Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-08-12 / 32. szám
Beszélgetés Karol Urbánekkal, a CSKP KB osztályvezetőjével MILYEN LESZ A PART FELEPITESE AZ ÁLLAMI VÁLLALATOKNÁL Július elsején érvénybe lépett az állami vállalatról szóló törvény, amely számos változást hoz magával a vállalatok gazdálkodásában, de a párt felépítésében is. A 412 újonnan keletkezett állami vállalat üzemei vagy az adott járás területén, vagy esetleg több kerületben dolgoznak majd. Milyen lesz ilyen esetekben a párt felépítése, hogy megteremtsük a feltételeket a párt vezető szerepének következetes érvényesítéséhez? Erről beszélgettünk Karol Urbánek elvtárssal, a CSKP KB politikai-szervezési osztályának vezetőjével. • A CSKP KB Titkársága júniusban dokumentumot fogadott el a párt felépítéséről az újonnan keletkezett állami vállalatoknál. Miből indul ki ez a dokumentum?- Az állami vállalatok létesítésével összefüggően a pártfelépítés módosításának alapelvei elsősorban abból indulnak ki, hogy a termelési-műszaki, a tudományoskutatási és az áruforgalmi alap szervezési struktúrájának átalakítása, az új állami vállalatok önállóságának és felelősségének növelése, a dolgozóknak az irányításban való részvétele demokratikus elveinek érvényesítése fokozott igényeket támaszt a pártszervek és szervezetek tevékenységével szemben. Optimális feltételeket kell teremteni az új helyzetben is a politikai irányítás módszereinek és formáinak érvényesítéséhez. Ennek keretében a pártépítés szervezését is tökéletesíteni kell. Ez volt a fő oka az említett dokumentum elfogadásának. Az alapelvek kidolgozása során a párt alapdokumentumát jelentő alapszabályzatból indultunk ki. Egyes esetekben azonban túlléptük a szabályzat keretét, mivel új dolgokat új feltételek között kell bevezetni. Figyelembe vettük azokat a tapasztalatokat is, amelyeket az elmúlt időszakban a pártszervek és szervezetek felépítésével és tevékenységével kapcsolatban szereztünk. Fontos alapelv, hogy a pártalapszerve- zetek felépítésének összhangban kell állnia a vállalat önelszámolási egységeinek felépítésével. Tudjuk, hogy ez egyelőre sokhelyen nincs így, több műhely és különféle munkahelyek kommunistái tartoznak egy alapszervezetbe. Ilyen esetekben módosítani kell a párt felépítését. Minden önelszámolási egységben a pártépítés önálló részének, vagy alapszervezetnek, vagy részlegszervezetnek kell dolgoznia. Természetesen a kis dolgozókollektívákban vagy kis önelszámolási egysegekben csak pártcsoportok dolgoznak majd. Ennek az alapelvnek az érvényesítése teszi lehetővé, hogy az alapszervezetek valóban a dolgozókollektíva politikai magvát képezzék. A pártépítés legalacsonyabb szintű részeinek a lehető legszorosabb kapcsolatban kell állniuk a munkahely életével, lehetővé kell tenni, hogy a kommunisták jobban befolyásolják a feladatok teljesítését és a problémák konkrét megoldását. Tapasztalataink szerint a nagy alapszervezetekben gyakoribb a párttagok és tagjelöltek anonimitása és passzivitása. Ennek ellenére nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy rószlegszervezeteket létesítsenek. • Milyen lesz a pártépítés azoknál az állami vállalatoknál, amelyek egy járás területén működnek? Ki irányítja majd ezeket a szervezeteket? Az egy járás területén működő állami vállalatoknál gyakorlatilag a pártépítés eddigi formája érvényesül, az említett módosításokkal. Ahol a vállalatnál több alapszervezet van, a párt alapszabályzatával összhangban üzemi vagy vállalati pártbizottságok létesülhetnek. Az alapelvek szerint ez akkor is elfogadható megoldás, ha egy állami vállalat alapszervezetei a járás különböző részeiben működnek. Az ilyen állami vállalatoknál az alapszervezetek, az üzemi és vállalati bizottságok munkáját a járási pártbizottságok irányítják. • Milyen megoldást javasolnak azoknál az állami vállalatoknál, amelyeknek hatásköre túllépi egy járás vagy kerület határait?- Ezekben kissé más a helyzet. Számos állami vállalatnál, amelynek pártszervezetei több járásban vagy kerületben dolgoznak, új, pártszervet létesítenek - az állami vállalat pártbizottságát, amelynek hatásköre az egész vállalatra kiterjed. Ezek a szervek nem alakulnak meg automatikusan az összes állami vállalatnál, hanem csupán ott, ahol az alapszervezetek, az üzemi és vállalati bizottságok struktúrája nagyon tagolt és nagy a kommunisták száma. Az alapelvek szerint az állami vállalatnál a pártbizottság szerepét mindenekelőtt az eddigi üzemi vagy vállalati bizottság tölti majd be, különösen azokban az esetekben, amikor az állami vállalat pártszervezeteinek döntő többsége helyben van és csak kisebb része működik más járásokban vagy kerületekben. A cél tehát nem az, hogy bonyolult szervezési struktúrák és új szervek keletkezzenek, hanem az, hogy az új feltételek között az állami vállalatról szóló törvény érvényesítése során szavatoljuk a párt hatását. Tekintettel az állami vállalatok társadalmi jelentőségére és arra, hogy a pártépítés struktúrája tagolt, a vállalati hatáskörű pártszervek vagy a CSKP KB, vagy az SZLKP KB, illetve a kerületi vagy járási pártbizottságok irányítják majd. • Új típusú pártszerv, az állami vállalat pártbizottsága keletkezik. Hogyan érvényesíti hatását a vállalat vezetőségében, a dolgozókollektíva önigazgatásában és a vállalati szakszervezeti bizottságban? Milyen feladatokat teljesít majd?- Az állami vállalat pártbizottsága a következő alapvető feladatokat teljesíti majd: A vállalat vezetőségében, az önigazgatási vállalati szervekben és a társadalmi szervezetek vállalati szerveiben dolgozó kommunisták révén érvényesíti a párt vezető szerepét, továbbá a pártpolitikával összhangban egyesíti és egybehangolja a vállalati és üzemi bizottságok, valamint az alapszervezetek tevékenységét az állami vállalat gazdasági és szociális feladatai sokoldalú teljesítése érdekében. Az első feladat gyakorlati megvalósítása azt jelenti, hogy a pártbizottság nemcsak a kommunistákkal, hanem az önigazgatás többi tagjával is dolgozik majd. Az állami vállalatról szóló törvénnyel összhangban érvényesíti ellenőrzési jogát az állami vállalat vezetőivel és a szocialista önigazgatási szervekkel szemben. Az állami vállalatnál a pártbizottság feladata lesz a párt káderpolitikájának megvalósítása vállalati szinten. Konkrétan befolyásolja a dolgozókollektíva önigazgatási szerveinek kialakítását, a pályázati eljárásokat, a vállalati igazgató megválasztását, helyetteseinek kinevezését és leváltását. Irányítja az önigazgatási szervekbe, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban, esetleg a Nemzeti Front más szervezeteiben dolgozó kommunistákat. Az említett feladatok teljesítése érdekében a pártbizottság kötelező érvényű határozatokat hoz. • Kire vonatkozóan lesznek kötelezőek határozatai?- Az állami vállalat pártbizottságának határozatai kötelező érvényűek mindenekelőtt tagjai, továbbá az állami vállalat igazgatóságának pártszervezete és a kommunisták - az állami vállalat igazgatója, más vállalati vezetők, a vállalati önigazgatási szervek kommunista tagjai, a szakszervezeti szervekben, esetleg a Nemzeti Front társadalmi szervezeteiben dogozó kommunisták számára. • Jogában áll majd a pártbizottságnak, hogy irányítsa az alapszervezeteket az önelszámolási egységekben, vagyis az egyes üzemek szervezeteit?- Amint már említettem, az állami vállalatnál a pártbizottság másik fontos feladata az lesz, hogy egyesítse az egyes munkahelyek pártszerveinek és szervezeteinek tevékenységét, az állami vállalat gazdasági és szociális feladatainak teljesítése során. így tehát koordinációs funkciót tölt be és nem áll jogában, hogy irányítsa az alapszervezeteket a vállalat egyes egységeiben, üzemeiben, részlegeiben stb. Az alapszervezeteket továbbra is teljes mértékben a járási pártbizottságok irányítják majd. A CSKP KB Titkársága azonban úgy döntött, hogy kísérletileg néhány kiválasztott állami vállalatnál a gazdasági és szociálpolitika kérdéseiben az új pártbizottságok irányítják majd az alapszervezeteket. Ezt kísérletileg a Dél-morvaországi és Észak- morvaországi kerület valamelyik állami vállalatánál vezetik be. • Amennyiben a pártbizottságnak nem áll jogában az alapszervezetek iányitása, hogyan összpontosítja figyelmét a párt az állami vállalatnál a döntő kérdések megoldására?- A pártbizottság annak érdekében, hogy a pártszervezetek az egész állami vállalatnál egységesen járjanak el, javaslatokat, tájékoztatásokat dolgoz ki a gazdasági és szociálpolitika feladatainak megoldására és a dolgozók kezdeményezésének fejlesztésére. Mindenekelőtt a társadalmi érdekekből és szükségletekből indul ki, de figyelembe veszi az egyes területi egységek fejlesztésének terveit is. Amennyiben nézeteltérés merülne fel az állami vállalat pártbizottsága és a területi pártszerv, illetve a pártalap- szervezet között, a felsőbb pártszervé a döntés joga. Az állami vállalat pártbizottsága annak érdekében, hogy egységes eljárást alkalmazzanak olyan fontos kérdésben, mint az állami vállalat tervének kimunkálása, az önigazgatási szervek vagy az igazgató választása, az illetékes területi pártszerv tudtával összehívja az állami vállalat valamennyi pártszervezete elnökeinek tanácskozását és erre meghívhatja a területi pártszervek képviselőit is. • Ki választja a pártbizottság tagjait? Milyen megbízatási időszakra és hány tagú lesz ez a szerv?-Az alapelvek nem határozzák meg egyértelműen a megválasztás módját. Több lehetőséget említenek. Mindenekelőtt a tagokat a vállalati pártkonferencián lehet megválasztani, az állami vállalat valameny- nyi alapszervezetének képviselőiből. A másik lehetőség az, hogy a pártbizottság jelöltjeinek listáját az egyes alapszervezetek taggyűlésükön vitatják meg és ennek alapján megválasztják a tagokat. Még egy harmadik lehetőség is van - a bizottság egyes tagjait közvetlenül az alapszervezetek taggyűlésein vagy az üzemi konferenciákon választják meg. Ki akarjuk próbálni a választások különböző módjait, mivel az állami vállalatok nagysága eltérő. Vannak vállalatok, amelyeknél több alapszervezet működik, de vannak olyanok is, amelyekben több tucat, sőt a legnagyobbnál több mint 200 alapszervezet tevékenykedik. Ebből nyilvánvaló, hogy az állami vállalat pártbizottságában nem lesz közvetlenül képviselve az összes alapszervezet. Szükséges azonban, hogy a döntő fontosságú vállalati egységek, a nagy üzemek képviselői tagjai legyenek a bizottságnak. Az állami vállalat nagyságától, a pártépítés tagoltságától függ az új pártbizottság tagjainak száma. Az alapelvek 7-21 tagot javasolnak. Ami a megbízatási időszakot illeti, ugyanazon elv érvényes, mint a többi pártszervnél, ami azt jelenti, hogy az állami vállalatok megalakulásakor a tagokat a következő pártkonferenciáig választják meg és azon túl két-három évre. • Amint elmondotta, ennek a szervnek 21 tagja is lehet. Elég rugalmas lesz a munkája ilyen esetekben is?- Indokolt esetekben, különösen akkor, ha az állami vállalat pártbizottságának több mint 21 tagja lesz, a CSKP KB beleegyezésével elnökséget is választhatnak. • Mikor alakulnak meg az állami vállalatok pártbizottságai?- Az állami vállalatok július elsejével alakultak meg. A törvény szerint négy hónapon belül össze kell hívnai azt a gyűlést, amelyen megválasztják a dolgozókollektíva tanácsát és az állami- vállalat igazgatóját. Amennyiben a választások előkészítése és a gazdasági feladatok teljesítése során érvényesíteni akarjuk a párt befolyását, halaszthatatlanul meg kell alakítani az állami vállalat pártbizottságait. A CSKP KB Titkársága arról is döntött, hogy a pártbizottságok közül melyeket irányítja majd a CSKP Központi Bizottsága az illetékes osztályok révén, melyeket az SZLKP Központi Bizottsága, illetve a kerületi pártbizottságok. Egyes pártbizottságokat abban az esetben is a kerületi bizottságok irányítják majd, ha néhány munkahelyük más kerület területén működik. A CSKP KB Titkársága úgy döntött, hogy az állami vállalatok létesítésének második szakasza előtt értékeljék az állami vállalatok pártbizottságainak tevékenységét és a tapasztalatokat felhasználják a további munkában. VÁCLAV PERGL lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllll (A szerző felvétele) BIZONYÍTANI SZERETNE Párttagjelölt a kritikáról és az önkritikáról Száz Pál, a Tesedíkovói Efsz szakközépiskolát végzett fiatal állattenyésztője igazán nem panaszkodhat, hogy nem kapott felelős munka- beosztást. Éppen fordítva, feladatköre igényes, számtalan lehetőséget ad a bizonyításra. Csoportvezetőként tizennégy ember munkáját irányítja. Részlegükön juhokat, hízósertéseket és teheneket tartanak. Aki csak kicsit is járatos az állattenyésztésben annak aligha kell bizonygatni, hogy az említett állatok gondozása milyen nehézségekkel járó munka. Különösen a teheneké, azt követően, hogy új norma szerint minősítik a tejet, s ezeket az igényeket csak pontos és nagyon fegyelmezett munkával lehet teljesíteni. Mindez azonban csak az egyik terület, ahol a huszonnégy éves fiatalember bizonyíthat. Az ifjúsági alapszervezet ismerve képességeit igényt tart a segítségére, és amint azt maga is hangsúlyozta, a különböző szabadidő-programok szervezéséből a továbbiakban is szeretné kivenni részét. Különösen most, hogy néhány héttel ezelőtt a szövetkezet kommunistái egyhangúan megszavazták tagjelöltsógét. Egyik ajánlója a SZISZ, és úgy érzi, hogy ezt a bizalmat munkával kell viszonoznia. A kötelességek sorából nem hagyhatjuk ki az otthont sem, ahol az ifjú családapát megszaporodó feladatok várják. A tizennégy hónapos kis Pál' ugyanis egyre több elfoglaltságot ad édesapjának is. Ugyanakkor a gazdasági udvar is éppúgy vonzza, mint gyermekkorában, amikor már alapiskolásként sólymot, vércsét, aranyhörcsögöt és nyulakat tenyésztett. A vonzalom meghatározta pályaválasztását, és any- nyira erős volt, hogy a munka mellett is megmaradt szórakoztató és pihentető kiegészítőnek. Az erős és céltudatos érdeklődés megalapozta a szakma fiatal mesterének sokoldalú szaktudását. Száz Pállal ezúttal mégsem az állattartás fortélyait elemeztük. Elsősorban arról beszéltünk, hogy csoportvezetőként a szakmaiakon túl mit helyez előtérbe azon alapelvek közül, amelyeket az átalakítás és gyorsítás kapcsán sokat hangsúlyozunk, s ebben menynyiben segíti párttagjelöltsége.- A kérdés első része összetettebb, ezért a másodikkal kezdem. Mint tagjelölt részt veszek a pártgyűléseken, ahol a fő feladatokat rendszeresen megvitatják. Nemcsak azok termelési oldalait, hanem elsősorban szervezési és emberi feltételeit. Az idősebb kommunisták ilyen jellegű tapasztalatai és eszmecseréi munkafeladataim teljesítésében segítenek. Nemcsak a feladatokat és a problémákat ismerem meg részletesebben, hanem azt is, hogy mit, miért és hogyan kell csinálni. Ha ezeket megbeszélem csoportom tagjaival, minden bizonynyal ók is öntudatosabban fognak dolgozni.- És a kérdés bonyolultabb része?-Azért bonyolultabb, mert több dolgot is megemlíthetnék. A nyíltság, a megfelelően kritikus és önkritikus szemléletmód mellett döntöttem. Ezeket ugyanis valóban nagyon fontosnak tartom. Mindent őszintén és nyíltan meg kell vitatni. A dolgozókollektíva tagjainak együtt kell megkeresniük a lehető legjobb és legeredményesebb megoldásokat. Én azt a vezetőt tisztelem, aki mindig képes a közösségen belül maradni. Igényes, ha kell bírál, de azt a jogos kritikát is elfogadja, amelyik őt érinti. A csoport megbeszélésein ezért is nem győzöm hangoztatni, hogy mindenki mondja el észrevételeit és 11 javaslatait, és azt is tegye szóvá, ha én feled- h keztem meg valamiről. Meggyőződésem || ugyanis, hogy a legtöbb bajt az okozza, és “ a legnehezebben azt lehet helyrehozni, amiről tisztelettudóan sokáig hallgattak. E. F. 19
