Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-30 / 39. szám
Nem csak a pénz, a munkaerő is kevés Eredmények és gondok a Kövecsesi (Őtrkovec) Gyümölcstermesztő Állami Gazdaságban Nagyszemű, ízletes feketeszedret szüretelnek az idén a naprágyi (Neporadza) hegyoldalakon. A nálunk még kevésbé ismert tüskétlen szeder meglehetősen hosszú úton jutott el Kanadából a kövecsesi (Strkovec) Gyümölcstermesztő Állami Gazdaságba. A kiváló tulajdonságokkal rendelkező bogyósgyümölcs meghonosításával Magyarországon má/ évek óta kísérleteznek. A nemesített gyümölcsfajjal elért eredmények láttán, a Semex szakágazati vállalat is rendelt ültetőanyagot a gyümölcstermesztésre szakosodott Stupavai Állami Gazdaság részére. Ebből a kövecsesi gazdaság naprágyi részlegére is jutott valamennyi. A telepítés hat hektáron két éve vette kezdetét, így az első ültetvény tulajdonképpen már a múlt évben adhatott volna „kóstolót". Csakhogy a szakemberek úgy okoskodtak, ha az első évben visszametszik a töveket, az elkövetkező évben erősebb hajtásokat nevelhetnek és nagyobb terméshozamot adhatnak. Sokan a fejüket csóválták az érveket hallva, ám ez a szakembereket nem tántorította el szándékuktól. S nekik lett igazuk, az idén minden várakozást felülmúló termést kínál a tüskétlen szeder. A tervezett öt tonna helyett legalább tízet tud értékesíteni a gazdaság, aminek a termelőkön kívül a rimaszombati (Rimavská Sobota) Riso konzervgyár dolgozói örülnek a legjobban. Az igazsághoz tartozik, hogy az idény kezdetén volt némi vita az ár körül, ami a termelőket és a felvásárlókat egyaránt bosszantotta. Ez a gyümölcsféleség nálunk egyelőre ismeretlen, ezért a felvásárlási árat - a vadon termő szederéhez hasonlóan - kilónkénti 10 koronában határozták meg. Ezzel a termelők természetesen nem értettek egyet. Elsősorban azzal érveltek, hogy a nemesitett gyümölcs előnyösebb bel- tartalmi értékű, s a termelése bizonyos költségeket is igényel. A vita eldöntésére laboratóriumi vizsgálatot végeztek, melyek a termelők állításait igazolták. így végül kilónként 14 koronában állapították meg a felvásárlási árat, s kezdetét vehette a betakarítás és feldolgozás. A gazdaság vezetői úgy számítják, hogy a szakaszos érés ellenére legkésőbb október közepére befejezik a szüretelést. Az esetleges korai fagyoktól nem kell tartaniuk, ugyanis a talajmenti fagy a termésben nem tesz kárt. A töveket télen is csak a mínusz 25 fokot meghaladó hideg veszélyezteti. Sajnos, nem minden bogyósgyümölcs képes ennyire dacolni a szélsőségektől sem mentes gömöri időjárással. Például a gazdaság málnaültetvénye a két évvel ezelőtti fagykár következtében még az idén sem nyújtott kielégítő hozamot. Ezt jelzi, hogy a tervezett 30 tonna helyett mindössze 10 tonna málnát tudott értékesíteni a gazdaság. A szerény hozamnak azonban egyéb oka is volt. Egyebek között a munkaerőhiány, ugyanis az érés és a szüret kezdete egybeesett a szamócaszürettel, s a gazdasági vezetés arra a következtetésre jutott, ha már valaminek mindenáron vesznie kell, akkor a több munkát, de kisebb jövedelmet adó málna legyen az. Később pedig, amikor már lett volna kivel betakarhatni a termést, a vihar és a jégeső „leszüretelt" helyettük. Az állami gazdaságnak mindössze 124 állandó dolgozója van, s ez főleg a szamóca- és málnaszüret idején nagyon kevés. A környékbeli iskolák diákjain kívül a részes szüretelők szintén nagy segítségére vannak a gazdaságnak. Sokakat csábít, hogy pénz helyett gyümölccsel fizetnek munkájukért, így a hétvégeken olykor több százan is szedik az ízletes gyümölcsöt a hegyoldalakon. A nem éppen kedvező feltételek ellenére, szamócából a gazdaság teljesítette értékesítési feladatát. A mintegy 17 hektár első éves telepítés nem sokat termett, ám az összterület átlagában elért 5 tonnás hektárhozam hozzávetőlegesen megfelel a helyi feltételeknek. Persze sokan mondogatják, hogy öntözéssel növelni lehetne a hozamot, csakhogy egyelőre az új telepítések rendszeres vízellátását is gond megoldani. Javulás csak a 9. ötéves tervidőszakban remélhető, amikor csővezetékek segítségével harminc hektárra terveznek vizet „hozni" a Sajóból. Hiába szeretnének fejleszteni, csak addig nyújtózhatnak, ameddig a takarójuk ér. Egy korszerű hütőtárolóra legalább olyan szükségük van, mint az öntözőrendszerre, de tudják, hogy az elkövetkező öt-tíz évben aligha lesz pénzük a felépítésére. A gazdaságnak egyelőre különben is elég bizonytalan a jövője. Bizonyosra vehető, hogy a stupavai igazgatósághoz tartozó, kelet-szlovákiai szakosított állami gazdaságok önálló állami vállalattá alakulnak, s januártól kiválnak a stupavai vállalatból. Ezzel szemben a közép-szlovákiai gazdaságok - legalábbis egyelőre - maradnak, s ezzel együtt valószínűleg a gazdasági feltételeik is. Pedig bőven akad megoldásra váró feladat. Például a kövecsesi gazdaságban mindenekelőtt a munkaerőhiányt kell megoldani. Most is több mint húsz fő hiányzik a tervezett létszámból, s jövőre nem kevesebb, de több lesz a dolguk. A szilváson kívül 7 hektár cseresznye- és 20 hektár meggyültetvény termőre fordulását várják, nem beszélve a már említett bogyósgyümölcsökröl, melyekre az élelmiszeriparnak szintén nagy szüksége van. A gépesítés enyhíthetné a gondokat, de ahhoz szintén pénz kell. Lesz-e, jut-e rá a vállalati költségvetésből? HACSI ATTILA Kozma Ernő főszakács és Pompos Béla az ebédadagot készíti elő ◄--------------------------------------------------------ján megállapították, hogy legalább hatvan ebéddel több fogyna naponta. Ez azt jelenti, hogy konyhájuknak jó hire van és ez egyben jobb munkára is kötelezi őket. Ezért a jövőben újabb ételfélékkel bővítik az étlapot. Helyet „szorítanak" a tésztaféléknek is. Minden héten kalácsot is sütnek. Remélik, ebeket is megkedvelik a kosztosok. . Az egységes földműves-szövetkezet nemcsak a termelésben, ér el jó eredményeket. A Lévai (Levice) járásban ezen a téren az elsők közé tartozik, de az elmúlt években az élet- és munkakörülmények javításáért is sok elismerésben részesült a vezetőség. Formálódik és egyre jobban összekovácsolódik a nagy kollektíva. Mutatja az utat, hogyan kell haladni tovább a negyven évvel ezelőtt megkezdett úton. Mert a szövetkezethez tartozó Tőre (Túra) községben alakult meg Csehszlovákiában elsőként az egységes földműves-szövetkezet. Nehezen indultak a járatlan úton. Kezdetben még a munkateljesítményeket is alig tudták meghatározni, kifejezni munkaegységben a keresetek összegét. De már akkor is sokat tettek szociális téren. Most az egyesült szövetkezetben sokkal kedvezőbbek a feltételek. Azt akarják, hogy minden tag otthon érezze magát „a nagy családban". Ezt segíti elő a közös étkeztetés is, amely a legszínvonalasabbak közé tartozik a járásban. BÁLLÁ JÓZSEF A szövetkezeti mozgalom kezdetének időszakában a földműveseket azzal is rémisztgették, hogy parancsra, közösen kell majd étkezniük. Katonaságnál használt evőeszközöket és edényeket kapnak. A „sajka mese" azóta már feledésbe merült. Nagy fordulat történt a földművesek életében. Ma már az egységes földműves-szövetkezetekben korszerűen berendezett éttermekben kapnak mindennap meleg ételt jutányos áron. A vezetők •sem sajnálják a ráfordításokat, mert tudják, hogy azok kamatostul megtérülnek, . mert ha a tagnak kevesebb a gondja, akkor nagyobb teljesítményt nyújthat a munkahelyén. A Garam mentén gazdálkodó sárói (Sárovce) Béke Egységes Földműves- szövetkezet szociális programjában is nagy teret kap a közétkeztetés. Amint Kazlov László mérnök, a szövetkezet elnöke látogatásunk alkalmával elmondotta, a vezetőség többi tagjával együtt mindent megtesznek azért, hogy a szövetkezeti tagok szép környezetben étkezhessenek. Fokozatosan korszerűsítik a konyha berendezéseit is. Törődnek azzal, hogy az ételek készítéséhez szükséges alapanyagokat a konyha vezetője idejében beszerezhesse. Meghallgattuk a konyha dolgozóinak véleményét is. Kozma Ernő, főszakács az étlap összeállításáról beszélt. Elmondotta, hogy főztjükkel nagyon elégedettek a tagok. Főleg akkor, ha húsétel kerül az asztalra. Sajnos, a tésztaféléket a kosztosok egy része nem kedveli. Aratás idején több mint kétszáz ebédet főztek és a megrendelések szerint 120-130 adag uzsonnát készítettek. A munka idényjellege szerint alakul naponta az ebédek rendelése. Az ételt a határba is készségesen kiszállítják. Lojt Józsefné, a kollektíva vezetője arról beszélt, hogy az ételek készítéséhez szükséges húst és fűszereket általában nem túl sok nehézség közepette szerzik be. Nagyobb gondot okoz, hogy a faluból is szeretnének többen a szövetkezet éttermében étkezni. A jelentkezések alapFűri Eszter a korszerű mosogatógép segítségével ötszáz tányért tisztít meg naponta (Lőrincz János felvételei) A rendezők által nem várt szép számú érdeklődő szakember gyűlt össze az Ekecsi (Okoc) Egységes Földműves-szövetkezetben, ahol a Bajai Kukoricatermelési Rendszer Közös Fejlesztő Vállalat csehszlovákiai központja bemutatóval egybekötött szakmai napot tartott a partnergazdaságok képviselői részére. Nálunk a termelési rendszereket kezdetben kisebb-nagyobb fenntartással fogadták. Hogy ezen a kétségeken már rég túljutottunk, azt a minapi rendezvény is bizonyította. A BKR hazánkban jelenleg 29 796 hektáros területen fejti ki tevékenységét. Ebben az évben is több mezőgazdasági vállalat csatlakozott a rendszert képviselő ekecsi alközponthoz. Újabban a szlovákiai szövetkezeteken és állami gazdaságokon kívül több csehországi gazdaságnál is a rendszer szakembereinél^ útmutatásai alapján termesztik a kukoricát. A föbeszámolóból, melyet Nagy Ignác, a BKR igazgatóhelyettese tartott megtudtuk, hogy a termelési rendszer által irányított gazdaságokban az utóbbi években hektáronkénti átlagban 7,06 tonna kukorica termett, lényegesen több, mint a saját technológiával termelő vállalatoknál. Annak ellenére, hogy a gyakorlat azt bizonyítja, az újonnan belépő partnergazdaságok az első években rendszerint nem érnek el számottevő hozamnövekedést, az idei terméseredmények jónak mondhatók. Jövőre szupertechnológia Pedig az idén az aránylag enyhe telet száraz tavasz és aszályos nyár követte. A tanácskozáson részletesen elemezték a vegetációs időben elvégzett munkafolyamatok hatékonyságát, valamint azt a 22 féle technológiai alapműveletet, melyeket a BKR alkalmaz. A tudományos-műszaki vívmányok gyakorlati alkalmazása a jövőben a rendszergazda munkáját is könnyíteni fogja, mivel számítógépes adatfeldolgozás segíti majd a szakemberek munkáját. Ezzel párhuzamosan szuperintenzív technológia bevezetésével kívánják megőrizni a nálunk méltán kivívott hírnevet és elismerést. A Kromérízi járásból, pontosabban a Morkovicei Efsz-böl a szakemberek először vettek részt a fajtabemutatón. A szövetkezet csupán néhány napja tagja a rendszernek. Pavel Trávnicek mérnök, a szövetkezet növénytermesztési ágazatának vezetője egyebek között arról beszélt, hogy ritkán van módja ennél jobb üzletet kötni a szövetkezetnek. Igaz ugyan, hogy a 700 hektárnak egyelőre mindössze a felén kezelik a BKR útmutatásai szerint a kukoricát, de jövőre már nem lesznek kivételezett táblák. Az idei hozamot 6 tonna körülire becsülik, s mivel nincs módjukban öntözni a növényzetet, a terméskilátással nagyon elégedettek. Mint azt a Kromérízi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főmérnöke később elmondta, nekik az tetszik a legjobban a magyarországi partnervállalat tevékenységében, hogy maradéktalanul teljesíti a szerződésben vállaltakat. Kitűnő hibrideket kínál termesztésre, továbbá a nálunk hiánycikknek számító herbicideket is elő tudja teremteni. A kezdeti nehézségeken, bizonytalanságokon pedig átsegíti őket a két kihelyezett mérnök, Arany Sándor és Sill Tibor. XXX- Nekünk sokkal rosszabbra sikeredett ez az esztendő, mint a nyolcvanhetes volt - mondta Péli Vilmos, az ipolysági (Sahy) Vörös Lobogó Efsz növénytermesztési ágazatának irányítója. - A 200 hektáros kukoricaterületet sajnos nem tudjuk öntözni, így csak 4,5-5 tonna, amit hektáronként remélhetünk. De még ez is a rendszer előnyét igazolja. Másrészt bosszantó, hogy a BKR ebben az évben nem tudott ellátni bennünket kellő mennyiségű talajfertötlenítővel, pedig nagy szükség lett volna rá. A Losonci (Lucenec) járáshoz tartozó galsai (Holisa) Május 1 Efsz-t Nyeste Zoltán mérnök képviselte. Ök 300 hektáros területtel kezdtek, amiből 100 hektárt öntözni is tudtak. Tavaly öt tonnán aluli hozamok születtek, viszont az idén a rendszeres szakmai útmutatásoknak és a szolgáltatásoknak- köszönhetően valószínűleg elérik a 6 tonnás hektárhozamot. Mivel csak tavasszal léptek be a Bajai Kukoricatermelési Rendszerbe, volt mit pótolniuk. Az őszi talajmunkákat ugyan aránylag jó minőségben végezték el, de a rendszergazda által javasolt vegyszereket csak tavasz- szal tudták bedolgozni a talajba. A Zvoleni járási Terényi (Terany) Efsz-ből La- dislav Koterik és Jana Poliaková mérnökök jöttek el a Csallóközbe ismereteket gyűjteni. Szövetkezetükben 200 hektáros területen termelnek kukoricát. Elégedettek a rendszer nyújtotta szolgáltatásokkal, a jövőben mégis csökkentik a kukorica termőterületét, mivel a rossz, agyagos földjeiket még nem tudják öntözni. A felszabadult területen - mint mondták - inkább napraforgót fognak termeszteni, szintén a magyarországi rendszer útmutatásai alapján. Manapság a mezőgazdasági üzemekben leggyakrabban a növénytermesztés helyzetéről, kilátásairól hallani. Nem véletlenül, hiszen ez az ágazat adja az alaptevékenységből származó nyereség számottevő részét. Meg kell tehát gondolni, hogy az átalakítás sürgetőbb feltételei között mit lehet és kell tenni ennek az ágazatnak a továbbfejlesztéséért. SZITÁS GABRIELLA ÍZLIK A SZAKÁCSOK FŐZTJE
