Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-06-10 / 23. szám
Dél-Szlovákia szocialista fejlődésének négy évtizede Lévai (Levice) járás Büszkék vagyunk az eredményekre Összefoglalni az elmúlt negyven esztendő fejlődését nem könnyű feladat. Az elért eredményekről, a megtett út legfontosabb állomásairól beszélgettünk Kakas Zoltánnal, a Lévai Járási Nemzeti Bizottság titkárával. A kazántól az atomerőművekig • Elöljáróban talán le kell szögezni, hogy a szocializmus felé haladó út ebben a járásban sem volt zökkenőmentes. A fejlődő társadalom minden poszton felelősségteljes, odaadó helytállást követelt mindenkitől. A IX. pártkongresz- szus kitűzte a szocializmus építésének irányvonalát, a szocialista iparosítást, a kollektivizálást és a kulturális forradalmat. Hogy mutatkozott meg ez a járás életében?-Történelmileg rövid idő alatt kiépítettük azt az anyagi-műszaki bázist, amely lehetöyé tette az ipar gyors fejlesztését, illetve a gazdaság strukturális változásait úgy, hogy az megfeleljen az akkori követelményeknek. A mezőgazdaság kollektivizálásának hatására megváltozott a járásban élők életformája. A szocialista mezőgazdasági termelés alapjainak lefektetését társadalmunk forradalmi változásainak legnagyobb vívmányának tartjuk, hiszen megszűnt a kizsákmányolás, a szociális és nemzetiségi jogtalanság, a nyomor, a munkanélküliség. • Negyven évvel ezelőtt a Lévai járást mezőgazdasági járásként tartották számon, hiszen a február előtti ipari termelés jelentéktelen volt, alacsony fejlettségi fokon állt. Jelenleg mezőgazdasági- ipari jellege van a járásnak, de a tervek szerint, követve a kor követelményeit, ipari-mezőgazdaságivá válik.- Annak ellenére, hogy termőföldünk 113 297 hektár - ez országos viszonylatban a legkiterjedtebbek közé tartozik -, ez így igaz. A járás területén csupán néhány gyár üzemelt, az oroszkai (Po- hronsky Ruskov) cukorgyár, két téglagyár, a szappangyár, néhány kis asztalosműhely, illetve a lévai malom. Február után épült fel a hús- és a tejüzem, a Palma és a szántói (Santovka) ásványvízpalackozó üzem. Az ötvenes években Szlovákia iparosítása keretében megkezdődött a tlmaőei Sz. M. Kirov Szlovák Energetikai Gépgyár építése, később az ipolysági (Sahy) Strojstavé, majd a lévai Nyugat-szlovákiai Energetikai Műveké is. Az utolsó évtizedben, de főleg a 7. ötéves tervidőszakban kezdődött járásunk iparának rohamos fejlesztése. Legfontosabb, természetesen, a mohi (Mochovce) atomerőmű építése, de a ma már 7 ezer embert foglalkoztató tlmaőei Szlovák Energetikai Gépgyár bővítése is jelentős. És nemcsak a járási székhely iparosodott gyors ütemben, ugyanez vonatkozott Ipolyságra és Zselizre (2elie- zovce) is. Járásunkban felépült többek között a korszerű tej- és húsüzem, a Le- vitex, a Piéta, a Preciosa stb. Fejlődött az építőipar, a közlekedés, az úthálózat, emelkedett a lakosság életszínvonala. Természetesen a mezőgazdaság fejlesztése sem maradt el. 1949-ben a föld még 22 161 tulajdonosé volt. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy az ország első szövetkezete a mi járásunkban, Tőrén (Túrán) 1948. szeptember 27-én alakult meg. Sikeres 40 esztendő áll mezőgazdasági dolgozóink mögött. Csak ók tudják, mit jelentett például tavaly a rossz időjárási viszonyok ellenére is egy hektárról 5,14 tonna gabonát és 6 tonna kukoricát takarítani be. Jelenleg a járás területén 26 szövetkezet, két állami gazdaság, egy mezőgazdasági iskola, egy magnemesító, illetve egy tenyészgazda- ság üzemel. • A szolgáltatások, az üzlethálózat bővítése is ilyen egyenes ívű volt?-Őszintén meg kell mondani, hogy kezdetben a feladatok teljesítését még birtuk erővel. Ma már kissé nehezebb a helyzet, annak ellenére, hogy a járásban létrehoztuk a szolgáltató vállalatot, a járási lakásgazdálkodási vállalatot, hogy három szolgáltatóház, két autójavi- tómühely stb. áll a lakosok rendelkezésére. Nem vagyunk elégedettek az üzlet- hálózat fejlődésével és korszerűsítésével sem, de egyelőre nem győzzük kielégíteni az igényeket. Ugyanis Léva lakossága megnövekedett, az atomerőmű építői is ebben a városban találtak ideiglenes otthont. És ez nehézségeket is okoz. • Járásunkban a lakossági kezdeményezés, a Z-akció keretében számos óvoda, bevásárlóközpont stb. épült, összegezné az elért eredményeket?-A teljesség igénye nélkül néhány adatot sorolnék fel: 37 óvoda, 6 alapiskola és iskolai étkezde, 10 sportpálya, 8 hnb-épület, 45 művelődési ház, 4 egészségügyi központ, 92 ravatalozó létesült Z akcióban. Például 1981 -85-ben a felépített létesítmények értéke 162,1 millió korona volt. • Az oktatás, a kultúra, az egészség- ügyi és a szociális ellátás fokozatosan fejlődött a negyven esztendő alatt. Míg 1945-46-ban a járásban 12 óvoda működött (464 gyerek látogatta) jelenleg a 114 óvodát 5663 gyerek látogatja, s a beiskolázás 06,5 százalékos. Az alapiskolák hálózatának kiépítése is ilyen zökkenőmentes volt?- Igen, és ezen a téren nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változásokról is beszámolhatunk. 535 alapiskolai osztály épült, több napközi és klub is. A járás gyerekeit 437 óvónő, 763 pedagógus és 243 nevelő oktatja. 1948 óta 47 új művelődési központot adtunk át és 53 épületet újítottunk fel. Szólnom kell az egészségügy fejlődéséről is. A járás jelenleg 385 bölcsődei hellyel rendelkezik, a kicsik számára 57 tanácsadó működik. 5 míg 1945-ben hét orvos gondozta a lakosságot, ma a járásnak 315 orvosa és 886 egészségügyi dolgozója van. Az elkövetkező hetekben, hónapokban minőségileg javul az egészségügyi ellátás. A járás lakosai, 122 ezren, büszkék az elért eredményekre, ám látják, érzik a hiányosságokat is. Tudatosítjuk valamennyien, hogy csak következetes, becsületes munkával válthatók valóra célkitűzéseink a még szebb, még boldogabb jövő reményében. Néhány tucat kilométerrel feljebb a Garam mentén nem egy gyár, ipari üzem kéménye emelkedett az ég felé már a századelőn iá- ha nem is kalácsot, de kenyeret adva a vidék szűkén termő talaján gazdálkodó lakosságnak. Itt délebbre azonban nem nagyon telepedett meg az ipar, s amikor 1949 decemberében megíródott a Lévai Kazángyár alapítólevele - mellesleg Tlmaőe község fel- szabadulásának ötödik évfordulóján, december 21 -én - nemcsak a gyárat kellett felépíteni, hanem az embereket is meg kellett tanítani a gyárbwi dolgozni, a vasat megmunkálni. A vállalat 1950. január 1-jén alakult 350 alkalmazottal, de az első időben csak az üzem építése és a szakemberek képzése lehetett a program, a gyártás egy év múlva, áprilisban indult meg. Év végére már készen állt az első csarnok, s ekkor vette fel az üzem Szergej Mironovics Kirov nevét. A következő évben már szinte minden együtt volt, ami a fémipari gyártáshoz az adott körülmények között kellett. A forgácsoló és alakítórészleg, a szerszámkészító-múhely, a bentlakásos szaktanintézet, a raktárak. A gyártási programba különböző, technológiailag kevésbé igényes termékek, élelmiszer-ipari tartályok, elektromos szűrök kerültek, de az alapítás utáni harmadik évben legyártották az első kazánokat, s a következő esztendőben már szovjet megrendelésre is szállítottak. 1955-ig csak a kazángyártással foglalkoztak, de ezután a megrendelések már kevésnek bizonyultak az egyre növekvő termelőkapacitás kihasználására, amelyet ezért mezőgazdasági gépgyártással is igyekeztek lekötni. Ez 1960-ig tartott, amikor újra a gőzkazánoké lett a főszerep a gyárban. Létrejöttek a technológiai fejlesztőrészlegek, és öt év múlva már jogot kaptak a nagynyomású gőzkazánok gyártására, szerelésére és javítására is. Ekkor már az egész világon ismerték a gyár termékeit. Tervezörészleggel és az energetikai hőcserélők kutatását végző tudományos kutatóintézettel is bővült, s így igazi nagyvállalattá vált a hetvenes évek elejére a Szlovák Energetikai Gépgyár. A mai program az erömúvi berendezések széles skáláját öleli fel, legnagyobb mennyiségben gőzkazánt, túlhevítőt, kondenzátort, csőrendszereket készítenek. Egyre bővül a gyártási kapacitásuk, beindult a termelés zselizi üzemükben, és rövidesen Nová Balgában is részlege lesz a vállalatnak. Küldetés ,,A Csemadok helyi szervezetének megalakulásával egyidőben munkához láttak a színjátszók is, és hihetetlenül rövid idő- egy hónap - múlva már színpadra is léptek. Idézzük ... Az Új Szó tudósítóját (1949. július 15.): »A CSEMADOK lévai kultúrestje - a ga- rammenti magyarság nagy ünnepe. Alig egyhónapos megalakulása után rendezte meg a CSEMADOK lévai helyi csoportja első nyilvános kultúrestjét, mely sikerével minden tekintetben túlszárnyalta a legmesszebbmenő reményeket is. Ott láttuk a zsúfolásig telt Városi Színház első soraiban a párt, a szak- szervezet, a járás és a város vezetőit, a haladó munkásság és értelmiség képviselőit, s mögöttük Léva és vidéke magyarságát. A Csemadok lévai alapszervezetének nyolcvannégyes évkönyvéből idéztem ezeket a sorokat. Nem tudom, hogy lapunk egykori tudósítója sejthette-e azon az emlékezetes estén, hogy az évszázados hagyományokra visszatekintő lévai - magyar nyelvű - színjátszás miként alakul a következő esztendőkben, tény, hogy azóta is létezik, darabok tucatjait mutatták be, elsősorban Nagy László rendezésében, aki 1964-től a városi művelődési ház keretében megalakult Garamvölgyi Színpad vezetője és rendezője. De működött A fentiekben felsorolt tények, események egy nem éppen sima, de mindenképpen sikeresnek mondható útról tanúskodnak. Alig több mint három évtized alatt olyan ágazatban, mint az energetikai gépgyártás elérni a világ- színvonalat, s azt, hogy a vállalat nevét ismerjék Dél-Amerikától Ázsiáig, nem csekélység, de ezt a színvonalat megtartani sem az. így azután, igazodva az energetikában végbemenő műszaki fejjódéshez, figyelembe véve az új energiaforrások felhasználását, a tlmaőei gyárban is szerkezetváltásra került (kerül) sor. A termékszerkezetben a váltás már tíz évvel ezelőtt elkezdődött, amikor a Plzeni Skoda Művekkel együttműködve megkezdték az atomerőművek részegységeinek gyártását. Termékeik ott vannak a már működő Jaslovské Bohunice-i és dukovanyi erőművekben és ott lesznek a mohi és temelí- ni atomerőműben is. Most a termelés technológiai átalakításán van a sor, elsősorban a robotok és manipulátorok nagyobb arányú alkalmazásán, és a konstrukciós és tervezőmunka automatizálásán. Ezek a feladatok nemcsak műszaki problémákat jelentenek, hanem legalább olyan mértékben a szakemberképzést és átképzést is megkövetelik, s ez méreteiben és jelentőségében talán az első kezdeti évekhez hasonlítható csak, amikor a gyár szakmunkásgárdája alakult. Energiára, tehát energetikai gépekre is mindig szüksége lesz a világnak. Nem félnek tehát a jövőtől, de azért figyelve a világban végbemenő folyamatokat, távlati programjukban helyet kaptak olyan termékcsoportok is, mint a célgépek, a biotechnológiai eljárásokhoz szükséges berendezések, a környezet- védelmi eszközök - elsősorban a víztisztítók amelyeknek gyártásával a következő ötéves tervidőszakokban szeretnék bővíteni termékkínálatukat. De akkor is elsősorban az energetikai berendezéseken lesz a hangsúly, ezek azonban szintén nem nélkülözhetik a rendszeres innovációt. Szükséges ez már csak a fűtőanyagok állandóan változó (romló) minősége miatt is. Talán egy számadattal érzékeltethető, mire is alapozzák a vállalatoknál a jövőbe, programjukba vetett bizalmukat. Az ötvenes évek elején létrejött kazángyártó üzem a tervek szerint 1990-ben már majdnem kétmilliárd korona értékű terméket állít elő - nagyobbrészt exportra. Imponáló fejlődés, és ahogy itt mondják: megbízható alap a jövőre nézve is. tovább és működik a mai napig a Csemadok színjátszócsoportja is. Tehát egy városban két magyar amatőr színházi társulat! Voltak olyan Jókai Napok, melyeknek mindkettő résztvevője volt. Hogy Léván és Komáromon (Komámo) kívül Szlovákia hány helységében szerepeltek még, sokáig tartana sorolni. A Csemadok együttese a nyolcvanas években olyan darabokat mutatott be, mint az Elveszett paradicsom, Tóték, Egy lócsiszár virágvasárnapja. A tavalyi Jókai Napokon Halasi Mária Ártatlan bűnösök című darabjával szerepeltek, az idein Görgey Gábor Galopp a vérmezőn című drámájával. Valamennyi középpontjában az ember áll, pontosabban az a kérdés, miként viselkedik, illetve tudja megőrizni emberségét, erkölcsét bizonyos (történelmi) helyzetekben.-Az irodalomcentrikus színházat szeretem - mondja Újváry László, aki nyolcvanegytől rendezője az együttesnek. - Tisztelem a gondolatot, és ez vezérel már eleve a darabválasztásban. Hogy miért csináljuk? Mert kell, és mert szeretjük a színházat, bár nem kis áldozat manapság létrehozni egy előadást. Komoly, súlyos darabokat játszanak, szinte kivétel nélkül. Ez elsősorban azért figyelemre méltó, mert régóta hangoztatott nézet, hogy a közönségnek szórakoztató vígjátékok kellenek manapság.- Úgy tapasztaljuk, hogy Léván és környékén igényli a közönség az effajta színházat- mondja dr. Zoller Mihály, a társulat egyik szereplője, aki civilben osztályvezető-helyettes. - Mi magunk is hatékonyabbnak tartjuk, mint a könnyed, olcsó eszközökkel szórakoztató produkciókat. Küldetésnek tekintjük ezt a tevékenységünket.- Az érdeklődésről mi sem tanúskodik jobban, mint az, hogy telt házak előtt játszunk- teszi hozzá Csáky Pál mérnök, aki több előadásnak volt a főszereplője. Nevével egyébként találkozhattak már olvasóink lapunk hasábjain, szatírák, novellák élén. A Galopp a vérmezőn műsorfüzetébe egyebek között ezt írta az előadással kapcsolatban: „... remélhetőleg megérinti (a nézőt) a darab hangsúlyos, fő mondandója: az EMBERSÉG, amelynek hitünk szerint ott kellene fénylenie minden történelmi időben, helyzetben és viszonyban, ahol EMBEREK kerülnek kapcsolatba egymással". t957-ben tartották Zselizen az első országos szabadtéri rendezvényt. Azóta a csehszlovákiai magyarok népművészetének országos seregszemléjén a legjobb együttesek rendszeresen bemutatják néphagyományainkat, dalainkat, táncainkat, népszokásainkat. A találkozó nagy ösztönzést jelent, amatőr együtteseink munkájuk egyik legnagyobb elismerésének tartják a hagyományos találkozón való részvételt.
