Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-05-13 / 19. szám
mmmmm ■■■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I A GYŐZELMES FEBRUÁRRAL KEZDŐDÖTT... Városkörnyéki járás vagyunk. „Szü- kebb hazánk“ a Kárpátok déli nyúlványainak tövében a Hernád és a Bódva folyók mentén fekszik. Keletről a Szalán- ci-hegyek határolják, észak-nyugatról a Szlovák Karszt és a Szlovák Erchegy- ség, déli peremén pedig a csehszlovák -magyar államhatárnak egy szakaszát alkotó Cserehát dombvonulat húzódik. Kelet-Szlovákia székhelyvárosát, a negyedmillió lakosú - 1968 óta közigazgatásilag önálló - Kassát (Koáice) gabonaföldjeivel, rétjeivel, erdeivel, valamint településeivel, éléskamra- és igen jelentős munkaerőbázisként övezi. Az elmúlt négy évtized során számos ipari létesítménnyel gazdagodott e vidék, a keskeny parcellák nagy kiterjedésű szántóföldekké egyesültek, a folyók szabályozásával megállították itt a víz okozta pusztítást, korszerű úthálózat épült a járás területén, megváltozott városaink és falvaink arculata, az itt élő emberek élete. Összesen 19 ezer lakás épült, s ebből több mint 14,5 ezer családi ház formájában. Szlovákok, magyarok (13,9 százalék) és kisebb arányban cseh, német és ukrán nemzetiségűek élnek itt közösen. Nem tartozunk a fejlett iparral rendelkező járások sorába, hiszen az évi ipari termelésünk értéke csupán 1,1 milliárd korona körül mozog. Ennek ellenére ismertek a nálunk gyártott acélszerszámok; a mecenzéfi (Medzev) Strojsmalt gyár termékei, és a stószi (Stós) Sandrik üzem világhírű kései. Napjainkban újabb termékek gyártását kezdik meg járásunkban, így például az automata szállítószalagokét, robotokét és manipulátorokét. Jelentős távlatai vannak nálunk az elektrotechnikai iparnak is. A központi tervek szerint a szepsi (Moldava nad Bodvou) Tesla üzem hazai viszonylatban a villanyégök monopolgyártójává válik. Ügyesen kihasználva a gazdag nyers- anyaglelöhelyeket a járás iparának jelentős ágazatává vált az építőanyag-gyártás. Mindenekelőtt a tornai cementgyárat kell említenem. Az ottani mészkövet felhasználják a Kelet-szlovákiai Vasműben is. Értékes kavics- és homoklelöhelyek is találhatók a járásban, s az innen kikerülő nyersanyagból Gecában éa Hernád- csányban (Cana) építőelemeket készítenek. Bekapcsolódunk a nemzetközi munkamegosztásba is. A járáson fontos nyersanyagszállító-vezetékek húzódnak keresztül, mint például a szovjet gáz- és kőolajvezeték, az ugyancsak Szovjetunióból „érkező“ széles nyomtávú vasút, valamint a nemzetközi villanyvezeték. A járás dolgozói részt vettek ezeknek a létesítményeknek az építésében, most pedig az üzemeltetésüknél szorgoskodnak. Sokrétű az együttműködésünk az ország többi járásával, ugyanakkor a magyarországi partnereinkkel is, főleg a mezőgazdasági termelésben. Egyre gyümölcsözőbb a kapcsolatunk a kárpát-ukrajnaiakkal. A mezőgazdasági termelés a múltban jóformán csak a Hernád és a Bódva menti földműveseknek jelentett némi hasznot, míg a járás többi községének lakossága a bányákban, az erdőgazdaságokban és a környék ipari üzemecs- kéiben talált magának megélhetést biztosító munkát. A munkáskörnyezet és a hazánk felszabadulását követő időszak forradalmisága nagyban hozzájárultak a mezőgazdasági termelés és a falu átalakításához, a szocializálás meggyorsításához. Csécsben (Cecejovce), Zlatá Id- kában, Szinán (Sena) és másutt is megalakultak az egységes földműves-szóvetkezetek, míg az állami gazdaságok közül a tornai (Turnianske Podhradie) volt az első. Azóta rengeteget fejlődött ez a termelési ágazat. Ma a járásban huszonegy agrárüzem van, s azok átlag- területe 3850 hektár. Egyébként a mezőgazdasági termelés tekintetében járásunk első helyen állt a kerületben. Jó eredményeket értünk el a 8. ötéves tervidőszak első két évében is, noha az időjárás nem volt a legkedvezőbb. Az említett időszakban terven felül 16 ezer tonna szemest termeltünk. Tavaly a gabonafélék hektárhozama 4,39 tonna volt, szemes kukoricából 5,41 tonna termett hektáronként, közellátásra beadtunk 53,9 millió liter tejet és 16,7 ezer tonna húst. Az utóbbi években sokat javultunk a gyümölcs- és zöldségtermesztésben. A szocialista munkaversenynek köszönhetően is évek óta szép eredményeket érünk el a Z-akcióban. A legutóbbi választások óta 31 létesítményt adtunk át rendeltetésének - köztük a král’ovicei vízvezetéket, a valalikyi és a buzitai (Bu- zica) művelődési otthont, a szinai gázvezetéket, a budimíri iskolai étkezdét, és más létesítményt. A jelenlegi választási időszakban több mint 150 millió korona értékben számos újabb közlétesítmény felépítését tervezzük. Lesznek közöttük iskolai objektumok, művelődési házak, ravatolozók, üzletházak. A környezet védelme és fejlesztése, a lakosság ivóvízellátása és a hulladék likvidálása gyakran szerepel tanácskozásaink napirendjén. Sok figyelmet fordítunk ezekre a kérdésekre és maga a lakosság is gyakran foglalkozik velük. A járás környezetére különösen kedvezőtlen hatással van Kassa ipara, főleg a Kelet-szlovákiai Vasmű, továbbá a mezőgazdasági kemizálás, ám az is, hogy a lakosság sem ügyel kellően a vizek tisztaságára. A különböző intézkedéseknek köszönhetően a levegő szennyeződése csökken, ám tennivaló ezen a téren még rengeteg akad. A járás területén jelentős ivóvízforrások vannak, de a lakosság nagy része még nem fogyaszt vezetékes, tiszta ivóvizet. A mintegy 100 ezer lakosból mindössze 47 ezer. A szennyvízcsatorna-hálózatot pedig csak a 9,4 százalékuk tudja használni. Éppen ezért a Z-akcióban 14 faluba szeretnénk most bevezetni a vizet, hét községben pedig szennyvízcsatorna-hálózatot építünk. Fokozott figyelmet fordítunk az ifjú nemzedék nevelésére. Az iskolába készülő gyermekek 94,2 százaléka jár óvodába, az alapiskolák többnyire új épületekben vannak. Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a pedagógusok jó színvonalon végzik munkájukat. Jó eredményeket érünk el a szociális gondoskodásban. A rászoruló lakosokat anyagilag és erkölcsileg támogatjuk, segítjük. Jelenleg közel kétezer nyugdíjas étkeztetéséről gondoskodunk, s 31 nyugdijasklub dolgozik aktívan. Az egészségügyi intézmények hálózata is egyre jobban megfelel a kor követelményeinek. Ezen a téren a még jelentkező helyiséggondokat kell megoldanunk a közeljövőben. Úgy érzem, a nemzeti bizottságok felelősségteljesen törődnek a közügyek-, kel. Számos tapasztalt tisztségviselő ténykedik a járásban, több száz a tapasztalt képviselők száma. A választási programban kitűzött feladatokat minimálisnak tartjuk. Szerintem többre is képesek vagyunk. PETER KRIVDA mérnök, a járási nemzeti bizottság elnöke Nincs megállás Huszonnégy évet töltött a katedrán. 1972- tól 1985-ig a szepsi (Moldava nad Bodvou) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium igaizgatóhelyettese, 1971-tól 1981-ig országgyűlési képviselő volt, a nőszövetség városi bizottságának pedig 1972-től 1986-ig az elnöke. Most a városi nemzeti bizottság titkára. - Könnyű volt-e otthagyni a tanári pályát? - kérdezem Zabó Gizellától.- Én úgy érzem, hogy most is pedagógus vagyok. Tudja, én még ahhoz a tanítótípushoz tartozom, aki nem csak a gyerekeket akarja tanítani, hanem igyekszik minél többet adni annak a közösségnek is, amelyben él. Nézze, én már egyet és mást tettem Szepsi- ért, de még nem eleget. A titkári funkciót ezért mertem elvállalni.- ön Pólyánból (Pol'any), egy bodrogközi kis községből került Szepsibe. Milyennek ismerte meg ezt a várost, milyenek voltak az első benyomásai?-Azt mondhatom, hogy kezdettől, 1964 óta megtetszett nekem ez a város. Volt hangulata, de a legjobban az tetszett, hogy egységes egészet alkotott nézetekben, kultúrában, összetartozásban. A pezsgő kulturális életben én is azonnal megtaláltam a helyem. A Csemadok színjátszó csoportjába léptem be. Mindjárt az első évben már Komáromba (Komámo), a Jókai Napokra is eljutottunk.- Azért nyilván árnyasabb oldalai is voltak ennek a Bódva-parti városnak?- Hát persze. Az életnek nemcsak az öröm, hanem a gond, a probléma is tartozéka. Szepsi 1961 után megszűnt járási székhely lenni, s bizony néhány év úgy röppent el, hogy a fejlesztésnek alig volt nyoma. Az iskolát például már a hatvanas évek elején kinöttüK, de a 36 tantermes újat csak 1973- ban vehettük birtokunkba.- Ekkor a városi nemzeti bizottság elnöke már Tamás László, az iskola korábbi igazgatója volt?- Igen. Az ö vezetésével 1965-től rendkívül dinamikus városfejlesztés indult. Az iskolán kívül felépült egy korszerű szálloda, megkezdődött a Béke-lakótelep építése, ahol ma már 3 500 ember él. Városunk lakosainak a száma évről évre nőtt, s ez azzal volt összefüggésben, hogy az ipartelepítésről, megfelelő munkahelyek létesítéséről sem feledkeztek meg. Lakosaink zöme a helyi bútorgyárban, a fafeldolgozó szövetkezetben, a nehézgépgyárban, az autóbuszjavító üzemben, az agrokémiai vállalatnál, az Agrostavnál, a traktorállomáson, a járási kommunális üzemben, a katonai javító üzemben, illetve a Teslában, valamint az állami gazdaságban és a földműves-szövetkezetben dolgozik. A városlakók létszámának növekedése természetesen megkövetelte az üzlethálózat és a szolgáltatások fejlesztését is. A Jednota nagyáruháza előbb a régi városközpontban épült fel, de ilyen nagyáruház most már a Béke-lakótelepen is van.- Milyen fejlesztési kérdések szerepelnek most a napirenden?-A tennivaló sok. Igen szeretnénk, ha a magasépítő vállalat megtartaná az ígéretét és szeptember 1 -jére átadná a 16 tantermes új iskolát, s ha az év végéig az új egészség- ügyi központ építését is befejezné. Ötmillió korona 'beruházással új hidat építünk a Bód- ván és ez már szorosan összefüggésben van a 640 lakásegységböl álló új lakótelep építésének a megkezdésével, arrfit szintén nem akarunk halogatni. Ezen a lakótelepen egy speciális élelmiszer-nagyáruház felépítését is tervezzük, amelynek szomszédságában kulturális létesítmény lesz. Ebben klubokat nyitnánk, jobban mondva a szakköri tevékenységhez kívánunk jó feltételeket teremteni. Ugyanakkor Z akcióban egy 120 férőhelyes óvodát és 60 férőhelyes bölcsödét is felépítünk. A jövő év elején a város sportközpontjában fedett uszoda építését is elkezdjük. Új kulturális központ építése is szerepel a választási programunkban, s két tervrajzot is készítettünk a történelmi városközpont felújítására. Még az idén átadjuk a planetáriumot, s megnyitjuk azt a tájházat, amelyben egyrészt a régi használati tárgyak kapnak elhelyezést, valamint Zsolner Géza épségben megmaradt kovácsmúhelye, a teljes felszereléssel.- Megmondom őszintén: mikor erre a beszélgetésre készültem, nem gondoltam, hogy ennyi újságot hallok majd öntől...-Van még több is, de már csak egyet mondok: 32 oldalon, kétezer példányban havilapot indítunk. Az első szám már a nyomdában van. Ezzel az újsággal szeretnénk városunk lakosait az eddiginél még jobban tájékoztatni minden fontos dologról.- Szepsinek 10200 lakosa van, nem lesz magas a példányszám?- A város vonzáskörzetében harmincezer ember él, lehet hogy növelni kell majd a példányszámot. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA jhtft A"A A"A A Természeti szépségek és műemlékek A szovjet hadsereg 1945. január 17-én, hét hetes kemény harc után foglalta el a dargói (Dargov) szorost. A győzelem és a huszonhétezer hősi halott emlékére ezen a helyen emelték ezt az impozánst emlékművet. Nincs ennek a vidéknek világhírű természeti vagy más jellegű idegenforgalmi nevezetessége. ám a helyiek mégsem érzik ilyen szempontból szegénynek szülőföldjüket. Ók úgy szeretik, amilyen. S tulajdonképpen nem is olyan szürke. Völgyei, sík területei ugyan nem vetekszenek az igazi kánaánnal, de termők, s aki gondosan műveli az ottani szántókat és réteket, az nem dolgozik hiába. Hegyei is vannak. Nem Magas-Tátra nagyságúak, viszont szépek és hasznosak. Nem véletlenül létesítettek Stószon (Stós) annak idején szanatóriumot, s nem véletlenül ragaszkodott a fenyvesekkel is tarkított ottani tájhoz Fábry Zoltán. A helyi hegyek a vízforrások tekintetében is kincset érnek, amelynek Kassa (Kosice) is nagy hasznát veszi. S itt van a Csányi tó, az idabukóci (Bukovec), valamint a ruzini víztározó. A környék lakosságának zöme ott üdül, ott pihen és szórakozik a hétvégeken és nyáron. Sok turista felkeresi a tornai (Turnianske Podhradie) és a szalánci (Slanec) várromot, a csodás Szádelöi völgyet, a herlanyi gejzírt, a jászói (Jasov) cseppkóbarlangot és a nemzetei műemlékké nyilvánított premontrei kolostort. A második világháború egyik nagy csatájának színhelyét a dargói (Dargov) szorost is megtekintik és virágot helyeznek az ottani emlékműhöz. Az oldal anyagát írta: GAZDAG JÓZSEF és SZASZÁK GYÖRGY. Felvételek. LADISLAV DENEá, GAZDAG JÓZSEF (2) és archív Dél-Szlovákia szocialista fejlődésének négy évtizede r Kassa (Kosice)-vidéki járás i így élünk
