Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-06-03 / 22. szám
ÉSSZERŰBB ANYAGGAZDÁLKODÁS Jó tudni, hogy... ... Ausztria legnagyobb bankja, a Creditanstalt egy éve nyitott képviseletet Prágában. Nemcsak pénzügyi műveleteket bonyolít le, hanem más szolgáltatásokat is nyújt, például az österreichische Leasing számára. A Csehszlovák Kereskedelmi Banknak 220 millió dollár összegben nyújtott hitelt. A Hotelinvest vegyesvállalat megalapításakor közreműködött a szerződéskötések során. A bank nagymértékben részt vesz majd az egyes objektumok finanszírozásában, azokéban is, amelyek Prágában épülnek. .. .az EGB legutóbbi jelentése szerint tavaly 91 új kelet-nyugati vegyesvállalat alakult, s ezzel számuk az 1986 végi 75-röl 166-ra, a befektetett nyugati töke pedig mintegy 500 millió dollárra emelkedett. A túlnyomó többség (111) Magyaország- ra jutott, ezt követte a Szovjetunió (19), Bulgária (15), Románia (5) és Csehszlovákia (3). Az idei, március végére vonatkozó előzetes adatok szerint a Szovjetunióban 28, a többi kelet-európai szocialista országban pedig 5 újabb vegyesvállalat alakult. ...a Szovjetunióban fontos feladatként írták elő, hogy az iparcikkek esetében a minőségileg magasabb kategóriájú termékek arányát mintegy a kétszeresére növeljék. Ennek megfelelően a múlt év elején 1500 iparvállalatnál vezették be az állami minőségellenőrzés rendszerét, az idén pedig további 127 vállalatnál térnek át az ilyen rendszeres minőségi vizsgálatokra. A termelő vállalattól független szervezet, a Goszpri- jomka ellenőrzi majd így az összes személy- és tehergépkocsi előállítását, az autóbusz-, a traktor- és a háztartási készülékek gyártását, a fémmegmunkáló-központok termelésének 94 százalékát és a számítógépgyártás csaknem háromnegyedét. ... a bolgár gazdaságot is szorongató davizahiány közepette nagy figyelmet keltett a bolgár nemzeti bank, illetve a gazdasági és a tervezési minisztérium közös rendelete valutaárverések bevezetéséről. A központi valutagazdálkodás továbbra is fennmarad, de bizonyos szűk körben a vállalatoknak módjuk lesz licitálni a kemény devizáért. A cégek közötti ráígérés nem levában (1 leva = 0,827 US dollár), hanem - ahogy itt fogalmaznak - „kurrens árucikkben vagy szolgáltatásban történik“. Az ország külföldi adóssága bolgár gazdasági vezetők által ismertetett adatok szerint tavaly az év végén bruttó értékben, 5,366 milliárd dollár, nettó értékben- a követeléseket leszámítva- 3,775 milliárd dolár volt. AZONOS CÉLOK ÉRDEKÉBEN AZONOS CÉLOK ÉRDEKÉBEN Napjainkban a KGST-tagországokban a termelés intenzifikálása az egyik legfontosabb feladat. Az ágazatok, vállalatok és egyesületek gazdálkodása ésszerűsítésének alapvető feltétele a források gazdaságos felhasználása és a vezteségek kiküszöbölése. Ebben a vonatkozásban meglehetősen nagy jelentőségű a KGST-tagországoknak az a 2000-ig szóló együttműködési programja, amely az anyagi források takarékos és ésszerű felhasználását célozza. A program mindenekelőtt abból indul ki, hogy alapjában véve valamennyi tagországban azonos a cél: meggyorsítani a tudományos- műszaki haladást, intenzifikálni a termelést, növelni a kombinátok és termelési egyesülések felelősségét Miként érik el a kitűzött célokat némely tagországban és milyenek az eddigi tapasztalatok? NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Az NDK-ban az előrehaladás fő feltétele a dinamikus gazdasági növekedés. Az országban a dolgozók életszínvonalát csak akkor lehet emelni, ha a nemzeti jövedelem évi növekedése eléri az 5 százalékot. 1986-ban a nemzeti jövedelem-növekedést teljes egészében a munkatermelékenység növelésével biztosították. A termelési feladatok egyre nagyobb igényeket támasztanak a nyersanyag- és anyagellátással szemben. A növekedő fogyasztást kizárólag a források gazdaságos felhasználásával lehet fedezni. Ezt az elmúlt ötéves tervidőszak, valamint az 1986-87-es évek tapasztalatai is igazolták. Ebben az időszakban az NDK-ban a nemzeti jövedelem növekedése először lépte túl a termelési fogyasztás növekedési ütemét. Az NDK-ban a gazdaság irányításában és tervezésében elsősorban az a cél, hogy minden évben a termékeknek legalább a 30 százalékát innoválják. A fogyasztási cikkek esetében ez az arány 40 százalék. A termelés felújításának folyamatában az új termékek gyártása egyre inkább összekapcsolódik a kulcstechnológiák széles körű alkalmazásával, a robotok és a rugalmas automatizált termelési rendszerek felhasználásával, valamint az új, progresszív anyagok termelésben való felhasználásával. A termelés közvetlen irányításával - kihasználva a számítástechnika lehetőségeit - nagyobb lehetőségek nyílnak a források megtakarítására. MAGYARORSZÁG Mivel az ország anyag- és energiatartalékai meglehetősen korlátozottak, megtakarításuk, illetve a hulladékok és másodlagos nyersanyagok újbóli felhasználása állandóan központi probléma. Már 1979-ben kormányprogramokat hagytak jóvá az energia, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok ésszerű felhasználása érdekében. 1982- ben pedig olyan programokat dolgoztak ki és fogadtak el, amelyek a technológiák korszerűsítésére vonatkoztak, különös tekintettel az anyagok gazdaságos felhasználására. Ezek a programok az ötéves tervek szerves részeivé váltak. Az energia ésszerű felhasználásának programja a népgazdaság energiaigényességének csökkentését és az energia-ellátással szemben támasztott igények kielégítését tűzte ki célul. Az 1986-1990-es években az energiafogyasztás növekedése nem haladhatja meg az évi 1 százalékot, a villamos energia esetében a 3 százalékot. Az energiagazdálkodás ésszerűsítését szolgáló beruházások megvalósításával évente 30, műszaki-gazdasági és szervezési intézkedésekkel pedig évi 20 PJ energiát kell megtakarítani. Az energiaforrások szerkezetét illetően ebben az ötéves tervidőszakban az atom- és geotermális energia részarányát kell növelni. Lengyel bankreform Erősödik a pénz és piac szerepe A kétszintű bankrendszert jövő januártól vezetik be Lengyelországban - erről döntött nemrégiben a varsói kormány. 1989. január 1 -jén Lengyelország kilenc városában kilenc új kereskedelmi bank kezdi meg működését. A lengyel nemzeti bank közvetlen hitelezői szerepe megszűnik: jegybank marad, amely egyedül a szejmnek felelős, részt vesz a pénz- és hitelpolitika és az egész gazdaságpolitika alakításában. A bankelnök egyik tanácsadójának szavai szerint, mint a kormánytól független intézmény, mindent meg fognak tenni azért, hogy kormányzati itézkedések ne gyengítsék tovább a zlotyt. A kilenc új bank egyelőre állami vállalatként fog működni, nem részvénytársaságként. Ez azt is jelenti, hogy adózás után nyereségüket más vállalatokhoz hasonlóan használhatják fel - például felvásárolhatnak vállalatokat, beléphetnek társaságokba, de betétként el is helyezhetik más bankhoz. Mindegyik bank az egész országban működhet, és hogy ez ne fikció legyen, a gdanski vagy a katowicei bank nem pusztán a nemzeti bank ottani részlegeiből alakul, hanem már az induláskor kap krakkói vagy lublini fiókot is, tehát meglesz az országos hálózat kezdeménye. A lengyel gazdálkodó szervek szabadon választhatják meg bankjukat, és persze a pénzintézet is maga dönti el, kit fogad ügyfelének. Az új kereskedelmi bankok hatásköre kiterjed mindenféle hitel- és betétműveletre, ideértve a lakossági ügyeket is. Az elképzelés lényege a versengés bevezetése a bankéletbe: versenyezzenek a bankok, melyik kér kevesebb kamatot a hitelért és ad többet a betétért, melyiknél alacsonyabb a kezelési költség és jobb a kiszolgálás. A lengyel bankreform egyébként már tavaly ősszel elkezdődött, amikor a takarékpénztár kivált a nemzeti bankból, ahová addig tartozott, és önálló bankká vált. Működési köre nincs megkötve, de hagyományai alapján elsősorban lakossági ügyletekkel foglalkozik. Az önállóvá vált pénzintézet akkor azt ígérte, hogy a lakossági betétekre az inflációnál nagyobb, tehát reálkamatot fog fizetni. Ez azonban csak szándék maradt. A szejm által 1988-as tervben elfogadott 27 százalékos inflációhoz képest a szintén parlamenti döntéssel kimondott 30 százalékos maximális betétkamat még megfelelt volna a követelménynek, de közben ma már sokan úgy látják, hogy az infláció a tervezett érték dupláját is elérheti az idén. Az egész bankreform hátránya az- fejtegette a nemzeti bank egyik vezető szakértője hogy felülről indult ki. Ezért üdvözölnek minden alulról jövő kezdeményezést is, amely továbbá színesíti a bank is, amelyet helyi vállalatok hoztak létre a napokban, 367 millió zlotys alaptőkével, és elnökévé a lódzi bútorgyár igazgatóját választották. Aztán kiderült, hogy ez azért nem megy ilyen egyszerűen; az új bank létrejöttét a minisztertanácsnak kell jóváhagynia, majd a cégbíróságnak bejegyeznie. A dolog egy kicsit komolytalannak tűnt számukra: az összeállt részvényesek egy része ugyanis fülig el van adósodva, sót egyikük élén csődgondnok áll. De mindez- mondja a már idézett bankszakértő - nem cáfolja, hogy szívesen látják a kezdeményezéseket, és a banktörvény lehetővé is teszi részvénytársaságok, sőt akár magánbankok alapítását. A lényeg az- mondják -, hogy erősödjék a pénz és a piac szerepe, valódi, vállalkozó bankok működjenek. (HVG) A technológiák korszerűsítésével mindenekelőtt az anyagfogyasztás csökkentését célozzák. A program fontos feladata bővíteni az anyagok és félkész termékek választékát. Olyan intézkedések bevezetését tételezik fel, amelyeket rövid időn belül alkalmazni lehet a gyakorlatban, és kis, gyorsan megtérülő beruházások segítségével megvalósíthatók. A hulladékok és másodlagos nyersanyagok felhasználásával foglalkozó program célja a magyar gazdaság forrásainak bővítése, a tartalékok feltárása és a gazdasági egyensúly szilárdítása. A program megvalósítása során tudatosítani kell, hogy az a megközelítőig 100 tonna felhasználatlan hulladék, amely évente keletkezik Magyarországon, nagy mértékben károsíthatja a környezetet. Az iiyen káros következmények megelőzése érdekében ebben az ötéves tervidőszakban 60 százalékkal kell növelni a feldolgozott másodlagos nyersanyagok mennyiségét. Ehhez azonban új beruházásokra van szükség, körülbelül 13 milliárd forint értékben. SZOVJETUNIÓ Az elmúlt ötéves tervidőszakban a népgazdaság fémfogyasztása 10 százalékkal, energiaigényessége pedig 5,4 százalékkal csökkent. Az anyagi források felhasználásában elért eredmények állandó elemzésének és a szükséges intézkedések megvalósításának köszönhetően 1986- ban 2 millió ionná hengerelt acélt, 2,3 millió tonna cementet és csaknem 7 millió köbméter fát takarítottak meg. Ugyanebben az időszakban közel 2 milliárd tonna hulladékot dolgoztak fel, s ezáltal több mint 13 milliárd rubel értékű elsődleges nyersanyagot takarítottak meg. Az elmúlt évben az áruszállítás és csomagolás új módjait vezették be, s ennek köszönhetően több mint 2 millió köbméterrel kevesebb fára volt szükség. Az elemzések azonban arra utalnak, hogy a Szovjetunióban az energia- és anyagmegtakarítás terén még sok tartalék van. Az anyagellátás javítása érdekében bővül a másodlagos nyersanyagok felhasználása. A legfontosabb anyagok fogyasztási mérlegeiben - az állami programmal összhangban - 1990-ig 10-12 százalékra, 2000-ig pedig már 18-20 százalékra növekszik részarányuk. Az anyaggazdálkodásban nagyon fontos szerepe van a készletek szabályozásának. Ebben az ötéves tervidőszakban öt nappal kell lerövidíteni a forgóeszközök forgási idejét. Feltételezik, hogy a közeljövőben olyan intézkedéseket valósítanak meg, amelyek lehetővé teszik, hogy utólagosan több mint 30 milliárd rubel értékű anyagot vonjanak be ismét a forgalomba. A Szovjetunió az anyagmegtakarítást illetően egyrészt a KGST -tagországok tapasztalataira támaszkodik, másrészt kihasználja a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés valamennyi formáját. Az együttműködési program keretében csaknem 100 sok- és kétoldalú egyezmény részese. Egyébként ennek a programnak az alapján hangolják össze a Tanács azon szerveinek tevékenységét, amelyek a hatékony anyaggazdálkodás terén való együttműködéssel foglalkoznak. A KGST 42. ülésén megállapították, hogy a gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszában nagy jelentőséget kell tulajdonítani a termelési együttműködés új intenzív, hatékony formáinak, a kooperációnak és a közös vállalatok alapításának. Elsőrendű fontosságú, hogy bővüljön a tagországok sok- és kétoldalú együttműködése a hulladékfeldolgozásra szolgáló berendezések gyártásában és cseréjében. Ennek következtében nagyon lényeges, hogy a közös vállalatok éppen azokon a területeken alakuljanak, amelyek az anyagi források megtakarításával és a hulladék felhasználásával foglalkoznak. (HÍZ) Kubában a Szovjetunió segítségével 1959 óta több mint 400 iparvállalatot építettek fel, vagy korszerűsítettek. A jövőben az együttműködés bővítésére főként az energiaiparban, a kőolaj- és kohóiparban, valamint a geológiában kerül sor. Cienfuegos tartományban a Szovjetunió műszaki segítségével most épül az első kubai atomerőmű. Üzembe helyezése után 1995-ben 1600 MW lesz a teljesítménye. (ÖSTK felvétele)
