Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-16 / 37. szám
Kaid avagy a tartán arab vezére Nemzeti hős Marokkóban. II. Hasz- szán személyes barátja és sportügyi tanácsadója nábobként él Casablancában. A királytól 1300 négyzetméteres villát kapott ajándékba, szaunával, úszómedencével, kondicionáló teremmel. Kaidnak, arab vezérnek becézik otthon, futókirályként emlegetik a külföldi lapok. Ekkora népszerűségnek, persze, ára van, hősiesen el kell viselnie a kö-' zönség ostromát, ami nem mindig sikerül. Mesélték róla, egyszer merészkedett gyalog az utcára, mindjárt felismerték, és menekülnie kellett a tömeg áradó szeretete elől. SZAID AOUITA Marokkó Szül: 1960. 11. 2-án Kenitrában 175 cm magas, 58 kiló Nős Sikerei: 1984-ben olimpiai bajnok az 1500 m-en, 1987-ben világbajnok 5000 m-en, 1983-ban bronzérmes 1500-on, 1986-ban és 1988-ban Grand Prix,-gyöztes. Szaid Aouita, a világ jelenlegi legsokoldalúbb futója olyan tehetség, aki a 800 métertől a 25 körből álló 10 000 méterig minden számban világklasz- szis. Az egykori nem kisebb híresség, az ausztrál Ron Clark, aki 1963-68 között 18 világrekordot állított föl, a marokkói atléta felbukkanása után kijelentette az újságíróknak:,,Ilyen futó nincs több a világon! Figyeljék meg, milyen csodálatosan hajrázik. Ezt nem lehet megtanulni, erre születni kell! Hozzá képest én csak iparos voltam, nem tudtam hajrázni, ezért elő kellett készítenem a futamot. Nem tévedek, ha azt állítom, ő lehet az első, aki huszonhét percen belül teszi meg a tíz kilométert. “ Három esztendeje szinte minden azámban, ahol csak rajthoz állt a 800- tól 10 000 m-ig, győzött méghozzá többször világcsúccsal vagy ahhoz közeli idővel. Tavaly július 22-én a római Olimpiai Stadionban a Golden Gala GP-viadalon az 5000 m-en történelmi tettet hajtott végre: a világ első futójaként 13 percen belül tette meg a távot. Biztosan sokan emlékeznek még a marokkói emlékezetes futására, a tévé képernyőin akkor annyiszor megcsodálhattuk könnyed lépteit, légies mozgását. Azon az estén behozhatatlan előnnyel vezetett - a hosszú távokon rendre magára marad - a többiek előtt, a hangosbemondó az utolsó körben ötven méterenként mondta be a hátralévő távolságot... Mire a Los-Ange- les-i olimpia bajnoka a célvonalba ért, nemcsak a stadionban lévő marokkói szurkolók, az egész közönség talpon állva tombolt. Aouita úgy robbant be a célba, mintha nem 5000 m-t, hanem egy rövid vágtaszámot tett volna meg, s az elektromos időmérő 12:58,39-et mutatott. Egy újabb álomhatár dőlt meg! Még javában folyt az ünneplés, amikor telefont vittek a pályára, egyenest a főhőshöz. II. Hasszán személyesen fejezte ki jókívánságait alattvalójának. Mindig ezt teszi, ha Aouita világcsúcsot ér el, márpedig a tartán vitéze szorgalmas ,,gyártó", két esztendő alatt ötször gratulálhatott neki királya (kétszer az 5000, egyszer-egyszer az 1500, a 2000 m-en és 2 mérföldön állított föl rekordot). Csak a legepdás Paavo Nur- mi előzi meg őt, a finn futó 1921-28 között egyidöben tartotta 1500-tól 10 000-ig minden szám világcsúcsát. Mondják, Aouita számára nem lehet gond Nurmi túlszárnyalása... Az Olaszországban edző - ez az éghajlat állítólag jobban megfelel neki, s olasz a szaktanácsadója is - 27 éves marokkói atléta tavaly a római világbajnokság előtt sérülésekkel bajlódott, majd a történelmi 5000-es rekord után a lábát fájlalta, ideggyulladással bajlódott. A világversenyre azonban jól felkészülve és egészségesen érkezett - maga II. Hasszán orvosa gyógyította -, igaz, hogy a dupla rajtról le kellett mondania, csak a rövidebb távon indult, de ott aranyért. Világbajnoki győzelme után így nyilatkozott: ,,Nem vagyok telhetetlen, nem akarok egyszerre mindent, Olimpiai bajnok vagyok, világcsúcstartó, de világbajnoki címem még nem volt, ezért győzni akartam, ez (ŐSTK- felvétele) s volt a fő cél, nem az, hogy gyors versenyt fussak. Egyébként, az egyes viadalokon soha nem érdekel, mit tesznek az ellenfelek, én mindig a saját fejem után megyek..." Az olimpiai esztendőben kicsit hasonlított a kép a világbajnokiéhoz, Szaid Aouita eléggé visszahúzódott, kevésszer indult versenyen. A szöuli rajtra vonatkozó kijelentések sem voltak egységesek, tavasszal úgy röppent világgá a hír, hogy a 10 000 méterre készül, aztán elmondta, az 5000-re sőt talán a 800-ra is. Nem lepett meg senkit, hiszen képes rá, de azért az is világos volt, a nyilatkozat kicsit az ellenfelek megtévesztését is szolgálja, a taktika része. Egyébként, minden ország nevezhet versenyzőt minden számban, egyet többen is, ha nincs más várományos. Miért ne lehetne az a kitűnő Szaid Aouita, aki esetleg három távon is próbálkozik? Igaz, augusztusban Budapesten a Hungalu Nagydíjon, majd a nyugatberlini Grand Prix-döntőt követően (idén 1986 után másodszor lett a kiírás férfigyőztese) azt nyilatkozta: döntött, csak 1500 m-en indul az olimpián, mert ez az ő igazi távja. Persze, hogy ez így lesz-e, attól is függ, milyen erőben érzi majd magát. Mért nem lepne meg, ha az 1500-on kívül esetleg még egy számban látnánk, sót nyerne az ötkarikás játékokon... URBÁN KLÁRA Ha a sportág ismerőit arról faggatnák, hogy ki ma a legnagyobb súlyemelő, bizonyára sok olyan válasz érkezne, hogy „Szulejmanoglu11, vagy „Marinov", ám gyanítom, hogy Jurij Zaharevics neve is elhangoznék. Nem ok nélkül. Az utóbbi is igazi egyéniség. A szovjet válogatott kiválósága a 90 kg-ból indult (Eb- és vb-ezüst), a 100 kg-ban ugyanilyen fémből vert érmeket szállított, majd jött a jó döntés: felment a 110 kilósok közé, és ott Európában 1984 óta nem tudták megverni. (Mellesleg háromszoros világbajnok is.) Nagy egyéniség tehát van bőven a nemzetközi súlyemelő börzén, ám egy-egy olimpián a világ arra a kérdésre várja a választ, hogy ki a földkerekség legerősebb embere? Nos, ebben a tekintetben egy veterán szovjet emelő az egyik „jelentkező" Szöulban. A 32 esztendős Leonyid Taranyenko arra készül, hogy 1980 után újfent olimpiai bajnokká avassák. Ha a legendás Jurik Vardanyan is helyet szorít magának a szovjet olimpiai küldöttségben, akkor ő és Taranyenko az a két klasszis, aki a moszkvai olimpiai dicsöséglista élén szerepelt. A minszki mérnökember 1980-ban a 110 kilósok között az Eb-t és a már említett olimpiát (ami egyben vb is volt!) nyerte meg, majd 1985-ben fellépett az ólomsúlyúak közé. A 110 kg-on feletti súlyúak között 1985-ben Eb-második, vb-ne- gyedik volt, 1986-ban és 1988-ban az öreg kontinens legjobbjainak emelőparádéján vitte el a pálmát. Az ö és a bolgár Antonio Ki lesz a világ legerősebb embere? Krasztev párviadala a dél-koreai fővárosban a sportág parádés összecsapásának ígérkezik. Az idei cardiffi Eb-n Taranyenko 267,5 kg-mal próbálkozott. A lökésben végrehajtott gyakorlata majdnem sikerült. Ha megkapja a három fehér lámpát, akkor új világrekordra lehetne büszke. Most is ő tartja a rekordot (265,5 kg), ám a legjobb összetett eredmény (472,5 kg) honfitársáé, Kurlovicsé.- A walesi fővárosban közel voltam ahhoz, hogy 475 kilót érjek el - emlékezik Taranyenko a májusi napokra. - Nagy kár, hogy azt a 472,5 kilómat, amit Arhangelszk- ben, 1986-ban emeltem, nem ismerték el világcsúcsként, csak szovjet rekordként. Taranyenkónak nem kenyere a siránkozás. Azt várja, hogy Szöulban 480-485 kg- mal lehet ólomsúlyú bajnoki címet szerezni. Esetében a tanítvány és az edző, Iván Logrinovics polgári foglalkozása csaknem azonos. A tréner a műszaki tudományok kandidátusa, a mezőgazdaság elektrifikáci- ója érdekli, Taranyenko pedig ugyanebben a témakörben a mezőgazdasági munkafolyamatok mechanizációja iránt lobog. Igaz, most végzi a testnevelési főiskolát. Arra is volt ideje, hogy tavaly megnősüljön.- Leonyid az a fajta emelő, aki a jó borra emlékeztet. Minél idősebb, annál jobb - mondja Logrinovics. - Arra kell csak figyelnünk, hogy a testsúlya ne szaladjon 145 kiló közelébe. Tizenöt éve irányítom az edzéseit, és most, hogy három éve az ólomsúlyba ruccant fel, már meghatároztuk az ideális súlyát is: 142 kg 40 dekásan érzi magát a legjobban a tárcsák között. Ha ennél akár csak fél kilóval több, akkor baj van. Elsősorban a szakításban lassul le. Nem tartom kizártnak, hogy 36 évesen még a barcelonai olimpián is pódiumra lép. A súlyemelés szinten nem más, mint a rehabilitáció, a tökéletes pihenés ideális arányának meglelése. Mi megleltük... Persze, hogy a jó arányt szép arany koronázza-e majd, ahhoz Krasztevnek is lesz néhány szava. A bolgár Cardiffban hideg zuhanyszerű leckét kapott a minszki mérnöktől: Taranyenko 15 kilót vert rá. És csak egy kis kérdés a végére: az ifjú szovjet Levandovszkij aki Cardiffban a szakításával ejtette ámulatba a világot, ám a lökésben megállt a kezdősúlyán) vajon az olimpián hogyan választja majd meg az első lökéssúlyt? (szs) A fáma szerint a kenyai atléták azért futnak különlegesen gyorsan, mert erjesztett marhavér a legfőbb táplálékuk. Nem tudni, mi az igazság, annyi azonban tény, hogy a mexikói olimpia óta a kenyai futók a világ legjobbjai közé tartoznak a közép- és hosszútávokon. Az egyenlítő mentén fekvő afrikai ország atlétikai sikerei kivétel' nélkül a kalenjin törzs szülötteinek nevéhez fűződnek. A 2,5 milliós népcsoport megélhetése s tápláléka is jobbára az állattenyésztésből származik. Kedvenc csemegéjük a marhavér, amelyet úgy nyernek, hogy borotvaéles lándzsájuk hegyével megvágják a tehén nyaki ütőerét, s a kilövellő vért edényekben felfogják. Utána bevarrják a sebet, s az állat él tovább, mintha mi sem történt volna. A vért a kalenjinek vagy erjesztve, vagy pedig nyersen, esetleg tejjel keverve, sajátos „joghurtként" fogyasztják.-Meggyőződésem, hogy ez az étrend segíti őket a világraszóló eredmények elérésében - mondta Isaiah Kiplagat, a Kenyai Atlétikai Szövetség elnökhelyettese, aki maga is a törzs tagja. Persze nem csupán a táplálkozás a magyarázata a remek kenyai eredményeknek. Kiplagat - aki nemcsak, hogy kalenjin, hanem egyazon faluból is származik, minden idők legnagyobb kenyai futójával Kipcsoge Keinóval - azzal is magyarázza földijei kivételes fizikai adottságait, hogy életüknek szerves része a futás. A kenyai Magasföld északi részén, Nándi tartományban, 1800 méterrel a tenger szintje fölött, a kalenjin Kenyai doppingszer John Ngugi (165-ös számmal) egymás után kétszer nyert mezeifutó-világbaj- nokságot, és 5000 méteren akár olimpiai érmes is lehet a 24. Nyári Olimpiai Játékokon (ÖSTK-felvétel) gyerekek attól kezdve, hogy megtanulnak járni, naponta 10-15 kilométert is lefutnak az apjuk mellett, a gulya őrzése közben. Amikor az 1968-as mexikói olimpián hat érmet szereztek a kenyai futók - s ezzel berobbantak a világ élvonalába -, irigyeik azt mondták, ez csak egyszeri siker volt, majd a tengerszinti olimpiákon nézzük meg csak a kenyaiakat! Hát megnézhettük őket: Münchenben is begyűjtötték négy érmet... Az okok sokrétűek. Az egyik tényező , vitathatatlanul az, hogy az amerikai főiskolák, egyetemek a hetvenes évek eleje óta tucatjával csábítják át az óceán másik oldalára a kenyai fiatalokat. A többnyire szegény tinédzserek - érthetően - általában nem mondanak nemet a zsíros ösztöndíj-ajánlatokra, hiszen az Egyesült Államok egyetemein ideális körülmények között végezhetik edzéseiket, hozzáértő szakember keze alatt. S még valami. Az atlétika a kiemelkedéshez kínál lehetőséget egy olyan ország ifjúsága számára, amely országban 30 dollár (!) a havi átlagos jövedelem. Ha a kenyai sportolók eljutnak egy-egy Grand Prix-ver- senyre, ott egyetlen este annyi pénzt kereshetnek, mint egy kenyai tehénpásztor egész életében. Szöulban tehát minden bizonnyal folytatódik a kenyai előretörés, legalábbis azt jósolja Michael Koskei vezető edző, aki egykor maga is világhírű atléta volt. (n) & ÚJ SZÓ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő Kiss József, hetyettes főszerkesztő: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség: 815 81 Bratislava. Gorkého 10.. telefon 309, 331-252, 332-301 Főszerkesztő: 532-20 Szerkesztőségi titkárság: 550-18 Sportrovat 505-29. Gazdasági ügyek: 506-39. Távirö: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava, Volgogradska 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalatának 02-es üzemeben (815 80 Bratislava, Martanoviőova 21). Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava. Jiráskova 5., telefon: 335-090, 335-091 Hirdetési iroda közuleteknek 815 80 Bratislava. Vajanskeho nabrezie 15.. II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadassa! együtt - 14,70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként 13,- korona. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedicia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6.
