Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-15 / 15. szám

A GYŐZELMES FEBRUÁRRAL KEZDŐDÖTT... Nemcsak csodálják a tudományt Dél-Szlovákia szocialista fejlődésének négy évtizede Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás Sokatmondó eredmények Járásunk, területét és népességét te­kintve, egyike a legkisebbeknek a Nyu­gat-szlovákiai kerületben. Viszont inten­zív mezőgazdasági termelésével, gazdag ivóvízkészleteivel és termálvíz forrásai­val az elsők közé tartozik a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A szocialis­ta termelési viszonyok győzelmének kö­szönhető, hogy ez a terület az elmúlt négy évtizedben gyökeresen megválto­zott. Járásunk a múltban kizárólag mező­gazdasági jellegű volt. A mezőgazdaság köztudottan ma is húzóágazata. Csak néhány tény ennek bizonyítására. Tavaly a sűrűn vetett gabonafélékből hektáron­ként átlag 7,1, kukoricából 7,4 tonnát takarítottunk be. A tejtermelés 105 millió liter, a fejési átlag 4426 liter volt. A hús­termelés - a baromfihús nélkül - hektá­ronként 490 kilogramm, összesenxtöbb mint négyszázezer mázsa volt. A rekulti­vációs és a talajjavító munkával elértük azt, hogy 1984-tól - a vízlépcsőrendszer építése következtében beállt csökkenés után - ismét némileg gyarapodni kezdett a mezőgazdasági földalap és javult a szántóföldek minősége is. Sajnos, ez nem vonatkozik a járás északnyugati részére, ahol a talaj kavicsos. A múlt év végéig 42 ezer hektárral bővült az öntö­zött földterület. A felszabadulás idején gyakorlatilag nem volt iparunk. Ma már ebben a vonat­kozásban is jóval kedvezőbb a helyzet, noha a járás adottságai folytán (kiváló talajminőség, jelentős ivóvízkészletek) az iparosítás más járásokhoz képest las­súbb. Ennek ellenére beszédes tény, hogy iparunk most nem egészen egy hónap alatt termel annyit, mint az egész 1960-as esztendőben. Termelési értéke az 1960. évi 129 millió korona helyett tavaly már megközelítette a hárommilli- árd koronát. Ezen belül az élelmiszer- iparé 1,8 milliárd koronát képviselt. ígé­retesen fejlődik a gép-, az elektrotechni­kai, a fémmegmunkáló, az építőanyag- és a textilipar. A járás jellegét formálja az utóbbi években a Gabcíkovo-Nagymaro- si Vízlépcsőrendszer építése. Ennek be­fejezése után további lehetőségei nyíl­nak az iparfejlesztésnek e térség építő­ipari létesítményei felhasználásával. Egyébként néhány üzem fejlesztésével és bővítésével gyarapodni fog az ipari munkahelyek száma is. Népességnöve­kedés miatt azonban várhatóan lényege­sen nem változik a járáson kívül, főleg a bratislavai üzemekben dolgozók szá­ma, amely jelenleg meghaladja a 12 ezer főt. Két helyi gazdálkodási vállalat, továb­bá a járási építőipari vállalat és 31 hnb- kisüzem nyújt lakossági szolgáltatáso­kat. Az egy lakosra eső évi 958 korona bevétellel e tekintetben járásunk Szlová­kiában az első helyen áll. Negyven évvel ezelőtt kizárólag kavi­csos állami és helyi utak hálózták be a járást. Jelenleg az 534 kilométernyi állami úthálózat teljes egészében, az 527 kilométernyi utaknak pedig a 85 százalé­ka portalanított. A járási székhelyen fo­lyamatban van a vasúti felüljáró és a te­relőút építése. A Csehszlovák Autóközlekedési Vál­lalat 106 autóbusza éves átlagban több mint 7,5 millió utast szállít. Dunaszerda- helyen és Somorján (Samorín) 31 millió korona költséggel autóbusz-píályaudvar épült és épülőfélben van a nagymegyeri (Calovo) is. Az iskolaügy is hallatlanul nagy fejlő­désen ment keresztül. A járásnak 1948­ban mindössze egyetlen középiskolája volt. Most 96 óvodában gondoskodnak a 3-5 éves gyermekek 93 százalékáról, a 30 teljesen szervezett 1-8. osztályos alapiskolát és a 39 alsótagozatos alapis­kolát 15 620 tanuló látogatja, s van négy gimnáziumunk, 1-1 egészségügyi, me­zőgazdasági és közgazdasági középis­kolánk, illetve négy középfokú szak- tanintézetünk. Az óvodásoknak és az alapiskolai tanulóknak több mint 70 szá­zaléka étkezik az iskolai étkezdékben. Néhány kivételtől eltekintve az iskolák és a nevelési intézmények az elmúlt négy évtizedben épültek. Egyébként az iskolaügy területén elért eredmények a lakosság képzettségi összetételén is lemérhetóek. A februári győzelem idején mindössze néhányan rendelkeztek itt fő­iskolai képesítéssel, ma számuk megha­ladja a 2500 főt, s minden huszadik felnőttnek szakközépiskolai végzettsége van. Szélesre tárultak a kapuk a kultúra és a népművelés fejlődése előtt is. A régi állapotot jól érzékelteti, hogy 1948 előtt midössze hét kultúrház volt a járásban, ma pedig 51 művelődési ház és otthon működik. A járás kulturális életében fon­tos szerepet játszik a Csemadok, amely­nek jelenleg egy híján 70 alapszervezete van, több mint 14 ezer taggal. Az elmúlt öt évben jelentősen bővült az egészségügy anyagi-műszaki alapja. Dunaszerdahelyen hozzávetőleg 100 millió korona költséggel befejeződött az orvosi rendelőintézet építése, több köz­ségben körzeti egészségügyi központ épül és épült. A járási székhelyen terve­zési és kivitelezési szempontból előké­szítés alatt áll a kétszer 150 ágyas pavi­lon. Bővítik a rendelőintézetet Nagyme- gyeren és Somorján, illetve a járási higi­éniai szolgálat épületét és Dunaszerda­helyen folyik a kórház és a rendelőinté­zet rekonstrukciója. Járásunk egységes földműves-szövetkezetei és vállalatai az elmúlt öt esztendőben pénzeszkóztársí- tással több mint 18 millió koronával tá­mogatták az egészségügyi műszerek be­szerzését, ami nagy mértékben hozzájá­rult az egészségügyi szolgáltatások javí­tásához. így folytathatnánk a sort, de a járás négy évtizedes szocialista építőmunká­ját nagy vonalakban bemutató mozaik­kép is talán meggyőzően bizonyítja, hogy pártunk politikája ezen a területen is következetesen szolgálja és szolgálta a dolgozók, a lakosság anyagi és kultu­rális felemelkedését. DUDÁS KÁLMÁN, a járási nemzeti bizottság elnöke A járás egyik legjobb szövetkezete, a légi (Lehnice) Csehszlovák-NDK Barátság Efsz 3650 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik. Tevékenységét, tagjainak igye­kezetét a fejlődés ütemének meggyorsítására, a termelés mind jövedelmezőbbé tételére való törekvés jellemzi. A gazdaság nevét külföldön is ismerik. Hogy miről? Elsősorban arról, hogy a zömmel sekély termőrétegű kavicsföldeken országra szóló eredményeket képes felmutatni a növénytermesztésben. Persze, azt is sokan tudják és méltányolják, hogy a több termelési rendszert alkalmazó szövetkezet minden erejét a haladás szolgá­latába állította. A címben megfogalmazott állítást szó sze­rint kell értelmezni, ugyanis a szövetkezet több mint harminc kutatóintézettel és egyéb tudományos intézménnyel együttműködve igyekszik érvényesíteni - és gyarapítani! - a tudományos-technikai vívmányokat. Mindez talán hihetetlenül hangzik, ámde Ko­vács László mérnök, a szövetkezet üzemgaz­dásza meggyőzött arról, hogy élő, a minden­napi gyakorlatot segítő kapcsolatokról van szó. A tudományos együttműködés eredmé­nyeként évek óta talaj- és levélanalízis alap­ján végzik a tápanyagpótlást, saját laboratóri­umukban ellenőrzik a tej minőségét és a ta­karmányok tápértékét, s a tej hormonszintjé­nek ellenőrzésére, illetve a tehenek vemhes- ségének korai megállapítására nemrég szin­tén speciális laboratóriumot létesítettek. A szövetkezet biotechnológiai központjában E-vitamin, enzimek, feromonok, biopesztici- dek és különleges fertőtlenítő szerek készíté­sére rendezkedtek be, az önállósult mellék­üzemágban pedig speciális lepárló berende­zéseket, konténereket, hídelemeket, drótszö­vetet, különleges vésőket és detektorokat gyártanak, s termékeik egy részét külföldön értékesítik. Kis híján az egész területen öntö­zőgazdálkodást folytatnak s az öntözőrend­szer üzemeltetésében kihasználják a számí­tástechnikát. Merisztémás eljárással rovar­evő növényeket szaporítanak, a sertéseknél mesterséges megtermékenyítéssel kísérle­teznek, a szarvasmarha-tenyésztésben pedig az embrió-átültetés feltételeinek megteremté­sén munkálkodnak. A szabadtartásos tehén­istállóban még az idén szeretnék megoldani a számítógéppel vezérelt takarmányozást. Az üzemgazdász egyebek között elmond­ta, hogy a szemes kukoricát a BKR útmutatása alapján termesztik, maguk pedig immár négy termelési rendszernek a gazdái. Felvetődik a kérdés, milyen előnye, haszna származik a szövetkezetnek a tudományos intézmé­nyekkel folytatott együttműködésből és az állandó kísérletezésből? A vitathatatlan elő­nyök igazolására álljon itt néhány jellemző számadat. A szövetkezetben a 7. ötéves tervidőszak alatt a növénytermesztésben 8 millió koronával, az állattenyésztésben pe­dig több mint 4 millió koronával nőtt a bruttó mezőgazdasági termelés értéke. Tavaly egy- hektár átlagában 414 kilogramm húst és 1160 liter tejet értékesítettek, egy tehéntől 4606 liter tejet fejtek, a kocánkénti malacelválasz­tás átlaga pedig 19 volt. Két év alatt 5259 tonna gabonát termeltek terven felül, s a múlt évben a búza és a kukorica hektárhozama meghaladta a 8 tonnát. Tizennyoc százalékot meghaladó rentabilitással dolgoznak, így évente 15 millió koronát fordítanak a bővített újratermelésre és több mint 1,5 milliót áldoz­hatnak a tagok szociális és kulturális igényei­nek kielégítésére. Andrássy Sándor mérnök, a közgazdasági tudományok kandidátusa, a szövetkezet el­nöke arról beszélt, hogy nemsokára aktív részeseivé válnak a gazdasági mechanizmus átalakításának. Júliusban áttérnek a gazdál­kodás szervezésének agrokombinát típusú rendszerére, amely kedvezőbb feltételeket kínál a termelés bővítéséhez és fejlesztésé­hez. Az elnök szerint a szövetkezet felkészült arra, hogy az önfinanszírozás feltételei között helytálljon a kísérletben. Úgy számítják, hogy az öntözőgazdálkodás és az irányított táp- anyagpótlás segítségével, a fajták termő- és termelőképességének tökéletesebb kihasz­nálásával és a tudományos ismeretek általá­nos érvényesítésével a kilencvenes évek kö­zepéig a gabonafélék hektárhozamát 10 ton­nára, a cukorrépáét pedig 6tonnára növelhetik, s duplájára emelhetik a bruttó mezőgazdasági termelést. Terveik között szerepel a termékek végtermékkénti forgalmazása és az élelmi­szer-ipari tevékenység bevezetése, s a terme­lés anyag- és energia-igényességének csök­kentése, valamint a külkereskedelmi tevé­kenység bővítése. Idővel szeretnék átvenni a Másospol közös mezőgazdasági vállalat sertéshizlaldáját, felkészülnek a tapasztalatok átadására, a biológiai és műszaki szolgáltatá­sokra, továbbá saját bolthálózat és szálloda építését is tervezik. Vagyis vállalkoznak, hogy a változó feltételek között is talpon maradhas­sanak. A nap itt hajnali fél kettőkor kezdődik. Zsoldos János vagy Végh Árpád irányításával ekkor kezdik „felpakolni“ a raktárból a 19 tehergépkocsira a tejet, a tejtermékeket, hogy legkésőbb 6-ra az üzletekben legyen az áru. A Milex vállalat nagymegyeri üzemé­ből a Dunaszerdahelyi járás valamennyi településé­re és a Komáromi (Komárno) járás több mint felébe kerülnek tejipari készítményeik - 32 féle termék. És innen szállítják szét a termelési-gazdasági egység más vállalataiban gyártott termékeket is. Vajjal gyakran „segítik ki" Szlovákia különböző üzemeit, hatféle szárított pudingjuk pedig közkedvelt a vásár­lók körében.- Üzemünk 1964-ben kezdte meg a működését. Napi 150 ezer liter tej felvásárlására, illetve feldolgo­zására épült - mondotta Bankó Gyula mérnök, az üzem közgazdásza. - Nyáron viszont nem megy ritkaságszámba, hogy naponta akár 330 ezer liter tejet is felvásárolunk a mezőgazdasági vállalatoktól. Természetesen ezt fel is dolgozzuk. Az eltelt években valamennyi részlegen korsze­rűsítették a berendezést, új technológiát alkalmaz­nak. Itt épült Szlovákia első tejszárítója, mely hu­szonkét évig üzemelt három műszakban, majd he­lyette, két évvel ezelőtt, egy nagyobb kapacitásút adtak át rendeltetésének. ^- Nemcsak a termelést tudtuk növelni új részle­günkön, hanem azt is elértük, hogy a tejpor, amely a legfontosabb termékünk, a lehető legjobb tulaj­donságokkal rendelkezik - magyarázza a közgaz­dász. - Egyedül mi exportálunk tejport, saminöség- gel kapcsolatban talán elég megemlítenem, hogy igényes tőkés megrendelőinktől - Japán, Hollandia, Belgium, az NSZK, Ausztria, Dél-Amerika és a Kö­zel-Kelet országai - ez ideig egyetlen reklamációt sem kaptunk. „Kinőtték“ már a gyárat, a bővítés, a fejlesztés a közelmúlt és a jelen feladatává vált. A szennyvíz- tisztító nem felelt meg a követelményeknek, az új, 22 millió koronás beruházást az idén adják át. A kazánházat magyarországi szakemberek készítik, akik kulcsrakészen bocsátják majd rendelkezésük­re. Az új transzformátor-állomás létesítése is sürge­tő az üzemben, de a raktárak bővítése és a hűtők befogadóképességének növelése is mielőbb szük­séges.- Aki hozzánk jön dolgozni, annak tudatosítania kell, hogy nálunk a szombat, a vasárnap sem ünnep, mert a tejet fel kell vásárolni, vasárnap pedig a hétfői szállítmányt kell előkészíteni - mondotta Uhrin Já­nos, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke. - Nincs is különösebb gondunk a munkafegyelem­mel. Dolgozóink szorgalmasak. ■ Tizenkét szocialista munkabrigád működik náluok 171 taggal. Az is igaz, hogy megbecsüljük a jó munkát, jutalmazzuk az elismerést érdemlőket. S az idén például 90 ezer korona kamatmentes kölcsönt nyújtunk az igénylők­nek. A bolgár tengerparton vállalati üdülőnkben évente 10-12-en tölthetik a szabadságukat. Tavaly húszán Jugoszláviába, hatan pedig a Szovjetunió­id utazhattak. Dolgozóink gyermekei szintén hazai és külföldi pionirtáborokban üdülhetnek. A bölcső­dei, óvodai férőhelyekkel nálunk nincs gond. Az összetartó kollektíva eredményei kézzelfog­hatóak. Évente százmillió liter tejet dolgoznak fel, árutermelésük értéke pedig meghaladja a 460 millió koronát. És hogy a mennyiséggel a minőség is párosul, annak bizonyítéka az elmúlt évben megka­pott cím: A példás minőség üzeme. Az Udvarnoki (Dvorníky) Etsz-ben is gaz­dag volt tavaly a búzatermés

Next

/
Thumbnails
Contents