Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-08 / 27. szám

ISZÚ 3 B. VII. 8. Osztályszempont é$ kommunista pártosság a fiatal műszaki értelmiség nevelésében A CSKP KB 7. ülésén a Miloé Jakes által előterjesztett beszámoló hangsú­lyozta, hogy rendkívül nagy figyelmet kell fordítanunk a szakemberek képzé­sére, arra, hogy képesek legyenek az új feltételek között dolgozni. Ez teljes mér­tékben vonatkozik a fiatal műszaki értel­miség szakmai és eszmei felkészítésére is. Annál is inkább fontos ez, mert a tu­dományos-műszaki fejlődés a pártpoliti­ka jelenlegi céljai elérésének meghatá­rozó tényezője. Ezzel kapcsolatban vetődik fel a kér­dés, hogy milyen szerepet játszik, és milyen helyet foglal el az osztályszem­pontú és a kommunista pártosság szel­lemében történő nevelés. Szükséges-e, hogy még napjainkban is nagy figyelmet fordítsunk e kérdéskörre a természettu­dományok és a műszaki tudományok új szakembereinek nevelése során. Fel­merülhet a kérdés: ez a következmény nem valósul-e meg azzal, hogy a termé­szet- és műszaki tudományok oktatása önmagában is a helyes világnézet, vala­mint az időszerű feladatok teljesítésé­hez való aktív viszony kialakulásához vezet? Nem elavult-e manapság az osztályszempontúság és a kommunista pártosság igénye, s beilleszkedik-e a tu­domány gyors fejlődésének logikájába? Hangsúlyozni kell, hogy a társadalmi élet átalakításának igényes feladatai, amelyek a gazdasági, szociális, politi­kai, ideológiai és szervezési jellegű in­tézkedések egész sorát követelik meg, közvetlenül kötődnek a párt vezető sze­repének elmélyítéséhez, ilyen értelem­ben ahhoz is, hogy következetesen ér­vényesíteni kell az osztályszempontú­ság és a kommunista pártosság elvét a nevelésben. A fiatal szocialista értelmiség kom­munista nevelési céljainak konkrét tarta­lommal való megtöltése közvetlenül kapcsolódik ahhoz az elváráshoz, hogy minden nevelési tényező egyértelműen az osztályszempontúság és a kommu­nista pártosság szellemében hasson. Törvényszerű, hogy ebben az esetben is előtérbe kerül a marxista-leninista elméletnek az oktatása, valamint a tár­sadalmi és a szociális-gazdasági gya­korlat jelenlegi szükségleteinek megfe­lelő értelmezése. Ez abból következik, hogy a marxiz­mus-leninizmus lényegét tekintve mé­lyen osztályjellegú és pártos tudomány. Ahogyan azt a marxizmus-leninizmus klasszikusainak módszertani öröksége is igazolja, az osztályszempontúságot és a kommunista pártosságot a társa­dalmi fejlődés alapvető forrásainak és a történelmi fejlődés mozgatóerőinek tudományos feltárása határozta meg. Elsősorban az osztályok és az osztály­harc törvényéről, a munkásosztály és a kommunista párt szerepéről s jelentő­ségéről van szó, a szocialista és a kom­munista társadalom építésének feltéte­lei között. A marxista-leninista elmélet abból a törvényszerűségből indul ki, hogy az osztálytársadalomban a pártos­ság követelménye az osztályszempon- túsággal dialektikus egységben kerül előtérbe. A szociális-gazdasági fejlődés meg­gyorsítása követelményének érvényesí­tésével összefüggésben a nevelésben és az új műszaki értelmiség felkészíté­sében az osztályszempontúság és kom­munista pártosság megköveteli, hogy szem előtt tartsuk: olyan jól képzett szakemberek neveléséről van szó, akik elsajátítják a legújabb tudományos-mű­szaki ismereteket, s képesek a dialekti­kus materialista logika értelmében gon­dolkodni és cselekedni, megfelelő erköl­csi tulajdonságokkal rendelkeznek, oda- adóak a dolgozó nép iránt, s képesek és késiek aktívan részt venni a társadalmi átalakítás jelenlegi feladatainak megol­dásában. Ma is Lenin elméleti-gyakorla­ti hagyatékára kell támaszkodni ennek értelmében, hogy a kommunista erköl- csiség az alapja a kommunizmus meg­szilárdításáért és betetőzéséért vívott harcnak. Ez az alapja a kommunista nevelésnek, művelődésnek és oktatás­nak is. Az elvet érvényesíteni kell az egész oktatási-nevelési folyamatban, a kommunista nevelés rendszerének ja­vítására irányuló tudományos kutatási tevékenység fejlesztésében, beleértve az irányító és szervezőmunkát is. Az oktatási-nevelési folyamatban az osztályszempontúság és a kommunista pártosság elvének sokoldalú érvényesí­tése nemcsak a pedagógiai, valamint dialektikai elvek és szabályok kifejezés­re juttatásának kérdése. Elsősorban az a cél, hogy mindenkit, aki részt vesz a nevelési folyamatban, az osztály- meggyőződés és kommunista elszánt­ság jellemezzen, hogy a kommunista nevelési rendszerben végzett aktív munkájával valóra váltsa a párt elképze­léseit az új tudományos-műszaki értel­miség nevelésében. Az átalakítás céljainak megvalósítá­sában az osztályszempontúság és a kommunista pártosság megköveteli, hogy tovább emeljük a társadalomtudo­mányok oktatásának színvonalát, és a hallgatókat a marxista-leninista elmé­let valamennyi részének alapos és sok­oldalú tanulmányozására késztessük. A mi feltételeink között is fontos: az ifjúság azzal együtt, hogy elsajátítja a társadalomtudományi tantárgyakat, osztályszempontból nézzen a világra és tudatosítsa az összefüggést az egyete­mes emberi és osztályérdekek között. Célunk, hogy megértse a hazánkban végbemenő változások osztálylényegét. Pártunk kül- és belpolitikájának idő­szerű kérdéseiben való alapos tájéko­zottságról, a CSKP KB és az SZLKP KB egyes ülésein hozott határozatok isme­retéről van szó. E szempontból elsőren­dűen fontos a CSKP KB 7. és az SZLKP KB januári ülései dokumentumainak megértése. Csakis a marxista-leninista elmélet alapos elsajátítása és a pártpoli­tika időszerű kérdéseinek ismerete te­remti meg a feltételt ahhoz, hogy a mű­szaki értelmiség fiatal képviselői helye­sen alkalmazzák a megszerzett szak­mai ismereteket, hogy ne váljanak tech­nokratákká, ne kerüljenek az osztályel­lenség ideológiai diverziójának és egyéb elitelméleteknek a befolyása alá, hogy munkaaktivitásukat társadalmunk jelenlegi és távlati szükségleteinek ki­elégítésére irányítsák. A jövő műszaki értelmiségét dialekti­kus gondolkodásra s arra kell vezetni, hogy képes legyen a társadalmi jelensé­geket és folyamatokat osztályszem­pontból megítélni. Segítenünk kell neki abban, hogy az életet valódi ellentmon­dásaiban és sokszínűségében lássa. Szem előtt kell tartani, hogy igazi mar­xista csak az lehet, aki alaposan elsajá­tította a forradalmi elméletet és a dialek­tika módszerét. Konkrét tartalommal megtölteni ezt az időszerű követelményt a nevelésben annyit jelent, hogy meg kell tartani a tár­sadalomtudományok oktatásában a fo­kozatosság elvét. A marxizmus-leniniz­mus, elsősorban a marxista-leninista filozófia, a politikai gazdaságtan és atu-. dományos kommunizmus oktatása kö­zött szüntelenül erősíteni és tökéletesí­teni kell a tantárgyközi és szervezeti kapcsolatokat. Ugyanakkor a marxista -leninista elmélet, de főleg napjaink szociális-gazdasági kérdéseinek megvi­lágítása nem lehetséges a leegyszerű­sített sémákkal és a valóságtól elszakí­tott meghatározásokkal. E tekintetben is teljes mértékben a marxizmus-leninizmus klasszikusainak, főleg Leninnek a módszertani hagyaté­kára kell támaszkodnunk. Erre a tényre mutat rá Mihail Gorbacsov Átalakítás és új gondolkodásmód című könyvében. Megállapítja: Lenintől a szocialista épí­tés elméletéhez és gyakorlatához való alkotó közelítést tanultuk meg, felvér­tezzük magunkat tudományos módszer­tanával, és elsajátítjuk a konkrét helyzet konkrét elemzésének művészetét. Célunk az, hogy ne csak emeljük a hallgatók világnézeti és módszertani felkészítésének színvonalát, hanem az is, hogy a társadalomtudományok be­töltsék pótolhatatlan és meghatározó szerepüket az eszmei-elméleti és gya­korlati politikai nevelésben. A társada­lomtudományok oktatásával el kell ér­nünk, hogy a műszaki értelmiség jöven­dő képviselője tisztában legyen korunk forradalmi jellegével, hogy magatartása a CSKP XVII. kongresszusa irányvona­lának következetes megvalósításáért folytatott harcban formálódjon, s szem­beszálljon mindazzal, ami a párt jelenle­gi törekvéseit fékezi. Az így megszabott igények felelőségteljes magatartást kö­vetelnek meg a társadalomtudományok minden egyes oktatójától. Elsősorban arra kell törekedni, hogy mindenki, aki részt vesz az oktatásban .^teljes mérték­ben hasznosítsa az SZKP XXVII. és a CSKP XVII. kongresszusának elméleti és módszertani eredményeit, amelyek alkotóan továbbfejlesztik a marxizmus -leninizmust. Fontos, hogy az egyes előadások és szemináriumok anyagá­ban tükröződjenek azok a szociális-gaz­dasági és szociális-politikai jellegű kér­dések, amelyeket a pártdokumentumok is tartalmaznak. Napjaink feladata, hogy a társadalmi átalakítás időszerű kérdé­seit az osztályszempontúság és a kom­munista pártosság szellemében magya­rázzuk. Érthetően kell érvelni, felhasz­nálva a szociális-gazdasági fejlődés gyorsításának tényeit, érzelmileg kötőd­ni kell a szocializmus ügyéhez, büszké­nek kell lenni a szocializmus építése során elért eredményekre, s ezt a társa­dalmi problémák kritikus elemzésének lenini értelmezésével kell kiegészíteni Tényekkel alátámasztva kell bírálni a je­lenlegi imperializmust, fontos rámutatni ellentmondásos jelenségeire és meg­oldhatatlan problémáira. Az osztályszempontúság és a kom­munista pártosság elve minden pedagó­gustól megköveteli, hogy a hallgatókat a vizsgált témakör megismerésének tu­dományos módszertanával vértezzék fel. Megköveteli továbbá, hogy minden megoldott probléma elméleti elemzését a társadalmi gyakorlat tapasztalataival egészítsék ki. Az átadott ismereteknek nemcsak valósaknak kell lenniük, ha­nem meg kell felelniük a műszaki termé­szet- társadalomtudományok fejlődése jelenlegi szintjének is. A társadalomtu­dományoknak a főiskolai hallgatók tuda­tát a tudomány pártosságával kapcsola­tos lenini gondolatokkal kell gazdagíta­niuk, általuk lehetővé válik, hogy meg­értsék: egyetlen társadalomban sem le­hetséges a tudományos-technikai fejlő­dés szociális-politikai követekezmé- nyeinek az osztályszempontot nélkülö­ző értékelése. Az osztályszempontúság és a kom­munista pártosság elve szüntelenül és offenzív harcot követel meg a burzsoá és a revizionista ideológia minden meg­nyilvánulása ellen, bárhogyan álcázzák is,' s ha olyan új módszernek tüntetik fel is, amely hidat keres a marxizmus-leni­nizmus és a burzsoá ideológia között. Az oktatási-nevelési folyamatban az osztályszempont és a kommunista pár­tosság elmélyítése nem szabad, hogy esetleges és spontán legyen. Igényes munkát követel meg, amely szorosan összefügg a megoldandó kérdés alapos ismeretével, s abból indul ki: meg kell erősíteni a nevelőmunkát, hogy a jövő műszaki értelmiségének helyes eszmei­elméleti, erkölcsi és etikai tulajdonságai alakuljanak ki. Dr. ADOLF GRATZER, a tudományok doktora, a Szlovák Műszaki Főiskola professzora illlllllilllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllll A CSKP és a szocialista állam gazdaságpolitiKá- jának célja elsősorban az, hogy tovább emel­kedjék a lakosság életszínvonala, s megszilárduljon szociális biztonsága. ,,Arról van szó, hogy megteremt­sük a feltételeket az állampolgárok új, minőségileg magasabb szintű szükségleteinek kielégítéséhez, a személyiség harmonikus fejlődéséhez és a szocialis­ta életmód elmélyítéséhez "-hangzott el a CSKP XVII. kongresszusán. Különböző párthatározatokból és az állami szervek intézkedéseiből egyértelműen kitűnik, hogy e gazdaságpolitikai stratégia sikeres megvalósí­tása csak a termelés intenzifikálásával és hatékonysá­gának növelésével, a minőség javításával és szigorú gazdaságossággal lehetséges. A gazdasági és szociá­lis fejlesztés gyorsításának stratégiája két folyamat egyidejű megvalósításán alapszik: a társadalom anya­gi-műszaki bázisának átalakításán és a társadalmi viszonyok tökéletesítésén. Ebben a folyamatban meg­határozó a nemrég jóváhagyott állami vállalatról, a me­zőgazdasági szövetkezetekről, a lakás-, a fogyasztási és az ipari szövetkezetekről szóló új törvény. Mind jobban tudatosítjuk, hogy az átalakításban egyre nagyobb szerep hárul az emberre és a dolgozó­kollektívákra. Az állami vállalatról szóló törvény 11. paragrafusa ezt a következőképpen határozza meg: ,,A dolgozók a dolgozókollektívák szocialista önigazgatásuk által vesznek részt a vállalat gazdasági és szociális tevékenységére vonatkozó alapvető kér­dések eldöntésében". A marxizmus-leninizmus elmélete feltárta és megfo­galmazta a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit, rámutatott a fejlődés mozgatóerőire, megindokolta az emberi tényező, elsősorban a dolgozó tömegek szere­pét ebben a fejlődési folyamatban. Az ember tehát nemcsak objektuma, hanem e folyamat szubjektuma is, a tudomány és a technika alkotója, a tudományos- műszaki haladás fő hordozója. Ezért a gazdasági és szociális fejlesztés megvalósításában alapvető jelentő­sége van az emberi tényezőknek. Lenin ezzel kapcso­latban hangsúlyozta, hogy „... meg kell adnunk a nép­tömegeknek az alkotó munka teljes szabadságát Általánosságban érvényes az az elv, mely szerint minél igényesebb és bonyolultabb feladatokat kell megoldania a társadalomnak, annál nagyobb jelentő­sége van a tömegek aktivitásának és e feladatokhoz fűződő érdekeiknek. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára az SZKP KB 1987 januári ülésén többek A dolgozókollektívák és az ■ ■ ■ a ■ iktamiiaaiaiiahiiiiiia lLcrSInL!ÜImiiZlIIU!l llllwl 1VIwIIHIIMI11Ww között kiemelte: „A gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsítását célzó stratégia megvalósítása és a tár­sadalmi átalakítás végrehajtása megköveteli az emberi tényező aktivizálását". Tehát helytelen lenne gazdasá­gi és társadalmi átalakításról, a gyorsítás stratégiájáról, a tudományos-műszaki haladásról beszélni a dolgozó­kollektívák, a dolgozó tömegek aktivizálása nélkül. Ezzel összefüggésben szólnunk kell arról is, hogy hazánkban, de kivált Dél-Szlovákia üzemeiben és vállalatainál sok az olyan kollektíva, szocialista brigád, amelyben szlovák, magyar, esetleg más nemzetiségű emberek dolgoznak együtt. Mint tudjuk, a szocialista forradalmat követően a Szovjetunióban, de nálunk is alapvető átalakulás ment végbe a nemzetek, nemzetiségek gazdasági, kulturális és szociális fejlődésében, valamint a nemze­tek és nemzetiségek közötti kapcsolatokban. Mondhat­juk, hogy ezek a kapcsolatok egyre inkább internacio- nalizálódnak. S ez az internacionalizálódási folyamat általában vonatkoztatható az egész társadalmi életre, de elsősorban a termelési szférára jellemző. Vonatko­zik ez főleg az államon belül a nemzetiségileg vegyes területeken lévő vállalatok többnemzetiségú kollektívá­ira, de érvényes ez a nemzetközi gazdasági együttmű­ködésre is. A KGST-tagországok 2000-ig szóló tudo­mányos-műszaki fejlesztéséről szóló komplex program például 93 fő feladatot, 930 témát és 2800 részleges kutatási és fejlesztési feladat megvalósítását irányozza elő. Ezek megvalósításából hazánk aktívan kiveszi részét, hiszen 88 fő feladat és 380 téma megoldásá­ban vesz részt, amelyek közül 82 esetben irányítja a munkát. Ennek a folyamatnak velejárója a különböző nemzetiségű dolgozókollektívák együttműködése. Ebből következik az a fontos politikai feladat, hojy állandóan erősíteni kell a különböző nemzetiségből álló kollektívák szocialista internacionalizmusát. A dol­gozók tudatának formálását összhangba kell hozni a nemzetek és nemzetiségek közti barátság és együtt­működés elmélyítésével, a szocialista demokrácia tö­kéletesítésével, az ember nevelésével. Olyan emberé­vel, aki képes a mában a holnapot, s a nemzetiben a nemzetközit is látni, aki alkotóan részt vesz a közös feladatok megvalósításában, a gazdasági és szociális fejlesztés gyorsításában. Dr. GYÖRGY ISTVÁN, kandidátus

Next

/
Thumbnails
Contents