Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-06-17 / 24. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1988. június 17. XXI. évfolyam 24. szám Ára 1 korona A plzeni Skoda konszernvállalat Energetikai Gépgyárának dolgozói nagyobb teljesítményű, nagyobb megterhelése­ket is elviselő, szilárdabb felépítésű turbinákkal igyekeznek kielégíteni a hazai és a külföldi megrendelők igényeit. Az elmúlt évben többek között két 250 megawattos turbinát szállítottak a kubai Felton erőmű építéséhez, s további 220 megawattos turbinákat gyártottak a Mohi (Mochovce) Atomerőmű, valamint az NDK-beli NORD Atomerőmű számára. Kínából két 500 megawattos turbina szállítására kaptak megrendelést. A felvételen Frantisek Kraus és Zdenék Broz az alacsony nyomású, innovált 110 megawattos turbina egy öntvényből készített rotorjának lapátokkal való felszerelését végzi. Az NDK-beli schweruni Klement Gottwald Művekben az idén elkezdték a 25 tonnás teherbírású kikötői daruk gyártását a Szovjetunió számára. Ez a daru mínusz negyven fokos hőmérsékletnél is működőképes. A vállalat dolgozói az idén összesen 52 kikötői darut szállítanak a világ 35 orszá­gába. (A ŐSTK felvételei^ NAGYOBB KÖVETKEZETESSÉGGEL A világ közvéleményét még élénken foglalkoztatják a nem­rég lezajlott szovjet-amerikai csúcstalálkozó eseményei és eredményei, ám az idő halad, s az emberek figyelme, különö­sen a szocialista országokban, egyre inkább a küszöbönálló, történelmi jelentőségű tanácskozások felé kezd irányulni. Június 28-án megkezdődik a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak 19. országos értekezlete, amely, mint a nálunk is közzé­tett tézisekből kitűnik, behatóan fogja elemezni és értékelni a szovjet társadalmi és gazdasági átalakítás eddigi eredmé­nyeit, s a tapasztalatok összegezése alapján olyan döntéseket hoz, amelyek konkrétan meghatározzák a „peresztrojka“ alapvető céljait, útjait és eszközeit, az átalakítás meggyorsítá­sának halaszthatatlan feladatait. Nem fér hozzá kétség, hogy ezek a döntések kihatnak majd a KGST ez év júliusában, Prágában sorra kerülő 44. üléssza­kának a munkájára, hiszen az egyes tagországok belső társadalmi és gazdasági fejlődése, főleg gazdaságuk irányí­tási rendszere, valamint a KGST működési mechanizmusa között elengedhetetlenül szoros az összefüggés. Annál is inkább, mert a sokat emlegetett „peresztrojka“ nemcsak a Szovjetunió saját belső ügye, hanem - figyelembe véve a tudományos-technikai forradalom kihívásait, a termelőerők jelenlegi és gyorsan változó szintjét - általános értelemben is a szocialista társadalom további, magasabb szintű fejlődésé­nek egyetlen lehetséges útja. Ugyanakkor azt is számításba kell venni, hogy az átalakítás, a gazdasági és társadalmi reformok igénye nem jelentkezik azonos erővel minden szo­cialista országban, mégpedig az elért fejlettségi színvonal és a történelmileg kialakult feltételek különbségei miatt. Ez a sok­színűség éppen a KGST munkájában nyilvánul meg a legkife- jezettebben. Mindebből világosan kitűnik, hogy a nemzetközi szocialista gazdasági integráció fejlesztésében a KGST szervezési és irányítási munkájának következetesen kell igazodnia az egyes tagországok belső fejlődéséhez, mert csak így töltheti be mai feladatát, azt a szerepet, amit elvárunk tőle. Mivel a tudomá­nyos-műszaki haladás és a világpiaci versenyképesség növe­lése érdekében a tagországok többségében előtérbe került a gazdasági szabályozók, az áru- és pénzviszonyok érvénye­sítése, valamint az irányítás decentralizálása, mindennek a KGST szervezeti felépítésében, az együttműködés módsze­reiben és feltételeiben is meg kell nyilvánulnia. Mivel a szocialista gazdasági integráció további kibonta­koztatása tulajdonképpen a tagországok belső gazdasági fejlődésének a függvénye, így helytelen lenne olyan követel­ményeket támasztani a KGST szerveinek és intézményeinek a munkájával szemben, amelyek számára még nem alakultak ki az objektív feltételek. Ám arról sem feledkezhetünk meg, hogy ezen a területen is hat a megszokottság, a rutinmunka, a régi, ma már elavult módszerekhez való ragaszkodás. A KGST munkájának átalakításában célszerű tehát az indo­kolt fokozatosság, de ez nem igazolhatja az új feltételek és viszonyok kialakításának lassú ütemét. Figyelembe véve az említett körülményeket, s párhuzamot vonva a tagországok belső gazdasági fejlődése, gazdasági mechanizmusuk folyamatban levő átalakítása és a KGST munkája között, határozottan egyetérthetünk azokkal az elképzelésekkel, amelyek arra irányulnak, hogy a népgazda­sági mechanizmusok átalakításában érvényesülő kísérleti módszerek a nemzetközi együttműködés területén is teret nyerjenek. Abból kiindulva, hogy az egyes országokban kibontakozó gazdasági reformok is lépcsőzetes folyamatokat alkotnak, s ezekben sok mindent kísérletileg kell kipróbálni általános bevezetésük előtt, ugyanúgy az együttműködés területén is célszerűnek mutatkozik az elgondolások kipróbá­lása, s a tapasztalatok hasznosítása a bevált módszerek általános elterjesztésében. Ehhez nincs szükség az összes tagország egyidejű részvételére, elég ha két-három ország megegyezik az adott újdonság bevezetésében. Később a töb­biek is bekapcsolódhatnak, amikor számukra is célszerűvé válik a részvétel, s elhatározásukat a kezdeményezők tapasz­talatai is alátámasztották. Ilyen értelemben valósul meg például a csehszlovák korona és a szovjet rubel kölcsönös átválthatósága is a közvetlen gazdasági kapcsolatokba lépő szervezeteknél. Bármennyire fontos is lenne, de a transzferábilis rubel, valamint az egyes tagállamok nemzeti valutáinak kölcsönös átválthatóságára egy ideig még várni kell, s hogy ennek elérése mennyi időbe telik, az elsősorban attól függ: az egyes államok milyen eredményeket érnek el a világpiacon is versenyképes termé­kek gyártásában. Amint azt Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a központi bizottság titkára a KGST-országok kommunista és munkáspártjai gazdasági kérdésekkel foglal­kozó KB-titkárainak budapesti tanácskozása alkalmából kifej­tette, „a pénz szabad átválthatóságának előfeltétele, hogy »konvertibilis« árut termeljünk, olyan portékát, amelyre minde­nütt akad vevő. S ezzel egyidóben az eladók piaca helyett meg kell teremtenünk a vevők piacát, vagyis a kínálatnak - mennyiségben, választékban és minőségben - meg kell haladnia a keresletet. Versenyhelyzetet kell teremtenünk, valódi ösztönző, kényszerítő erőt kell vinnünk a gazdaságba." E feltétel teljesítésének egyik legfontosabb követelménye az, hogy a tagországok kézzelfogható eredményeket érjenek el közös műszaki haladásuk 2000-ig szólókomplex program­jának megvalósításában, s minél gyorsabban pótolják az egyes szakágazatokban mutatkozó lemaradásukat. Az emlí­tett budapesti tanácskozáson a testvérpártok központi bizott­sági titkárai megállapították ugyan, hogy a tudományos­műszaki haladás komplex programjával kapcsolatos feladatok végrehajtásában már felmutathatok az első eredmények, amelyeket a termelésben is hasznosítanak, de ugyanakkor aggodalmukat is kifejezték az eddig elvégzett munka gazda­sági hasznosságának elégtelensége, valamint a komplex program egyes kiemelt témaköreiben tapasztalható lemara­dás miatt. A KGST 44. ülésszaka bizonyára részletesen fogja elemezni e figyelmeztető jelenség okait, s megfelelő intézke­déseket fog javasolni e kulcsfontosságú kérdés következetes'“ megoldására. Különösen nyugtalanító a gazdasági hasznos­ság elégtelensége, hiszen a tudományos-műszaki fejlesztés­nek éppen a hasznosság növelése irányában kell hatnia, s a jövőben a gazdasági együttműködésnek ezen a területén is meghatározóvá válik a részt vevő felek, a tudományos kutató intézmények, vállalatok és termelési egyesülések gaz­dasági érdekeltsége. A komplex program teljesítéséhez kedvezőbbé válnak a feltételek a szocialista nemzetközi munkamegosztás 1991-2005-re szóló közös koncepciójának elfogadása után, amely egyrészt elősegíti az ötéves tervek nemzetközi egybe­hangolását, másrészt pedig alátámasztja a tagországok ter­melési szerkezetének átalakítását, s ennek keretében a gaz­dasági szervezetek stabil fejlődését. MAKRAI MIKLÓS

Next

/
Thumbnails
Contents