Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-22 / 16. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1988. április 22. XXI. évfolyam 16. szám Ára 1 korona IV /I O meQiepő a hír, de holnap már ez sem lesz szenzáció: IVId ötéves gyerekek számítógépet kezelnek egy moszkvai óvodában. Képernyőn építenek autót, hajót és repülőt. Tíz-tizenöt perc - és kész is a jármű. Egy másik program által „kocsiba ülnek“, „vízre szállnak“, „magasba emelkednek“ a gyerekek. Kanyargó utakat, váratlan hullámokat, nagy-nagy légi kalandokat élveznek. Tudósok, orvosok, pszichológusok állították össze a programokat- óvodáskorúak számolási készségét, idegrendszerét, fáradékonysá­gát, gondolkodását és fantáziáját figyelembe véve. Mint kiderült: a számítógép - érdekes játékaival - már a legkisebbeket is vonzza. A „meseprogramnak“ ugyanúgy örülnek a gyerekek, akár egy rajzfilmnek. Egy példa a sok közül: gyönyörű kastély jelenik meg a képernyőn, annak tornyából kell kiszabadítani a világszép herceg­nőt. Kis lovag áll a kastély kapujában, de az udvarra csak akkor jut be, ha a számítógépet kezelő óvodás összeszámolja a felvillanó almákat. A következő helyes eredmény már a toronyba viszi őt. Ott még egy összeadás vár rá, ha abban sem hibázik, szabad a hercegnő. Vannak persze nehezebb feladatok is; ezek közös fejtörésre csoportos munkára ösztönzik a gyerekeket. Mert nemcsak „játszótársuk“- „tanítójuk" is a számítógép. Mondom mindezt egy most érettségiző gimnazistának, egy műszaki pályára készülő kitűnő tanulónak. Az elején még csodálko­zik, mert arra gondol, hogy óvodásként ő csak építőkockákkal szórakozhatott, aztán így szól: minél korábban kerül kapcsolatba a számítógéppel a gyerek, annál természetesebb velejárója lesz az életének. Ó egy évvel ezelőtt Atarit kapott a szüleitől, jegyzi meg mellékesen, de hogy majdnem az utolsó pillanatban, azt is kétszer hangsúlyozza. Mert lehet, hogy akkor is értené és szeretné a progra­mozást, ha csak az iskolában gyakorolhatta volna, a tantárgy iránti igazi érdeklődését azonban márkás kis személyi számítógépjének köszönheti. Ma, az ötvenedik játékprogram után már nemcsak a kikapcsolódást jelenti számára a gép, már arra is kíváncsi: mit miért , csinál az Atari. Ha pedig más szórakozásra vágyik, ott a képújság. Azt böngészi. Másfél hónappal ezelőtt szerelték be a tévéjükbe a dekó- dert... ami új, az gyorsan megfogja az embert, állítja. És örül, mert májustól a Csehszlovák Televízió képernyőjéről is bármikor lehívhatja a napi híreket, a mozik műsorát, a kiállítótermek programját. S amíg ö a képújságot „lapozza" vagy legújabb számítógép- programja által képzeletbeli helikopterből szemléli a földet, a világ túlsó felén már nem a számítási sebesség növelése a cél, hanem egy olyan számítógép kifejlesztése, amely az agysejtek és az agyrend­szer leegyszerűsített modelljén alapszik. A mesterséges intelligenciá­val ellátott rendszerek abban különböznek az eddigi számítógépektől, hogy komplexebb gondolkodási folyamatok feldolgozására képesek. Már az elnevezésük is sokat sejtet: neuro-számítógépek. Hogy kik fognak majd „kommunikálni" velük? Akik a logikus gondolkodást ugyanakkor sajátítják el, amikor az egyszeregyet. Akik már kisiskolásként könnyedén, hozzáértéssel, magabiztosan fogják kezelni a számítógépet. Akik ma még - gyerekek. SZABÓ G. LÁSZLÓ Lörincz János felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents