Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-05-06 / 18. szám
Gazdasági kibontakozás A mongol gazdasági kibontakozás lényege: kisebb befektetéssel is tovább növekedjék a társadalmi termelés, s az így nyert megtakarítás más területeken kamatozzék. Az idén szociális és kulturális célokra 2,6 milliárd tugrikot fordítanak, 5,1 százalékkal többet, mint megelőzőleg, ugyanakkor védelmi célokra és közigazgatási feladatokra ugyanennyivel kevesebbet költenek 1988- ban. A felszabaduló pénzt elsősorban lakásépítésre fordítják. Az idén 250 ezer négyzetméternyi lakást építenek, 20 ezer négyzetméterrel többet, mint 1987-ben. A megtakarításból a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére is költenek. Ezen a területen 4 százalékos növekedést irányoztak elő. Ezzel egyidejűleg a falusi lakosság életszínvonalának emelését tervezik több lakás, iskola, kórház és szolgáltatóközpont létesítésével. A gazdasági reform gondolata 1987-ben vetődött fel, s az idén már megkezdődött a gyakorlati megvalósítás. A most folyó 8. ötéves tervben 1986-1990 között a vállalatok több lehetőséget kapnak az önálló, hatékony gazdálkodásra, s közben javítják a munkaszervezeti formákat. A nemzeti jövedelem növekedési rátája várhatóan magasabb lesz a tervezettnél: 15,8 százalék helyett eléri a 16,5 százalékot. (Budapress-Mongolpress)------------------------------------------------------------ Nyári téma (?) -----------------------------------------------------------VALUTÁRIS-PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK Gondolatok és tervek a közvetlen együttműködésről, az árakról, a pénzről Várhatóan az idén nyáron kerül sor Prágában a KGST 44. ülésére, amely a tagországok valutáris-pénzügyi kapcsolataival foglalkozik majd. Az ülésen mindenekelőtt a nemzeti valuták átválthatóságáról lesz szó. Ez irányban az a határozat, illetve egyezmény volt az első lépés, amely szerint azok a csehszlovák és szovjet szervezetek, amelyek közös vállalatot hoznak létre, nemzeti valutában bonyolítják le pénzműveleteiket. Vagyis a termelési a gazdasági együttműködés keretében szabadon vásárolhatnak rubelt, illetve koronát. Miloé Jakes, a CSKP KB főtitkára nemrégen Magyarországon tett látogatása alkalmával magyar és csehszlovák újságíróknak elmondta, hogy Csehszlovákia és Magyarország együttműködésében is felmerült a forint és korona szabad értékesítésének gondolata. Bulgária és Csehszlovákia kölcsönös kapcsolatában szintén szó van az elszámolások ilyen rendezéséről. Ezzel összefüggésben fokozatosan meg kell teremteni a tagországok nemzeti valutáinak egységes árfolyamát, ami a pénzügyi műveletek zavartalan lebonyolításának és a szocialista országok gazdasági mechanizmusa sikeres átalakításának elengedhetetlen feltétele. Karel Hájek mérnök, a Csehszlovák Állami Bank vezérigazgatója szerint hazánk távlatilag foglalkozik a csehszlovák korona átválthatóságával, ami gazdaságunk nemzetközi együttműködésében való aktívabb és hatékonyabb részvételének alapvető feltétele. Ez azonban nemcsak a konvertibilis valuták vonatkozásában, hanem a KGST tagországok valutáival összefüggésben is nagyon bonyolult feladat. Arról van szó, hogy a termelési kooperáció során vagy a közös vállalatok esetében egységes, vagy kevéssé különböző árakat kell megállapítani. Az Uralmas, a szverdlovszki nehézgépipari vállalat, a plzeói Skoda Konszernnel működik együtt; a két szervezet a termelési kooperációval és a közös gyártás kérdéseivel foglalkozik. A szovjet partner jó minőségű termékeket, részegységeket és alkatrészeket kér, és az egységes árak kialakítását szorgalmazza. A szverdlovszkiak úgyszintén teljesítik a szerződésben megszabott feltételeket. Mindkét fél arra törekszik, hogy a közösen gyártott termékek versenyképesek legyenek a világpiacon. Csehszlovákia azt a nézetet képviseli, mely szerint napjainkban előnyösebb, ha a termelési kooperációra helyezik a súlyt, például az építőipari gépek gyártásában. A szovjet partnerek viszont inkább a közös vállalat létrehozását tartják hasznosnak. Az együttműködésnek ezek a formái valószínűleg ugyancsak szerepelnek majd a KGST 44. ülésén. A KGST-országokban a szállítási tarifák kérdését is meg kell oldani a vasúti, a vízi, a közúti és a légi közlekedésben egyaránt. Hazánkban - a Szovjetunióval összehasonlítva - meglehetősen drágák a repülőjegyek. A városi tömegközlekedésben is országonként eltérő a menetjegyek ára. Ugyancsak megoldásra vár, hogy a tagországok állampolgárai bármelyik KGST-országban saját nemzeti valutájukkal fizethessenek a szállodákban, a repülőjegyekért, a vasúton, a közúti és vízi közlekedésben a menetjegyekért. Ennek a problémának a megoldása ugyancsak az árszintek kiegyenlítését teszi szükségessé. A tagországok közös feladata, hogy lépéseket tegyenek az árak stabilizálása terén és harcoljanak az infláció ellen, amely napjainkban mindenekelőtt Lengyelországra és Magyarországra jellemző. Tehát egész sor kérdésre kell megtalálni majd a választ a Tanács 44. ülésén. S bár a közös munkát még sok megoldatlan probléma nehezíti, a tagországok minden tőlük telhetőt megtesznek az együttműködés sikeréért. A kooperációs egyezmények alapján hazánk például 500 ezer fényszórót küld a Szovjetunióba a VÁZ személyautók, 80 ezret a KAMAZ gépkocsik gyártásához, a ZIL gépkocsikhoz pedig gyújtógyertyákat szállít. Lengyel- országban porlasztókat, Bulgáriába gyújtógyertyákat, az NDK-ba pedig különféle alvázakat küld. Az együttműködés más példáit is megemlíthetnénk. A strakonicei Cseh Motorkerékpárgyár a szovjet Avtodiszel vállalattal tartja fenn a kapcsolatot, a jihlavai Motorpal ugyancsak szovjet szervezettel dolgozik együtt. A Kolárovói Gördülöcsapágy-gyár, amely a közismert Babettákat Franciaországba, Hollandiába, Kanadába és az USA-ba is szállítja, nemrég vette fel a kapcsolatot a rigai Vörös Csillag vállalattal. Kolárovóból a motorokat küldik majd Rigába, ahol a Sztella mopedok készülnek. Említést érdemel, hogy Milos Jakes és Kádár János nemrég lezajlott találkozóján többek között a csehszlovák-magyar együttműködésről is tárgyaltak az autógyártásban. Ezen a területen hazánknak jó és gazdag tapasztalatai vannak. Szó van egyébként arról is, hogy a Skoda vállalat felveszi a kapcsolatot az NSZK-beli Volkswagen autógyárral. Hasonló együttműködésről a két német állam is tárgyal. Valamennyi tapasztalat, amelyre a KGST-tagországok az ilyen jellegű együttműködés során tesznek szert, nagymértékben hozzájárul a kooperációs kapcsolatok szilárdításához és elősegíti a közös vállalatok létrehozását. VLADIMÍR RYMAREVIÓ-ALTMANSKU R omániában ebben az ötéves tervidőszakban 17 milliárd lejt fordítanak a környezetvédelemre, ami 7 százalékkal több a korábbi öt esztendő kiadásaihoz viszonyítva. Környezetünk egyes összetevőinek, a víznek, a levegőnek, talajnak, az állat- és növényvilágnak védelmére speciális hosszú távú programokat dolgoztak ki, belefoglalva a kilátásokat a század végéig. A program megvalósításához az a környzetvédelmi törvény ad jogi és szervezeti alapot, amelyet 1973-ban adtak ki. Az állam egységes politikájának alapja ezen a területen mindenekelőtt a környezetszennyezés forrásainak kutatása és kiküszöbölése. A környezetet kedvezőtlenül befolyásolta a gyors gazdasági fejlődés. Az elmúlt tizenöt év folyamán káros következményekkel járt az ország iparosítása, amelynek során csökkent a szántóföld területe, az ipar- vállalatok hulladékai pedig szeny- nyezték a vizeket és a levegőt. A környezetvédelmet szolgáló intézkedések alapján sok üzemben tisztítóberendezéseket szerelnek fel, közülük 10 ezer a levegő, 4300 pedig a víz tisztítására szolgál. Napjainkban például a Dimbovitsy folyó komplex szabályozásával összefüggésben a fővárosban nagy tisztítót építenek, melyen egy másodperc alatt 45 köbméter víz ömlik át, és ezáltal ez lesz a legnagyobb ilyen fajtájú víztisztító Romániában. A vízzel való ésszerű gazdálkodás és minősége megőrzésének szükségessége többek között abból a tényből is következik, hogy Romániában egy lakosra évente mindösz- sze 1400 köbméter víz jut, míg az európai átlag 4650 köbméter. Romániában rendkívüli figyelmet fordítanak a termőföld védelmére és ellenőrzésére, amellyel egész sor kutatóállomást és laboratóriumot bíztak meg. Ezeknek az intézményeknek az érdeme, hogy az utóbbi években másfél millió hektár erózióval fenyegetett termőföldet adtak vissza mezőgazdasági használatra. Egyidejűleg kb. 5000 kilométernyi vízmeder szabályozására került sor, amivel 250 ezer hektár talajt mentettek meg az árvíztől. Ilyen jellegű munkálatokra a jövőben is sor kerül. Tekintettel arra, hogy Romániában az egy főre eső szántóföld területe (0,43 hektár) jóval kisebb az európai átlagnál, s a népesedés alakulásával összefüggésben a jövőben bizonyára még tovább csökken, napjainkban fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy az új objektumok létesítése során ne csökkenjen a szántóterület. Ezenkívül a városok és falvak széles körű korszerűsítése és építészeti elrendezése programjának megvalósítása során tervszerűen csökkentik a községek területét és az így nyert földterület egy részét visszaadják mezőgazdasági használatra. Romániában minden évben jelentős összegeket fordítanak az erdők védelmére, amelyek az ország területének 27 százalékát alkotják; ez a terület ugyancsak kisebb az európai átlagnál. A román szakemberek a megoldást a favágás frontos programjának bevezetésében és az egyidejű erdősítésben látják. Az értékes állat- és növényvilág védelmére is-nagy figyelmet fordítanak. A 380 védett területből a legjelentősebb a Duna torkolatvidéke és a Retezat nemzeti park. A környezet javításának része a zöldterületek bővítése a városokban. Bukarestben például 50 négyzetméter zöldterület esik egy lakosra. .a—i/i Környezetvédelem Romániában BULGÁRIAI HÉTKÖZNAPOK ÖNELSZÁMOLÁS - HASZONNAL Akár „munkásgaranciának“ is nevezhető volna az a gyakorlat, amely elsősorban a termékek jó minőségét szavatolja ma Bulgáriában. Szófiában az Elpromenergo ipari kombinátban elsősorban nagy teljesítményű transzformátorokat gyártanak. Egyébként ez a kombinát a főváros élenjáró üzemeinek egyike, legalábbis gazdasági eredményei alapján. Napjainkban azon üzemek közé tartozik, ahol a dolgozók maguk választottak igazgatót, és azóta át is tértek a vállalati önelszámolásra. Az elmúlt év első kilenc hónapjában a tervezettnél 25 százalékkal több nyereségre tettek szert, s csaknem 17 százalékkal lépték túl az árutermelési tervet. Ebben elsősorban termékeik minőségi mutatói játszották a fő szerepet. Ezenkívül rugalmas munkaszervezéssel olyan villamossági berendezések alkatrészeinek gyártásába kezdtek, amelyekből eddig hiány mutatkozott a bolgár piacon. Ezeket nagy nyereséggel adják el, de azoknak is megéri, akik vásárolják, mert termelésükben így az alkatrészhiány ma már sokkal kisebb gondot okoz, mint korábban. Tevékenységük a szállítói-megrendelői kapcsolatokban is példamutató, hiszen szerződéses feladataikat mindig időre, de inkább határidő előtt teljesítik. Különösen arra vigyáznak, hogy exporttervüket magas színvonalon teljesítsék. Amikor az állami minőségellenőrzés terméKeiket jellemezte; a jó minőséget és a precizitást hangsúlyozta, mint fő erényüket. Az 1987 áprilisában megindított újszerű termeléssel ma már olyan eredményeket produkálnak, amelyekre korábban nem voltak képesek, noha már régen az elsők között foglaltak helyet. DOBRUDZSÁI SZÖVETKEZETEK Bulgária északnyugati részét, a Duna és a Fekete-tenger közét, Dobrudzsát méltán nevezik az ország magtárának. Itt termelik meg a bolgár gabona egyötödét, az állati termékek tíz százalékát. a vidéken viszonylag fiatal: az első gazdaság 1940 végén alakult Paszkálé vo faluban. Azóta 200 község szervezett közös gazdaságot, s a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezetek az agrártermelés mellett szolgáltatásokkal, iparcikkekkel is ellátják a régió lakosságának mintegy a felét. Dobrudzsa településein azonban továbbra is az élelmiszeripar játssza a vezető szerepet. A terület négy városában - Terveiben, Balcsikban, Sablában és Kavarnában - működik élelmiszergyár, amelyekből elsősorban finom konzervek, különböző szárított tészták és pékáruk kerülnek a boltok polcaira. Ezeknek az üzemeknek a termékei megtalálhatók a szövetkezeti üzemeltetésű élelmiszerüzletekben és vendéglőkben is, ahol nyaranta a megnövekedett számú turistacsoportokat is megfelelő áruválasztékkal várják. Tavaly 14 új ABC- áruházat nyitottak Dobrudzsa városaiban és falvaiban. Virágzik a szövetkezeti turizmus is: jelenleg négy idegenforgalmi iroda áll a hazai és a külföldi vendégek szolgálatában. Az irodák évente több mint tízezer turistának nyújtanak kényelmes szállást, színvonalas ellátást és kellemes programokat Dobrudzsában. A dobrudzsai szövetkezetek élénk kereskedelmi kapcsolatot ápolnak a magyar és lengyel szövetkezetekkel. (Budapress-Sofiapress) A szövetkezeti mozgalom ezen Bulgária textilipara a háború utáni gyors fejlesztésnek köszönheti azt a kivételes helyet, amelyet az ország gazdaságában jelenleg elfoglal. Termelése a huszonháromszorosa a háború előttinek. A bolgár textilipar évente kb. 25 ezer fajta terméket gyárt. A szófiai Jankó Bakalov üzemben textilhulladékból nemszött anyagokat gyártanak. Ezeket az építőiparban mint hö- és hangszigetelőt használják fel.de víz elleni szigetelésre is alkalmasak. A felvételen az üzem dolgozói az anyag vastagságát mérik. (CSTK felvétele)
