Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-22 / 16. szám

t A győrödi (Vel'ky Dúr) Győzelmes Február Efsz- ben nemrég az iránt érdeklődtem, hogy a fejlő­dés ütemének meggyorsítása érdekében miként érvé­nyesítik a mindennapi gyakorlatban á tudományos-tech­nikai haladás vívmányait. Mindenekelőtt a növényter­mesztés érdekelt, tekintve, hogy a központi irányelvek továbbra is ennek az ágazatnak a kiemelt fejlesztését szorgalmazzák. Vendéglátóim elmondták, hogy a 72 tagú komplex racionalizációs brigádjuk évek óta jó eredményeket ér el, s hatékonyan segíti a növényter­mesztés fejlesztésével kapcsolatos feladatok teljesí­tését. A győrödi szövetkezet egyike a Lévai (Levice) járás azon mezőgazdasági vállalatainak, amelyek kellő figyel­met szentelnek a brigádmozgalom fejlesztésének. A már említett komplex racionalizációs brigádon kívül 11 szo­cialista munkabrigád működik a szövetkezetben, s ezek­nek tagjai közül 21 fő az arany-, 72 az ezüst-, 119 pedig a bronzjelvény tulajdonosa. A brigádmozgalomnak, vala­mint a szövetkezetben kialakult szilárd terv- és munkafe­gyelemnek köszönhető, hogy a gazdaság egyre jobb eredményeket tud felmutatni a termelési és értékesítési feladatok teljesítésében. A gépesítési ágazat dolgozói 1976-ban alakították meg a komplex racionalizációs brigádot. A Ján Nádazdy által vezetett dolgozókollektíva a termelés hatékonysá­gának növelését tűzte céljául. Alaposan átgondolt újítási javaslatokat nyújtanak be a gépek és a munkafolyama­tok tökéletesítésére, azonkívül felújítják vagy elkészítik a javításokhoz, a gépek és berendezések folyamatos üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen, de nehezen besze­rezhető pótalkatrészeket. A kollektíva legeredménye­sebb újítója Bohumil Zeleny, de például Kiss László, Figecky Lajos és mások is hasznos ötletekkel segítik a gazdaság munkáját. Mint általában mindig, a javítóműhelyben látogatásom idején nagy volt a sürgés-forgás. A szerelők már a tava­szi munkák második szakaszára, illetve a későbbi idő­a múlt évben 28 szövetkezeti tagot bírságoltak meg, s a kirótt pénzbüntetések értéke elérte az 55 ezer koronát. A komplex ésszerűsítő brigád tevékenységének haté­konysága mindenekelőtt a növénytermesztési ágazat eredményein mérhető le. A nyereséggel gazdálkodó szövetkezet gabonafélékből tavaly a tervezett 5,64 tonna helyett 6,14 tonnás hektárhozamot ért el, vagyis 14,07 százalékkal túlteljesítette gabonatermesztési feladatát, így pótolták az előző évi kiesést s két év viszonylatában 3,97 százalékkal több gabonát termeltek a tervezettnél. A napraforgónál, borsónál és szemes kukoricánál mesz- szemenöen kihasználják a termelési rendszerek nyújtot­ta előnyöket, melyek segítségével a terméshozam állan­dó növelésére, illetve állandósítására törekednek. A győrödi Győzelmes Február Efsz komplex racionali­zációs brigádjának tagjai a haladás szolgálatába állítot­ták tudásukat és igyekezetüket. Részben saját ötleteik és javaslataik megvalósításával, részben a tudományos ismeretek rugalmas gyakorlati érvényesítésével terem­tenek egyre kedvezőbb feltételeket a fejlesztési elképze­lések megvalósításához. Nekik is részük van abban, hogy szövetkezetük a szocialista mezőgazdaság felvirá­goztatásában elért eredményekért a februári győzelem 40. évfordulója alkalmából megkapta A Nyugat-szlováki­ai kerület fejlesztésében szerzett érdemekért emlékér­met TÓTH ILONA szakokra készítették elő az erő- és munkagépeket, valamint a kombájnokat. A munkában a traktorosok is segítettek a szerelőknek. Cyril Mérés, a szövetkezet elnöke úgy nyilatkozott, hogy náluk ez már hagyomány. Abból indulnak ki, hogy tulajdonképpen a traktorosok, a betakarító gépek kezelői ismerik a legjobban a gépe­ket, ők tudják, melyiknek mi a hibája, így a javítás kevesebb időt vesz igénybe, és tökéletesebb a gépek felkészítése az új idényre. Az udvaron sorakozó gépek között korszerű, új típusú vetögépeket láttam. Kérdésemre válaszolva Ján Ma­gyar, az üzemi pártalapszervezet elnöke elmondta, hogy az utóbbi években sokat költöttek a géppark felújítására, bővítésére. Több traktort, kombájnt, vető- és betakarító gépet stb. vásároltak, hogy megteremtsék a termelési technológia tökéletesítésének és az agrotechnikai ha­táridők megtartásának feltételeit. A jó technikai felké­szültség jelentősen megkönnyíti a munkájukat, de a gondjaikat nem oldja meg teljesen, hiszen a jó termelé­si eredmények eléréséhez még sok egyéb szükségelte­tik. Egyebek között kifogástalan minőségű vetőmag, szakszerű tápanyagpótlás, hatékony növényvédelem és sok-sok szorgalom. A dolgozókat anyagi ösztönzéssel, illetve szigorú ellenőrzéssel serkentik egyre jobb teljesít­ményre, a technológiai és munkafegyelem megtartásá­ra. A fegyelem megsértőivel szemben szigorúan lépnek fel. Cyril Mérés egyebek között megemlítette, hogy FEJLESZTÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL Burgonyatermesztési tapasztalatok a Myjava völgyében Mostanában a termelési értekezleteken sokat foglalkoznak a bur- gonyatermesztés problémáival. A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi bizottságának 15. ülésén is napirendre kerültek a termelési, tárolási és értékesítési gondok. A képviselők határozottan állást foglaltak a problémával kapcsolatban és javasolták, hogy a termelés fellendítése érdekében alkalmazni kell a lehető legjobb termelési módszereket. Azóta újabb fórumokon hangzottak el javaslatok a burgonyatermesztés korszerűsítésére. Bírálják a gazda­sági szerveket, hogy nem tartalékoltak elegendő ültetöanyagot, így külföldről is kell behozni ültetóburgonyát. AHOL MÁR MEGOLDOTTÁK A PROBLÉMÁT Tény, hegy évek óta nem tudjuk saját forrásból kielégíteni a fogyasztók szükségleteit, számos esetben behozatalra szorultunk. Sokan felteszik a kérdést: miért kell egy burgonyatermesztési hagyo­mányokkal rendelkező országnak behozatalra szorulnia, és miért nem kapnak zöld utat a haladó termelési módszerek? Ez a kérdés foglalkoztatott bennünket is, amikor ellátogattunk a Senicai járásba, ahol több mint 2 ezer hektáron termelnek eredmé­nyesen burgonyát a magyarországi Solanum termelési rendszer útmutatásai szerint. Korábban olyan hírek érkeztek ebből a járásból, hogy a mezőgazdasági vállalatoknak sikerült állandósítaniuk a hek­tárhozamokat, és a tárolási problémákat szintén megoldották. Arról is hallottunk, hogy az apró, étkezési célokra nem megfelelő burgonyával kiegészítették az állatállomány takarmányalapját. Ellátogattunk egy gazdaságba, hogy a termelők maguk mondják el, miben látják a termelési rendszer előnyét, és milyen terveik vannak a jövőre vonatkozólag. Dombokkal tűzdelt, kanyargós úton érkeztünk a Myjava völgyébe, konkrétan a Sastín-strázei Állami Gazdaságba, amely évek óta a burgonyatermesztési eredményeiről ismert. Ján Mizera mérnök, a gazdaság növénytermeszési ágazatának vezetője készségesen válaszolt kérdéseinkre. Visszatekintve az elmúlt évtizedekre elmon­dotta, hogy az éghajlati és talajviszonyaik mindig kedveztek a burgo­nyának. A határban sok a homoktalajú parcella, a könnyű földben gyorsan fejlődnek a növények, és a termés is jó. Mivel a rozsnak a hektárhozama kicsi, úgy gondolták, hogy minden lehetőséget kihasználnak a burgonyatermesztés fejlesztésére. Kezdetben a kisebb hozamokat adó fajtákat - például Saskia, Ostara, Astilla, Eta, Radka és Krasava - termelték. Ezek hektárhozama olykor még a tíz tonnát sem érte el. Közülük a Radka vált be a legjobban, amelyből 13 tonnát takarítottak be hektáronként. SEGÍTETT A TERMELÉSI RENDSZER Időközben ezek a fajták degenerálódtak, egyre kisebb hozamot adtak, termelésük már nem volt jövedelmező a gazdaság számára. Ez oda vezetett, hogy 1976-ban csupán 8 tonnás átlagos hektárhoza­mot értek el burgonyából. Ekkor úgy döntöttek, ha sokba kerül is, új utakat keresnek a termelés eredményesebbé tételére. Mindent meg­tettek a tudományos-műszaki fejlesztés érdekében. Tárgyalásokat kezdtek a magyarországi Nagyatádi Agrokombináttal, majd 1979-ben megvásárolták a jó hírnévnek örvendő Solanum burgonyatermelési rendszert. Amint az ágazatvezetö elmondotta, jó üzletet kötöttek, mert a befektetés kamatostól megtérült. A burgonya hektárhozama a rendszernek köszönhetően több mint 20 tonnára emelkedett. IJ SZÚ 9 38. IV. 22. A hét falu határára kiterjedő ipolybalogi (Balog nad Ipl’om) Csehszlovák-Szovjet Barátság Ipolymente Efsz a Nagykürtösi (Vel'ky Krtís) járásban a legjob­bak közé tartozik. Többször hal­lottuk, hogy a termelési eredmé­nyek a színvonalas irányításnak és a munkához való jó hozzáál­lásnak köszönhetőek. Ez is iga­zolja, hogy a közös igyekezet meghozza gyümölcsét. Bodonyi János mérnökkel, a szövetkezet elnökével nemrég a múlt évi ter­melési és pénzügyi mérleg ala­kulásáról beszélgettünk.- Elnök elvtárs, mennyire elé­gedett az elmúlt évi gazdálko­dással?- A tervezett 6,5 millió korona nyereséget jelentősen túlteljesí­tettük. Meg kell azonban monda­nunk, hogy a mezőgazdasági termelés szempontjából az el­múlt esztendő nem volt túlságo­san kedvező, így bizonyos célo­kat nem sikerült elérnünk.- Úgy gondolom, hogy főleg a növénytermesztésben volt je­lentős lemaradás?- Szövetkezetünkben a nö­vénytermesztés fejlesztése áll a figyelem középpontjában. En­nek ellenére a kedvezőtlen idő­járás olykor érzékeny vesztesé­geket okoz. Tavaly a szőlő hoza­ma nem a legjobban alakult. A tervezett 1400 tonna helyett csupán 900 tonnát szüretelhet­tünk. A növénytermesztés brutto termelési tervét még így is túltel­jesítettük. Nagyon jó volt az őszi búza hektárhozama, viszont ta­vaszi árpából kevesebb termett a tervezettnél. A Közép-szlová­kiai kerületben a legnagyobb ve­tőmagtermesztő gazdaságok közé tartozunk. Tavaly 1133 hektáron termesztettünk őszi bú­zát, őszi és tavaszi árpát, borsót, kukoricát és évelő takarmánynö­vényeket vetőmagnak. Szövetkezetünknek jelentős hasznot hoz a zöldségtermesz­tés. Dolgozóink igen eredmé­nyesen dolgoztak, mert a pénz­ügyi tervet lényegesen túlteljesí­tették. A takarmánygazdálko­dásnak szintén kiemelt szerepe van. Annak ellenére, hogy az időjárás nem mindig kedvezett a betakarításnak, a tervezettnél közel ezer tonnával több szálas­takarmányt sikerült bekészíte­nünk.-Takarmánygondjaik tehát nincsenek.- A szarvasmarha-állomány részére elegendő takarmányt termeltünk. A jó takarmányellá­tás megmutatkozik az állatok termelékenységében. Például az elért 4457 literes tejtermelési át­laggal továbbra is tartjuk vezető helyünket a járásban. A tej minő­sége szintén jól alakult, hisz a felvásárlók az eladott tejnek 96 százalékát az első osztályba so­rolhatták.- A sertéstenyésztésben mi a helyzet?-Ezen a szakaszon a múlt­ban nagyon jó eredményeink voltak, viszont tavaly a malacel­választás különböző okok miatt nem úgy alakult, mint ahogy ter­veztük. Félő, hogy az idén nem lesz elegendő választott mala­cunk a hústermelési terv teljesí­téséhez. Az eredményeket az idén feltétlenül javítanunk kell.- Végül is mit mutat a pénz­ügyi mérleg?- A növénytermesztésben dolgozók 5,2 millió koronával, az állattenyésztési ágazat pedig 2,5 millió koronával túlteljesítette a pénzügyi tervét, így a terve­zettnél nagyobb, összesen 10 millió 944 ezer korona nyeresé­get könyvelhettünk el és oszthat­tunk szét az egyes alapokba. A bővített újratermelés feltételei biztosítottak, tehát a szakértel­münktől és a szorgalmiunktól függ, hogy milyen eredménnyel zárhatjuk a 8. ötéves tervidőszak harmadik éváj, s hogyan készü­lünk fel a még igényesebb mun­kára BOJTOS JÁNOS NYERESÉGESEN GAZDÁLKODTAK, DE... A magyarországi termelési rendszertől szaktanácsot, jó hatásfokú vegyszereket, gépeket, és nem utolsósorban kiváló minőségű ültető- anyagot kaptak. A színvonalas növényvédelem, melyet a termelési rendszer szakemberei irányítottak, gátat vetett a betegségeknek. Fokozatosan háttérbe szorultak a hagyományos burgonyafajták, egyre nagyobb teret kapott a Desiree, a Grácia, és a Kardinál. Ezeknek a hektárhozama még kedvezőtlen időjárás esetén is több mint 20 tonna, és a termés minősége is kifogástalan. MÉG A TÁROLÁST... A rendszer szakembereivel együttműködve, a hektárhozamok növelése mellett a betakarítási és tárolási problémák megoldására törekednek. Amint az ágazatvezetö elmondotta, feltételeik között jól beváltak a minimális veszteséggel dolgozó, E 684-es típusú betaka­rító gépek. A tapasztalatok alapján a gazdaság vezetősége úgy döntött, hogy a burgonyát betakarítás után ideiglenes tárolókban fogják szellőztetni, csökkentve a gumók nedvességtartalmát. így a nagyraktárba már veszteségmentes tárolásra alkalmas burgonyát szállíthatnak. Az ellenőrzések azt bizonyítják, hogy a palettákba rakott burgonyánál minimális a tárolási veszteség. Az állami gazdaság nagyon sokat ad a minőségre. Csakis kiváló árut kínál a partnereinek. Szállítanak egyebek között Bratislavába, tőlük rendelnek étkezési burgonyát némely üdülőközpontok és kórhá­zak, és a Zelenina közvetítésével külföldre szintén indítanak szállít­mányokat, hogy devizát szerezzenek a korszerűbb berendezések megvásárlására. Szakemberek bevonásával most a tárolást akarják tökéletesíteni, mert egyelőre nincsen teljesen megoldva a nagy mennyiségű burgo­nya hűtése. Mint ismeretes, a raktározott burgonya lélegzik, hőt termpl, tehát szellőztető berendezésekkel vagy más módon szabá­lyozni kell a tároló hőmérsékletét, hogy megelőzhessék a gumók csírázását vagy romlását. Ebben a gazdaságban nem húzódoznak a burgonyatermesztéstöl, mert idejében hozzáfogtak a tudományos ismeretek érvényesítésé­hez. Nem szégyelltek körülnézni a világban, bekopogtatni jó tapasz­talatokért a jó hírnévnek örvendő magyarországi mezőgazdasági kombinátba. A jövőre nézve biztató, hogy az együttműködés elmélyí­tésének feltételei adottak, mert a nagyatádiak nem fukarkodnak a jó tanáccsal és a segítséggel, a Sastín-strázei Állami Gazdaság pedig kész további áldozatokat hozni a burgonyatermesztés fellendítése érd6kében BÁLLÁ JÓZSEF • Kiss László, a komplex racionalizációs brigád tagja szép eredményeket ér el az újítómozgalom­ban (A szerző felvétele) ÚJÍTÓK A HALADÁSÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents