Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-22 / 3. szám
Dél-Szlovákia szocialista fejlődésének négy évtizede Érsekújvári (Nővé Zámky) járás Az elmúlt negyven év járásunk fejlődésében nagy változásokat hozott. Az új üzemek építésén kívül a meglevőket korszerűsítették, ami nagyban hozzájárult az Ipari termelés fellendítéséhez. Új nagyipari komplexumok alakulnak. A leggazdagabb hagyománya az Elektrosvitnek van, amely 1950-ben alakult a volt cipőgyárból. Ma jelentős fémmegmunkáló, gépipari üzem és az ipari fényforrások gyártásában a KGST keretében is jelentős helyet foglal el. Az utóbbi időben ez az üzem jelentősen bővítette kapcsolatait a nemzetközi integráció keretében, főképp a szovjetunióbeli partnerokkal, a mezőgazdasági gépek légkondicionáló berendezéseinek gyártásában. A járás legnagyobb ipari létesítménye a Jtúrovói papírgyár, amely csaknem 4000 embert foglalkoztat. A mezőgazdasági termékek feldolgozása szempontjából rendkívül jelentősek élelmiszeripari üzemeink, a Novofruct, a Húskombinát, a Milex, amelyek a járás központjában találhatók, valamint a Jurányi cukorgyár. A cukorgyárat kivéve új technológiákat alkalmazó üzemekről van szó, amelyek a szocialista építés ideje alatt épültek fel, s ma termékeik jó minősége révén az egész ország területén ismertek. A járás jelentősebb ipari létesítményei közé tartoznak a gépipari és az elektrotechnikai üzemek, például a Tesla, amely elsősorban villanyégök gyártásáról ismert, az Elitex Jurányi üzeme szövőgépeket gyárt, valamint a Sigma, amely a mezőgazdasági öntözőberendezésekhez szükséges szivattyúkat gyártja. Főleg az utóbbi kettő már több éven keresztül jó eredményeket ér el az exportfeladatok teljesítésében, termékeik külföldön is keresettek. A megmunkálógépek forgácsoló szerszámainak kutatása és fejlesztése területén jelentős eredményeket ért el a járási székhelyen működő Szerszámfejlesztő Kutató Intézet (VUNAR), amely a KGST-n belül is több sikeresen megoldott feladat koordinátora. A kedvező éghajlati es talajviszonyok elősegítették a mezőgazdaság fejlődését, főleg 1960-tól tapasztalható fellendülés, részben a fokozatos gépesítés eredményeként. A gabona, kukorica és a cukorrépa termelésében elért hektárhozamaival járásunk a legjobbak közé tartozik Szlovákiában. Főleg az új tudományos ismeretek gyakorlatba való átültetésének következtében az utóbbi években a kukorica- és a gabonatermelésben rekordhozamokat értünk el. Jelentősek az olajos növények és hüvelyesek termelésében elért eredményeink is. A növénytermelés járásunkban a mezőgazdasági össztermelés 56 százalékát alkotja. A mezőgazdasági üzemek nagy többségének kiegyensúlyozott gazdasági eredményei hozzájárulnak a járás településeinek fejlesztéséhez. Több faluban, például Csúzon (Dubnik), Nagymá- nyán (Mana), Szőgyénen (Svodín), Ud- vardon (Dvory nad 2itavou), Libádon (Lu- bá), Köbölkúton (Gbelce) és Palárikovó- ban a mezőgazdasági üzemek hozzájárultak a közlétesítmények építéséhez. Fontos szerepük volt a fejlődésben a helyi építőipari üzemeknek, amelyek több iskolát, kulturális, egészségügyi és helyi gazdálkodási létesítményt építettek. Közülük a legjelentősebb a 795 ágyas új járási kórház. Az elmúlt negyven évben járásunk 40 792 uj lakással gyarapodott. A lakásépítés legkülönbözőbb formáiban évente majdnem 800 lakás épül. Az életszínvonal kedvező alakulása tükröződik az egészségügyi és szociális ellátásban is. Egy egészségügyi körzetre 3170 lakos esik és 421 lakosra jut egy orvos. Ezzel az aránnyal járásunk az elsők között van Szlovákiában. A járás gazdasági fejlődésével párhuzamosan nőtt a lakosság pénzbevétele, az utolsó 40 év alatt csaknem néovszeresére emelkedett. Az egy lakosra eső évi átlagbevétel 1986-ban 17 981 koronát tett ki, és az év végén az egy lakosra eső betétállomány 12 702 korona volt. Járásunk szegény az ivóvízforrásokban, ezért, a 8. ötéves tervidőszakban nagy figyelmet fordítunk ezen probléma megoldására. A Nemzeti Front választási programjában az ilyen jellegű befektetések a legjelentősebbek. A vízvezetékhálózat kiépítése mellett helyi források kiaknázása a legfontosabb. A vízvezetékhálózat további bővítése lehetővé teszi, hogy a járás lakosságának 55 százaléka vezetékes vízhez jusson. Az utóbbi években jelentősen bővítettük a gázvezetékhálózatot is. Az idegenforgalom fejlesztése keretében főleg a termálvizek kihasználására törekszünk. Podhájska községben 1973- ban termálvízforrást találtak, azóta jelentős üdülőközpont épült ott. Ma már négy medence áll a látogatók rendelkezésére, összesen 2000 négyzetméternyi vízterülettel. Járásunk déli részében, Stúrovóban a termálforrás feltárása után új üdülőközpont épült 22 hektárnyi területen. Legutóbb a járási központban épült termálfürdő s így javultak az aktív pihenés feltételei a járási székhely területén is. A lakosság életszínvonalának emelése szempontjából fontos szerepük van a helyi gazdálkodási üzemeknek és az ipari szövetkezeteknek. A szolgáltatások széles skáláját kínálják a lakosságnak. Ezen a téren el akarjuk érni a minőség további javítását, a szolgáltatások skálájának bővítését a nemzeti bizottságok kisüzemeinek nagyobb mértékű kihasználásával és a kisiparosok bevonásával. A kulturális élet igényeinek kielégítése céljából a 8. ötéves tervidőszakban elsősorban a kulturális központok kiépítését szorgalmazzuk a központi községekben. Járásunkban jelenleg 50 művelődési ház, 17 szövetkezeti klub, 2 szakszervezeti művelődési ház és egy városi művelődési központ működik. A párt és állami szervek nagy figyelmet fordítanak járásunk általános fejlődésére. 1986-90-ben a népesség 500 fővel való növekedésével számolunk, ugyanakkor a további munkalehetőségek megteremtésével a foglalkoztattak száma csaknem 2500-al nő. A komplex lakásépítés keretében 3800 új lakást szeretnénk átadni. Jelentős beruházásokat fordítunk az iskolaügy, egészségügy, természetvédelem további fejlesztésére. A párt és állami szervek állandó figyelme az állampolgárok kezdeményezésével párosul, és ez szavatolja a járás további fejlődését, a lakosság életszínvonalának emelkedését. FILLER GYULA a jnb elnöke Élvonalban- Elég jó volt az esztendő... - kezdte a beszélgetésünket Kovács Ede, a Csúzi (Dubnik) Egységes Földműves-szövetkezet üzemi pártbizottságának elnöke, amikor az óév utolsó előtti, látszólag nyugodt munkanapján találkoztunk. - Különösen az eleje volt biztató, hiszen talán még sosem mutatkozott annyira jó termés, mint tavaly, aztán a szárazság sokat „elvitt“ a remélt hozamokból ...-- Viszont a járási statisztikák alapján akár álszerénységnek is tűnhet az ilyen bevezető - mondatja velem a laikus, aki csak inkább a számadatok alapján következtettem a lényegre.- Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a statisztika bármennyire is precíz, a legtöbbször eltakarja a lényeget. Ha ugyanis azt nézzük, hogy a sűrűn vetett gabonafélék 6,01 tonnás átlagos hektárhozamával elsők lettünk a járásban, a kukoricatermelésben pedig a 7,53 tonnás átlaghozam a második helyet jelentette számunkra, tényleg nem panaszkodhatunk. Csakhogy ennél valóban sokkal jobbak voltak a kilátások.- öntözéssel nem lehetett mérsékelni az aszály okozta károkat?- Csak részben, mert ugyan öntöztünk, amennyire lehetett, csakhát nincs honnan. A 4 ezer 678 hektár szántóföldnek csak a töredékét tudjuk öntözni a három falu - Csúz, Szemere (Semerov) és Jászfalu (Jasová) - négy kis halastavából. Ez pedig legfeljebb 600-800 hektár öntözését teszi lehetővé. így aztán az eredmények bár szépek, aszályos esztendőben mindig ilyen a helyzet, ami az állattenyésztést is lényegében meghatározza a takarmány miatt. De a tejtermelésben is túlszárnyaltuk a tervet, és még az ünnepek előtt teljesítettük a húseladás tervét. Leadtunk 534 tonna marhahúst, sertéshúsból 900 tonnát, tejből 3 millió 910 ezer litert, s mintegy 170 tonna baromfihúst. Ami pedig a tagságot a leginkább érinti: a tervezett 2400 koronás átlagfizetést is túlszárnyaljuk legalább 250 koronával. Egyébként ezzel is az elsők között leszünk a járásban. Folytathatnánk még természetesen a jellemző számadatok felsorolását, amelyek azonban - mint már arról szó volt - mindig elfedik a lényeget. Ezért Boros László elnököt arról kérdeztük, mi az, amiről az évzáró zárszámadó közgyűlésen mindenképpen említést akar tenni:- Először is nem hagyhatom ki azt a tényt, hogy az 1986-os esztendőben 2345 tonnával elmaradtunk a gabonafélék termesztésében, és mindent annak rendeltünk alá, hogy ezt a deficitet kiegyenlítsük. Túlteljesítettük elképzeléseinket. Emellett azzal, hogy kétezer vagon silókukoricát is betakarítottunk, a tömegtakarmányok területén megalapoztuk az idei állattenyésztési terv teljesítését. Ez utóbbival 1987-ben gondjaink voltak, éppen a hiányzó tömegtakarmányok miatt, amit a szárazság okozott egy évvel korábban. Nem úgy jövedelmeztek speciális növényeink - szőlő, dohány, dinnye - ahogy terveztük, ezért jól jöttek a gabonatermesztés jó eredményei. Számottevő beruházási tevékenységet folytatunk, szintén jobban haladunk a tervezettnél. Egy 700-as tehénfarmot létesítünk - az idén átadjuk, épül szénatároló, gabonaraktár és felújítási munkálatokat is vég„Az efsz a falufejlesztésben is segít“ - mondja Boros László elnök zünk. Az idén átadandó tehénfarmmal javulnak a munkafeltételek is, s sort keríthetünk a régi istállók felújítására.- Év végén, ev elején azonban illik szót ejteni az új esztendő terveiről is...- Természetesen, és a hagyományos, jellegzetesen mezőgazdasági tevékenységről ezúttal nem szólnék, hanem arról inkább, hogy az efsz segít a falufejlesztésben is. Például itt Csúzon 3,5 millióért üzlet épül, amelynek kivitelezője az építési részleg, s a Jászfalun a csaknem 10 millióért épülő iskolának szintúgy. A szövetkezet ugyancsak besegít a vízvezeték-hálózat bővítésébe Csúzon és Jászfalun, Szemerén pedig új vízvezeték építésébe fogunk. Persze, a tagság ebben számít a falu egész lakosságának támogatására is, hiszen ezek nem kis dolgok: az üzlet például egy év alatt épül fel. Folytatjuk a lakásépítést is, idén 12 új lakást adunk át, amivel a lakásalap már a 60 felé közelít. A következő évtized közepéig pedig el akarjuk érni, hogy 100 szolgálati lakásunk legyen. Nos, ennyit röviden. Mindemellett legfőbb feladatunk a növénytermesztés és az állattenyésztés feladatainak teljesítése, hogy a tagság bizalmának továbbra is meg tudjunk felelni. A 795 ágyas új járási kórház Dráfi Vilma és Ingrid Bímová a dekorégöket gyárió gépsor utolsó lépcsőjénél a Tesla gyárban Közös erővel
