Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-16 / 37. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1988. szeptember 16. XXI. évfolyam 37. szám Ára 1 korona A Hradec Králové-i Villamoskerámiai Kutatóintézetben az elektronikai és elektrotechnikai kerámiaanyagok fejlesztésében szerzett tapasztalatok alapján jó eredményekkel végződő kísérleteket folytatnak az ún. magas hőmérsékletű kerámiai szupravezetőkkel. Már az első mintáknál is elérhető volt a szupravezetés -180 °C hőmérsékleten. Ezáltal lehetővé vált a kerámiai féltermékek alkalmazása a szupravezető mágnesek, transzformátorok gyártásában. Elektronikai felhasználásuk többszörösére növelheti a memóriaegységek, illetve a számítógépek teljesítményét. Mivel a magas hőmérsékletű szupravezetők a műszaki fejlesztés rendkívül fontos alapanyagai, kutatásuk és fejlesztésük a KGST-országok tudományos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának 4. kiemelt irányzatába tartozik. A felvételen Vladimír Skácel mérnök a szupravezető anyagok ellenállásának hőmérsékleti értékektől való függőségét méri. A CSTK felvétele A gazdasági mechanizmus átalakítására vonatkozó pártdokumentumok alapján, valamint az állami vállalatról és a szövetkezetekről szóló törvénytervezetek nyilvános megvitatása során elég pontos képet kaphatunk arról, hogy milyen lesz a gazdaság új irányítási rendszere, amely 1991 után fog teljes mértékben érvényesülni. Az átalakítás gondos elméleti, szervezeti és le- giszlatív előkészítése, többek között a Munka Törvénykönyve, a Gazdasági Törvénykönyv és a Gazdasági Döntőbírósági Törvény novellájának kidolgozása jó alapokat teremtett ahhoz a munkához, amely már napjainkban is az előirányzott program gyakorlati végrehajtására irányul. Nem fér hozzá kétség, hogy az átalakítás sikere döntő mértékben függ az előkészítés időszakában, vagyis a 8. ötéves tervidőszak derekán és hátralevő éveiben végrehajtott intézkedésektől. Az előirányzott gyökeres változások mélysége és terjedelme olyan eljárást követel meg, amelyben az egyes intézkedések jól megfontolt sorrendben, s szerves egységet alkotva követik egymást. Ebben a folyamatban a változtatásokat olyan optimális összhangban kell megvalósítani, hogy a di- rektív irányítási rendszer fokozatos felszámolása, s a gazdasági szabályozás bevezetése minél kevesebb zavart, fennakadást okozzon a gazdaság dinamikus fejlődésében. Az átalakítás előirányzott ütemterve elegendő időt biztosít ehhez, de szem előtt kell tartani azt is, hogy minden késlekedéssel és halogatással csak tovább növekednek a megoldásra váró problémák. Nagyon sok függ tehát attól, hogy az átalakítás előkészítésére miként használjuk fel a jelenlegi tervidőszak második felét, amelyben az alapvető intézkedések egész sorát kell végrehajtani. Megemlíthetjük például a szervezeti rendszer átalakításának ez év július elsejétől megvalósított első szakaszát, melynek során a gazdálkodó szervezetek egyharmada új típusú állami vállalatokká alakult át. Ez azt jelenti, hogy az tpari termelés egyes ágazataiban, továbbá az építőipar és a mezőgazdaság területén összesen 412 állami vállalat lényegében már a teljes önelszámolás, az önfinanszírozás és az önigazgatás elvei szerint gazdálkodik, átmenetileg a szövetségi kormány 178/1988 számú határozatában előírt keretekhez, szabályokhoz és feltételekhez igazodva. A szervezeti rendszer átalakításának második szakasza a jövő év július elsejéig fejeződik be, s ezzel az egész népgazdaságban kialakulnak a feltételek az állami vállalatról szóló törvény, valamint a további új és felújított törvények, törvényerejű ^ rendelkezések érvényesítéséhez. Az előttünk álló év további alapvető változásai közé tartozik az új nagykereskedelmi és felvásárlási árak január elsejétől megvalósuló bevezetése, továbbá az új gazdasági mechanizmus általános jellegű érvényesítése a belkereskedelem, valamint a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum területén. A jövő év elsejétől megváltozik az állami költségvetésbe irányuló elvonások rendszere, s módosulnak a vállalatok belső pénzügyi gazdálkodásának -feltételei is. A gazdasági mechanizmus átalakításával járó alapvető változásokat úgy kell végrehajtani, hogy a 9. ötéves tervidőszak előkészítésében már az új feltételekből indulhassunk ki, s minél kevesebb tisztázatlan, rendezetlen kérdés terhelje az új ötéves terv kidolgozását. Nagy hiba lenne azonban, ha az átalakítás feladatait csupán az irányítás, a gazdasági szabályozás területére vonatkoztatnánk. Ahhoz, hogy a vállalatok kivétel nélkül önállóan és kellő nyereséggel gazdálkodhassanak, ami az önfinanszírozás alapvető feltétele, a szükséges anyagi-műszaki feltételeket is meg kell teremteni. A nagykereskedelmi és a felvásárlási árak rendezése bizonyára kedvezően hat majd a vállalatok anyagi érdekeltségének elmélyítésére, a szállítói-megrendelői kapcsolatok rendezésére s általában véve az áru- és pénzviszonyok következetesebb érvényesítésére, de önmagában nem old meg minden problémát. Sokkal nehezebb és bonyolultabb feladat lesz annak a korszerű termelési szerkezetnek a kialakítása, amely rugalmasan fog alkalmazkodni a változó és fejlődő társadalmi szükségletekhez, s lehetővé teszi a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel stabilizálását. Ez egyrészt sok pénzbe kerül, másrészt pedig emberi sorsokkal függ össze, új ismeretek, szakmák elsajátítását követeli meg, s esetenként a munkahely megváltoztatását is szükségessé teszi. A társadalom számára az a legelőnyösebb, ha a termelési szerkezet átalakításához szükséges anyagi forrásokat a nemzeti jövedelem dinamikus növekedése biztosítja, s nem a fogyasztás korlátozásával, esetleg eladósodáshoz vezető külső hitelekből kell azokat előteremteni. A 8. ötéves tervben a gyorsítási stratégia jegyében ilyen értelmű gazdaságpolitikát érvényesítettünk, ám a végrehajtás gyakorlati tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a dinamikus gazdasági növekedés és a szerkezeti átalakítás egyidejű megvalósítása túlságosan bonyolult feladat, nagyobb felkészülést tesz szükségessé, s igényesebb munkát követel meg mindenki részéről. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az intenzív gazdaságfejlesztés viszonyai között a nemzeti jövedelem növekedési üteme döntő mértékben függ a termelés szerkezetétől s ugyanakkor a gazdasági növekedés a termelési szerkezet átalakításának nélkülözhetetlen forrása. Ez az összefüggés szükségessé teszi a gazdaság intenzifikálá- sában, a termelékenység növelésében, a nyers- és az alapanyagok, az energia, az állóeszközök és a munkaidő hatékonyabb kihasználásában rejlő tartalékok maximális mozgósítását, mert a jelenlegi átmeneti időszakban csak ebből meríthetünk a nemzeti jövedelem növeléséhez, s ezáltal a'szerkezeti változások végrehajtásához is. Az 1989. évi állami végrehajtási terv a feltételek reális felmérése alapján a nemzeti jövedelem 2,2 százalékos növekedésével számol, de az 1990-es évben a gazdaság fokozódó intenzifikálása alapján már 3 százalékos növekedést kell elérni. Ez a mérsékelt növekedési ütem még lehetővé teszi az ötéves tervben kitűzött szociálpolitikai célok elérését. A szerkezeti átalakítás feladatainak gyorsabb végrehajtásához azonban nagyobb mértékű növekedésre lenne szükség, ezén a gazdasági élet minden területén az előirányzott minimális növekedés minél nagyobb arányú túlteljesítésére kell törekedni. Ez lesz tehát az új állami vállalatok első nagy próbat6lete MAKRAI MIKLÓS MEY rUMTlm
