Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-08-05 / 31. szám
KRISTA BENDOVÁ A városi kisfiú Volt egyszer egy nagy golyó* úgy hívták, hogy Föld. Borzasztó sok ember élt rajta, sok felnőtt, még több gyerek, legtöbben azonban a különféle állatok voltak, kezdve a legparányibb szúnyogoktól a leghatalmasabb elefántokig. A Földön voltak városok is. Az egyikben élt egy kisfiú. Minthogy gyermek volt, jó ötletek születtek fejében.- Nagy a világ - mondta egyszer a kisfiú az édesanyjának -, és sok különféle állat van a világon. Nekem is kellene valamilyen, hogy vidámabban érezzem magam itthon.- Lehetetlen - sóhajtott fel az édesanyja. - Először is, városban lakunk; másodszor, a mi lakásunk a huszonkilencedik emeleten van; harmadszor, nincs balkonunk.- Nem baj - mondta a kisfiú.- Én bárányokat szeretnék. Adnának nekünk sajtot és gyapjút. Alhatnának az én ágyam alatt.- Lehetetlen - sóhajtott fel ismét az édesanyja. - A bárányok szünet nélkül bégetnek. Apuka itthon is dolgozik, zavarnák ót.- Hát jó - mondta a kisfiú -, ha nem lehetnek bárányok, akkor lesz tyúk vagy kakas. A tyúk ad majd tojásokat, első osztályúakat, a legnagyobb fajtából, a kakas pedig kukorékolni fog, nem kell ébresztőóra.- Nem lesz itt tyúk - válaszolta az édesanyja. - A tyúk mindenbe belecsíp, még felcsipkedné a perzsaszőnyegünket. A kakas meg túl korán ébreszt, az az időpont nem felel meg nekünk. A kisfiú elgondolkodott.- Akkor jobb lenne, ha libákat tartanánk itthon. Adnának nekünk tollat a párnába, aztán megsütnénk őket.- Nem - kiáltott fel az édesanyja. - A libáknak patak kell. Nekünk meg csak fürdőkádunk van, az nem jó nekik.-Akkor veszek egy gólyát- mondta a kisfiú. - Annak pont megfelel a fürdőkád.- Elég volt - szólt immár dühösen az édesanyja. - A gólyának kéményre vagy magas fára van szüksége, hogy fészket tudjon rakni. Ősszel pedig melegebb tájakra repül, fölösleges gondokat okoznánk neki.- Igazad van - mondta elgondolkozva a kisfiú. - Akkor nem marad más hátra, lesz egy közönséges macskánk. Nem ad ugyan tojást, sajtot sem, nem is kukorékol, de mégiscsak állat.- Megbolondulok - mondta az édesanyja. - A macska mindent összepiszkít, nyávog, karmol... Találj ki valamilyen csendes állatot, amely nem fog mászkálni a lakásban. A kisfiú gondolkozott, gondolkozott, aztán... Leült az asztal mellé, és lerajzolt minden állatot, melyet szeretett volna a lakásba. Ekkor így szólt az édesanyja:- Látod, most már megvan neked mindegyik, nekem pedig nyugalmam lesz. A kisfiú sóhajtott egy rövidet és azt mondta:- Szerencsétlen városi gyerek vagyok én. Nagyon csodálkozom rajtad, hogy nem falun hoztál engem a világra. Vagy legalább a földszinten, balkonos lakásban. BODNÁR GYULA fordítása Ravasz József Bagolyhajnal % csillagvirág szirmát bontja körbe-körbe pislant bóbitáját felemelve éjmadárnak köszönt fénye csodaország szorgos népe dolgozni megy álomrétre verset mesét rendre vágva napnyugtáig meg sem állva álomrétre csönd borul vers és mese Szerte hull T udod-e, hogy a delfinek nagyobb része csoportokban él? Együtt úsznak, esznek, sőt támadóik ellen is együttesen védekeznek. Ellenségeik közül leggyakoribb a cápa. Hogyan társalognak egymás között - kérdezhetitek - ezek a számunkra oly kedves emlősök? Hogyan fejezik ki a félelmet és a baráti közeledést? Több tudós is tanulmányozta a fenti kérdéseket. A delfinek fütyülő, csattogó, kerregö hangokat adnak ki, melyeket a kutatók számítógép segítségével érzékelhető hullámokká alakítanak át. A gép képernyőjén megjelenő hullámokkal egyi- döben feljegyzéseket készítenek az emlősök mozgásáról is. A mozgás és a hang együttes megfigyeléséből A delfinek életéből megkísérlik egynéhány kérdés megfejtését: például hogyan beszélgetnek a delfinek egymás között? Lehetséges-e a „beszélgetés" az ember és a delfin között? Az ember és a delfin közötti „beszélgetés" megvalósításához hozzásegíthet a következő kísérlet is: a medencében jelekkel ellátott nyomógombokat helyeznek el. Ha a delfin „kér" valamit, akkor orrával megnyomja a megfelelő gombot. A háromszög jele például a labdát jelenti, vagyis azt: „A labdát akarom!" A H jel az emberi kezet, vagyis azt: „Simogass meg! Vakarj meg!" Amikor a delfin orrával megnyomja a gombot, a számítógép a delfin természetes fütyüléséhez hasonló hangot ad ki. Mindegyik látható jelhez egy hallható jel is tartozik. A delfin, mielőtt a gombot megnyomná, a látható jelhez tartozó hangot adja ki. Sőt, néha, ha a labdával játszottak, az is előfordult, hogy a labda hangjelét fütyürészték. Nem tudjuk, eljön-e az az idő, amikor beszélgetni tudunk majd a delfinekkel. Valójában nem lesz ez valódi beszélgetés. De a kísérletek elvezetnek bennünket egy újfajta módszerhez, mellyel nyilván köny- nyebb lesz az ember és a delfin közötti párbeszéd. A National Geographic World alapján Dr. GERGELY KATALIN s 6. „Királycsináló" fizikusfejedelem A politikában „királycsináló- nak" szokták nevezni azokat az éles szemű, biztos kezű szerve- zözseniket, akik idejekorán felismerik és egyengetik a fiatal tehetségek útját. A századforduló fizikájának egyik legjelentősebb alakja, „királycsinálója" volt Jo- seph John Thomson angol fizikus, aki nemcsak elméleti tevékenységével tűnt ki, hanem arról is híres, hogy sok kivételes tudóst nevelt. Tanítványai közül heten kaptak fizikai Nobel-díjat, és saját fia is átvehette ezt a jelentős kitüntetést. Javarészt az ő érdeme, hogy századunk első harmadában az atomfizikai kutatások legfőbb központja volt Anglia. Mérnöknek készült. A fizika érdekelte. 1876-ban, húszéves korában Cambridge-be kapott ösztöndíjat. Hatvannégy évig élt a híres egyetemi városban, Itt végezte kutatásait, és itt tanít- gatta a tudósok egész sorát. Thomson is behatóan foglalkozott a kisülési csövei. Ot is izgatta a ritkított gázban megfigyelhető különleges fényjelenség. A katódsugárzás mágneses térben elhajlik. Ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy villamos töltése van. William Croo- kes, a reklámcélokra használt neoncső feltalálója (angol nyelv- területen a neoncsöveket Croo- kes-csöveknek nevezik) 1879ben megállapította, hogy a ka- tódsugarak a vékony fémfóliát akár a vörösizzásig is felhevítik, tehát nem elhanyagolható mennyiségű energiát is visznek magukkal. Ez idő tájt - főleg a neves német fizikus, Heinrich Hertz elképzelései alapján - a legtöbb tudós úgy gondolta, hogy a katódsugárzás a fényhez hasonlóan elektromágneses hullámzás. Ekkoriban derült ki a látható fény elektromágneses jellege, ezért minden egyéb fényjelenségnek is ilyen tulajdonságot tulajdonítottak. Eltérés viszont abban volt megfigyelhető, hogy mivel a fénynek nincs villamos töltése, mágneses térben nem hajlik el, a katódsugárzás viszont igen. A kutatók gyanítani kezdték, hogy az elektromosságnak is van „atomja", amit ma elemi töltésnek nevezünk. J. J. Thomson a kisülési csővel kísérletezve úgy gondolta, hogy létezését kimutatja a katódsugárzásból. A katódsugarakat mágneses elhajlásnak vetette alá. A leírt körpálya sugara, a részecske sebessége és a mágneses térerősség közötti összefüggésből meg tudta állapítani a katódsugarat alkotó részecskék - az elektronok - töltésének és tömegének arányát. Később a Wilson-féle ködkamrával megmérték az elektronok töltését is. Az megegyezett a Faraday-törvény egyvegyértékú ionjainak a töltésével. Azt is sikerült kideríteni, hogy az elektron tömege csaknem kétezerszer kisebb a hidrogénatom tömegénél. Thomson felfedezése nemcsak azért volt jelentős, mert igazolta az elektron létezését, megtalálta az elemi villamos töltést, hanem azért is, mert először sikerült érzékelni az atomnál kisebb részecskét. Egyértelművé vált, hogy az atom osztható, kisebb alkotóelemekből áll. Mivel az atom villamos töltése semleges, szükségszerű, hogy az elektronok negatív töltését valamilyen pozitív töltésű részecske semlegesítse. így alkotta meg Thomson az első atom- modellt, amely szerint az atom egy viszonylag nagy tömegű pozitív töltésű gömb, s benne helyezkednek el a negatív töltésű elektronok. Az elektronok száma annyi, hogy semlegesíteni tudják az atom pozitív töltését. Elképzelését később tanítványa, Er- nest Rutherford fejlesztette tovább. Igazolta, hogy az elektronok a pozitív töltésű atommag körül, pályákon keringenek. Thomson a továbbiakban is behatóan foglalkozott a csősugarakkal, több elképzelését tanítványai fejlesztették tovább. Az elektron felfedezéséért (1897- ben történt) 1906-ban neki ítélték oda a fizikai Nobel-díjat. OZOGÁNY ERNŐ Égi és földi idő A sumérek, az akkádok, majd a babiloniak hónapjai mindig akkor kezdődtek, amikor megjelent az égen az újhold. így aztán minden hónapjuk 29 vagy 30 napos volt, hiszen a Hold fényváltozásai alig 29 és fél nap alatt mennek végbe. A tavaszi újholdtól kezdték számítani az évet, ennek 12 hónapját, de ezek a holdhónapok együttesen nem tettek ki 365 napot. Hogy pótolják a nyolc-tíz napos hiányt, három-, négy-, esetleg ötévenként, királyi rendelettel, csatoltak az évhez egy- egy póthónapot. így aztán vagy 12 hónapból állt az esztendő vagy 13- ból. Az égi és a földi idő összeigazítása igen fontos kötelessége volt a királynak. A Napot és a Holdat ezek a régi népek ugyanis hatalmas isteneknek hitték. Ezek járásától és jókedvétől függött szerintük az egész ország sorsa. Az új év első éjszakája, a Hold sarlójának első feltűnése máris sokat elárult nekik - úgy gondolták - az elkövetkező esztendőről. „Ha az első újhold megjelenésekor tiszta az ég, és a nép ünnepléssel köszönti a Holdat, jó lesz az esztendő" - olvashatjuk például egy óbabiloni szövegben. A csillagjósok igen jól megfigyelték a bolygó járását. Rájöttek arra is, hogy a Nap közelében hol estelente - nyugaton -, hol hajnalonta - keleten - megjelenő „csillag" ugyanaz a Vénusz. El is nevezték NIN.DAR.AN.NA-nak, ami annyit tesz, hogy „az Ég szeszélyes királynője". Hosszú évszázadokig folytatott megfigyelések és számítgatások után az i. e. első évezred közepe táján végül azt is felfedezték, hogyan jósolhatják meg jó előre a fontosabb égi jelenségeket, a hold- és napfogyatkozásokat, a Vénusz és a többi bolygó megjelenését, eltűnését vagy azt: hol lesznek a bolygók az állócsillagok között valamely éjszakán. Az égitestek mozgásában megfigyelt, állandó időtartamokat vetették össze és szakaszolták igen ügyesen. Sikerült is olyan matematikai módszereket kidolgozniuk, amelyeknek a megfejtése még korunk tudománytörténészeit is próbára tette. Pontosságukat olykor csak csodálni tudjuk. A Nap, a Hold és a bolygók helyzetét biztos égi pontokhoz, jól felismerhető állócsillagokhoz viszonyították. A Nap évi járása, a mindig újra eltelő esztendő ott tükröződött immár az égbolton: az egymást követő hónapok egyetlen égi sáv, az „állatöv" egymást követő csillagképeinek feleltek meg. Az állatöv sávjában mozogtak a bolygók is. Rengeteg számolnivalójuk volt a babiloni csillagászoknak. Már csak azért is, mert - mint mondottuk - az időszámításunk alapjául szolgáló holdnaptárt össze kellett egyeztetniük az év valóságos hosszúságával, azzal az idővel, amely az egyik tavaszi napéjegyenlőségtől a másikig telik el. Nem volt ez könnyű mesterség! Hiszen a Hold és a Nap egymáshoz viszonyított mozgása - amely a holdhónapok változó hosszát meghatározza - több olyan tényezőtől függ, amelyről a babiloniaknak még fogalmuk sem lehetett. A sok-sok megfigyelés és a jó számolási módszerek mégis segítettek. Sikereik jele, hogy a csillagászok mindmáig az ő hatvanas szám- rendszerüknek megfelelő fokbeosztással mérik az eget. De sikereik jele az is, hogy tudományuk már annak idején széles körben elterjedt. Az állatövi csillagképek - az „égi hónapok" - hasznos tájékoztatói, útbaigazítói lettek a parasztoknak, kereskedőknek, hajósoknak. VEKERDI LÁSZLÓ CSAK EGY IGAZ 1. Puskin - a) nagy fegyvermúzeum Bulgária legmagasabb hegycsúcsa, a Botev-csúcs alatt; b) az orosz cárok temetkezési helye; c) az orosz romantika legnagyobb költője, Jevgenyij Anyegin című verses regény szerzője. 2. Husziták - a) hatalmas erejű egyházellenes és antifeudális mozgalom hívei Csehországban a XV. században; b) az angol huszárezred katonái, akik a Falkland-szigeteken pár évvel ezelőtt győzelmet arattak az argentin csapatok fölött; c) dróthuzalokból készített furcsa alakú sziták. 3. Modus - a) népszerű szlovák popzenekar; b) férfimellényeket értékesítő divatház Prágában; c) japán autómárka. 4. Deklaráció - a) haragtartó csoport a sportszervezetben; b) szavalóverseny, melyen csak tréfás verseket lehet előadni; c) kormány vagy párt nevében tett nyilatkozat, alapelvek ünnepélyes meghirdetése. 5. Katona József - a) a budapesti Katona József Színház igazgatója; b) drámaíró, a Bánk bán szerzője; c) népdalgyűjtő zenetanár. (Legalább három megfejtését kérjük.) EGY ÍRÓ - EGY KÖLTŐ Induljatok el a bal felső sarok M betűjétől és lóugrásban haladva olvassátok össze a betűket úgy, hogy egy magyar író és egy magyar költő nevét kapjátok eredményül. M L a A A A T N S H U M K I A A A H Z J S L Y K a A G U Z ijtés A július 22-i számunkban közölt feladatok megfejtése: paróka, farkas; 1-a, 2-c, 3-b, 4-b, 5-a. Nyertesek: Takács Tímea, Dunaszer- dahely (Dunajská Streda); Öllé Krisztián, Nagymegyer (Őaiovo); Fejes Mária, Rimaszécs (Rimavská Sec); Fehér Erika, Bogyarét (Bodza-Lúky); Kondé Barnabás, Nyárasd (Topofníky). I I I I I
