Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-15 / 15. szám
AZ EGÉSZ EMBERISÉG ÜGYE A közelmúltban már a Világbank is figyelmeztette az érdeklődőket, hogy a jövőben csak olyan beruházásokat kíván hitelekkel támogatni, amelyek tekintettel vannak az ökológiai rendszerek megóvására, s nem veszélyeztetik a természeti környezet egyensúlyát. Feltűnő, hogy nemrégiben ez a szervezet főleg gazdasági és műszaki megfontolások alapján döntött a hitelek folyósítása ügyében, s úgyszólván teljesen elhanyagolta a környezetvédelmi szempontokat. Jogosan vetődik fel a kérdés, vajon mi késztette ezt a nagy befolyással rendelkező szervezetet eddigi álláspontjának és gyakorlatának megváltoztatására. Amint arról tudomást szerezhettünk, mindenekelőtt a Brazíliában megvalósított fejlesztések, amelyek a közelmúltban is igen sok helyen nagymértékű erdöpusztitáshoz vezettek. Ezek közül is a legkirívóbb példaként emlegetik annak a több ezer kjjométeres útnak a megépítését Brazíliában, melynek a természeti környezetre gyakorolt káros következményei szinte beláthatat- lanok. Ezek az erdöpusztitások károsan befolyásolják nemcsak Brazília, de úgyszólván az egész földkerekség egyébként is meglehetősen labilissá vált ökológiai egyensúlyát. Mint ismeretes, a Brazíliában elterülő trópusi erdőket nemcsak jelképesen, hanem ténylegesen is Földünk tüdejének tekinthetjük. Ugyanis ezek az őserdők a világ legnagyobb „oxigén- és esőtermelői“. Ennek az a magyarázata, hogy a nagy meleg és az aránylag magas páratartalom következtében a biológiai körforgás itt sokkal gyorsabban következik be, mint a mérsékelt égövi erdőkben. Ennek következtében a tápanyagoknak csak jelentéktelen része halmozódik fel a talajban, nagyobb része a fás növényzetbe kerül, melynek oxigénkibocsátása így lényegesen felgyorsul. Ismert tény, hogy az oxigén az emberiség létfeltételének egyik fontos eleme. Ezen túlmenően a trópusi őserdők kedvező befolyást gyakorolnak a helyi éghajlatra, sót a legújabb kutatási eredmények értelmében távolabbi térségek éghajlatára is. Természetesen az őserdőket nemcsak az utak, vasutak, ipari üzemek létesítése miatt irtják Brazíliában, s a világ számos más, elsősorban fejlődő országában. Vannak itt sokkal érthetőbb, mondhatnánk prózaibb indítékok is, nevezetesen a szegénység, s az ezzel járó éhínség. A fejlődő országok vidéki lakossága sok esetben csak úgy képes a létfenntartáshoz szükséges élelmiszereket előteremteni, ha nagy kiterjedésű erdőket irt ki, vagy éget fel, amelyeknek a helyén néhány éven át eredményes mezőgazdasági termelést folytathat Persze, csak igen rövid ideig, nevezetesen addig, míg a szél és az eső hatásának következtében az erózió a védtelen felső termőréteget el nem hordja, illetve le nem sodorja. Marad aztán a terméketlen, kopár talaj, melyet újra a termelés szolgálatába állítani csak igen fáradságos és hosszan tartó erőfeszítések, valamint nagy anyagi áldozatok árán lehetséges, ha ugyan van rá mód egyáltalán. Nem tekinthető tehát túlzottnak a szakemberek aggodalma, amely Földünk erdeit, jövőjüket félti, hiszen nem kevesebbről, mint arról van szó, hogy az elkövetkező generációk is jó levegőhöz jussanak, s fennmaradásuk biztosított legyen. A témánál maradva azonban nem feltétlenül szükséges távoli földrészekre hivatkozni. A Szovjetunióban talán még soha nem folyt olyan őszinte, szenvedélyes hangú, de tárgyilagos vita a természet és az ökológiai egyensúly megóvásának szükségességéről, mint éppen napjainkban. Tudósok írók, egyszerű munkások, parasztok fejtik ki nézeteiket a természeti környezet megóvását érintő problémákról. Kiemelt figyelmet szentelnek mindenekelőtt a ma már Szibériában is észlelhető környezetkárosító jelenségeknek. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a nagyarányú ipartelepítést nem követték minden tekintetben megfelelő környezetvédelmi intézkedések, amihez minden bizonnyal hozzájárult a szükséges tapasztalatok hiánya, lévén a térség iparilag fejletlen, s a környezet úgyszólván teljesen érintetlen. Ma azonban az a helyzet, hogy a levegő, a víz és a talaj szennyeződése a még nem is olyan régen teljesen tiszta területeken is észlelhető. Körülbelül 15 évvel ezelőtt, amikor a Bajkál-tó környékén jártam, szomjunkat társaimmal együtt a tó vizével enyhítettük, s ezt a vizet használták háztartási célokra az ottani lakosok is. Amint azt a szovjet hírközlő szervekből megtudhattuk, ma már veszélyeztetett a tó vizének tisztasága, mivel esetenként az ezt tápláló folyók is szennyezettek. Az a tény azonban, hogy a kérdésről nyílt eszmecsere folyik, javaslatok fogalmazódnak meg, s a kérdés megoldásával az illetékes szervek érdemben és behatóan foglalkoznak, biztosítéka az eddig okozott esetleges károk helyreállításának, illetve a későbbiek megelőzésének. A viz tisztaságának megőrzése ugyanis előfeltétele annak, hogy a világon ma már sehol másutt elő nem forduló számos élőlény megtalálhassa a tó vizében a lét- fenntartáshoz és szaporodáshoz szükséges feltételeket. Ilyen irányú tennivalónk természetesen bőven akad itthon is, hiszen környezetünket egyre nagyobb mértékben fenyegetik a különböző káros hatások. A kérdést behatóan elemezte Peter Colot- ka elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke, amikor a Zvoleni Erdészeti és Faipari Főiskola nemrég megtartott pártkonferenciájának vitájában felszólalt. Elismerőleg szólt a főiskola tudományos dolgozóinak, kutatóinak és tanárainak, valamint más erdészeti intézmények és üzemek munkatársainak erőfeszítéseiről, melyeket környezetünk megóvása érdekében, illetve a környezetünket ért ártalmak és károsítások megszüntetéséért, vagy mérsékléséért tettek Biztató jelként könyvelhetjük el, hogy környezetvédelmi célokra a 8. ötéves tervidőszakban nem kevesebb, mint 6 milliárd korona áll rendelkezésünkre Szlovákiában, míg a 9. ötéves tervidőszakban ez az összeg előreláthatólag az előbbinek kétszeresére emelkedik. Ugyanakkor rámutatott azokra a konkrét feladatokra, melyek a környezetvédelem terén megoldásra várnak. A jelenlegi ötéves tervidőszak végéig ugyanis nem kevesebb, mint 600 kisebb és nagyobb szennyvíztisztító-berendezést, több hulladékosztályozót és komposztgyártó egységet kell Szlovákiában felépíteni, ami tekintetbe véve a tervidőszak első két évében történt lemaradást, rendkívül igényes feladatnak mutatkozik. Új, progresszív technológiai eljárások bevezetésével meg kell akadályozni, hogy további környezetszennyező források jöjjenek létre, ami kiviláglik a CSKP KB 7. ülésén elfogadott határozatokból és dokumentumokból is. Jóllehet a vázolt feladatok rendkívül igényesek, szocialista társadalmunk előnyei lehetővé teszik azok sikeres teljesítését. Természetesen a lehetőség önmagában még nem garantálja a feladatok automatikus megvalósítását. Ehhez mindenekelőtt szükséges az új gondolkodásmód, valamint a feladatok elvégzéséhez való újszerű hozzáállás elsajátítása, ami elsősorban a munka- és a technológiai fegyelem megszilárdításában ölt testet. Mindezeket szervesen kiegészíti a Szovjetunióban, valamint a többi szocialista országban a környezetvédelem terén szerzett tapasztalatok alkotó módon történő alkalmazása és hasznosítása. Ez annál is inkább szükséges, mivel a környezetszennyeződést kiváltó tényezők nem ismernek államhatárokat, s így az ellenük folyó harc is csak a kölcsönös együttműködésben lehet eredményes. KOHÁN ISTVÁN mérnök, kandidátus, az Erdőgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársa AJÁRULÉKOS BERUHÁZÁSOK? Számtalan határozat irányozza elő, hogy a lakótelepek építését valóban komplex módon végezzük, határidőre építsük fel a tervezett lakásokat, s velük párhuzamosan készüljenek el a járulékos beruházások is. Ez az igény teljesen jogos, viszont a valóság - kevés kivétellel - egészen más. A lakások építési tervét általában már teljesítjük az utóbbi években, de a járulékos építkezések kívánatos sikerességéről még kevés helyen beszélhetünk. Tudvalevő, hogy a Kelet-szlovákiai kerület székhelyén, Kassán, (Kosice) számos új lakónegyed épült, hiszen a lakosság száma az utóbbi évtizedekben csaknem megnégyszereződött. Vajon sikeresnek mondható-e a komplex lakásépítés ebben a városban? Erre a kérdésre Anton Olexátót, a nemzeti bizottság építésügyi osztályának vezetőjétől kértünk választ.- A lakásépítés tervét már évek óta általában sikeresen teljesítjük városunkban - kezdte tájékoztatóját. - Például tavaly is 1952 lakás építését fejeztük be-a tervezettnél 80-nál többet, és a megkezdett lakások száma is nagyobb volt a tervezettnél. Ez rendjén is lenne, az viszont már kevésbé, hogy bár 11 közintézményt is átadtunk rendeltetésének, a komplex lakásépítésre előirányzott összegből több mint 41 millió koronát - ebből 34 millió koronát járulékos beruházásokra - nem használtunk fel, az építőipari vállalatok dolgozóinak ,Jóvoltából Legnagyobb adósaink közé tartozik a Kassai Kohóépítö Vállalat és a humennéi Chemkostav.- Mi tagadás, több új lakónegyeddel dicsekedhet a város, igazán rohamosan halad a lakások építése, de a városkerületi nyilvános gyűléseken rengetegen panaszolják az üzletek és más szolgáltató intézmények hiányát. Nem lehet ezen változtatni, jobban összhangba hozni a lakásépítés komplex jellegét?-A lakosság részéről megnyilvánuló bírálat a járulékos beruházások kivitelezésének késése miatt teljesen jogos, s nem újkeletű. Hiszen csupán az utóbbi két ötéves tervidőszak éveiben nem használtunk ki az említett célokra több mint 247 millió koronát. Ez az összeg az elmúlt két évben további ötvenmillió koronával emelkedett. Több mint 290 millió koronát hagytunk,,elúszni“. A jelenlegi kedvezőtlen helyzeten feltehetően változtat majd az SZSZK Építőipari Minisztériuma és a kerületi nemzeti bizottság között létrejött megállapodás, mely szerint városunk segítséget kap az ún. nagy építővállalatoktól. A Presovi és a Michalovcei Magasépítő Vállalat, valamint a humennéi Chemkostav segítségével - számításaink alapján - évente az eddiginél 50 millió koronával nagyobb összeget használunk fel beruházási célokra, elsősorban járulékos építkezésekre. Ilyen formában szeretnénk behozni a jelenlegi lemaradást a járulékos beruházások terén, ami reméljük az 1995. év végéig sikerülni fog... .. .ha a beruházások előkészítésében is sikerül mindezt időben megvalósítani.- Kétségtelen, hogy csakis ebben az esetben várhatjuk a feltételezett eredményeket. Egyébként a beruházások előkészítését - immár 1972 óla - egy erre a célra létesített bizottság irányítja és szervezi, a mi szakosztályunk mellett. Problémák azért így is akadnak, mint például a Kassai Kormány- program nevet viselő új városnegyedben, ahol a lakások építése már tavaly befejeződött, de az összekötő, bevezető utak építése megkésett. Az ilyen esetekből sokat okultunk, az eddiginél még inkább tudatosítottuk, hogy mennyire fontos a komplex lakásépítés munkálatainak teljes összehangolása, a jelentkező, illetve sejthető problémák időbeni felismerése és rugalmas rendezése.- A város adottságánál, történelmi jelentőségénél fogva, a komplex lakásépítésen kívül más feladatok is hárulnak az építőiparra.- Nem is kevés. Mint ismeretes, városunk igen sok, jelentős értékeket képviselő műemlékkel rendelkezik, s ezeken kívül a műemlékvédelmi területen, illetve az ősi város- központban a fenntartási munkálatokon felül a közművek helyreállításával, korszerűsítésével is foglalkoznunk kell. Csupán tavaly több mint 109 millió koronát fordítottunk műemlékvédelemre. A 8. ötéves tervidőszakban az erre tervezett összeg megközelíti a 750 millió koronát. A városközpont helyreállítási munkálataira terven felül csaknem 6 millió koronát használtunk fel. Tennivaló van bőven, maga a város helyzete, a fejlődés üteme, a felbecsülhetetlen műemlékek szükség- szerű védelme határozza meg számunkra a legalapvetőbb feladatokat, amelyek nagyon igényesek, teljesítésük céltudatos, körültekintő munkát, hasznot hozó társadalmi összefogást követel. KULIK GELLÉRT A Dergov városkerület lakói már régen beköltöztek az új lakásokba, mire a felvételen látható üzletház elkészült Róbert Berenhaut felvétele ÚJSZ 8 1988. IV. Csallóközi táj Lörincz János felvétele z M
