Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-01 / 26. szám
Bába Mihály A kis szomszédjára Szomszédjáró Katinkát már mindenki ismerte a házban. Csetlett-botlott még, de ment egyik szomszédtól a másikig, és elbeszélgetett itt is. ott is.- Gyere Katinka, segíts! - hívta az édesanyja. - Szedd össze szépen a játékaidatI- Ó, most nem érek rá - morcoskodott Katinka -, a szomszéd néni megkért, hogy menjek át szórakozni egy kicsit. Majd összerakom, ha hazajövök. De arra hiába várt az édesanyja. Ha ó nem szedi rendbe a játékokat, akkor bizony egész héten úgy marad, szanaszét Katinkával beszélt az édesapja is, hogy ne álljon meg mindenkivel beszélgetni, és ne szomszédot jón. inkább segítsen az édesanyjának. Hiába, Katinka csak ment, egyik szomszédtól a másikig. Kis szomszédjárónak hívta mindenki, aki csak ismerte. Egyszer, amikor Katinka megint elment, persze, csak egy pillanatra, szomszédolni, és csak délben jött haza, édesanyját öltözködés közben találta a szobában.- Még nem főztél? Még nincs kész az ebéd? - kérdezte csodálkozva.- Nincs. Átszaladtam a szomszédba, és elbeszélgettünk.- De már dél van.- Csakugyan? - vonta fel szemöldökét édesanyja. - Ó, én meg azt hittem, hogy csak egy-két percig beszélgettünk.- És mikor lesz ebéd? - kérdezte Katinka.- Ebéd? Nem tudom, mert most átöltözöm, és elmegyek a Varga nénihez egy pillanatra.- Mit akar?- Semmit. Csak beszélgetni akar egy kicsit.- És mikor lesz ebéd?- Nem tudom. De jövök én, sietek én, akkor majd főzök. Csak eav pillanatra megyek át. Katinka pityeregve állt a szoba közepén, öltözködő édesanyját bámulta.- Mi bajod, Katinka? - kérdezte az édesanyja.- Éhes vagyok, te meg szomszédolni mégy - pityergett.-Csak egy percre szaladok át. Ejnye, már elfelejtetted, hogy te is átszaladtál egy percre, amikor nekem annyi munkám volt. Még a játékaidat is nekem kellett összeszedni.- Anyukám, ne menj most szomszédolni, főzzük meg az ebédet - kérte Katinka az anyukáját.- Nem bánom - egyezett bele az anyukája. - De neked is segítened kell ám. Ketten láttak a főzéshez. El is készült hamar az ebéd. Hanem azóta csodálkoznak ám a szomszédok, mert a kis szomszédjáró ritkán kopog be hozzájuk egy kis tereferére. Pedig hívják, s ilyenkor ő komolykodva mentegetőzik:-Jaj, most nem érünk rá. Én sem, anyukám sem, mert nagyon sok a dolgunk. v Barak László Duzzogó* Ha az iskolából hazaérkezem, azt mondják: „Szevasz!" Majd jön a kérdés, ami mindig ugyanaz: „No, mi volt az iskolában?“ Mi volt, mi volt... Ugyan, mi lehetett volna? Apu meg azt kérdi anyutól: „Milyen napod volt, szívem?" Választ, persze nem vár senki sem... Furcsa nem? Aztán tanulni kell: matek, honismeret, magolni verseket; anyu horgol, apu olvas, vacsora, tévé, miegymás... „Jóccakát gyerekek!" Aludni, mindig csak aludni - a fene egye meg... Kövesdi Károly Utazás Nincskerekú autónkba hogyha beülünk, beutazzuk a világot, szinte repülünk. A nincsszárnyú madarakkal versenyt suhanunk, székek alatt, felhők között vezet az utunk. Nincsországba is benézünk. Hogy az merre van? Nincserdóben, makkfa mögött harmadik kanyar. Kulcsár Ferenc Sellők Mikor a sellők vízhez mennek, harmatos fűbe heverednek, szemükben a kelő nap van, hajnal habzik a hajukban. Sugaras arcukra írva: jó itt. Ébresztgetik a csend manóit: varázsdalokat énekelnek, vízcsobogással feleselnek, és egymás közt nevetgélnek, értik dalát a fénylő szélnek. Mikor a sellök vízhez mennek, harmatos fűbe heverednek, szemükben a kelő nap van, hajnal habzik a hajukban. ' A verseket és az illusztrációkat a XIII. Duna Menti Tavasz fesztiválújságjából a Fürge Irkából vettük. Gondolkodó Kiegészítés A nagy képen hiányzik egy négyzetalakú rész. A hiány pótolható a betűvel jelölt részek egyikével. Melyikkel? MELYIK A LEGNAGYOBB ÁLLATA VILÁGON? A kék vagy óriás bálna, amely megnőhet 30 méter hosszúra is, súlya pedig 135 ezer kilogramm lehet. Ezt úgy képzeljétek el, mintha egy óriási mérleg egyik serpenyőjében ülne a bálna, a másikban pedig 22 nagy elefántbika kuporogna egymás he- gyén-hátán. így jutna a mérleg egyensúlyba. A bálnák emlősállatok, a tenger lakói, de időnként fel kell jönniük a felszínre, hogy levegőt vegyenek. Kicsinyeik is valóságos óriások, a kék bálnáé már születésekor hét méter hosszú és kereken hétezer kilogramm súlyú. SZERET-E FÜRÖDNI A TENGERIM A LAC? Dehogy szeret, sőt kifejezetten fél a víztől! Ez a kedves kis állat, sok gyerek játszópajtása nem azért tengeri, mert a vízben érzi jól magát. Őseiket sok-sok évvel ezelőtt tengerészek hozták az óceánon át Peruból, a távoli Amerikából. Az első tengerimalacok hajóval, a vízen utazva érkeztek Európába, innen kapták nevüket. Ha tengerimalacotok van otthon, nehogy megfürdessétek! Ha mindig kap almát és nyers sárgarépát, még ivóvizet sem kell betenni a terráriu- mába. MIÉRT NYITJA SZÉT A FARKÁT A PÁVA? Nem azért, hogy mi még szebbnek lássuk. A pávakakas elsősorban a tyúkoknak kíván tetszeni, előttük illegeti-billegeti magát. De üzennek a széttárt farktollak a többi kakasnak is. Valahogy így: ne közelítsetek, mert ez az én területem! Egyébként nemcsak a páva szokott szétnyitott farktollakkal sétálni. Ugyanezt megfigyelhetitek még akkor is, amikor a pulykakakas sátorozik, pöffeszke- dik az udvar sarkában. (Sch. F.) MEGFEJTÉS A június 17-i számunkban közölt feladatok megfejtése: a kilenc négymezős részben a számok összege 19; robur, rab, bér, rét, barát. Nyertesek: Burkus Mária, Kassa (Koáice); Bá- nyi Zsuzsa, Kólón (Kolínany); Erdős Emőke, Kéty (Kvetná pri Hrone); Halász Lenke, Somo- di (Drienovec); Gyekes Péter, Komárom (Ko- márno). JB """E pg ü= rNobel-díjasok 1. Az öröl< Úgy tűnhet, hogy a legősibb tudományágak fejlődése zárulhat le leghamarabb, hiszen ha a tudósok évezredeken keresztül foglalkoztak egy meghatározott témakörrel, akkor annak minden törvényszerűségét fel kellett ismerniük. Arra, hogy mennyire csalóka ez a vélemény, legjobb példa a fizika története: őseinknek már néhány ezer évvel ezelőtt meglehetősen határozott és meglepően pontos elképzelésük volt a körülöttük zajló fizikai folyamatokról. Ennek ellenére napjainkban is kiapad- hatatlanul sok megoldatlan kérdés tornyosul a fizikusok előtt. Az eltelt majdnem két évezred alatt az emberiség fizikai ismeretei szüntelenül bővültek. Korszakalkotó felfedezések és találmányok egész sora született, s ezek gyökeresen megváltoztatták a tudományos világképet. Minden egyes új ismeret közelebb vitt a világ megismeréséhez. A múlt század végén a legtöbb tudós úgy gondolta, hogy a huszadik században aligha lesz érdemes fizikával foglalkozni, hiszen ezen a területen már mindent felfedeztek. A jövő évszázadokban - vélték - a tudósoknak csupán néhány mérési adatot kell pontosítaniuk az egyre tökéletesebb műszerekkel, de említésre méltó felfedezésekre SZÁMKERESÖ A 2-es, 3-as, 4-es számjegyeket különböző sorrendben írta egymás mellé a lufiárus. így akarja írni a jobb szélső léggömbre is, amelyik most még üres. Te milyen számot írnál rá erre az egyre? bizonyára nem lehet számítani. A fejlődés alaposan rácáfolt a jóslatra: századunk első éveiben a fizikában forradalmi változások mentek végbe. Rövid egykét évtized alatt olyan jelentős felfedezések és elméletek születtek, amelyek a jelen, valamint a jövő tudományának és technikájának az alapjait vetették meg. Sokan élnek abban a tévhitben, hogy a tudósok munkájának, kísérleteinek eredményei csak a szakfolyóiratokban és a tankönyvek lapjain jelennek meg, s nem hasznosítják őket a gyakorlatban. Nem így van, hiszen századunk jeles felfedezői nélkül ma nem ismernénk a rádiót, a televíziót, az űrrepülést, a számítógépet és sok minden mást sem. Munkásságuk ismertetésére sorozatot indítunk, amely megpróbálja bemutatni azokat az eseményeket, amelyek hatottak a fizika fejlődésére. Ritkán fordul elő, hogy a kortársak megfelelőképpen tudnák értékelni a legjelentősebb alkotók munkáját. A fizikusok a ritka kivételek közé tartoznak, hiszen elméleteiket, felfedezéseiket és találmányaikat matematikai számításokkal kell alátámasztani. Ennek megfelelően az elismerés formája, a Nobel-díj, nem a szimpátia, hanem a valós helyzet kifejezője. A díj alapítójáról, a svéd Alfréd Nobelról tudnunk kell, hogy a XIX. század egyik legsajátosabb polihisztora volt. Természettudományokkal, technikával és költészettel is foglalkozott. Született nyelvtehetség volt: anyanyelvén kívül tökéletesen beszélt (és szépirodalmi alkotásokat is írt!) oroszul, németül, franciául és angolul. Legismertebb találmánya a dinamit és a füstmentes puskapor, melyet bányákban végrehajtandó robbantásra fejlesztett ki. Mivel találmányait pusztításra is felhasználták, élete alkonyán elhatározta, hogy alapítványt hoz létre. Vagyona kamatából azokat jutalmazzák az ún. Nobel-díjjal, akik az emberiségért a legtöbbet tettek a fizika, a kémia, az irodalom, a fiziológia és orvostudomány területén, valamint a béke érdekében. A jövő heti számunktól kezdve, néhány héten át Nobei-díja- sokkal és munkásságukkal ismerkedhettek meg. OZOGÁNY ERNŐ ■■■■■■■■■a ■ ■■■ tm tm ■■ i ■ü Oi BB
