Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-06-03 / 22. szám
Nemcsak a cégtáblát festik át... Amikor legutóbb a Martini Nehézgépipari Müveknél jártunk, éppen fizetésnap volt a nehézgépgyár motorokat gyártó 02-es üzemében. így tanüi lehettünk annak, miként fogadják a dolgozók, ha a fizetésnapi boríték „soványabb“, mint korábban... A nem éppen lelkes hangulat okairól Peter Löwingert, az üzem közgazdászát kérdeztük:- A komplex kísérlet elvei alapján dolgozunk, és így a be nem fejezetett, gyártás alatt levő termékeket nem tekinthetjük „folyamatban lévő“ készterméknek, és ezúttal nem kaphattunk prémiumot. Meg kell szoknunk, az új, valóban közgazdasági eszközök révén történő irányítási - és így természetesen javadalmazási - módszereket is. Ahol építkezés folyik, ott nem hiányozhatnak a Dubnicai Nehézgépgyár kotrógépeid. ... nemcsak a lakásépítéseknél, hanem a nagyberuházásokon sem. Ez a felvétel a dunai vízlépcsőrendszer építésén készült Ez a rövid pillanatkép is jelzi, hogy az új, gazdaságosság-központú gondolkodásmódot, és annak konkrét lecsapódását nem lesz könnyű megszokni. De nyilvánvalóan így van ez másutt a Martini Nehézgépipari Müvek többi vállalatánál is, hiszen annak mind a 22 termelővállalata, illetve célszervezete a komplex kísérlet elvei alapján, az önállóság és felelősség növelésének „játékszabályai“ alapján dolgozik. Emellett e nagy termelésigazdasági egységnek gazdag tapasztalatai vannak számos korábbi kísérletből is, amelyeket jelenleg, a gazdasági mechanizmus átalakításának mostani időszakában is kamatoztatni tudnak. Korábban például kísérleteztek a tudományos-kutatómunka irányítási rendszerének tökéletesítésével; tapasztalatokat szereztek a termelési-gazdasági egység vállalatainak és célszervezeteinek összehangolt gazdálkodása területén; akárcsak a kül- kereskedésben, ahol a külkereskedelmi tevékenység és a termelés jobb összehangolására törekedtek. Az elmúlt évek tapasztalatait a jelenlegi időszakban nagyon jól kamatoztathatják, amikor a gazdasági mechanizmus alapvető változása van napirenden. Ez derül ki abból a beszélgetésből, amelyet JOZEF UHRÍK tudományos kandidátussal, a Martini Nehézgépipari Művek termelési-gazdasági egység vezérigazgatójával folytatott Jozef Kuník, a Csehszlovák Rádió riportere és munkatársunk Mészáros János.- A jelenlegi időszakban, amikor maximális mértékben igyekeznek megvalósítani a termelési-gazdasági egység szervezeti átalakítását, miként képezik el a Nehézgépipari Művek vállalatainak legcélszerűbb szen/ezeti kapcsolatát?-Az elmúlt évek során alkalmazott több kísérlet számunkra megkönnyíti a jelenlegi változási és változtatási időszakot. Azt is modhatnánk, hogy a jelenlegi időszakban érvényesítjük korábbi kísérleteinket, azokat ötletekkel, tapasztalatokkal gazdagítjuk, megváltoztatjuk munkánk tartalmát és formáit, akárcsak szervezetünk szerkezeti formáját. Korábbi tapasztalataink alapján valamennyi gazdálkodó szervezetünk kollektív javaslatára a kombinátként működő állami vállalatok felépítését fogadtuk el. Az a véleményünk, hogy az az integrált gazdasági szervezet, amelyet az elmúlt 10-13 év során kialakítottunk, bebizonyította életképességét és létjogosultságát. Mi a hetvenes évek elejétől kezdtük alkalmazni azokat a racionális eleA „mini“ univerzális rakodó-kotró gép', az UNC 60-as mozgékonysága sem elhanyagolható körülmény (Mészáros- és archívumi felvételek) meket tevékenységünkben, amelyek számunkra lehetővé tették dinamikus fejlődésünket. Attól az időtől fogva érünk el olyan eredményeket, amelyek a csehszlovák gépiparban átlagon felüliek.-Az ön szavaiból az derül ki, hogy a szerkezeti struktúra megváltoztatásának kérdését nem formálisan kezelik. Miként változik - most már a kombinátban — a munka tartalma és formája?- Az a véleményem, hogy esetünkben nem a vállalatok cégtábláinak átfestéséről van szó. Az a folyamat, amely napjainkban társadalmunkban lejátszódik, konkrétan a végbemenő szerkezeti változások, esetünkben azt váltotta ki, hogy hatékonyabban, a korábbinál sokkal alaposabban értékeljük át eddigi tevékenységünket, különösen azt, aminek működése nem volt zökkenőmentes a termelési-gazdasági egység eddigi mechanizmusában. Ugyancsak továbbfejlesztettük, szélesebb alapokra helyeztük azokat, amelyek kedvezően hatottak. Termelő és célszervezeteink nagyon intenzíven vizsgálták azokat a problémákat, amelyek az irányítás területén fékezték munkánkat, de azokat is, amelyek kedvezően befolyásolták. Olyan elveket fogadtunk el, amelyek lehetővé teszik egészében pontosan meghatározni a Nehézgépipari Művek valamennyi szervezetének kötelességeit. Célunk világos: az irányítás eddigi adminisztratív módszereiről maximális mértékben át kell térnünk a gazdasági szabályozók alkalmazására. Ennek a szakasznak a feladatait tulajdonképpen teljesítettük, és most az a célunk, hogy az új elveket a gyakorlati életben mielőbb alkalmazzuk.- Milyen lényegesebb elvekre gondol? Hogyan képzelik el például az állami vállalaton belül a kutatás és fejlesztés kérdéseinek megoldását, vagy a kereskedelmi tevékenységet?- Arra törekszünk, hogy az állami vállalat teljes vezetése feleljen a kereskedelmi, illetve a műszaki politikáért, a termelővállalatok pedig a termelési feladatok végrehajtásáért - az újratermelési folyamat maximális hatékonysága mellett. Ehhez igazítottuk és a jövőben is ehhez igazítjuk tudományos-műszaki bázisunk tevékenységét. Feltételezzük, hogy a tudományos-műszaki bázis közvetlen kapcsolatban áll a tudományos akadémiával és a felsőoktatási intézményekkel, s így lényegében vállalat feletti szervezet lenne. Ami pedig a tudományos-műszaki bázisnak azt a részét illeti, amely a technológiai tervezést, a termelés technológiai előkészítését stb. végzi, azt akarjuk, hogy az az eddiginél szélesebb alapokon, az egyes termelő vállalatainknál fejlődjön. Úgy érezzük, hogy ezen a területen még nagy tartalékok vannak, és azt akarjuk, hogy ezt a kérdést ne válasszuk el a termelési fplyamattól, tehát attól a helytől, ahol - például - a gazdaságosság kérdéseit meg lehet és meg is kell oldani.- Ezek tulajdonképpen azok az elképzelések, amelyeket a kutatásról és a fejlesztésről a termelési-gazdasági egység és a vállalatok vezetői is vallottak már jó ideje, és tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy az említett szerkezeti felépítés mellett szavaztak. Hogyan készülnek azonban például a külkereskedelmi tevékenység feladatainak megoldására?-Ami a külkereskedelem és a termelés közvetlen rugalmas kapcsolatát illeti, ennek létrehozásával és tökéletesítésével már néhány év óta kísérletezünk. Elmondhatom, hogy a vállalat piaci termelésének mintegy 80 százalékát a Martimex részvénytársaság révén értékesítjük, amely termelési-gazdasági egységünk keretében működik. Másfelől nem zárkózunk el a más, nagy külkereskedelmi vállalatokkal történő együttműködéstől sem, mint amilyen például az Omnipol, a Motokov, a Strojimport és mások. Ezeknek a szervezeteknek ugyanis szerte a világban jó nevük van, és jól szervezett, kiterjedt a hálózatuk. Velük szerződésben állunk, hogy képviseleteik által - betartva a gazdaságos együttműködés feltételeit - termékeinket minél jobban értékesíthessük. Azaz nemcsak egyetlen külkereskedelmi szervezetre akarunk „szakosodni“, hanem fel szeretnénk használni minden olyan lehetőséget, amit a külkereskedelemben mind ez ideig kiépítettünk.-Amint az elmondottakból megbizonyosodhattunk, az önök céljai valóban a célszerű, gazdaságos gazdálkodást feltételezik minden téren. Csakhogy mindez azt is megköveteli, hogy például a szállítói-megrendelői kapcsolatok jól, az eddiginél jobban működjenek. Igaz, - és érdekes is - hogy az önök termelési-gazdasági egységében a szállitói- megrendelöi kapcsolatok nagyon jók, megbízhatóak voltak eddig is.-Tény, hogy a szállítói-megrendelői kapcsolatok kérdése az egyik legfontosabb, amellyel a jövőben foglalkoznunk kell, hisz ha azok jók, akkor lehetővé teszik az egyes termelőágazatok dinamikus fejlődését. Ez a követemény különösen azokon a területeken fontos, ahol a fejlődés dinamikája az átlagosnál magasabb. A jó szállítói-megrendelői kapcsolatoknak azonban kereskedelmi, forgalmi vetülete is van, hiszen jelentősen befolyásolják a készletgazdálkodást. Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy a Nehézgépipari Művekben az utóbbi három és fél esztendő során a készletgazdálkodásban sikerült a készletek forgási idejét a korábbi 130 napról 90 napra csökkönteni. Ami pedig a termelési-gazdasági egységen belüli vállalati együttműködést illeti - ez egyébként ebben az esztendőben több mint 7 milliárd korona kölcsönös szakosodott termékcserét jelent - a készletek forgásidejét 23 napra csökkentettük. Ebből is látható, hogy ezen a területen a népgazdaságnak valóban nagy tartalékai vannak. Éppen ezért az a véleményem, hogy az egész irányítási rendszer működési elveinek kidolgozásakor - már a legközelebbi időszakra - a szállítói-megrendelői kapcsolatokat nagyon alaposan és megfontoltan kell kezelni. Nem számíthatunk arra, hogy azok önmaguktól megoldódnak. Annak ellenére, hogy valamennyien tudjuk: egy ideig még gondjaink lesznek az árakkal is, és azok hatásával az egész gazdasági kapcsolatrendszerre. Ezért azoknak, akik a szerkezeti felépítés átalakításának feladataival foglalkoznak, a szállítói-megrendelői kapcsolatok kérdéscsoportjának maximális figyelmet kell szentelniük. A nehézgépipari művek egyes vállalatainak és szervezeteinek dolgozói a jelenlegi időszakban számos konkrét feladatra összpontosítanak. Az egyik közülük az önkormányzati szervek megválasztása, amit - ugyancsak kísérletileg - még ebben a hónapban vagy június első dekádjában végrehajtanak, azaz még azelőtt, hogy állami vállalatként kezd működni a Nehézgépipari Művek. Annak ellenére, hogy figyelmüket és erőiket elsősorban a szervezeti felépítés átalakítására, a komplex kísérlet feltételei keretében végzett tevékenységre összpontosítják, maradéktalanul teljesíteni akarják az idei esztendő tervfeladatait, hogy a 8. ötéves tervidőszak kötelezettségeinek is eleget tehessenek. Amint arról az esztendő első négy hónapjának eredményei árulkodnak, a nehéz feltételek között is eredményesen dolgoznak. Ahogy azonban a statisztikai adatok is bizonyítják, nem minden vállalatban gondolkodnak egyformán...- Nem tudatosítják - hangsúlyozta Jozef Uhrik vezérigazgató -, hogy a tervek teljesítése, vagy ellenkezőleg: a feladatok nem teljesítése az egyik megnyilvánulása annak, miként értették meg az országban folyó gazdasági mechanizmus átalakításának igényeit. Ebben az esetben sem elegendőek ma már csak a szavak, hanem a konkrét tettek a döntőek. Alumínium külföldre is A 2iar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Vállalat oxidáló részlegén a Magyarországról importált bauxitból alumíni- umoxidot gyártanak. A formátlan, vörös színű ércdarabok itt hófehér kristályszemcsékké válnak, amelyek a bauxit feldolgozásának utolsó fázisában az elektrolízis hatására, csillogó, ezüstszürke fémre, alumíniumra változnak. Jelenleg a 2iar nad Hronomban előállított alumínium-nyersanyag egyharmadát a hazai kohászat használja fél a termék- gyártásban, hogy iparunk elláthassa a piacot alumínium késztermékekkel. A préselő, a huzalokat, illetve az építőelemeket gyártó részleg, valamint a redőny- és tubuskészítő üzemrész évente összesen 1 milliárd korona értékű árut állít elő. A próselórészleg például mintegy 2300 fajta különböző idomot gyárt alumíniumból és ötvözeteiből. A tubuskészítő üzemrész évente 35 millió darab aluminiumtu- bust szállít a kozmetikai-, gyógyszer- és élelmiszeripar számára. Az igényes belsőépítészeti megoldású épületek alumínium díszítőelemeiből pedig több mint 20 ezer négyzetmétert gyárt a kohászat. A 2iar nad Hronom-i vállalattól a prágai Merkuria külkereskedelmi vállalat közreműködésével könnyű előregyártott épületelemeket vásárol az afganisztáni ACUK- cég. A hóhíd nélküli ALIO alumíniumablakok, atipikus közfalak, külső és belső ajtók Kabulban, az afgán fővárosban szolgálják céljukat. Az aluminiumelemek jó szerkezeti megoldása és nagy választéka széles körű alkalmazást kínál a tervezők számára, akik az utóbbi időben egyre gyakrabban élnek is ezzel a lehetőséggel. Jó példa erre a szovjetunióbeli Kazány és Tallinn városok repülőterének építése, a Bakuban felépített Moszkva és Azerbajdzsán szálloda, vagy akár az autóipari minisztérium épülete Moszkvában. A Ziar nad HrortQm-i vállalat alumínium termékeit az NDK-ba, Ausztriában és Finnországba is exportálja. A közelmúltban indították útra az első áruszállítmányt Kubába. A feltoni 2x250 megawatt teljesítményű villanyerömú építéséhez összesen 4 millió korona értékű, kétrétegű alumínium padlószerkezetet és ALSTROP mennyezeti elemet szállítanak. A könnyű, előregyártó« elemeket az épülő kubai villanyerömú szálláshelyeinek, tűzoltó- szertárainak és más objektumainak építésénél is felhasználják. JÚLIUS TADIAN ÚJ E 1988 Új utakon a nehézgépipari művek Fizetésnapon vékonyabb boríték • Ami bevált, azt „csak“ tökéletesítik • Irányítani - csakis közgazdasági eszközökkel • Maximális figyelmet a szállítói-megrendelői kapcsolatoknak
