belőlük. Az asztal­ka lábaira görgős hordozótal­pat erősíthetünk, s máris gurít­hatjuk a lakás legvilágosabb- legmelegebb részébe, ahol növényeinket szellőztetés ide­jén nem érheti károsodás. Ér­demes megfigyelni, milyen jól érzik magukat növényeink egymás társaságában, s mi­lyen optimális így közelükben a páratartalom. A rögtönzött virágasztalnak nagy előnye, hogy szinte telje­sen kizárja a növényekre oly veszélyes túllocsolás lehető­ségét. Ugyanis a kis teknő aljá­ra terített homok beszívja - és egyben tárolja - a pillanatnyi­lag felesleges vízmennyiséget. A zöld lombozat vízzel, lomb­trágyával történő permetezése praktikusan, kevés fáradság­gal megoldható, ami szintén nem utolsó szempont. Vala­mint az sem, hogy az időjárás zordabbra fordultával, illetve a téli szellőztetések alkalmával az asztalkával együtt a szoba­növényeket is könnyen „vé­dett" helyre vihetjük. Mindehhez már csupán azt kell tudni, hogy a függöny gya­kori teljes elhúzásával lénye­gesen növelhetjük a szobába beáradó fény mennyiségét, ez­zel is javítva dísznövényeink életfeltételeit. (Szabad Föld) Keresett a csincsillaprém Kell-e bogyózni-magozni a szőlőt? Szüret idején a kertbarátok so­kat beszélnek a borkészítés és a borkezelés mesterfogásairól. Rendszerint vita tárgyát képezi, hogy kell-e, érdemes-e bogyózni, illetve magozni a szőlőt préselés előtt? A kérdésre - a Kertészet és Szőlészet 1981. szeptember 3-i számában megjelent Nemcsak az évjárattól függ című cikkből idézve - dr. Mercz Árpád szavaival vála­szolunk. Az érett szőlőfürt kocsánya ál­talában zöld, ritkán beírna (elfáso- dott). A zöld kocsány levének ké­miai összetételére jellemző a ma­gas kötött savtartalom és a külö­nösen sok oldható polifenol (cser- zöanyagok, összehúzó ízú, kese­rű zamatot adó vegyületpk). Ha a must a kocsányból kioldja eze­ket, vagy erős sajtolással mi juttat­juk bele a mustba, akkor romlik a bor minősége. A kocsány külön­választásával, tehát a bogyózás­sal javíthatjuk borunk minőségét. Ami a szölömagokat illeti: töme­gük 3-5 százaléka a bogyóénak, kémiai összetételükre - a borké­szítést tekintve - legjellemzőbb a magas olajtartalom (a borba ke­rülve ízrontó!), és a fenolos anya­gok mennyisége. A kocsány után a magok tartalmazzák a legtöbb összehúzó ízű, keserű zamatot adó fenolos anyagot. Mégsem magozzuk a szőlőt, mint például a meggyet, mert a viszonylagos mennyiség nem nagy, és némely borok (például a vörösborok) mi­nőségéhez tartozó vegyületeket (cserzöanyagokat, vanilint stb.) is tartalmaznak. A Dél-Amerikában őshonos, az Andok magas hegyeiben, Chile, Peru és Bolívia területén élő ne­mes csincsilla (Chinchilla lanigera) kisteny észtöi körökben nálunk még újdonságnak számít. Te­nyésztésével egyelőre csak keve­sen foglalkoznak, viszont az ér­deklődők száma egyre gyarap­szik. A CSSZK-ban Prága közelé­ben, Szlovákiában pedig Komá­romban (Komárno) van a csincsil­latenyésztés központja. A kezde­ményező kisállattenyésztök tavaly szakosított klubot alapítottak, melynek hetven tagja van. A nemes csincsilla fölöttébb ér­tékes, külföldön is jól értékesíthető prémet ad. A legalább 36 cm hosszú és 10 cm széles prémek 850 koronát érnek. Az első külde­mény az NSZK-ban talált vevőre, s az első minőségi osztály köve­telményeinek megfelelő gereznák darabjáért 30 márkát fizettek. Az NSZK-beli partner a következő szállítmányokra is vevő. A csincsillatenyésztők komáro­mi klubjában nemrég látogatást tettek a Zilinai Efsz szakvezetői, akik a tenyésztömunka 'fortélyai felől érdeklődtek. Mint mondták, úgy tervezik, hogy üzemi csincsil­lafarmot létesítenek, egyelőre öt­száz tenyészállattal. A Púchov melletti Mesteckói Efsz hasonló terveket szövöget. A klub tagjainak állománya a komáromi vár egyik átalakított bástyájában kapott helyet. A csin­csilla a rágcsálók közé tartozik, tehát elsősorban növényi eredetű táplálékon él, de a komáromi te­nyésztők speciális tápokat is etet­nek. A szakosított klub vezetői és tagjai szívesen nyújtanak felvilá­gosítást az érdeklődőknek. HOSTINA IRÉN A nemes csincsilla a világ egyik legértékesebb prémjét szolgáltatja, érthe­tő, hogy nem csupán a kisállattenyésztök, de a mezőgazdasági vállalatok is érdeklődnek a tenyésztése iránt (Finta Róbert felvétele) Teli kamra: FOKHAGYMA SÓS VÍZBEN A városi lakótömbökben, ahol nincs hűvös kamra, sem hideg pince, sós vízben lehet legkisebb veszteséggel tárolni a fokhagymát. A fokhagymát gerezdekre szedjük, megtisztítjuk, majd bébiételes üvegpoharakba rakjuk. Fél liter vízből és fél kilogramm sóból felöntöle­vet készítünk, amit hidegen töltünk a poharakba. Magá­tól értetődő, hogy ilyen ke­vés vízben a só nem oldódik fel maradéktalanul, de ez nem baj. A visszamaradó só- Lól minden pohár tetejére te­gyünk egy kávéskanálnyit. A lezárt poharakat 5-7 perc­re állítsuk forrásban lévő víz­be. Hosszabb csírátlanítás nem javasolható, mert a fok­hagyma könnyen szétfő, s például piritóshoz már nem használható. (Zahrádkár) • A gyümölcstelepítésre már készülhetünk. Ássuk ki az ül- tetögödröket, szerezzük be az érett, jó minőségű szerves trá­gyát. Kezdjük el a Bőse kobak körte, a Golden Oelicious alma* és a középérésű mandulafaj­ták szedését. * * * • A csemegeszőlőt csakis tel­jes érésben szüreteljük. A bor- kezelő anyagokat és a fajé­lesztőt vásároljuk meg. A szü­retre, a must fogadására ké­szülve tisztítsuk meg a hordó­kat, edényeket, eszközöket.-k­KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. Thomas Stearns ELIOT, amerikai származású, No- bel-díjas angol köttő és író gon­dolata (zárt betűk: C, D, T, Z, E,). 14. Mozart Szöktetés a szerájból című operájának szereplője. 15. Nö­vény. 16. Sirkert. 18. Napszak a köl­tők nyelvén. 19. Rag. 20. Tallium, arzén. 21. Azonos betűk. 23. Alkalo­id. 25. Személyes névmás. 26. A henger fele. 27. Szafaládédarab! 29. Azonos mássalhangzók. 30. Méz - szlovákul. 31. Város a Kirgiz SZSZK-ban. 32. „A“ kerülő út. 34. Régi úrmérték. 35. Szerveződő. 36. Ráma. 37. Madár, névelővel. 39. Mintadarab. 40....ék, befejező for­mula. 41. Siránkozik. 43. Juttatok. 44. Bebugyolál. 45. Határozatlan névelő. 46. Holmium, bőr. 47. Meg­szólítás. 48. Tantál, nikkel. 49. R. S. Ó. 50 Torban van! 51. Az USA tagállama. 53. A szobába. 54. Fran­ciaországi város. 55. Deciliter. 56. Végtag. 58...ok, ókori néptörzs Kö- zép-ltáliában. 60. Valamely szó be­tűinek felcserélésével alkotott más szó. 64. Formai. FÜGGŐLEGES: 2. Huzatos. 3. Német festő. 4. Szép. 5. Jelez. 6. Visszalő! 7. Üt. 8. Mókus. 9. Füves terület. 10. London peremei. 11. An­gol államférfi. 12. Lovas nomád nép. 13. Határozószó. 14. ELIOT máso­dik gondolata (zárt betűk: N, NN, N, Z, R). 17. Nyár végén kikelt csirke. 22. Szerszám. 24. Szovjet repülőgé­pek jelzése. 25. Maga előtt hajt. 27. A skandinávok középkori vándor dal­noka. 28. Féltve óvott. 30. Az egész­ségre káros anyag. 32. Előtag + tesz. 33. Vés. 34. Mélyedés. 35. Oxigénigényes. 36. A kelleténél előbb történő. 38. Tornác. 39. Ma­rokkói város. 41. Képző. 42. Autótí­pus. 44. Beleakad. 45. Növény. 47. A múlt idő jele. 49. Hangszer. 51. Vissza: az eszkimók hókunyhója. 52. Égési termék. 54. A jurakorszak felső szakasza. 55. Ének. 57. Né­mán remél! 59. Z. A. E. 61. Tiltószó. 62. Radon. 63. Ad acta. A szeptember 23-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Jobb egy mentő ötlet, mint egy mentöegylet. Könyvjutalomban részesülnek: Ondró Emö, Stúrovo, Bárdos Edit, Rimaszombat (Rimavská Sobota), Polcsányi Sándor, Kassa (Kosice), Horváth Erzsébet, Bratislava, Takács József, Sókszelőce (Selice).

Next

/
Thumbnails
Contents