Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-16 / 37. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1988. szeptember 16. XXI. évfolyam 37. szám Ára 1 korona A Hradec Králové-i Villamoskerámiai Kutatóintézetben az elektronikai és elektrotechnikai ke­rámiaanyagok fej­lesztésében szerzett tapasztalatok alap­ján jó eredmények­kel végződő kísérle­teket folytatnak az ún. magas hőmér­sékletű kerámiai szupravezetőkkel. Már az első minták­nál is elérhető volt a szupravezetés -180 °C hőmérsék­leten. Ezáltal lehető­vé vált a kerámiai féltermékek alkal­mazása a szuprave­zető mágnesek, transzformátorok gyártásában. Elekt­ronikai felhasználá­suk többszörösére növelheti a memó­riaegységek, illetve a számítógépek tel­jesítményét. Mivel a magas hőmérsék­letű szupravezetők a műszaki fejlesztés rendkívül fontos alapanyagai, kutatá­suk és fejlesztésük a KGST-országok tudományos-mű­szaki haladása 2000-ig szóló komp­lex programjának 4. kiemelt irányzatába tartozik. A felvételen Vladimír Skácel mérnök a szuprave­zető anyagok el­lenállásának hőmér­sékleti értékektől való függőségét méri. A CSTK felvétele A gazdasági mechanizmus átalakításá­ra vonatkozó pártdokumentumok alapján, valamint az állami vállalatról és a szövetkezetekről szóló törvénytervezetek nyilvános megvitatása során elég pontos ké­pet kaphatunk arról, hogy milyen lesz a gaz­daság új irányítási rendszere, amely 1991 után fog teljes mértékben érvényesülni. Az átalakítás gondos elméleti, szervezeti és le- giszlatív előkészítése, többek között a Munka Törvénykönyve, a Gazdasági Törvénykönyv és a Gazdasági Döntőbírósági Törvény no­vellájának kidolgozása jó alapokat teremtett ahhoz a munkához, amely már napjainkban is az előirányzott program gyakorlati végrehaj­tására irányul. Nem fér hozzá kétség, hogy az átalakítás sikere döntő mértékben függ az előkészítés időszakában, vagyis a 8. ötéves tervidőszak derekán és hátralevő éveiben végrehajtott intézkedésektől. Az előirányzott gyökeres változások mélysége és terjedelme olyan el­járást követel meg, amelyben az egyes intéz­kedések jól megfontolt sorrendben, s szerves egységet alkotva követik egymást. Ebben a folyamatban a változtatásokat olyan optimális összhangban kell megvalósítani, hogy a di- rektív irányítási rendszer fokozatos felszámo­lása, s a gazdasági szabályozás bevezetése minél kevesebb zavart, fennakadást okozzon a gazdaság dinamikus fejlődésében. Az áta­lakítás előirányzott ütemterve elegendő időt biztosít ehhez, de szem előtt kell tartani azt is, hogy minden késlekedéssel és halogatással csak tovább növekednek a megoldásra váró problémák. Nagyon sok függ tehát attól, hogy az átalakítás előkészítésére miként használjuk fel a jelenlegi tervidőszak második felét, amelyben az alapvető intézkedések egész sorát kell végrehajtani. Megemlíthetjük példá­ul a szervezeti rendszer átalakításának ez év július elsejétől megvalósított első szakaszát, melynek során a gazdálkodó szervezetek egyharmada új típusú állami vállalatokká ala­kult át. Ez azt jelenti, hogy az tpari termelés egyes ágazataiban, továbbá az építőipar és a mezőgazdaság területén összesen 412 ál­lami vállalat lényegében már a teljes önelszá­molás, az önfinanszírozás és az önigazgatás elvei szerint gazdálkodik, átmenetileg a szö­vetségi kormány 178/1988 számú határoza­tában előírt keretekhez, szabályokhoz és fel­tételekhez igazodva. A szervezeti rendszer átalakításának második szakasza a jövő év július elsejéig fejeződik be, s ezzel az egész népgazdaságban kialakulnak a feltételek az állami vállalatról szóló törvény, valamint a to­vábbi új és felújított törvények, törvényerejű ^ rendelkezések érvényesítéséhez. Az előttünk álló év további alapvető válto­zásai közé tartozik az új nagykereskedelmi és felvásárlási árak január elsejétől megvaló­suló bevezetése, továbbá az új gazdasági mechanizmus általános jellegű érvényesítése a belkereskedelem, valamint a mezőgazda­sági-élelmiszeripari komplexum területén. A jövő év elsejétől megváltozik az állami költségvetésbe irányuló elvonások rendsze­re, s módosulnak a vállalatok belső pénzügyi gazdálkodásának -feltételei is. A gazdasági mechanizmus átalakításával járó alapvető változásokat úgy kell végrehaj­tani, hogy a 9. ötéves tervidőszak előkészíté­sében már az új feltételekből indulhassunk ki, s minél kevesebb tisztázatlan, rendezetlen kérdés terhelje az új ötéves terv kidolgozását. Nagy hiba lenne azonban, ha az átalakítás feladatait csupán az irányítás, a gazdasági szabályozás területére vonatkoztatnánk. Ah­hoz, hogy a vállalatok kivétel nélkül önállóan és kellő nyereséggel gazdálkodhassanak, ami az önfinanszírozás alapvető feltétele, a szükséges anyagi-műszaki feltételeket is meg kell teremteni. A nagykereskedelmi és a felvásárlási árak rendezése bizonyára ked­vezően hat majd a vállalatok anyagi érdekelt­ségének elmélyítésére, a szállítói-megrende­lői kapcsolatok rendezésére s általában véve az áru- és pénzviszonyok következetesebb érvényesítésére, de önmagában nem old meg minden problémát. Sokkal nehezebb és bonyolultabb feladat lesz annak a korszerű termelési szerkezetnek a kialakítása, amely rugalmasan fog alkalmazkodni a változó és fejlődő társadalmi szükségletekhez, s lehető­vé teszi a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel stabilizálását. Ez egyrészt sok pénzbe kerül, másrészt pedig emberi sorsok­kal függ össze, új ismeretek, szakmák elsajá­títását követeli meg, s esetenként a munka­hely megváltoztatását is szükségessé teszi. A társadalom számára az a legelőnyö­sebb, ha a termelési szerkezet átalakításához szükséges anyagi forrásokat a nemzeti jöve­delem dinamikus növekedése biztosítja, s nem a fogyasztás korlátozásával, esetleg eladósodáshoz vezető külső hitelekből kell azokat előteremteni. A 8. ötéves tervben a gyorsítási stratégia jegyében ilyen értelmű gazdaságpolitikát érvényesítettünk, ám a végrehajtás gyakorlati tapasztalatai azt bi­zonyítják, hogy a dinamikus gazdasági növe­kedés és a szerkezeti átalakítás egyidejű megvalósítása túlságosan bonyolult feladat, nagyobb felkészülést tesz szükségessé, s igényesebb munkát követel meg mindenki részéről. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az intenzív gazdaságfejlesztés viszo­nyai között a nemzeti jövedelem növekedési üteme döntő mértékben függ a termelés szer­kezetétől s ugyanakkor a gazdasági növeke­dés a termelési szerkezet átalakításának nél­külözhetetlen forrása. Ez az összefüggés szükségessé teszi a gazdaság intenzifikálá- sában, a termelékenység növelésében, a nyers- és az alapanyagok, az energia, az állóeszközök és a munkaidő hatékonyabb kihasználásában rejlő tartalékok maximális mozgósítását, mert a jelenlegi átmeneti idő­szakban csak ebből meríthetünk a nemzeti jövedelem növeléséhez, s ezáltal a'szerkezeti változások végrehajtásához is. Az 1989. évi állami végrehajtási terv a fel­tételek reális felmérése alapján a nemzeti jövedelem 2,2 százalékos növekedésével számol, de az 1990-es évben a gazdaság fokozódó intenzifikálása alapján már 3 száza­lékos növekedést kell elérni. Ez a mérsékelt növekedési ütem még lehetővé teszi az öté­ves tervben kitűzött szociálpolitikai célok elé­rését. A szerkezeti átalakítás feladatainak gyorsabb végrehajtásához azonban nagyobb mértékű növekedésre lenne szükség, ezén a gazdasági élet minden területén az elő­irányzott minimális növekedés minél nagyobb arányú túlteljesítésére kell törekedni. Ez lesz tehát az új állami vállalatok első nagy próba­t6lete MAKRAI MIKLÓS MEY rUMTlm

Next

/
Thumbnails
Contents