Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-29 / 4. szám
A mezőgazdasági vállalatok mindennapi tevékenységében mindinkább előtérbe kerül a takarékosság, beleértve az energia- hordozókkal való ésszerűbb gazdálkodást is. Ez nem pusztán azért van így, mert a 02-es állami célprogram fokozott takarékoskodásra kötelezi a termelőket. Az igyekezetét az is motiválja, hogy az önfinanszírozás feltételeinek megteremtésén munkálkodva a vállalatok igyekeznek minél kisebb ráfordítással - mindenekelőtt az anyagköltségek csökkentésével- a lehető legnagyobb nyereségre szert tenni. Az egyik legfontosabb energia- forrásunk a gázolaj, felhasználásának takarékosabbá tétele nép- gazdasági érdek. Igaz ugyan, hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum vállalatai a 7. ötéves tervidőszakban az állami célprogram által előirányzott mennyiségnél 10,4 százalékkal több gázolajat takarítottak meg, de az eredménnyel mégsem lehetünk elégedettek. Elsősorban azért nem, mert a viszonylagos takarékosság ellenére az abszolút fogyasztás az említett tervidőszak végén, sót még a 8. ötéves tervidőszak elején is tovább nőtt. Márpedig ez a tény jelentős mértékben befolyásolja a népgazdaság egészével kapcsolatos elképzelések valóraváltását, ugyanis az évi gázolajszállítmányoknak közel 32 százalékát éppen a mezőgazdasági-élelmiszeripari tárca igényli. A felmérésekből kitűnik, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari vállalatoknak juttatott gázolajnak hozzávetőlegesen 80 százalékát a mezőgazdasági alaptevékenységet folytató vállalatok, .égetik" el. Ebből következik, hogy a megtakarítás növelése érdekében a szövetkezetek és állami gazdaságok tehetnek a legtöbbet. Mégpedig elsősorban a növény- termesztési munkák ésszerűbb szervezésével, hiszen az évi „keret“ mintegy 75 százaléka ebben az ágazatban kerül felhasználásra. Az elmondottakból, valamint a mezőgazdasági termelés specifikumaiból adódik, hogy a mező- gazdaságban a tényleges üzemanyag-felhasználás nagysága részben az időjárás alakulásának függvénye. A gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy kedvezőtlen időjárás esetén az ágazatban akár 64 ezer tonnával is növekedhet- kedvező feltételek esetén pedig mintegy 11 ezer tonnával csökkenhet - az évi gázolaj-felhasználás. Mindez magától értetődő, hiszen az időjárási és talajviszonyok növelhetik vagy mérsékelhetik a talajművelés, a betakarítás és - a terméshozamok alakulásától függően - a szállítás energiaigényességét. T udatában vagyunk annak, hogy az utóbbi években a mező- gazdaságban tovább bővült a géppark, sok helyütt igyekeztek gépesíteni a munkaigényes zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztést. Csakhogy ezzel egyidöben az abszolút megtakarítás növelése érdekében is többet kellett volna tenni. Gyakorlati példákkal bizonyítható, milyen jelentős tartalékok rejlenek a nagyparcellás gazdálkodásra való áttérésben, az üresjáratok csökkentésében, a talajművelés minimalizálásában, bizonyos munkafolyamatok ésszerű összekapcsolásában, valamint a traktorok vonóerejének tökéletesebb kihasználásában. Főleg csallóközi és mátyusföldi, de akár gö- möri vagy medvesalji példákkal is bizonyíthatnánk, mennyivel olcsóbbá - és energiatakarékosabbá! - teszi a termelést az állattartó telepek közelében létesített szántóföldi, illetve a természetes legelők kihasználása. És ezzel még koránt sem fogytunk ki a takarékossági lehetőségekből. A népi ellenőrzési bizottság például több alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy sok szövetkezetben és állami gazdaságban komoly fogyatékosságok tapasztalhatók a munkaszervezésben, az erőgépek különböző munkákra való beosztásában, és nem utolsósorban a gépekről való gondoskodásban. Néhány kezdeményező vállalat tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy lényeges üzemanyag-megtakarításhoz vezet a konténeres szállításra való áttérés - mennyi ötletes megoldást láttunk tavaly az országos mezőgazdasági kiállításokon! a traktorok helyett gépkocsikkal végzett anyagmozgatás, és a diszpécserszolgálat bevezetése. További példák a gépek műszaki állapotának általános javulását, és ezzel együtt takarékosabb hajtóanyag-felhasználást eredményező diagnosztikai központok létrehozása mellett szólnak. A jó példát egyre több, de még így is kevés mezőgazdasági vállalat követi. És, sajnos, arra is akad példa, hogy lebecsülik a sokat hangoztatott anyagi érdekeltség, valamint az ellenőrzés fontosságát. Erről tanúskodik az a tény, hogy fajainkban újabban ismét lehet ebédidőben a családi házak előtt parkoló traktorokat-tehergépkocsikat látni. Mint ismeretes, a CSSZSZK Kormánya Elnökségének 1987/51-es számú határozata értelmében - a népgazdaság valamennyi ágazatára egyformán vonatkozó 5 százalékos kötelező takarékossággal összhangban - a mezőgazdasági-élelmiszeripari tárca a 8. ötéves tervidőszakban összesen 5,2 millió tonna gázolajra tarthat igényt. Ebből a szlovákiai vállalatok 1 millió 776 ezer tonnát meríthetnek. Hogy „beleférjenek" a keretbe, valamennyi vállalatnál az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a jó példák és tapasztalatok népszerűsítésére és érvényesítésére, mert az utóbbi évek eredményei nem éppen biztatóak. A mezőgazdasági technika tökéletesítésével, az erő- és önjáró gépek teljesítőképességének növelésével, illetve az energiaigényesség csökkentésével a gépipar szintén hozzájárulhat a takarékos- sági feladatok teljesítéséhez. A külföldi irányzatokat is figyelembe véve, a mezőgazdaságnak általában könnyebb gépekre, több elsókerék-meghajtású traktorra, nagyobb munkaszélességű, az erősebb traktorok és vontatók vonóerejét tökéletesebben kihasználó munkaeszközökre van szüksége. Az elhasználódott gépeket pedig mielőbb ki kell selejtezni. S amire szintén sokan felhívták már a figyelmet a gyakorlati szakemberek közül: növelni kellene a traktorok maximális haladási sebességét, s mint annyi országban, nálunk is engedélyezni kellene, hogy két utánfutót vontathasson a traktor. így, ezeket az utakat járva, a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum vállalatai eleget tehetnek az üzemanyag-takarékossággal kapcsolatos - a CSKP Központi Bizottságának 7. ülésén szintén fontosnak mondott - társadalmi elvárásoknak. KÁDEK GÁBOR TÉLÉN A GYÜMÖLCSÖSBEN Korszerű metszési módszereket alkalmaznak A Kis-Duna mentén a gyömölcsösökben január elején is teljes ütemben folyt a munka. A tárolókban az almát válogatták, az ültetvényekben pedig kisebb-nagyobb csoportok a fák koronáját kurtítgatták, ritkították. Mert az idő halad és még idejében el kell végezni a téli permetezést is. Az eperjesi (Jahodná) Haladás Egységes Földműves-szövetkezetben kihasználták a szép napos, mondhatni tavaszias időjárást. A gyömölcsösben még egy kömüvescsoport is dolgozott. A könnyű elemekből épített palettatároló alapjait vakolták. Úgy gondolták, az enyhe időben megköthet a malter. Andrejkovics József, a szövetkezet személyzeti osztályának dolgozója magyarázta, hogy a munkaerőt jól kihasználják és a szükséglet szerint csoportosítják át. A metszők között néhány traktoros is dolgozik. Ebben az időszakban a határban egyéb munka nem akad, itt meg minden dolgos kéz elkel. Czajlik Imre, a gyümölcskertészet vezetője a verőfényben úszó fákra tekintve kissé aggódva mondta:- Nem tudom mi lesz ennek a vége. Egyrészt kedvez az időjárás, mert a huszonöt asszony és tizennégy férfi nem fázik. Másrészt mégis elég nehéz körülmények között dolgoznak, mert besüppednek a sárba. Félő viszont, hogy meggyorsul a rügyekben a nedvkeringés és az esetleges fagy nagy károkat okozhat. Nem emlékszem ilyen enyhe januárra. A termő 60 hektáros almaültetvény metszését még december 8-án megkezdték. Gondolták, gyorsabban menne gépekkel a munka, de azzal is számoltak, hogy a gép esetleg a termőrügyekkel teli ágakat is levágná. A hozzáértő szövetkezeti tagok viszont jól átnézik a koronát és úgy metszenek, hogy bőven teremjenek a fák. A gyümölcskertész előbb a múlt évi termésről, majd a fák állapotáról beszélt. Megállapította, hogy a múlt évi nagy hektárhozam ellenére ismét sok a termőrügy az ágakon. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban szerzett tapasztalatok alapján új módszereket alkalmaznak a metszésnél. Nem kurtítják meg túlságosan az ágakat, s szellős korona kialakítására törekednek. Ez a metszési forma a gombabetegségek elleni mechanikai védekezést szolgálja. Czajlik Imre az egyik fán tíz ágat számolt össze, és máris mutatta azt a négyet, amelyet el kell távolítani. A gépek munkáját azzal segítik, hogy főleg azokat az ágakat vágják le, amelyek túlságosan benőttek a sorközökbe. A legelőnyösebb koronaforma kialakításakor arra is gondolnak, hogy nem mindegy, mennyi permetezöszert kell felhasználniuk és miként érvényesült a drága vegyszer hatása. A gazdaságos vegyszerhasználat elengedhetetlen feltétele, hogy a permet tökéletesen behatoljon a koronába és az egész lombozatot egyenletesen érje-védje. A munkaeszközökre terelődött a szó. E tekintetben sok a problémájuk. A gyümölcskertészet vezetője egyebek között elpanaszolta, hogy nem lehet motoros kézifűrészt kapni. Ézekkel szeretnék levágni a vastagabb ágakat, hogy kézzel csak a vékonyabb ágakat kelljen eltávolítani. Mivel motoros fűrészek nincsenek, igencsak megerőltető a munka. Sokan panaszkodnak, hogy a műszak végére megfájdul a kezük. A metszés nagy szakértelmet igényel. Ezért a tapasztaltabbak - főleg az első napokban - segítenek társáiknak, tanácsot adnak az eltávolítandó ágak-ágrészek kiválasztásában. Úgy gondolják, hogy ezen az úton még előbbre kellene lépniük. Munkaszervezés, szakszerűség és munkamegosztás szempontjából talán egyaránt előnyösnek bizonyulna, ha a metszésben legjáratosabbak irányítanák a munkát, az első napokban társaik előtt járva megjelölnék a fölösleges, eltávolítandó ágakat, a többiek - főleg a gyümölcsösben csak segítségként foglalkoztatott dolgozók - pedig elvégeznék a tulajdonképpeni metszést. így néhány nap alatt maguk is belejönnének a munkába, megismernék a metszés fortélyait, s később önállóan is kifogástalan munkát végeznének. Még gondolkodnak azon, hogy menet közben hogyan lehetne minél célszerűbben szervezni a kollektív munkát.- Amint mondottam, szép, ritka koronájú fákat akarunk kialakítani - mondotta az ágazat vezetője. - A fák, az ágak növekedését a tápanyagellátással is igyekszünk szabályozni. Nagyon ügyelünk arra, hogy ne kerüljög a kelleténél több nitrogéntartalmú műtrágya a talajba. Együttműködünk a dunaszerdahelyi Agrokémiai Vállalattal, amely az elvégzett talaj- és levélanalízis eredményeinek alapján konkrét javaslatot tesz a tápanyagpótlásra. Az őszi időszakban már ennek alapján juttattunk ki hektáronként 7,5-8 mázsa műtrágyát. Reméljük, hogy az együttműködésnek köszönhetően a jövőben gazdaságosabbá tehetjük a nem éppen olcsó műtrágyák felhasználását, és ezzel együtt a termelést, s nem utolsósorban szakszerűen szabályozhatjuk a fák növekedését és termőképességét. Szóba került a tervezett szerkezetváltás, valamint az új telepítési módszerek alkalmazásának kérdése is. Ezzel kapcsolatban Czajlik Imre így nyilatkozott:-Tudatában vagyunk annak, hogy nem elég kizárólag almát termelni, ezért öt hektár szilvát is telepítettünk. Az sem mindegy, hogy milyen térállásban telepítünk, milyen a gyümölcsös sűrűsége. A régi módszerek szerint telepített kertekben egy hektáron ötszáz fa van, az alkalmazott új módszerrel ezt a számot a duplájára növeltük. Úgy gondolom, hogy ez meglátszik majd a gyümölcs minőségén is. Tapasztalataink szerint, a sorköznek öt méternek kell lennie, a fákat pedig két méterre telepítettük egymástól. Az eperjesi szövetkezetben az elmúlt évben a jonathán, starking és golden delicious almafajták bő termést hoztak. Alig győzték a termést betakarítani. A bevétellel viszont nincsenek megelégedve a szövetkezet vezetői. Ez érthető, hiszen mindössze 2,40 korona értékesítési átlagárat értek el kilogrammonként.- Valahogy bevett szokássá vált, hogy mindig a termelőn csattan az ostor - nehezményezte vendéglátóm csakhogy az üzletekben kínált gyümölcs minősége nem nagyon tükrözi a felvásárláskor hangoztatott szigorú alapelveket. Ha tőlünk, termelőktől megkövetelik az alapos válogatást, akkor fogyasztóként mi is kifogástalan minőségű almát szeretnénk vásárolni a boltokban. Később Szabados Sándor vincellér kíséretében a 16 hektáros szőlészetben nézelődtünk. A szakember elégedetten állapította meg, hogy a múlt évi fagykár ellenére a vesszők jól beértek. A munkatorlódás miatt előreláthatólag csak márciusban kerül sor a szőlő metszésére. „Kímélő“ metszést fognak alkalmazni, nehogy a tőkék megszenvedjék a túl bő termést. Amikor visszatértünk az irodába, a vincellér egy oklevelet mutatott. A Somorján (Őamorín) 1987. november 4-én megrendezett második csallóközi borversenyen a szövetkezet 1986-os évjáratú olasz rizling bora ezüstérmet nyert. Vagyis jó nedű „terem“ az eperjesi szőlőskertekben A tárolóban a műszak végére Nagy Dezső és Borbély Béla befejezte az almaválogatást, s Bazsó István, a mindenes traktoros is hazafelé készülődött. A gyümölcsösben azonban még dolgoztak az emberek. A felszálló füst jelezte, hogy nyomban eltüzelik a-betegségeket terjesztő, a kártevőknek téli búvóhelyet kínáló nyesedéket. BÁLLÁ JÓZSEF • A tehergépkocsikkal történő anyagmozgatás nemcsak megkönnyíti és meggyorsítja a szállítást, de aa energiaigényességet is mérsékeli (Bojtos János felvétele >
