Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-05 / 31. szám

J anuár óta a tejtermeléssel foglalkozó mezőgazdasági üzemeknél a minő­ség javítása a figyelem középpontjában áll. Még ott is, ahol idejében felkészültek az új feltételekre, és zömmel az első minőségi osztály követelményeinek megfelelő tejet adnak el. Az új állami szabvány ugyanis lényegesen szigorúbb a réginél, így a leg­kisebb figyelmetlenség, gondatlanság elég ahhoz, hogy a termelő az eladott tejért kevesebb pénzt kapjon.- Az új szabvány szigorú, de a minőségi elvárások teljesíthetők. Tény viszont, hogy csakis gondos és pontos munkával, a ko­rábbinál nagyobb költséggel, és - a feltéte­lek javulása ellenére - csak nehezen tu­dunk kifogástalan minőségű tejet kínálni megvételre - summázta a lényeget Varga Imre, a dióspatonyi (Orechová Potőn) Ba­rátság Efsz állattenyésztési ágazatának ve­zetője. Szavait eredményeik bizonyítják. Januárt kivéve, a tejüzem az első osztályban veszi át tőlük a tejet, összesen 504 tehenük van, a napi fejési átlag 12,5 liter. A termelés az év elejétől kiegyensúlyozott. Szlovák tarka teheneket tenyésztenek, ami a tejter­melés szempontjából hátrány, viszont a hústermelésben legalább ekkora előny. Az eredményesség hátterét kutatva, a ta­pasztalatszerzést az egyik 200 férőhelyes istállóban kezdtük. Itt a fejés teljesen gépe­sített, a tej csővezetéken át jut a hűtőtartály­ba. Az állatokról állandó munkacsoport, két fejő és két etető gondoskodik. Az állatgon­dozók munkaköri kötelességeit pontosan meghatározták, az eredmények javításában a fejők és az etetők egyformán érdekeltek. Kohút Dezső etető épp érkezésünkkor fejezte be a reggeli műszakot.- Feladatom az almozás, az etetés és a tehenek ápolása. Tíznapos korukig a bor­jakat is én gondozom. Ha jobbak az ered­mények, a fizetésem is több. Vagyis érde­kem, hogy sok és jó minőségű tejet adjunk el, de természetesen az is, hogy az elvá­lasztott borjak egészségesek és erősek le­gyenek, ugyanis a hatvan kilós borjúért harmadával kapok többet kilónként, mint például a negyvenöt kilósért.- Hogy mit tehetek én a jobb eredmé­nyekért? - ismételte meg a kérdést. Vála­sza arról tanúskodott, hogy ismeri a köve­telményeket. - Tisztán tartom az állatokat, a friss takarmányt üres, kitakarított vályúba, és a kívánalomnak megfelelően háromszor- ra teszem az állatok elé. Abból indulok ki, hogy az ember is jóízübben eszik, ha az ételt fokozatosan rakják az asztalra, tányér­ra. Az abrak elosztásánál figyelembe ve­szem a tehenek tejtermelési szintjét. Szop­tatás után kifejem a tehenet, és az elsóbor- jas teheneket fokozatosan hozzászoktatom a gépi fejéshez. A fejővel közös az érde­künk, így minden problémát részletesen megbeszélünk, egymás munkáját kritikus szemmel figyeljük. Miklós Ilona fejő. Nem hallotta a munka­társával folytatott beszélgetésünket, az utóbbi gondolatot mégis kihangsúlyozta.- Az etetővel együtt pontosan tudjuk, milyen előírásokat kell betartanunk. Min­denki elsősorban a saját munkájára ügyel, de természetesen a társára is odafigyel. Ezért nem neheztelünk egymásra, elvégre aki dolgozik, hibát is elkövethet, s a közös érdek azt diktálja, hogy erre figyelmeztes­sük egymást. Különösen most, hogy jóval szigorúbbak a követelmények, és a legki­sebb mulasztásért is nagy árat fizetünk. Ahhoz, hogy egy hónapban elveszítsünk háromszáz koronát, egyetlen másodosztá­lyú tejminta elég. Kérdezés nélkül sorolta, mi mindenre kell ügyelniük. Nagyon fontos a tögygyulladás felismerése, illetve megelőzése, no és a tőgy lemosása. Minden tehénnél tiszta törlőru­hát használnak. Elmaradhatatlan a fer­tőtlenítés és az első cseppek különfejése. A fejóberendezés tisztítását és fertőtlenítsél a legnagyobb gonddal végzik. És természe­tesen az állatokkal való bánásmódra is ügyelnek. Az etető és a fejő egyaránt megemlítette, milyen izgatottan várják a mintavétel ered­A SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK IS SEGÍTHETNÉNEK JAVÍTANI A TEJ MINŐSÉGÉT- A tej minősége két tényezőtől a takar­mánytól és az emberi hozzáállástól függ - mondta Egri Sándor, a tehéntelep vezető­je. - A minőség folyamatos ellenőrzése céljából a saját laboratóriumunkban ma­gunk is végzünk elemzéseket. Egyrészt azért, hogy a tejüzem megállapításai ne lepjenek meg bennünket, másrészt azért, hogy a tehenészetben dolgozók a lehető legfrissebb információk birtokában végez­hessék feladataikat. Vagyis igyekszünk megteremteni a termelés növelésének és a minőségi követelmények megtartásának feltételeit, de ezzel párhuzamosan a rend­szeres ellenőrzéssel ösztönözzük is az em­bereket, hogy kihasználják ezeket a feltéte­leket.-Miként fogadták a dolgozók a szigo­rúbb követelményeket?- Kezdetben elhangzott néhány meg­jegyzés, hogy meg akarjuk rövidíteni a te­henészetben dolgozókat, de belátták, hogy nem így van. Nem az a célunk hogy valami­lyen oknál fogva elvegyük a dolgozók fize­tésének egy részét. Éppen ellenkezőleg. A rendszeres ellenőrzés is azt a célt szol­gálja, hogy egyre kedvezőbb feltételeket teremtsünk a mindennapi munkához. Azon vagyunk, hogy mindenki jó munkát végez­zen s eredményeivel kiérdemelje a munka­díjat és a különjutalmat, hiszen ez az egész szövetkezet érdekeit szolgálja. Az új Cseh­szlovák Állami Szabvány megnehezítette a zootechnikusok és a tehenészetben dol­gozók munkáját. Az ellenőrzésekkel és ményét. Amíg nem ismerik az eredményt, másról szinte nem is tudnak beszélni. Mi­lyen megnyugvást, örömet, elégedettséget jelent, ha megtudják, hogy a minta kifogás­talan volt, tehát jól dolgoznak. Miklós Ilona: - Egyetlen másodosztályú tejminta elég ahhoz, hogy „elveszít- sünk“ havi háromszáz koronát. Csak­hogy a minőség nem csupán a mi mun­kánktól függ... (A szerző felvételei) Varga Imre, a szövetkezet állattenyészté­si ágazatának vezetője és Egri Sándor a tehénfarm vezetője a napi eredménye­ket összegezi a problémák rugalmas megoldásával a ne­hezebb feltételekhez való alkalmazkodást segítjük - hangsúlyozta az ágazatvezetó. Az új szabvány tükrében hosszasan és minden részletre kitérően elemeztük a tehe­nészet és az ott dolgozók feladatait. Egyér­telmű, hogy az új szabvány a tej minőségé­nek javulását célozza, és ennek elsősorban a fogyasztók látják a hasznát. Ugyanis a termelők a jobb minőség címén megköze­lítően csupán annyival jutnak több bevétel­hez, amennyivel a minőség érdekében töb­bet kell tisztítószerekre és különféle segéd­eszközökre költeniük. Vagyis a minőség adott esetben anyagiak kérdése is. Hogy mást ne említsünk, a dióspatonyi szövetke­zetnél tehenenként öt darab törlőruhát készleteznek, mosógépet vettek, mosónőt foglalkoztatnak és rengeteg mosóport vásá­rolnak, hogy fejéskor mindig legyen elegen­dő tiszta törlőruha. Megértik az új rendelke­zések szükségszerűségét, ugyanakkor bosszankodnak, hogy a feltételek javulása ellenére még mindig akadnak dolgok, ame­lyek tőlük függetlenül hatnak az eredmé­nyekre. Gondot okoz például a fejóberende­zés heti karbantartása és tisztítása. A tej szállítására szolgáló üvegcsövek mosásá­hoz hosszú nyelű, üvegmosó-szerű kefére van szükség, csakhogy ezt szinte lehetetlen beszerezni.- Egyéb gondjaink is vannak - mondta Varga Imre. - Hiába mossuk, fertőtlenítjük a berendezést, ha az üvegből készült veze­tékrendszer csatlakozásánál használt gumi tömítőgyűrűket félévenként nem tudjuk ki­cserélni. Egy-egy gumigyűrű mindössze fil­lérekbe kerül, mégsem - vagy talán éppen ezért? - nem kapható. Mivel a cseréjüket a karbantartásra és javításra szakosodott gép- és traktorállomás nem vállalja, marad­nak a régi gyűrűk, amelyeknek a repedései a különböző szennyeződéseknek a telep­helyévé válnak. Az állattenyésztési ágazat vezetőjének akkor sem volt derűsebb a hangulata, ami­kor kollégájával megmutatta a napi tejho­zam ellenőrzésére is alkalmas fejőberende­zés számítógépes adatfeldolgozó központ­ját. A berendezés segítségével napra kész információkat szerezhetnek az állomány, illetve az egyes tehenek napi és időszaki tejtermeléséről, ugyanis a fejőállásokban elhelyezett egyedi teljesítménymérők pon­tosan rögzítik az állatok termelési adatait. A berendezés drága, mégsem sajnálták érte a pénzt, mert a nyert adatok nagy segítséget nyújtanak a munkaszervezés­hez, a napi takarmányadag összeállításá­hoz stb. Pontosabban csak nyújtanának, ugyanis - és ez az, ami fölött az ágazat vezetője jogosan bosszánkodik - a beren­dezés karbantartási munkálatainak elvé­geztetése, illetve javíttatása rengeteg gon­dot okoz a szövetkezetnek. EGRI FERENC Rövidebb úton a fogyasztóhoz A KÖZÖS VÁLLALATOK KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGE HOZZÁJÁRUL A FOGYASZTÓI IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉHEZ A gazdasági mechanizmus átalakításainak alapelvei, va­lamint az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­tériuma által kitűzött célok elérése megköveteli, hogy a kö­zös vállalatok aktívabban szorgalmazzák a zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztését. Az áru útjának lerövidíté­sével a termelőtől a fogyasztóig, hozzájárulhatnak a termés minőségének megőrzéséhez és javíthatják a lakosság ellá­tásának színvonalát. A termékek útjának lerövidítése minde­nekelőtt a saját üzlethálózat fejlesztésével érhető el. Az üzemközi együttműködéssel létrehozott közös vállala­tok feladata a zöldség- és gyümölcsfélék termesztésének, felvásárlásának és értékesítésének összehangolása. Az első szakosított közös vállalatok az 1960-as évek végén alakul­tak meg, s fejlődésük a 7. ötéves tervidőszakban érte el csúcspontját. Jelenleg kilenc ilyen vállalat tevékenykedik Szlovákiában. Feladatuk a szállítói-átvevői szerződések megkötése, a termés felvásárlása, raktározása és értékesí­tése, továbbá a zöldség és gyümölcs egy részének feldolgo­zása. Ezen túlmenően szolgáltatások formájában nekik kellene ellátniuk a tagüzemeket vetőmaggal, vegyszerekkel, fóliával, szaktanácsokkal stb. A termés betakarítás utáni kezeléée, a piaci előkészítése és szállítása szintén a közös vállalatok feladata. A kertészeti termelésre szakosodott közös vállalatok tagüzemei 557 ezer hektár szántóföldön gazdálkodnak, s ebből 21,9 ezer hektáron, vagyis a szántóföld 3,9 százalé­kán termesztenek zöldséget és gyümölcsöt. Erről a területről a 8. ötéves tervidőszakban eddig évi átlagban 36,6 ezer tonna zöldséget és 13,7 ezer tonna gyümölcsöt adtak el, ami a Szlovákiában forgalmazott mennyiség 13 százalékának felel meg. Persze voltak gyengébb évek is. Például 1987- ben a közös vállalatok tagüzemei az országos termésnek csak 6,5 százalékát adták. Ennek részben az volt az oka, hogy a közös vállalatok az utóbbi években csak a minisztéri­umi hozzájárulással, tehát kivételesen foglalkozhattak felvá­sárlással és forgalmazással. Az új gazdasági mechanizmus­ban a mezőgazdasági termények felvásárlásával kapcsola­tos rendeletek és előírások módosulnak, s így a közös mezőgazdasági vállalatok ismét szerephez jutnak a felvá­sárlásban és a fogyasztói igények közvetlen kielégítésében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a 7. ötéves tervidő­szakban és a 8. ötéves tervidőszak első éveiben a közös vállalatok viszonylag progresszíven fejlődtek; az alapeszkö­zeik értéke 243 százalékkal, a teljesítményük 215 százalék­kal nőtt, a nyereségük pedig az ötszörösére emelkedett. Az elkövetkező időszakban további hűtőtárolókat kell építeni, a meglévőket pedig elsősorban zöldség és gyü­mölcs tárolására kell kihasználni. így részben megoldódnak' a föidényben a túlkínálatból eredő felvásárlási és elosztási gondok, másrészt megnyújthatjuk a friss áruval való folya­matos ellátás, időszakát. A közös vállalatok feladata továb­bá, hogy komplex gépsorok beszerzésével segítsék a több­nyire munkaerőgondokkal küszködő tagüzemeik tevékeny­ségét. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériu­mának kezdeményezése alapján 1987-ben határozat szüle­tett a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalatok kereske­delmi tevékenységéről. Ennek értelmében a vállalatok saját kereskedelmi üzlethálózatot létesíthetnek. Az állami és a vállalati üzletek konkurenciája előreláthatólag hozzájárul a lakosság zöldséggel és gyümölccsel való ellátásának javulásához. A közvetlen szállításokkal, tehát az áru útjának lerövidítésével megőrizhető a termés minősége, folyamato­sabbá tehető a piaci ellátás. Ennek előnyeit elsősorban a közös vállalatok használhatják ki saját üzlethálózatuk fejlesztéséhez. A vállalkozás az átalakítás feltételei között nagymértékben hozzájárulhat az eredmények javításához, a vállalatok és tagüzemeik gazdasági helyzetének megszi­lárdításához. A vállalkozási lehetőség megteremtésének máris vannak konkrét eredményei. A szlovákiai közös vállalatok eddig 28 üzletet nyitottak, melyekben saját termékeiket, a tagüze- mektól és a kértbarátoktól felvásárolt zöldséget és gyümöl­csöt forgalmazzák. A kínálatot esetenként a zöldség- a gyü­mölcskészítmények, valamint a kertbarátok részére forgal­mazott üitetőanyag és különféle kellékek bővítik. Az idén kilenc új üzletet nyitottak a közös vállalatok, főleg Észak-Szlovákia városaiban és központi községeiben, s a 8. ötéves tervidőszak végéig még tíz saját üzlet megnyitását tervezik. Ezen a területen jó példával jár az élen a hurbano- vói Dunajplod, amely az idén újabb üzleteket nyitott például Helpán, a Magas-Tátrában stb. NÉMETH AURÉLIA mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának zöldség- és gyümölcsforgalmazási előadója III. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents