Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-02 / 35. szám

Gábriel Voisík mérnök, Jozef Zipser, a diagnosztikai részleg mestere, valamint Mészáros Imre főtechnológus a TELEKÁR manipulátor kísérleti példányát mutatja be. ATOMENERGETIKAI TÁVLATOK A CSKP XVII. kongresszusán elfogadott határozatok szerint hazánkban az évezred végére legalább 10 ezer megawattra kell növelni az atomerőművek beépített teljesít­ményét. Ez azt jelentené, hogy 2000-ben az ország villamosenergia-fogyasztásának több mint 50 százalékát atomerőmüvek szolgáltatnák. Jaslovské Bohunicében a negyedik 440 MW-os blokk üzembe helyezésével az atomerőmű építése befejeződött. Ez az atomerőmű eddig már annyi villamos ener­giát termelt, amennyit több mint 50 millió tonna szén elégetésével lehetett volna elő­állítani. Hasonló eredménnyel üzemeltetik a Dukovany-i Atomerőművet a dél-morva- országi Trebíci járásban, s folyamatban van további atomerőművek építése Mohiban (Mochovce) a Lévai (Levice) járásban és a dél-csehországi Temelínben. A tervek szerint atomerőmű épül még Kecerovcé- ben, Kassa (Kosice) mellett, valamint Bla- hutovicében, az észak-morvaországi Novy Jicín-i járásban. Ezek építését most készítik elő. A 8. ötéves tervidőszak végén az atom­erőművek a csehszlovák villamosenergia- temelésnek körülbelül 30 százalékát fogják adni. Az atomenergetikai program megvaló­sítása által növekvő mértékben fog csök­kenni az energetikai szén felhasználása, vagyis egyre kevesebb hamuanyag és kén­dioxid kerül majd a levegőbe. Az atomerőművek biztonságos üzemel­tetéséhez megfelelő műszaki feltételekről kell gondoskodni, ami jelentős beruházási költségekkel jár. Csehszlovákia a reaktor- tartályok, a gózgenerátorok, a különleges csövek és szerelvények, valamint egyéb részegységek mellett olyan berendezések gyártásáról is gondoskodik, amelyek a ter­melési folyamatok ellenőrzésére szol­gálnak. HAGYOMÁNYOKRA ÉPÍTVE A kremnicai Elektrovod üzemben több mint kétezer típusú csatlakozót gyártanak a magas és a rendkívül magas feszültségű energetikai hálózatok építéséhez. Ezek kö­zött különböző szerelvények vannak, ame­lyek a vasúti és a közúti közlekedés villamo­sítására, az áramelosztó hálózat kiépítésé­re szolgálnak. A kremnicai üzem termékeit külföldön is jól ismerik, elkerültek többek között a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságba, Bulgáriába és Szíriába az erőmű­vek építéséhez, Kubába, Albániába és Ku- vaitba az energetikai hálózat szereléséhez, Magyarországon pedig az alumíniumipar­ban érvényesülnek, amely közismerten je­lentős áramfogyasztó szakágazat. Hazai viszonylatban az Elektrovod kremnicai üze­mének termékei főleg a fekete vág-i és a Liptovská Mara-i vízi erőművek energeti­kai hálózatában találhatók. A kremnicaiak széles körű együttműkö­dést folytatnak a KGST-tagországok ha­sonló rendeltetésű szervezeteivel a tudo­mányos-műszaki kutatás, a fejlesztés, a mi­nőségvizsgálat és a termelési folyamatok ésszerűsítése terén.- A bratislavai Szlovákiai Energetikai Müvek vezérigazgatóságának, vajamint a Trnavai Atomenergetikai Kutatóintézetnek a javaslatára üzemünk megbízatást kapott különböző manipulátorok és berendezések gyártására az atomerőművek működésé­nek ellenőrzéséhez és karbantartásukhoz- magyarázza Miroslav Dominik mérnök, a kremnicai Elektrovod üzem igazgatója.- A KGST-tagországok nemzetközi szerve­zete, az Interatomenergo keretében Cseh­szlovákiának a többi szocialista országot is el kell látnia a Trnavai Atomenergetikai Kutatóintézetben kifejlesztett berendezé­sekkel. Ezeket egyelőre Magyarországra és az NDK-ba szállítjuk, de a Skodaexport külkereskedelmi szervezet közvetítésével rövidesen szovjet és bulgáriai megrendelé­seket is kapunk.- A bulgáriai Kozloduji Atomerőmű szá­mára kilencféle berendezést kell majd ké­szítenünk - mondja Peter Juranöík mérnök, termelési igazgatóhelyettes. - A magyaror­szági Paksi Atomerőmű számára a buda­pesti ERBE külkereskedelmi vállalat közve­títésével a jövő év áprilisáig dekontaminá- ciós berendezéseket szállítunk a sugárzó­nában alkalmazott csőrendszerek ellenőr­zésére. Az NDK atomenergetikája számára két hasonló dekontaminációs berendezést szállítunk. Első diagnosztikai termékeinket egyébként a Dukovany-i Atomerőmű szá­mára készítettük, a gózgenerátor nagymé­retű szerelvényeinek felületi ellenőr­zéséhez. A legközelebbi években elkezd­jük a TELEKÁR manipulátor gyártását a fő csővezetékrendszerek, valamint a TE­LESKOT manipulátor gyártását a nyomás­kiegyenlítő tartály belső felületének távolsá­gi vizuális ellenőrzéséhez. Az atomerőművek diagnosztikai és kar­bantartási berendezéseinek ez évi termelé­si értéke eléri a 14 millió koronát, s jövőre 18 millióra növekszik.- Dolgozóink gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek a magas feszültségű szerel­vények gyártásában, de az atomerömúvi diagnosztikai és karbantartási berendezé­sek gyártása sokkal bonyolultabb feladatot jelent, sokkal igényesebb a munka pontos­ságával szemben - magyarázza Gábriel Voláík, a diagnosztikai üzemegység vezető­je. - Ez az igényesség természetesen a ter­mékek árában is megnyilvánul, hiszen ezek közül a legolcsóbb 250 ezer koronába, a legdrágább 1 millió 800 ezer koronába kerül. A Trnavai Atomenergetikai Kutatóintézet dolgozói a 8. ötéves tervidőszakban 23 diagnosztikai és karbantartási berendezést fejlesztenek ki az atomerőművek számára. Az Elektrovod kremnicai üzemének dolgo­zói bátran vállalkoztak a gyártásukra, s a magfizikusokkal, a kutatási dolgozókkal, a konstruktőrökkel és technológusokkal megvalósuló közvetlen együttműködésre. AZ ANYAGBESZERZÉS GONDJAI Ivari Jaros mérnök, a trnavai kutatóinté­zet diagnosztikai osztályának vezetője Ra­vel Kuchárek mérnökkel éppen a kremnicai üzemben tartózkodott, hogy megbeszélje az erős vibrációs hatásoknak kitett primer kör diagnosztikai berendezésének az elké­szítését. Gábriel Volsík mérnök Mészáros Imré­vel, az üzem technológiai részlegénak ve­zetőjével együtt a gyártás feltételeiről mondta el a véleményét.-Az intézettől kapott makett látszatra egyszerűnek tűnik, de nekünk mielőbb lát­nunk kell a részletes rajzokat is, hogy elké­szíthessük a szükséges anyagok jegyzékét. Aztán ezek körülményes beszerzése jelenti majd a fő problémát. Leginkább talán a prá­gai Sigmában bízhatunk. A szükséges mé­retű csöveket a Vítkovicei Klement Gottwald Vasműből, a légtechnikai tartozékokat Nővé Mesto nad Váhomból, a további anyagokat a Feronából, valamint a Tlmacei Szlovák Energetikai Gépgyárból szerezhetjük be.- Még a legegyszerűbb berendezés is több mint ötszáz különböző alkatrészből áll, s ezek elkészítéséhez e rendkívül gazdag termékválaszték mellett egyes anyagokból csak néhány kilogrammra, esetleg csak néhány dekagrammra van szükségünk - magyarázza Volsík mérnök. - Érthető, hogy a Technomat, a Rempo vagy a Ferona nagykereskedelmi vállalatok az ilyen tételű vásárlásoknak nem nagyon örülnek. Mi azonban egy-két hiányzó alkatrész miatt képtelenek vagyunk százezreket érő beren­dezéseket üzembe hozni. Ezért nagyon gyakran kell kilincselnünk más áruellátóknál is, hogy e fontos termékek gyártásában minél kevesebb legyen a fennakadás.- Mivel üzemünk nem rendelkezik a na­gyobb méretű alkatrészek elkészítéséhez szükséges gépparkkal, ezért elég széles területen kooperálunk különböző gépipari és egyéb vállalatokkal, főleg a Brnói Ener­getikai Gépgyárral. A legnagyobb problé­mát a rozsdaálló acéllemezek és acélcsö­vek beszerzése jelenti. Az acéllemezek plazmás felületkezelésében a Tlmaőer Szlovák Energetikai Gépgyárral és a brati- slavai Slovnaft szakágazati vállalattal mű­ködünk együtt. Különböző lemezeket, sze­relvényeket, csavarokat és egyéb aprósá­gokat a járásunkon belül a vyhnei gépgyár­tóktól, a Hodruáa-Hámre-i Sandrik vállalat­tól, valamint számos járáson kívüli vállalat­tól kapunk. E nehézségek ellenére úgy látjuk, hogy ez a termelési program nagy jövő előtt áll, s számunkra biztonságos hazai és külföldi piacot jelent. Az atomenergetikai program a népgaz­daság egyik legjelentősebb szerkezeti vál­tozását képezi, s ennek alátámasztásában nem csekély szerepet játszanak az Eletro- vod kremnicai üzemében készített diag­nosztikai és karbantartási berendezések. JÚLIUS TADIAN A csavarok rézbevonatát készítő plazmaégö programvezérlésű manipulátorát Peter Zábrady és Duáan Bozeník állítja össze MIMÉ iilÉA- Kijev közelében egy olyan kísérleti létesít­mény épült, amelyen kipróbálhatják az atom­erőművek technológiai folyamatait ellenőrző automatikus irányítórendszer működését. A szovjet és csehszlovák tudósok közös mun­kájával létrehozott rendszer 1989-től a Mohi (Mochovce) atomerőműben kerül alkalmazásra- mondja a szovjet tervező részleg vezetője Roland Franko, aki a kijevi Automatikai intézet igazgatóhelyettese. Roland Frankóval röviddel azután találkozott az alábbi írás szerzője, hogy az Tokióból, egy nemzetközi konferenciáról hazatért. Ezen a konferencián az embernek és a gépeknek az atomipari kölcsönös kapcsolatával foglalkoztak. Ott beszámolt egy olyan kidolgozott rendszer­ről, amely az atomerőmű energiablokkjaiban dolgozó operátor munkáját segíti. Előadása nagy érdeklődést keltett, mivel olyan ,,út“ kidol­gozásáról szólt, amit a gyakorlatban eddig még nem alkalmaztak. Miben rejlik a rendszer lényege?! Az operá­tor a pult mögött még nagyfokú képzettsége ellenére is csak ember. Döntéseit, tevékenysé­gét különböző tények befolyásolják, mint példá­ul a fáradtság, betegség, időjárásváltozás, sőt néha még egy rossz, kellemetlen utóízü beszél­getés is. Természetesen az operator tevékeny­ségét ma is ellenőrzik a berendezések, s a be­rendezés adatai bizonyos fokú segítséget is jelentenek számára. De a végső elhatározás joga az emberé! Kijevben most egy különleges rendszer kifejlesztésén dolgoznak, amely az operátor döntéseit egészítené ki. A rendszer a következő tényekre épül: az operátor megfi­gyelései során információkhoz jut a baleseti, illetve baleset előtti helyzetekről. A rendszertől tanácsot kaphat, még mielőtt valamilyen dön­tést hozna. Ha bebizonyosodik, hogy a döntés helytelen, a technológiai folyamatok irányításá­nak automatizált rendszere blokkolja annak végrehajtását. (Emlékezzünk csak vissza, hogy a csernobili atomerőmű tragédiáját éppen az ember hibás eljárása okozta!). Emlékeztetőül el kell mondanunk, hogy a technológiai folyamatok automatizált irányítá­sának rendszerén a Szovjetunióban már 1982 óta dolgoznak. Az atomenergiai ipar fejlődése szigorú és tökéletes óvintézkedéseket igényel, az ember és a környezet biztonsága szempont­jából. Hasonló rendszereket dolgoztak ki Fran­ciaországban, Japánban és Kanadában. A technológiai folyamatok automatizált irányító rendszere, amelyet a szovjet és a csehszlovák tudósok közösen fejlesztettek ki, egy hierarchi­kus rendszeren alapul, amelynek 3 „szintje" van. A felső az erőmű-szint, a következő a blokkszint - ez az ember-gép rendszer. Az alsó szint közvetlenül kapcsolódik az atomerő­mű irányító technológiájának folyamataihoz. A problémát egy megfelelő „nyelv" megtalá­lása jelentette, mely érthető a szovjet és a kül­földi számítástechnika számár; egyaránt. Ma már létezik ez a rendszer. A „modul-magistral" elvei alapján működik, és a legfontosabb funk­ciókra: a blokkoló, valamint védelmi berendezé­sek rendszerére oszlik. Ez lehetővé teszi a mik­roprocesszoros elemek segítségével történő műveletek végrehajtását és az egyes irányító mechanizmusok szintjén történő közvetlen in­formációfeldolgozást. Kijev mellett, a Dnyeper partján épült létesít­mény a rendszer kipróbálását teszi lehetővé az eredeti rendeltetés körülményeinek maximális megteremtésével. Itt szerelik és ellenőrzik a műszaki folyamatok automatizált irányító rendszerének valamennyi elemét, és kipróbál­ják a szovjet szakemberek által kidolgozott programokat, amelyek az új rendszer alapját képezik. Később ezen a bázison létesítik majd az első oktatási és gyakorló központot a szocialista országok atomenergiai szakemberei részére. Itt dolgozik Milán Vodiőka mérnök, a bratisla- vai Elektromont szerelő vállalat képviselője is. Kijevben már otthonosan érzi magát. Ősszel lesz két éve, hogy az ukrjn szakemberekkel a technológiai folyamatok automatizált irányító rendszerének kifejlesztésén dolgozni kezdett.- A közös kollektíva létrehozása egy új feje­zetet jelent országaink kölcsönösen előnyös tudományos és gazdasági kapcsolataiban- mondja Milán Vodicka. - Természetesen a szovjet fél egyedül is képes lett volna e rend­szer kifejlesztésére, de ez akkor több időt igényelt volna. És az idő - főleg a csernobili baleset óta - nemcsak pénzt, de megbízható­ságot, biztonságot jelent az atomerőművek mű­ködése terén. Nem mondhatom, hogy mindig elégedettek vagyunk egymással. Nem kevés problémánk van, de a legfontosabb a mi kap­csolatunkban a kölcsönös támogatás és a sike­rek elérése. A technológiai folyamatokat irányító első automatizált rendszer alkalmazására 1989-ben a Mohi Atomerőműben kerül sor. Egy évvel később pedig megkezdi munkáját a szovjet segítséggel épülő kubai erőműben is. (APN) A KGST-országok tudományos-műszaki haladását 2000-ig előirányzó komplex program egyik kiemelt irányzatát az atomenergetika gyorsított ütemű fejlesztése képezi. Mégvalósításával nemcsak az atomerőművek üzemeltetésének gazdaságossága és biztonsága növekszik, hanem a szerves eredetű tüzelőanyagok fogyasztása is csökken, s mérséklődik a környezet szennyeződése. Csehszlovákiában ezeket a feladatokat a 01-es állami célprogram foglalja magába, amely meghatározza az atomenergetika, valamint az atomenergetikai gépgyártás fejlesztésében kitűzött célokat. Ehhez az állami célprogramhoz szorosan kapcsolódik a P 15-ös állami tudományos-műszaki program, amely főleg a magtechnikai műszerek fejlesztését irányozza elő a szakágazatban folyó tudományos kutatási munkákhoz, az atomerőművek belső és külső sugárellenőrzéséhez, a nukleáris gyógykezeléshez, valamint ipari alkalmazáshoz. A NEHÉZSÉGEK ELLENÉRE Atomerőművi diagnosztikai berendezések III a kremnicai Elektrovodból

Next

/
Thumbnails
Contents