Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-22 / 3. szám

A KGST tagországok egyre konkrétabb és gyümölcsözőbb együttműködése kiterjed a tudomány és technika területére is. Ehhez az együttműködéshez ad biztos alapot a tagországok tudományos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programja.'

A tény, hogy sor került a komplex program megszerkesztésére, összhangban van a szocialista országok integrációjával - állapította meg Gu- rij Marcsuk szovjet akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke.

A szocialista országok reálisan felbecsülték az integráció hatékonyságát, s azt mindenekelőtt a gazdasági szférában valósították meg. Már tizenöt éve, hogy eredményesen teljesítik a KGST-országok együttműködése további elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programját. Most, amikor a gazdaság intenzifikálása kerül előtérbe, s amikor újszerű termelési folyamatokra, újfajta anyagokra, s a műszaki fejlődés merőben új alapelveire és eszméire van igény, különösen fontos, hogy megteremtsük a feltételeket az innováció termelésben való minél gyorsabb megvalósítására, ami hatalmas gazdasági eredményeket hoz - vélekedik Gurij Marcsuk.

Komplex program a világ fejlődésének tükrében

lex programjára. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a programot még intenzívebben kell átültetni a gyakorlatba.

Kérdés, hogy a komplex program feladatai teljesíthetök-e határidő előtt? Gurij Marcsuk szerint a program mielőbbi teljesítését célzó törekvések nem hiányoznak. Ám a fejlődési ütem és a célok, amelyeket ez a dokumentum meghatározott, teljes mértékben megfelelnek a műszaki haladás ütemének a világban. Amennyiben a tagországok a komplex programot 1995-ig teljesítik - már pedig ez irányban elkötelezték magukat akkor a szocialista közösség a legújabb gyártási technológiák, az újfajta anyagok kifejlesztése és a korszerű technika előállítása terén előkelő helyre kerül.

Ebben az esetben nem bizonyos fordulatról van szó a megjelölt szakterületeken, hanem komoly előrehaladásról a népgazdaság minden szakaszán. A műszaki haladás terén ez nyújt biztos alapot a szocializmus és kapitalizmus aktív versenyéhez.

Bizonyos, hogy a KGST tagországok együttműködési formái tovább tökéletesednek, kapcsolataik intenzívebbé válnak, s egyre több szerződés megkötésére kerül sor. A tudományos-műszaki haladás komplex programjában kitűzött célok elérése jelentősen befolyásolja a gazdasági fejlődést.

Együtt könnyebb

A komplex program teljesítésé- 'nek első két évében bebizonyosodott, hogy a közös eljárás kölcsönösen előnyös, s nemcsak egész sor jó eredményt hozott, hanem felhívta a figyelmet az együttműködés fehér foltjaira is. A. Maszlov és V. Miljajev, a Szovjetunió Minisztertanácsa külföldhöz fűződő gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó állami bizottságának munkatársai a moszkvai Pravda tudósítójának elmondták, hogy a közös kutatás és fejlesztés kétségkívül jelentős eredményeket hozott. Erről tanúskodnak a nagyteljesítményű számítógépek, a szenzoros vezérlésű ipari robotok, a biotecnnológia eredményei. Azonban annak a nézetüknek is hangot adtak, hogy a Komplex program teljesítése nem ment mindig könnyen.

A hosszú távú szerződések aláírásával kapcsolatos huzavonák nem egyszer nehezítették az együttműködést. Az is gondot okozott, hogy nem mindegyik közös tervezet eredményezett világszínvonalú termékeket, ezért azokat újra át kellett dolgozni. Ugyancsak probléma, hogy nem minden esetben teljesen világos a gyártásszakosítás és kooperáció szervezése; ez főként néhány új termék gyártására jellemző. Lassú ütemben alakulnak közös vállalatok, nemzetközi szervezetek és kutatókollektívák. A közös tervezetek megvalósításában résztvevők költségei az egyes munkaszakaszokban meglehetősen aránytalanul oszlanak meg, ezeket az aránytalanságokat azonban a lehető legrövidebb időn belül ki kell küszöbölni.

A komplex program célkitűzései szerint a legtöbb kutatási és fejlesztési feladatot ennek az ötéves tervidőszaknak a végéig meg kell oldani, s a várható termelés számára megfelelő termelési és gazdasági bázist kell kialakítani. A Szovjetunióban az 1988-ra szóló gazdasági és szociális fejlesztés tervébe 32 népgazdasági szempontból kulcsfontosságú feladatot soroltak be állami megrendelés formájában. A komplex program többi feladatát szervezési és anyagi szempontból a reszortok és állami szervezetek szintjén biztosítják. Ebben a vonatkozásban a többi KGST tagországnak is hasonló intézkedéseket kellene megvalósítania.

Figyelembe kell venni a legújabb eredményeket

Ahhoz, hogy a tagországok tudományos-műszaki és gazdasági fejlődésében komoly fordulatot érjünk el, a komplex programot fokozatosan ki kell egészíteni a tudomány és technika legújabb eredményeivel - vélekedik A. Maszlov és V. Miljajev. - Ezzel összefüggésben meglehetősen fontosak a KGST 43. rendkívüli ülésének határozatai, amelyek többek között a komplex program kutatási-termelési és technológiai célkitűzéseit tartalmazzák.

Nyilvánvaló - s az ülés határozatai is szorgalmazzák -, hogy az öt fő irányvonalat, amelyekkel eddig kü- lön-külön foglalkoztak, össze kell kapcsolni. Erre mindenekelőtt a jobb eredmények érdekében van szükség. Ahhoz, hogy a fő irányvonalak összekapcsolása a lehető legsikeresebb legyen, jelentősen hozzájárulnak azok az intézkedések, amelyek a külöcsönös gazdasái együttműködés fejlesztését célozzák, s amelyeket nemrég fogadott el a Szovjetunió és néhány szocialista ország. Ezek az intézkedések lehetővé teszik a gazdasági együttműködés operatív formáinak hatékony alkalmazá(Svét hospodarství)

A KGST tagországok tudományos-műszaki haladása programjáról

Hatékonyabb gazdasági integráció • A 93 feladat öt fó irányt képvisel • Közös munka - kölcsönös előnyök • Ami nehezíti az együttműködést

Brígádrendszerű

munkaszervezés a Szovjetunióban

Jól dolgozó kollektívák

Éppen ebből a szempontból kiindulva egyeztek meg a tagországok abban, hogy öt fó irányt képviselve 93 feladatot közösen oldanak meg. Az egyezmény a KGST tagországok tudományos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programja által kapott konkrét formát. A választott fó irányok egyáltalán nem azt jelzik, hogy a szocialista országok a tudományos-műszaki haladás kérdéseihez a népgazdaság más területeitől teljesen függetlenül állnak hozzá, hanem hűen tükrözik a világ fejlődési tendenciáit. Éppen ezért meglehetősen fontos, hogy megszületett a komplex program, amelyet az egyes országok nagy felelősséggel teljesítenek.

Ha a kezdetekre tekintünk vissza, a helyzet nem volt éppen ideális, hiszen az együttműködés mechanizmusát nem volt könnyű kialakítani. Ma, amikor ez a folyamat lényegében befejeződött, s már két éve, hogy a komplex programot elfogadták, a szakemberek nagyra értékelik teljesítését. A KGST 43. rendkívüli ülésén szélesebb összefüggéseiben volt szó a tagországok együttműködési rendszerének tökéletesítéséről és komoly figyelmet fordítottak a tudományos-műszaki haladás kompA brigádforma a Szovjetunióban egyre inkább a munkaszervezés és javadalmazás alapvető formájává válik. Az utolsó adatok szerint az ipar dolgozóinak több mint 70 százaléka tömörül brigádokba.

A közösségeket, amelyek a tevékenység végeredményeire irányítják figyelmüket, a munkatermelékenység növelése, a termékek minőségének javítása, a gazdaság intenzifikálása és a szocialista gazdálkodás új formái alkalmazásának egyik alapvető feltételeként tartják számon. Ezekben a kollektívákban összefonódnak a személyi és társadalmi érdekek és valamennyi tag közvetlenül érdekelt a munkaeredményekben. A brígádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás egyúttal megszilárdítja a munkafegyelmet és olyan kollektívákat hoz létre, amelyek képesek önállóan dönteni.

40.

30.

1M0

1«70

1M>

A munkások és alkalmazottak évi átlagos létszáma a szovjet iparban (Ezer főben)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az élenjáró brigádokban, amelyekben tudományosan szervezik a munkát, a munkatermelékenység évente 5-10 százalékkal növekszik. A brigádok a legjobb eredményeket Szverdlovszkban az Uralmas termelési egyesülésben, a leningrádi Elektroszila egyesülésben és Togliattiban a VÁZ autógyárban érik el.

(ŐSTK)

A KGST tagországok tudományos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának keretében kezdte meg Kalinyinban a Centrprogramszisztyema tudományos-termelési egyesülés az Interbaza program kidolgozását. A program kimunkálásában a szocialista országokból 24 szervezet vesz részt, amelyeknek munkáját a kalinyini egyesülés hangolja össze. A szakemberek új műszaki berendezések kifejlesztésén fáradoznak, amelyek a népgazdaság különböző területeinek információkkal való hatékony ellátását szolgálják majd.

A felvételen a kalinyini egyesülés számítóközpontja látható, ahol az Interbaza programot dolgozzák ki. (ŐSTK felvétele)

Rendelet Bulgáriában a vállalatok önállóságának növelésére

Bulgáriában a gazdasági reform jegyében rendelet látott napvilágot, amely a korábbinál nagyobb önállóságot helyez kilátásba a vállalatok számára. Emellett leszögezi, hogy a vállalatok - függetlenül attól, hogy állami, szövetkezeti vagy magántulajdonban vannak - azonos feltételek mellett tevékenykedhetnek. Az új rendelet 1988-1990 között lesz érvényben, ezt követően felülvizsgálják.

Á rendelettel a bolgár gazdasági vezetés újabb lépést tett a gazdaság megreformálásának, a vállalatok decentralizálásának útján. Az új intézkedések olyan gazdasági ösztönzőket helyeznek kilátásba, amelyek segítségével megvalósulhat a vállalatok önigazgatása, növekszik felelősségük.

A jövőben az egyes termelőegységek - amelyek már maguk választják igazgatójukat és készítik el termelési terveiket - önállóan döntenek majd arról, hogy miként osztják el a rendelkezésre álló bértömeget, a szakképzettségtől és a teljesítménytől függően. A mostani rendelettel újra bevezetett foglalkoztatási

adó révén az elképzelések szerint mérsékelni lehet a túlfoglalkoztatást. Eddig a bértömeg ugyanis attól függött, hogy hányán dolgoztak az adott vállalatnál. A nyereségadónak a korábbi 90 százalékról 40 százalékra való leszállítása is hozzájárulhat a gazdasági tevékenység élénküléséhez, ez az adó valamennyi vállalat számára egyorma lesz.

Alapvető változások várhatók az árrendszerben is: a jövőben a belföldi nagykereskedelmi ár kiszámításának alapja a világpiaci ár lesz, a kiskereskedelmi árakat viszont 1990-ig nem változtatják. Ebben az időszakban az árkülönbséget az államkasszából fedezik, ezt követően pedig átfogó bér- és árreform lesz.

A rendelet szól a vállalatok devizaellátásáról is. Az idén a bolgár vállalatok változatlanul vásárolhatnak devizát a bankoktól, az ezzel kapcsolatos feltételek ezután a központi bank szabja majd meg. Eddig ugyanis a tervezési minisztériumnak volt a kizárólagos joga, hogy meghatározza a bankok által az egyes vállalatoknak nyújtott devizahitelek nagyságát. (VG)

Jó tudni, hogy...

... egy hónappal ezelőtt fejeződött be Brüsszelben Csehszlovákia és a Közös Piac hivatalos tárgyalásainak második szakasza, amelyen az iparcikkek kereskedelmére vonatkozó szerződésről volt szó. A tanácskozás újabb haladást hozott a dokumentum előkészítésében, s mindkét fél számára nagyobb lehetőséget nyújt az iparcikkek kölcsönösen előnyös cseréjéhez.

... ugyancsak egy hónappal ezelőtt került sor a Szovjetunió és a Közös Piac tárgyalására, amelynek témáját egyrészt a KGST és az Európai Gazdasági Közösség kapcsolatai normalizálásának kérdései, másrészt a Szovjetunió és a gazdasági közösség kétoldalú kapcsolatai képezték. A szovjet fél az együttműködés bővítését szorgalmazta, miközben figyelmeztetett arra, hogy idáig még nem sikerült kiküszöbölni a KGST és Közös Piac diplomáciai kapcsolatainak felvételét akadályozó tényezőket.

... Bulgáriában tavaly kezdte meg munkáját a Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bank. Az intézmény Plovdivban székel, s megalapítására a bolgár bankrendszer reformjának keretében került sor. A bank a jövőben a kisebb gazdasági objektumok építésének hitelezésére fordítja figyelmét, s főként a hústermelés és az alkoholmentes italok előállítása növelését kívánja segíteni.

... Csehszlovákia és a Szovjetunió tavaly novemberben egyezményt írt alá bányagépek és berendezések szállításáról. A csehszlovák megrendelők az idén hárommillió rubel értékben vájatvágókat, rakodógépeket és egyben pótalkatrészeket kapnak a szovjet féltől.

... az idén Románia és Csehszlovákia kölcsönös árucsere-forgalma várhatóan eléri a 720 millió rubelt. Hazánk elsősorban textilipari gépeket és berendezéseket, alvázakat és Tatra vontatókat, fémmegmunkáló gépeket, számítástechnikai berendezéseket, elektronikai komponenseket és más termékeket szállít Romániának. Ellentételként fúróberendezéseket, traktorok elsömeghajtású tengelyét, fémmegmunkálókat, mérőműszereket kapunk a baráti országtól. Az idén a hazai autópiac kínálatát a Romániával kötött szerződés alapján 12 ezer Oltcit, ezer Dacia és ezer ARO terepjáró gazdagítja majd.

... a szovjet órák exportját hivatott segíteni a Poljot új külkereskedelmi szervezet, amelyet az első moszkvai óragyár mellett hoztak létre. A tavaly júniustól eltelt időszakban a képviselők több mint 10 millió rubel értékű óra kiviteléről írtak alá szerződést külföldi partnereikkel.

... a Szovjetunió és Kína kereskedelmi jegyzőkönyvet írt alá, amely a két ország közötti gazdasági kapcsolatok bővítését irányozza elő az 1988-as évre. Az AP-DJ hírügynökség áttekintése szerint a kereskedelmi forgalom az 1982. évi 362 millió dollárról 1985-ben 1,9 milliárdra, 1986-ban pedig 2,5 milliárd dollárra emelkedett. A jegyzőkönyv szerint Kína elsősorban hengerelt acélt, nyersvasat, színesfémet, fenyőfúrészárut, gépeket és berendezéseket vásárol a Szovjetuniótól és főként szójababot, kukoricát, fagyasztott húst, almát, teát, nyersselymet, gyapotot és textíliát exportál oda.

Hozzuk összhangba a fejlődés fő irányait!