Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-06-17 / 24. szám
• Fólialepel alatt virágzott a korai burgonya Viliam Morvay kiskertjében (A szerző felvétele) Mi van a kerítés mögött? Látogatás egy üzemi kerttelepen- Ez a mi kis birodalmunk - mutatta Viliam Mon/ay a drótkerítéssel körülzárt, közel negyvenáras területet, majd javasolta, nézzük meg közelebbről, mi mindent termesztenek. Egyik-másik kiskert végében megállt és a látnivalót külön magyarázattal is kiegészítette. — Ez itt az egyik legszorgalmasabb kolléga kertje. Neki van a legtöbb termő gyümölcsfája... Ezt a területet az idén vette át az új használó. Még látszik rajta, hogy az előző tulajdonosa nem győzte, vagy elhanyagolta a munkát. Hat év alatt ez a második eset, hogy szakszerűtlen gondozás miatt megvontuk valakitől a használati jogot... Ezt a kertet viszont júliusban kellene megnézi, amikor ötvennél is több színben pompáznak benne a kardvirágok. .. Vendéglátónk természetesen a saját kiskertjével is eldicsekedett. Annál is inkább, mert valóban volt mivel. A kis fóliasátorban már virágzott a paprika és a paradicsom. Tizenhat szamócafajtát termeszt, s egyes korai fajták beérését talajtakarással, illetve fóliaalagutak segítségével sietteti. Az ugyancsak fólia alatt termesztett korai burgonya már szinténvirágzott, ami május derekán szép eredmény. Védett helyen, műanyag edényekben csíráztatta-haj- tatta a gumókat, majd a már leveles növényeket földlabdával együtt kiültette. Miközben végignéztük a tizenhárom kiskertet, kísérőnk mást is elmondott. Megmutatta, hol voltak korábban azok a betonlapok, amelyeken az építők garázsai álltak. Kissé távolabb egykor jókora verem tátongott, a szomszédságból pedig a kovácstüzhely maradványait kellett elhordaniuk a terület hasznosítására vállalkozó kertbarátoknak. Csak vashulladékból négy tonnát gyűjtöttek össze, az egyéb hulladékról - szemétről, visszamaradt sóder- és homokbuckákról - nem is beszélve. A legtöbb munkát a gazdátlan betonelemek „eltakarítása" adta.- Másfél hónapig tartott, amig az építők után megtisztítottuk a területet, de megérte a fáradozást. Különösen így, az idő távlatából mérlegelve a dolgot, amikor a sok munkát, gondot már összevethetjük azzal, amit a kerttelep jelent számunkra. Kikapcsolódást, felüdülést a mindennapi munka után. Meg természetesen bizonyos hasznot is, hiszen zöldségért, gyümölcsért és virágért már nem kell pénzt adnunk.- Számomra és az egész családom számára, zömmel ez a darabka föld adja a hétvégi programot - mondta Elena Palatická, az egyik kiskert használója. - Sőt. Ha szép az idő, a napi műszak után is ide vezet az utam, és csak sötétedéskor indulok haza. Ha az ideje engedi a férjem is kijön segíteni, és a tízéves fiunk is szívesen van itt. Legutóbb maga kezdeményezte, hogy megtisztítja az ágyások közötti utakat. Csak látta volna, milyen büszke volt, amikor befejezte a munkát és megdicsértük a szorgalmát. Viliam Morvay mester, Elena Palatická pedig raktáros a losonci (Luőenec) tejüzemben, és a többi tizenegy kiskert használója is ebben az üzemben dolgozik. Egyébként a kerttelep a tejüzem belterületén létesült. Olyan területen, amelyen ha egyszer majd bővítik az üzemet építkezni fognak. Addig átengedték az üzem kertészkedni vágyó dolgozóinak. Immár hatodik éve díszük zöldség, gyümölcs és virág a korábban elhanyagolt, gyommal, bozóttal benőtt területen. Mi kellett a változáshoz? Néhány lelkes vállalkozó, jó szervezés, és persze megértés az üzem vezetőinek részéről.- Évekig kihasználatlan volt ez a terület, és a látványa sem volt éppen kellemes - mondta Viliam Morvay. - Javaslatunkkal felkerestük az üzem vezetőségét, és rövidesen létrejött a megállapodás. Művelésbe vettük a földet, s a szívességért cserébe elvállaltuk a zöldövezet és a rózsaágyások gondozását. A kiskertek csak az üzem vezetőségének hozzájárulásával cserélhetnek gazdát, s a volt használók „lelépőként“ csupán a gyümölcsfákért kérhetnek pénzt. Ez a lényeg, amit néhány gondolat erejéig viszont még érdemes kiegészíteni. Például említést érdemel a kerttelep közösségformáló ereje, hiszen a kertbarátok a téli időszakban is találkoznak, amikor fagyos a föld és hó borítja a kerteket. Megbeszélik, ki miről olvasott, amit a többieknek is figyelemébe ajánl, milyen új fajtákkal vagy termelési módszerekkel ismerkedtek meg stb. A kezdőknek tanácsokat adnak, sót segítenek is. Ha valaki elhanyagolja a kertjét, azt jóindulatúan figyelmeztetik, ne szaporítsa a gyomot és kártevőket, mert annak mindenki kárát látja. És olykor, munka, vagy pihenés közben, az üzem dolgairól is elbeszélgetnek. Volt rá példa, hogy ilyen kötetlen beszélgetés közben érlelődött konkrét javaslattá a gondolat, miként lehetne jobbá, hatékonyabbá tenni a munkát, miben és hogyan segíthetne az egyik részleg a másiknak. Röviden ennyit egy jó ötletről. Talán édemes volna másutt is bekukkantani a kerítés mögé, hogy hány vállalatnál, üzemnél lehetne kamatoztatni a tervezett fejlesztés céljaira fenntartott, évekig, talán évtizedekig parlagon heverő földterület kihasználásával kapcsolatos losonci tapasztalatokat. EGRI FERENC Uj utakon a cukorrépa- termesztésben A művelőutas technológiával kísérleteznek Az Opava-Katerinky-i Béke Efsz-ben új cukorrépa-termesztési technológia kifejlesztésével kísérleteznek. A 36 centiméteres vetési sortávolság alkalmazására alapozott, úgynevezett ágyá- sos termelési eljárás egyféle kompromisszumot jelent a gépesítek; illetve a növénytermesztők által ideálisnak tartott technológia szempontjából. A hektáronkénti tőszámot és a növényzet kedvező fejlődését tekintve ugyanis az volna a legkedvezőbb, ha a répaegyedeket a 30 cm-es egyenlő szárú háromszögnek megfelelő távolságra tennének egymástól, csakhogy ezt a gépek üzemeltetése miatt egyszerűen lehetetlen megoldani. A kompromisszumos megoldást a Semöicei Cukorrépatermesztési Kutató és Nemesítő Intézet, a Prága-repyi Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet és az említett szövetkezet szakemberei közösen ötlöttók ki, s nyomban hozzáláttak a kísérletezéshez. A 60 hektáros kísérleti parcellán Becker típusú gépekkel vetették el a cukorrépát. A termés betakarításakor a hagyományos KL 6-os gépen kívül a még fejlesztés alatt álló KR 7 típúsú répabetakarítót is kipróbálták, melyet a szövetkezet saját újítóinak javaslata alapján a Steyer 8300-as gépkocsira szerelve üzemeltetett, 8,1 méteres munkaszéleségget. Megállapították, hogy az új eljárással termelt cukorrépa minősége semmivel sem rosszabb, mint a hagyományos technológia alkalmazása esetén, és a betakarító gépek is jól vizsgáztak: nem okoztak több sérülést a répán és földből sem került több a pótkocsikra, mint a hagyományos termelési és betakarítási technológiák alkalmazásánál. Ezért a kutatók és a gyakorlati szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy érdemes folytatni a kísérleteket az ágyásos, vagy ha úgy tetszik, művelőutas termelési technológiával. Miben rejlik az új eljárás lényege? A hagyományos technológiának az egyenetlen növényállományon kívül további nagy hátránya a 45 cm-es sortávolság. A korszerű, nagyteljesítményű gépek kerekei már nem férnek el ezekben a szűk sorközökben, így a keréknyomok melletti sorok növényzete rendszerint károsodik, nem beszélve a talaj tömörítödésének a növényzet fejlődésére gyakorolt, közvetett hatásáról. Azt is meg kell említeni, hogy a szemenkénti vetésnél a nagyobb sortávolság és a gyengébb csíraképességű vetőmag alkalmazása, valamint egyéb tényezők következtében gyakran túl ritka, „foghíjas" a növényállomány. A gépesítek 50 cm-re szeretnék növelni a sortávolságot, de ez a kérés nem teljesíthető, hiszen akkor valószínűleg még kisebb volna a hektáronkénti töszám és nagyobb kockázattal járna a kézi egyelést-ritkítást mellőző termelési technológia érvényesítése. Ezzel szemben a sortávolság csökkentésével növelni lehetne ugyan a területegységenkénti tőszámot, de a kisebb sorközök lehetetlenné tennék a hagyományos gépek üzemeltetését. Az új eljárás alapvetően megváltoztatja a cukorrépa-termesztésben eddig alkalmazott termelési technológiát, hiszen a múvelőutak - a gabonatermesztésben már Szlovákiában is alkalmazott technológiához hasonlóan - tulajdonképpen ágyasokra osztják a parcellát. Itt a keréknyomnak kihagyott sáv 54 cm széles, a két keréknyom között hét növénysor van 36 cm-es sortávolsággal, vagyis az alkalmazott gépek nyomtávolsága 2,7 méter. A fejlesztés célja, hogy még nagyobb munkaszélességű gépeket alkalmazzanak, olyanokat, amelyek egy menetben legaláb három ágyást művelnének meg egyszerre. Erre a célra az UNAG típusú eszközhordozó felel meg a legjobban, a cukorrépa-termesztésben használatos többi gép esetében az új technológiának megfelelően kell módosítani a nyomtávolságot. Az új technológia kedvezően hat a sortávolság csökkentésére, a területegységenkénti töszám alakulására és a növények életterének változáSára. A hagyományos technológiához képest, a produktív sorok hossza egy hektáron 3752 méterrel növekszik, s mivel a kisebb sortávolság révén a növények közelebb kerülnek egymáshoz, csökken a hiányos kelés vagy egyéb kiesés következtében fellépő „foghíjasság“. Ez egyben azt jelenti, hogy a rosszabb kelési eredmények ellenére kevesebb kockázattal jár a nagyobb távolságra történő szemenkénti vetésre való áttérés. Vagyis ennél a technológiánál nem kell tartani attól, hogy a kisebb tőszám miatt kevesebb répa terem egy hektáron és kisebb lesz az átlaghozam. További előnyként említhető, hogy a művelő- utak a fejlődési szakaszoktól függetlenül, a tenyészidö bármely szakában hozzáférhetővé teszik a gépek számára a területet. A hagyományos technológiánál négysoronként fenyegeti tip- rási károsodás a növényzetet, a müvelóutas technológiánál viszont huszonegy sorából csupán kettőt veszélyeztetnek a kerekek. S ami szintén említést érdemel: a művelöutak szélessége lehetővé teszi, hogy a gépeknél szélesebb gumiabroncsot használjanak, s ezzel lényegesen csökkentsék a nehéz erő- és munkagépek talajtömörítő hatását. Az Opava-Katerinky-i Efsz összesen 580 hektáron termel cukorrépát. A hagyományos technológiával tavaly 48 tonnás hektárhozamot értek el, a 60 hektáros kísérleti területen pedig 48,5 tonna répájuk termett egy hektár átlagában. Az idén folytatják a kísérletet, s a tapasztalatok alapján a sortávolságot 40, az egyedsürűséget pedig 18, illetve 24 cm-re növelik, mert tavaly túl sűrűnek tűnt a növényzet. Példájukat követve, a Kutná Hora-i járáshoz tartozó Potéhyi Efsz is kísérletet tesz az új módszerrel. A müvelóutas cukorrépatermesztés szélesebb körben történő alkalmazásának legfőbb akadálya, hogy az új technológiához szükséges gépek egyelőre nem állnak rendelkezésre. (A Zemédélské noviny nyomán) A dunaszerdahelyi (Du- najská Streda) Agrofrigor közös mezőgazdasági vállalatnál április 20-án ért véget a múlt év augusztusában megkezdett feldolgozási idény. A vállalat összesen háromezer tonna félkészárut állított elő a szövetkezetektől és állami gazdaságoktól felvásárolt sárgarépából, petrezselyemből, zellerből és különféle gyümölcsökből. Termékeik egy része az élelmiszer-ipari vállalatok alapanyag-ellátását szolgálja, a többit megfelelően tartósítva a kiskereskedelmi bolthálózat forgalmazza. A feldolgozási idény tehát véget ért, ám a munka most sem szünetel a vállalatnál. A dolgozók zöme az üvegházakban és fóliasátrakban serénykedik, ahol bő termést érlel a paradicsom és szépen virít a szegfű. Persze a feldolgozó részlegeken is bőven akad tennivaló, hiszen a feldolgozás befejeztével azonnal megkezdődött az új idényre való felkészülés. Ezzel kapcsolatban Szabó Alfréd, a részleg vezetője elmondta, hogy az intenzifikációs program keretében hozzáláttak egy korszerű zöldségfeldolgozó gépsor szerelési munkálataihoz. Az ország egyik legkorszerűbb berendezését a Bratislavai Élelmiszer-ipari Gépgyár dolgozói Készülnek az idényre Az Agrofrigor a tagüzemek részére is vásárol gépeket szerelik. A 3,5 millió korona ráfordítással készülő gépsor szerelési munkálatait előreláthatóan augusztus végére befejezik, s már az idei feldolgozási idényben kipróbálják. A vállalat vezetői úgy számítják, hogy az új gépsor üzembe helyezésével mintegy 50-60 százalékkal növelhetik a feldolgozó részleg teljesítőképességét. Ennek valószínűleg nem csupán a zöldség- és gyümölcstermesztésre szakosodott mezőgazdasági vállalatok örülnek, hanem az a huszonhat élelmiszer-ipari vállalat is, melyek egyebek között az Agrofrigor közös mezőgazdasági vállalattól kapják az alapanyagot. Említést érdemel a vállalatnál kidolgozott intenzifikációs programcélja nem csupán az, hogy a vállalaton belül gyorsítsa meg a termelés korszerűsítését és hatékonyabbá tételét. Ahhoz, hogy a vállalat egyre több alapanyagot kapjon és az elképzeléseknek megfelelően fejleszthesse a feldolgozó részleget, mindenekelőtt az alaptermelést kell felfuttatni, korszerűsíteni, s ezzel egyidöben el kell mélyíteni a szövetkezetek és állami gazdaságok közvetlen érdekeltségét. Nem titok, hogy a gazdaságok általában munkaerőgondokkal küszködnek, s mivel a kertészeti termelés gépesítése viszonylag alacsony színvonlon van, a termelők nem nagyon lelkesednek a gyümölcs- és zöldségtermesztés fejlesztéséért. A helyzeten változtatni kell, ezért a közös mezőgazdasági vállalatnál olyan határozat született, hogy az Agrofrigor a jövőben hatékonyan fogja segíteni az alapító gazdaságokat a termelés korszerűsítésére és fejlesztésére irányuló törekvések megvalósításában. Becslések szerint a következő két évben a vállalat képes lesz annyi betakarító gépet és osztályozó gépsort vásárolni és üzembe helyezni a mezőgazdasági vállalatoknál, hogy lényegesen enyhítse a munkaerőhiányból eredő gondokat és hatékonyabbá tegye az utóbbi időben nem túl vonzó kertészeti termelést. SZITÁS GABRIELLA
