Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-08 / 27. szám
ISZÚ 3 B. VII. 8. Osztályszempont é$ kommunista pártosság a fiatal műszaki értelmiség nevelésében A CSKP KB 7. ülésén a Miloé Jakes által előterjesztett beszámoló hangsúlyozta, hogy rendkívül nagy figyelmet kell fordítanunk a szakemberek képzésére, arra, hogy képesek legyenek az új feltételek között dolgozni. Ez teljes mértékben vonatkozik a fiatal műszaki értelmiség szakmai és eszmei felkészítésére is. Annál is inkább fontos ez, mert a tudományos-műszaki fejlődés a pártpolitika jelenlegi céljai elérésének meghatározó tényezője. Ezzel kapcsolatban vetődik fel a kérdés, hogy milyen szerepet játszik, és milyen helyet foglal el az osztályszempontú és a kommunista pártosság szellemében történő nevelés. Szükséges-e, hogy még napjainkban is nagy figyelmet fordítsunk e kérdéskörre a természettudományok és a műszaki tudományok új szakembereinek nevelése során. Felmerülhet a kérdés: ez a következmény nem valósul-e meg azzal, hogy a természet- és műszaki tudományok oktatása önmagában is a helyes világnézet, valamint az időszerű feladatok teljesítéséhez való aktív viszony kialakulásához vezet? Nem elavult-e manapság az osztályszempontúság és a kommunista pártosság igénye, s beilleszkedik-e a tudomány gyors fejlődésének logikájába? Hangsúlyozni kell, hogy a társadalmi élet átalakításának igényes feladatai, amelyek a gazdasági, szociális, politikai, ideológiai és szervezési jellegű intézkedések egész sorát követelik meg, közvetlenül kötődnek a párt vezető szerepének elmélyítéséhez, ilyen értelemben ahhoz is, hogy következetesen érvényesíteni kell az osztályszempontúság és a kommunista pártosság elvét a nevelésben. A fiatal szocialista értelmiség kommunista nevelési céljainak konkrét tartalommal való megtöltése közvetlenül kapcsolódik ahhoz az elváráshoz, hogy minden nevelési tényező egyértelműen az osztályszempontúság és a kommunista pártosság szellemében hasson. Törvényszerű, hogy ebben az esetben is előtérbe kerül a marxista-leninista elméletnek az oktatása, valamint a társadalmi és a szociális-gazdasági gyakorlat jelenlegi szükségleteinek megfelelő értelmezése. Ez abból következik, hogy a marxizmus-leninizmus lényegét tekintve mélyen osztályjellegú és pártos tudomány. Ahogyan azt a marxizmus-leninizmus klasszikusainak módszertani öröksége is igazolja, az osztályszempontúságot és a kommunista pártosságot a társadalmi fejlődés alapvető forrásainak és a történelmi fejlődés mozgatóerőinek tudományos feltárása határozta meg. Elsősorban az osztályok és az osztályharc törvényéről, a munkásosztály és a kommunista párt szerepéről s jelentőségéről van szó, a szocialista és a kommunista társadalom építésének feltételei között. A marxista-leninista elmélet abból a törvényszerűségből indul ki, hogy az osztálytársadalomban a pártosság követelménye az osztályszempon- túsággal dialektikus egységben kerül előtérbe. A szociális-gazdasági fejlődés meggyorsítása követelményének érvényesítésével összefüggésben a nevelésben és az új műszaki értelmiség felkészítésében az osztályszempontúság és kommunista pártosság megköveteli, hogy szem előtt tartsuk: olyan jól képzett szakemberek neveléséről van szó, akik elsajátítják a legújabb tudományos-műszaki ismereteket, s képesek a dialektikus materialista logika értelmében gondolkodni és cselekedni, megfelelő erkölcsi tulajdonságokkal rendelkeznek, oda- adóak a dolgozó nép iránt, s képesek és késiek aktívan részt venni a társadalmi átalakítás jelenlegi feladatainak megoldásában. Ma is Lenin elméleti-gyakorlati hagyatékára kell támaszkodni ennek értelmében, hogy a kommunista erköl- csiség az alapja a kommunizmus megszilárdításáért és betetőzéséért vívott harcnak. Ez az alapja a kommunista nevelésnek, művelődésnek és oktatásnak is. Az elvet érvényesíteni kell az egész oktatási-nevelési folyamatban, a kommunista nevelés rendszerének javítására irányuló tudományos kutatási tevékenység fejlesztésében, beleértve az irányító és szervezőmunkát is. Az oktatási-nevelési folyamatban az osztályszempontúság és a kommunista pártosság elvének sokoldalú érvényesítése nemcsak a pedagógiai, valamint dialektikai elvek és szabályok kifejezésre juttatásának kérdése. Elsősorban az a cél, hogy mindenkit, aki részt vesz a nevelési folyamatban, az osztály- meggyőződés és kommunista elszántság jellemezzen, hogy a kommunista nevelési rendszerben végzett aktív munkájával valóra váltsa a párt elképzeléseit az új tudományos-műszaki értelmiség nevelésében. Az átalakítás céljainak megvalósításában az osztályszempontúság és a kommunista pártosság megköveteli, hogy tovább emeljük a társadalomtudományok oktatásának színvonalát, és a hallgatókat a marxista-leninista elmélet valamennyi részének alapos és sokoldalú tanulmányozására késztessük. A mi feltételeink között is fontos: az ifjúság azzal együtt, hogy elsajátítja a társadalomtudományi tantárgyakat, osztályszempontból nézzen a világra és tudatosítsa az összefüggést az egyetemes emberi és osztályérdekek között. Célunk, hogy megértse a hazánkban végbemenő változások osztálylényegét. Pártunk kül- és belpolitikájának időszerű kérdéseiben való alapos tájékozottságról, a CSKP KB és az SZLKP KB egyes ülésein hozott határozatok ismeretéről van szó. E szempontból elsőrendűen fontos a CSKP KB 7. és az SZLKP KB januári ülései dokumentumainak megértése. Csakis a marxista-leninista elmélet alapos elsajátítása és a pártpolitika időszerű kérdéseinek ismerete teremti meg a feltételt ahhoz, hogy a műszaki értelmiség fiatal képviselői helyesen alkalmazzák a megszerzett szakmai ismereteket, hogy ne váljanak technokratákká, ne kerüljenek az osztályellenség ideológiai diverziójának és egyéb elitelméleteknek a befolyása alá, hogy munkaaktivitásukat társadalmunk jelenlegi és távlati szükségleteinek kielégítésére irányítsák. A jövő műszaki értelmiségét dialektikus gondolkodásra s arra kell vezetni, hogy képes legyen a társadalmi jelenségeket és folyamatokat osztályszempontból megítélni. Segítenünk kell neki abban, hogy az életet valódi ellentmondásaiban és sokszínűségében lássa. Szem előtt kell tartani, hogy igazi marxista csak az lehet, aki alaposan elsajátította a forradalmi elméletet és a dialektika módszerét. Konkrét tartalommal megtölteni ezt az időszerű követelményt a nevelésben annyit jelent, hogy meg kell tartani a társadalomtudományok oktatásában a fokozatosság elvét. A marxizmus-leninizmus, elsősorban a marxista-leninista filozófia, a politikai gazdaságtan és atu-. dományos kommunizmus oktatása között szüntelenül erősíteni és tökéletesíteni kell a tantárgyközi és szervezeti kapcsolatokat. Ugyanakkor a marxista -leninista elmélet, de főleg napjaink szociális-gazdasági kérdéseinek megvilágítása nem lehetséges a leegyszerűsített sémákkal és a valóságtól elszakított meghatározásokkal. E tekintetben is teljes mértékben a marxizmus-leninizmus klasszikusainak, főleg Leninnek a módszertani hagyatékára kell támaszkodnunk. Erre a tényre mutat rá Mihail Gorbacsov Átalakítás és új gondolkodásmód című könyvében. Megállapítja: Lenintől a szocialista építés elméletéhez és gyakorlatához való alkotó közelítést tanultuk meg, felvértezzük magunkat tudományos módszertanával, és elsajátítjuk a konkrét helyzet konkrét elemzésének művészetét. Célunk az, hogy ne csak emeljük a hallgatók világnézeti és módszertani felkészítésének színvonalát, hanem az is, hogy a társadalomtudományok betöltsék pótolhatatlan és meghatározó szerepüket az eszmei-elméleti és gyakorlati politikai nevelésben. A társadalomtudományok oktatásával el kell érnünk, hogy a műszaki értelmiség jövendő képviselője tisztában legyen korunk forradalmi jellegével, hogy magatartása a CSKP XVII. kongresszusa irányvonalának következetes megvalósításáért folytatott harcban formálódjon, s szembeszálljon mindazzal, ami a párt jelenlegi törekvéseit fékezi. Az így megszabott igények felelőségteljes magatartást követelnek meg a társadalomtudományok minden egyes oktatójától. Elsősorban arra kell törekedni, hogy mindenki, aki részt vesz az oktatásban .^teljes mértékben hasznosítsa az SZKP XXVII. és a CSKP XVII. kongresszusának elméleti és módszertani eredményeit, amelyek alkotóan továbbfejlesztik a marxizmus -leninizmust. Fontos, hogy az egyes előadások és szemináriumok anyagában tükröződjenek azok a szociális-gazdasági és szociális-politikai jellegű kérdések, amelyeket a pártdokumentumok is tartalmaznak. Napjaink feladata, hogy a társadalmi átalakítás időszerű kérdéseit az osztályszempontúság és a kommunista pártosság szellemében magyarázzuk. Érthetően kell érvelni, felhasználva a szociális-gazdasági fejlődés gyorsításának tényeit, érzelmileg kötődni kell a szocializmus ügyéhez, büszkének kell lenni a szocializmus építése során elért eredményekre, s ezt a társadalmi problémák kritikus elemzésének lenini értelmezésével kell kiegészíteni Tényekkel alátámasztva kell bírálni a jelenlegi imperializmust, fontos rámutatni ellentmondásos jelenségeire és megoldhatatlan problémáira. Az osztályszempontúság és a kommunista pártosság elve minden pedagógustól megköveteli, hogy a hallgatókat a vizsgált témakör megismerésének tudományos módszertanával vértezzék fel. Megköveteli továbbá, hogy minden megoldott probléma elméleti elemzését a társadalmi gyakorlat tapasztalataival egészítsék ki. Az átadott ismereteknek nemcsak valósaknak kell lenniük, hanem meg kell felelniük a műszaki természet- társadalomtudományok fejlődése jelenlegi szintjének is. A társadalomtudományoknak a főiskolai hallgatók tudatát a tudomány pártosságával kapcsolatos lenini gondolatokkal kell gazdagítaniuk, általuk lehetővé válik, hogy megértsék: egyetlen társadalomban sem lehetséges a tudományos-technikai fejlődés szociális-politikai követekezmé- nyeinek az osztályszempontot nélkülöző értékelése. Az osztályszempontúság és a kommunista pártosság elve szüntelenül és offenzív harcot követel meg a burzsoá és a revizionista ideológia minden megnyilvánulása ellen, bárhogyan álcázzák is,' s ha olyan új módszernek tüntetik fel is, amely hidat keres a marxizmus-leninizmus és a burzsoá ideológia között. Az oktatási-nevelési folyamatban az osztályszempont és a kommunista pártosság elmélyítése nem szabad, hogy esetleges és spontán legyen. Igényes munkát követel meg, amely szorosan összefügg a megoldandó kérdés alapos ismeretével, s abból indul ki: meg kell erősíteni a nevelőmunkát, hogy a jövő műszaki értelmiségének helyes eszmeielméleti, erkölcsi és etikai tulajdonságai alakuljanak ki. Dr. ADOLF GRATZER, a tudományok doktora, a Szlovák Műszaki Főiskola professzora illlllllilllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllll A CSKP és a szocialista állam gazdaságpolitiKá- jának célja elsősorban az, hogy tovább emelkedjék a lakosság életszínvonala, s megszilárduljon szociális biztonsága. ,,Arról van szó, hogy megteremtsük a feltételeket az állampolgárok új, minőségileg magasabb szintű szükségleteinek kielégítéséhez, a személyiség harmonikus fejlődéséhez és a szocialista életmód elmélyítéséhez "-hangzott el a CSKP XVII. kongresszusán. Különböző párthatározatokból és az állami szervek intézkedéseiből egyértelműen kitűnik, hogy e gazdaságpolitikai stratégia sikeres megvalósítása csak a termelés intenzifikálásával és hatékonyságának növelésével, a minőség javításával és szigorú gazdaságossággal lehetséges. A gazdasági és szociális fejlesztés gyorsításának stratégiája két folyamat egyidejű megvalósításán alapszik: a társadalom anyagi-műszaki bázisának átalakításán és a társadalmi viszonyok tökéletesítésén. Ebben a folyamatban meghatározó a nemrég jóváhagyott állami vállalatról, a mezőgazdasági szövetkezetekről, a lakás-, a fogyasztási és az ipari szövetkezetekről szóló új törvény. Mind jobban tudatosítjuk, hogy az átalakításban egyre nagyobb szerep hárul az emberre és a dolgozókollektívákra. Az állami vállalatról szóló törvény 11. paragrafusa ezt a következőképpen határozza meg: ,,A dolgozók a dolgozókollektívák szocialista önigazgatásuk által vesznek részt a vállalat gazdasági és szociális tevékenységére vonatkozó alapvető kérdések eldöntésében". A marxizmus-leninizmus elmélete feltárta és megfogalmazta a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit, rámutatott a fejlődés mozgatóerőire, megindokolta az emberi tényező, elsősorban a dolgozó tömegek szerepét ebben a fejlődési folyamatban. Az ember tehát nemcsak objektuma, hanem e folyamat szubjektuma is, a tudomány és a technika alkotója, a tudományos- műszaki haladás fő hordozója. Ezért a gazdasági és szociális fejlesztés megvalósításában alapvető jelentősége van az emberi tényezőknek. Lenin ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „... meg kell adnunk a néptömegeknek az alkotó munka teljes szabadságát Általánosságban érvényes az az elv, mely szerint minél igényesebb és bonyolultabb feladatokat kell megoldania a társadalomnak, annál nagyobb jelentősége van a tömegek aktivitásának és e feladatokhoz fűződő érdekeiknek. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára az SZKP KB 1987 januári ülésén többek A dolgozókollektívák és az ■ ■ ■ a ■ iktamiiaaiaiiahiiiiiia lLcrSInL!ÜImiiZlIIU!l llllwl 1VIwIIHIIMI11Ww között kiemelte: „A gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsítását célzó stratégia megvalósítása és a társadalmi átalakítás végrehajtása megköveteli az emberi tényező aktivizálását". Tehát helytelen lenne gazdasági és társadalmi átalakításról, a gyorsítás stratégiájáról, a tudományos-műszaki haladásról beszélni a dolgozókollektívák, a dolgozó tömegek aktivizálása nélkül. Ezzel összefüggésben szólnunk kell arról is, hogy hazánkban, de kivált Dél-Szlovákia üzemeiben és vállalatainál sok az olyan kollektíva, szocialista brigád, amelyben szlovák, magyar, esetleg más nemzetiségű emberek dolgoznak együtt. Mint tudjuk, a szocialista forradalmat követően a Szovjetunióban, de nálunk is alapvető átalakulás ment végbe a nemzetek, nemzetiségek gazdasági, kulturális és szociális fejlődésében, valamint a nemzetek és nemzetiségek közötti kapcsolatokban. Mondhatjuk, hogy ezek a kapcsolatok egyre inkább internacio- nalizálódnak. S ez az internacionalizálódási folyamat általában vonatkoztatható az egész társadalmi életre, de elsősorban a termelési szférára jellemző. Vonatkozik ez főleg az államon belül a nemzetiségileg vegyes területeken lévő vállalatok többnemzetiségú kollektíváira, de érvényes ez a nemzetközi gazdasági együttműködésre is. A KGST-tagországok 2000-ig szóló tudományos-műszaki fejlesztéséről szóló komplex program például 93 fő feladatot, 930 témát és 2800 részleges kutatási és fejlesztési feladat megvalósítását irányozza elő. Ezek megvalósításából hazánk aktívan kiveszi részét, hiszen 88 fő feladat és 380 téma megoldásában vesz részt, amelyek közül 82 esetben irányítja a munkát. Ennek a folyamatnak velejárója a különböző nemzetiségű dolgozókollektívák együttműködése. Ebből következik az a fontos politikai feladat, hojy állandóan erősíteni kell a különböző nemzetiségből álló kollektívák szocialista internacionalizmusát. A dolgozók tudatának formálását összhangba kell hozni a nemzetek és nemzetiségek közti barátság és együttműködés elmélyítésével, a szocialista demokrácia tökéletesítésével, az ember nevelésével. Olyan emberével, aki képes a mában a holnapot, s a nemzetiben a nemzetközit is látni, aki alkotóan részt vesz a közös feladatok megvalósításában, a gazdasági és szociális fejlesztés gyorsításában. Dr. GYÖRGY ISTVÁN, kandidátus
