Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-09 / 36. szám

Rendszerint tüsszögéssel kezdődik A pasteurellózis gyakori nyúlbetegség A pasteurellózis (ejtsd: pasztöreilózis) nyulaink legelterjedtebb baktériumos fertőző betegsége. Kórokzója majdnem minden egészséges nyúl bonyolult orrüregeiben megtalálható, anélkül, hogy betegséget okozna. Divatos szóval élve - valamilyen stressznek kell jönnie, hogy ez e betegség láthatóvá váljék. Ilyen gyengítő körülmény például a megfázás, a huzat (mint leglénye­gesebb tényező), a ködös időjárás (szabadban elhelyezett ketrecek esetén), a vemhesülés, az ellés és a szállítás. Az állat megbetegszik és tüsszögéssel szétspricceli a baktériumok tömegét, s megfertőzi az egészséges állományt, de nem minden állat betegszik meg; van öröklött ellenállóképesség, de van öröklött érzékenység is. A betegség tüsszögéssel kezdődik (mint a fertőző orrhurutnál). Persze vannak nagyon feltűnő tünetek. Amikor az állományban ferde fejtartású nyulat látunk, azonnal emeljük ki, mert az esetek 95 százalékában pasteurel- lózisról van szó. Az ilyen állat már soha nem gyógyul meg ne is bajlódjunk a gyógyításával. A fertőzött állat levágható, a belső részeket el kell dobni, viszont a húsa fogyasztásra alkalmas. Gyakran előfordul, hogy hívják az állatorvost: „Tessék kijönni, mert egy anyanyulam elhullott'1. Előzmény: két-három nap múlva kellett volna ellenie, vagy éppenséggel 1-2 napja ellett. Egy napig nem evett. Boncolásnál a mellüregben a szívet, a tüdőt alig lehet fölismerni a sok szürkés-sárga gennytől. Ha nem ilyen súlyos az eset, akkor a tüdőben sok - lencse­mogyoró nagyságú - gennyes gócot találunk. Ritkább esetben a tüdő hússzerúen elváltozik. Ha ilyen elhullás történik, fel kell tételeznünk, hogy több fertőzött állatunk is van. Mit tegyünk? Az állatot nem szabad egyik ketrecből a másikba áttenni, különösen az előrehaladott vemheseket vagy a frissen elletteket nem. Itassunk kamillateát, hívjunk állatorvost, és rendszeresen adagoljuk a java­solt gyógyszert. Elég gyakori jelenség, hogy a nyúl tokája helyén gyermekököl nagyságú, daganatszerü képződmény fejlődik. Ez az esetek többségében pasteurellás tályog. Nem szabad megvárni, amig kifakad, de fölnyitni sem szabad, mert szétkenjük a baktériumokat. Ha a test egyéb részén nincs ilyen tályog, akkor ezt az egyet ki kell fejteni, a bőrt össze kell varrni, és az állat rendbejön. Ilyen beavatkozást természetesen csak értékes tenyészállatnál alkalmazunk. A műtétet állatkórházban fél óra alatt elvégzik. A pasteurellózissal „békességben" kell élni. Az állományt fölszámolni nem szükséges. Az állatokat jól kell takarmányozni, vitaminnal bőségesen ellátni, és ügyelni arra, hogy bőven kapjanak fényi. K. L. Darazsak a kertben Az érő szőlőben és gyümölcsben tetemes kárt okozhatnak a dara­zsak. Az érett szölöbogyókon, a gyömölcsök közül pedig főleg az almán és a körtén azt figyelhetjük meg, hogy a megrágott bogyó vagy gyümölcs megrothad, hasznavehe­tetlenné válik. Ha a darazsak a kertben vagy a kert közelében vernek tanyát, fel­tétlenül védekezni kell ellenük. A leghatásosabb természetesen az, ha a darazsakat és fészkeiket a le­endő utódokkal együtt elpusztítjuk. A darázsfészkeket a legkülönbö­zőbb helyeken találhatjuk: földi lyu­kakban, padláson, kamarákban, de szívesen befészkelnek eldobott rossz edényekbe, sőt a levélszek­rény belsejébe is. Ezeket a helyeket kell felkutatnunk. Ha megfigyeljük, hogy a szőlőn vagy gyümölcsön lakmározó dara­zsak milyen irányból érkeznek és milyen irányba szállnak el, akkor a darazsak is rávezetnek bennünket a fészek helyére. Az elpusztításuk veszélyes is lehet, mert a megboly­gatott darazsak csapatostul tamau- nak háborgatójukra. Ezért az irtást este végezzük. Ha a fészek földbe vájt lyukban van, először nézzük meg, hány bejárata van. Ha több található, akkor egyet szabadon ha­gyunk, a többit betömjük. A szaba­don hagyott nyílásba beleöntünk 1-2 deciliter benzint, majd ezt a lyu­kat is betömjük. A benzingőz a dara­zsakat elpusztítja. Padláson vagy egyéb helyen a darázsfészkekre fó­liazacskót húznunk, ezzel letépjük a fészket és a darazsakkal együtt eltüzeljük. A nappal kóborlókat úgy pusztítjuk el, hogy egy befőttesüveg szájának a belső részére valamilyen gyümölcsízt kenünk, majd az üveget félig megtöltjük hígított ecettel, ez­után az üveg száját lekötjük papírral, aminek a közepére akkora lyukat ütünk, amelyen a darazsak befér­nek. Az üveget a megvédendő szőlő vagy gyümölcs közelébe helyezzük. A gyümölcsíz szagával az üvegbe csalt darazsak az ecetes folyadékba szédülnek és megfulladnak. Ezzel a módszerrel a darazsak okozta kárt csökkenteni tudjuk. 0. V. Sajtolás centrifugával Tavaly annyi almánk termett, mint eddig még soha. S ahogy ez bőség idejében általában lenni szokott, nem tudtunk mit kezdeni a sok gyümölccsel. Főleg a hullott alma hasznosítása okozott gondot, mert hiába kínálgattuk, nem kellett senkinek, az állatok pedig már igencsak unták az egyhangú étlapot. Végül a házi feldolgozás mellett döntöttünk. Nagy mennyiségről volt szó, a hagyományos eljárásra (darálás, kézi sajtolás) gondolni sem mertünk. Eszünkbe jutott, hogy a mosott ruha csavarására használatos centrifuga talán a segítségünkre lehetne. Alaposan kimostuk, kiöblítettük a csavarót, majd kibéleltük ritkább szö­vésű, régi ruhaanyaggal. Ezután raktuk bele kisebb adagokban a vékony szeletekre vágott gyümölcsöt, amire végül ráhajtogattuk a bélelő ruhaanyag sarkait. Magunk is meglepődtünk az eredményen. A csavarót csak néhány percig kellett üzemeltetni, úgyis tökéletesen különválasztotta a gyümölcs levét a hústól. A gyümölcslé szépen kifolyt a gépből, a kisajtolt gyömlcshúst pedig a bélelő anyaggal együtt eltávolítottuk. A gyümölcslé egy részét üvegballonokban tartósítottuk, a többiből alma­bort készítettünk. A centrifuga kisebb mennyiségű gyümölcs feldolgozásánál is segíthet, s a gyümölcslé természetes üdítőként - tartósítás nélkül a hűtőben tárolva - fogyasztható. A módszernek talán azok is hasznát vehetik, akik a sok-sok apró mag miatt nem kedvelik, esetleg puffasztó hatása miatt nem fogyaszthatják a szőlőt. R. K. A hétvégi házak, horgászta­nyák átlagos alapterülete ki­csi, ezért jól meg kell gondolni, hogy milyen bútorok kerülnek a lakóhelyi­ségbe. Praktikusak legyenek, és ne foglaljanak el nagy területet. Ilyen célokra jók a kisbútorok, mégpedig a sajátkezüleg tervezettek, megva­lósítottak. Most egy olyan kisbútort mutatunk be, amely összecsukva székként használható és elfér az egyik sarokban, kinyitva pedig asz­talként szolgál; teázni, olvasni lehet mellette. A szék ülőlapjának (1) - a leendő fél asztallap - anyaga 20-25 mm vastag, erős bútorlap legyen. Lehe­tőleg lécbetétes, furnérbevonatú anyagot vegyünk, az jó erős. Azo­nos az anyaga a másik fél asztallap­nak (2) is. Méretük 400x400 mm. A két darabot szorítsuk össze, együtt munkáljuk pontos méretűre és egyik végüket fűrészeljük félkör alakúra. Az egyik ülőlapba - a lekerekített végének - véssünk 150 mm hosszú, 35 mm széles nyílást a háttámla számára. A második falap (2) tulaj­donképpen egy önálló kis asztal lap­ja. Abba négy, 30x30 cm-es nyílást véssünk, a lábak befogadására. A háttámla (3) a következő alkat­rész. Nyers mérete 400x200 mm, 45 mm vastag, gyalult fenyőpallóból. Úgy munkáljuk meg, hogy az alsó része 160 mm széles legyen. A felső élét fűrészeljük íveltre úgy, hogy az ív és a lekerekített sarkok vonala egybefüggő legyen. A felső ív alatt, attól 50-60 mm-re fűrészeljünk, véssünk íves részt, amely majd fo­gantyúként szolgál. A támla alsó végén képezzünk ki 150x35 mm-es Asztal is, szék is csapot (pontosan illeszkedjék az ülőlap nyílásába). Az első (4) és a hátsó (5) laoak kialakítása következik. Mindegyik keresztmetszete 45x45 mm, a hosszuk 420 mm. Az alulra kerülő végüket gyaluljuk kisebb kereszt­metszetűre (mint amilyenek a készen kapható tévé- és bútorlábaké). A fel­ső végükön alakítsunk ki egy-egy 30x20 mm-es csapot, amelyek vé­geibe fűrészeljünk V alakú bevágá­sokat. Vegyünk még két csuklós­pántot meg ragasztót, és megkezd­hetjük az összeállítást. Először a két félkörívűre fűrészelt lapot illesszük egymás mellé, sík felületre. A szék ülőlapjának alsó oldala pedig kerüljön felülre, a kis asztallapé fordítva. A két lap találko­zásánál tegyük leendő helyükre a csuklóspántokat. Rajzoljuk körül és vastagságuknak megfelelően vés­sünk a lapokba fészkeket. A pánto­kat süllyesztett fejű facsavarokkal rögzítsük. Most a lábak felső végén levő csapokat kenjük be ragasztóval és dugjuk helyükre mindegyiket. Meg­fordítva a lapot, a lábak V alakú réseibe üssünk - szintén ragasztó­val bekent - kis faékeket. De nagyon óvatosan, nehony a feszítés hatásá­ra a falap megfeszüljön, megreped­jen. Az ékek kiálló részét fűrészel­jük, gyaluljuk vagy ráspolyozzuk le. Már félig kész a kétcélú kisbútor. Állítsuk lábaira, és ragasszuk helyé­re a háttámlát. Bármilyen pontos is az illesztés és szilárd a ragasztás, azért a székre üléskor ne dőljünk hirtelen hátra nagy lendülettel, mert kitörhet a támla. A munka nehezén túlvagyunk. A felületkezelés következik, először alapos csiszolás és portalanítás. Ha ép a fa, s szép az erezete, elegendő lehet a hígított színtelen lakkal való bekenés. így hangulatos lesz az „eredeti" fa látványa. Ha a helyiség­ben van néhány színes népművé­szeti tárgy vagy más kisbútor, akkor a kétcélú új „szerzeményt" színesre is festhetjük. (Ezermester) Hogy tovább díszítse otthonunkat A vágott virág tartósságát sok tényező befolyásol­ja. Például nem közömbösek a növények alaktani és élettani (biológiai) tulajdonságai. A fajok élettartama sem egyforma. A hervadás természetes biológiai folyamat, melyet különböző eljárásokkal késleltetni lehet. Alapelv, hogy minél nagyobb metszetlapot készí­tünk a száron, annál nagyobb felületen képes a nö­vény nedvességet felvenni, tehát annál tartósabb lesz. Ezért a ferde vágás, sőt a szárak néhány centiméteres hosszanti bevágása is előnyös, például a rózsánál és a nagyvirágú ciklámennél. Több nö­vény szára ragadós tejnedvet tartalmaz. Az ilyen növények lankadását megakadályozhatjuk, ha új metszlapot készítve a virágszárat teljes hoszában meleg vízbe állítjuk. Ettől a tejnedv megalvad és nem tud kifolyni. A vágott virág vizében gyakran elszaporodnak a gombák és a baktériumok, az edénynyalábok elpusztulnak, a víz bűzössé válik. A vizet, ha tehet­jük, naponta kétszer cseréljük ki. A vázát minden alkalommal mossuk ki, a virágszárakat öblítsük le. Ez nagyon fontos, mert a rothadó, bomlásnak indult növényi részek hatására a virágok is gyorsan elher­vadnak. A vízcserével egyidőben a vágási felületet szintén újítsuk fel. Célszerű vágott virágainkról a felesleges lombot eltávolítani. Főleg a vázába kerülő szárrészekról szedjük le a leveleket. A csökkentett párolgási felület kevesebb vízveszteséggel jár, így a virág tovább marad üde. A légáram, az erős fény, a túl meleg környezet és az alacsony páratartalom mind-mind káros hatáso­kat vált ki. Ne tartsuk a csokrot sem meleg, sem huzatos helyen. Kisebb-nagyobb mennyiségben valamennyi virág szára tartalmaz cukrot, amit mint tartalék tápanya­got, élete folyamán a növény felhasznál. Vannak olyan virágaink, amelyek cukoroldatot is képesek felvenni. Ilyen például a szegfű, a kardvirág és a gerbera. Ezek élettartamát cukoroldat juttatásával meghosszabbíthatjuk. Ha a váza vizében literenként 0,2 gramm konyhasót, a baktériumok elszaporodá­sának megakadályozására pedig 0,8 gramm timsót adunk, a vágott virágok lényegesen hosszabb ideig fogják díszíteni otthonunkat. KERESZTREJTVÉNY Rejtvényünkben TERSÁNSZKY Józsi Jenő hat művét rejtettük el a vízszintes 1., 27., 55., 72. valamint a függőleges 13., 30. számú sorokban. VÍZSZINTES: 1. Folyó Észak-Ameri- kában. 15. Kocsiszín. 16. Szín. 17. E napon. 18. Azonos betűk. 20. Talár azonos hangzói. 21. Lengyel költő. 22. Jelenleg. 24. A trójai hábo­rú két kiváló hőse. 26. Bakuban van! 29. Rengeteg. 30. Lépeget. 31. Há­roméi. 32. Hangtalanul három! 33. Vezényszó. 35. Tartó. 36. Síkság (ék. h ). 38. Finn sífutó. 41. Palást. 43. Város Belgiumban. 45...-feszti­vál. 47. Lemezáru behajlított széle. 48. O. M. E. Francia író. 33. Nátrium, jód. 54. Vissza: iráni város. 57. Góré közepe. 58. Körülveszi. 59. Furcsa. 61. Síkos... vagyon a szerencsé­nek. 63. Kevert géz! 65. Római ötvenöt. 66. Rag. 67. Kihasznál. 68. Megáll. 70. Zsiradék. FÜGGŐLEGES: 1. Szovjet filmrende­ző. 2. Város Szahalin szigetén. 3. Nemzetközi mértékrendszer. 4. Len­gyel fürdőváros. 5. Stroncium. 6. Főnévképzö. 7. Rom. 8. Mérhetetlen sok. 9. Kettős betű. 10. Létezel. 11. Német szabvány. 12. Néha. 19. Csendre intő szó. 21. Hangjegy + piros - németül. 22. Latolgat. 23. Ilyen szám is van. 25. Szeszes ital, névelővel. 27. A Balatoni-felvidék legnagyobb medencéje. 28. Ficsúr. 29. Vastag zsírszövet. 34. Kevert tej! 37. Rag. 39. Folyó Szlovákiában. 40. Egyik oldal. 42. özönlik. 44. Tisztítóeszköz. 45. Több nejű. 46 Professzor. 49. Francia zeneszerző. 51. Erős... fog valakit. 52. Lent. 56. Doktor. 58. Díszhal. 60. Magyaror­szági város. 62. Fém. 64. A késnek is van. 66. A kocsis ülése. 68. Irány. 69. Néma les! 71. Paripa. Az augusztus 26-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Fülelő kis falvak, fegyver szól, halljátok? Zörget a szabadság, foszlanak az árnyak. Könyvjutalomban részesülnek: Kiss István, Gömör (Gemer), Tatár Anna, Felsőszemeréd (Horné Semerovce), Szabados Károly, Komárom (Komárno), Juhász Edit, Rimaszombat (Rimavská Sobota), Tóth Fran­ciska, Galánta (Galanta).

Next

/
Thumbnails
Contents