Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-08 / 14. szám

AUTÓSOK 'motorosok A közlekedésbiztonsági kutatók figyelme újabban egyre inkább abba az irányba fordul, hogy vajon milyen megalapozású, ún. íratlan szabályok azok, amelyek érvényesülése esetén nagyobb lehet útjainkon a bizton­ság...? Az előzékenység, a türelem - mint követelmények - feltétlenül szerepelnek ebben, a gondot csak az okozza, hogy sokan ezt csupán felületes gesztusnak, külső udvariasságnak tekintik, s ennek megfelelően nem érzik benne a valóságos érdeket. A előzékenység például célszerű akkor is, ha a járda és a járdasziget között áthaladni szándékozó gyalogosok felé közelit a járművezető. Amikor például szemmel látható, hogy a megállóba villamos áll be. Nézni kell a másik fél érdekeit is: a gyalogos ilyenkor indokoltan siet... Vagy: amikor a gyalogos többsávos úton kel át, az áthaladás mindig nehézsé­geket jelent a számára, s bizonytalanná válik a magatartása, amint járművek közeledését észleli. Közösen indokolt érdek tehát, hogy a jármű némi lassításával a gyalogost tovább- és átsegítsük... A különféle helyzetek pere fordítva is értelmezhetők ha például a gyálogos látja, hogy egy arráb levő forgalomirányító jelzőlámpa tilos jelzést mutat a járművek­nek, nem érzi indokoltnak, hogy a járművektől miért nem kapja meg az elsőbbséget. És elindul. Ilyenkor értelmetlen lenne öt ebben akadályozni. Természetesen jó néhány példát lehetne még elsorolni, ezt ki-ki a saját gyakorlata alapján meg is teheti... (Mert önnevelésnek jó, mert okulásra szolgál!) A közös lényeg azonban az, hogy a közlekedő partnerek felfedezik a környezetük mozgásából adódó kisebb vagy nagyobb érdekeket, s ilyenkor netán még saját, szabályos elsőbbségükről is lemondanak, mert képesek a másik fél forgalmi érdekeit indokoltabbnak ítélni a magukénál. Nem lehet feledni azt sem, hogy az előzékeny és türelmes magatartás közlésre is szorul! Hogy a másik fél egyáltalán - észrevegye és élhessen vele! Mindenképpen szükséges, hogy mind az autós, mind a gyalogos szándékai érthetőek, világosak legyenek. Ezért lehet szükséges eseten­ként a sebességcsökkentés, sót a megállás is. Nemcsak azért, mert a szabályok írják elő. Az íratlan szabályok minden módon a másik fél megsegítésére ösztönöznek, s minél több példája lesz ennek a közuta­kon, annál inkább válik szabályossá a közlekedésünk - az előírások szerint is. (ss.) SZÁMÍTÁSTECHNIKA AZ Szirénázó mentőautó. Néhány pillanat alatt összetorlódó gépjármű­folyam. Szörnyúlködö, borzadva kí­váncsiskodó nézősereg... Vala­mennyien ismerjük a közlekedési balesetek kísérőjeleit, amelyek - a szigorú megelőző intézkedések ellenére - még gyakran tapasztalha­tók a Losonci (Lucenec) járás közút­jain is. Az elmúlt évben, 1987-ben például 463 közlekedési baleset tör­tént a járásban, ami huszonnéggyel több, mint egy évvel korábban. Ke­vesebb volt ugyan a halálos kimene­telű és súlyos sérüléssel járó karam­bol, de ez egyáltalán nem lehet megnyugtató, hiszen egy év alatt tizenegyen - a korábbi esztendőinél hárommal kevesebben - vesztették életüket, harmincán súlyos (22-vel kevesebb) és 143-an (ami viszont 23-mal több) könnyű sérülést szen­vedtek a közutakon. Az anyagi kár is tetemes, 1987-ben 2233 ezer koro­na volt. Mindez azt is bizonyítja, hogy a Losonci járásban sem tanultunk még meg helyesen, a szabályoknak megfelelően közlekedni. A közúti balesetek okait elemző, rögzítő jegyzőkönyvekben ma is a legtöbb­ször előforduló megállapítás „gyors­hajtás következtében", „nem adta meg az elsőbbséget", „szabálytala­nul előzött", „ittasan vezette jármű­vét" - olvasható. Ez utóbbi közúti veszélyforrás és baleseti ok már csak azért is aggasztó, mivel - a sű­rű ellenőrzések és komoly bírságo­lások ellenére is - 1987-ben a járás­ban a közlekedési balesetek előidé­zőinél 51 esetben állapítottak meg ittasságot, ami tízzel volt több, mint egy évvel korábban. A közlekedési felügyelőség szak­emberei nem győzik elégszer hang­súlyozni, hogy a közlekedési helyzet javítása, a balesetek számának csökkentése a közlekedés minden résztvevőjétől - de főként a gépjár­művezetőktől és motorosoktól - az eddigieknél nagyobb fegyelmet és figyelmet követel meg. Kivilágítatlan szekerek és imbolygó kerékpárosok ne tegyék próbára a sötétedés után útra kényszerülök idegeit, és be­teg, lassú mozgású, figyelmetlen já­rókelők, gyalogosok se csikorogtas- sák meg a fékeket sehol. Mert ha egyszer - csak egyetlenegyszer - lassabbak a reflexek... Még rá­gondolni is rossz. S még valamit: nagyobb tekintélyt kell szerezni - a propaganda eszkö­zein túl a nevelő célzatú büntetéssel is - a közúti tábláknak. Egyes gép­járművezetők ugyanis annyira fe­gyelmezetlenek, hogy táblával tiltott helyen parkolnak. Nem egyszer kriti­kus helyzetet idéznek így elő - pél­dául - az áruszállításban, a tömeg- közlekedésben, megnehezítik a dél­utáni csúcsforgalmat, és akadályoz­zák a köztisztasági dolgozók mun­káját is. Ezeken a tényeken kell változtatni a forgalom biztonságá­nak erősítése érdekében, hogy min­denütt a lehető legkevesebb legyen a komoly anyagi károkkal, súlyo- sabb-könnyebb sérüléssel vagy ha­lállal járó tragikus eset. KANIZSA ISTVÁN Nemcsak az utak terve­zői tesznek nagy erőfeszí­téseket arra, hogy a jövő forgalma üzembiztos, a kö­zönségnek és a környezet- “ nek megfelelő legyen, ha­nem a gépkocsiipar is egy­re inkább figyelembe veszi a kutatók javaslatait. A holnap autóforgalma nem lesz azonos a maival, környezetkímé­lőbbnek és főleg biztonságosabbnak kell lennie. Csak az elektronika se­gíthet abban, hogy az energiafo­gyasztás és az emisszó csökkenjen, a kényelem fokozódjon és a balese­tek száma kisebb legyen. A mai komputertechnikával már lehetségessé vált, hogy a tervezé­sek során kevésbé sikerrel kecseg­tető megoldásokat idejében elvet­hessék, és gyorsan az alkalmasab­bakra koncentráljanak. Példa erre a Daimleg-Benz-féle F 100 kutatási tanulmány, amelynél az új elképze­léseket számítógépekbe táplálták be, és így már nagyon korai időpont­ban (még a formamodellek gyártása előtt) megvizsgálják azok hatékony­ságát. A számítási eljárás fontos eredményeket adott például a benn- ülők védelmére vonatkozóan. Az egyik számítási eredmény az opti­mális térszükségletet mutatta ki oldalütközés esetén. A vizuális ábrá­zolások a képernyőn lehetővé tették a kifejlesztendő jármű aerodinamikai tulajdonságainak vagy menetdina­mikai minőségének első megítélé­sét. A számítási eredmények vizuá­lis ábrázolása valóságközeli grafiká­ban, vagy a komputeranimáció ré­vén a mérnököknek lehetővé teszi már a képernyőn a járműtervek korai elbírálását, és ezzel az alkalmas megoldások időben történő kivá­lasztását. Ez a módszer egyidejűleg csökkenti a prototípus gyártásának és kipróbálásának a költségeit. MENETSZIMULÁTOR­TESZTEK A Mercedes-Benz közlekedés- biztonsági kutatásainak hagyomá­nya van. Különösen sikeres eszköz­nek bizonyult a Nyugat-Berlinben felépített menetszimulátor. A beren­dezésben tetszés szerinti közleke­dési helyzetek szimulálhatok (éjsza­ka, köd, hó, síkosság stb.). A vetített képen látható, hogy miként van kap­csolatban a valóságban egymással a vezető viselkedése és a jármű reakciója. A szimulátorban végzett kísérletek kimutatták, hogy az egyik leggyakoribb baleseti ok a hibás előzés. Mivel az új jármúrendszereknek is alkalmazkodniuk kell az állandóan fokozódó biztonsági követelmé­nyekhez, a menetszimulátorban leg­utóbb négykerék-kormányzású jár­műveket mértek be. A konstruktőrök arra voltak kíváncsiak, hogy valóban jobb-e a kanyarodás, nagyobb-e a fordulékonyság a parkolásnál, va­lamint javul-e a menetstabilitás? A menetszimulátor megkönnyíti az új típusú futóműrendszerek kialakí­tását. A számítógép az elméletben létező modelleket olyan valóságkö- zelítően alakítja ki, mintha azokba az új rugózási rendszer már valóban be lenne építve. A kísérletek során megállapították, hogy a jövő rugózá­sát elektronika irányítja majd. Az út állapotáról a számítógép a szenzo­rok segítségével az információkat feldolgozza, és a rugózást ennek megfelelően aktivizálja. A menetszi­mulátor segítségével megvizsgálták, hogy például milyen járműreakciók várhatók az elektronika alkatrészei­nek hibája esetén. Olyan megoldást kell majd kialakítani az ilyen jármű­veknél, amelynek révén az elektro­nika hibája esetén se a vezető, se a jármű ne kerüljön veszélyhelyzet­be. A menetszimulátorban próbálják ki például az újfajta elektronikus in­formációs rendszereket is. A kutatás célja az, hogy az autóvezetőt érthető elektronikus jelzők és rendszerek segítsék a nehéz helyzetekben. SZÁMÍTÁSOK ÉS SZIMULÁCIÓK Hogy milyen hatásosan segíti ma a mérnököket munkájukban a szá­mítógép, az a Volkswagen kutatási és fejlesztési egységben kiderül. Itt hozzák létre a képernyőn például a karosszéria külső héjazattervét. A karosszériák kialakításához ugyancsak számítógépet alkalmaz­nak, hiszen az aerodinamikai kuta­tásokat eddig szélcsatornában vé­gezték. A konstruktőrök jelenleg nagy erőfeszítéseket fejtenek ki ar­ra, hogy az áramlásszámitási prog­ramok segítségével, számítással meghatározzák a jármű legfonto­sabb aerodinamikai tulajdonságait. A Volkswagen ezzel a számítási eljárással gyorsabb és szélesebb körű eredményt vár, valamint a költ­séges szélcsatornakísérletek csök­kentését is reméli. Számítási prog­ramokkal szeretnék megállapítani például a karosszériaelemek körüli áramlás okozta nyomásterhelése­ket, valamint ezen terhelések válto­zásait is oldalszél esetén. A költsé­ges numerikus módszerekkel - amelyeket csak szuperszámítógé­pekkel lehet elvégezni - a jövőben a gépkocsik áramlási mezőit és aerodinamikai erőt fogják meghatá­rozni. A számítási, tervezési és szi­mulációs módszereknek egyetlen céljuk van: javítani kell a fejlesztés minőségét, csökkenteni a költséges próbákat, elősegíteni a nyersanyag és az energia lehető leggazdaságo­sabb felhasználását az autók gyár­tásában és használatában, a jármű- biztonságot és a környezetvédelmet fokozni, valamint a kocsik minőségét tovább javítani. A HOLNAP AUTÓFORGALMA Vajon mennyivel lesz másabb a holnap autóforgalma a mainál? A VW mérnökei célul tűzték ki az új út keresését. Az elektronikus má­sodpilóta és az automatikus vezető- segítő rendszerek megalkotása a közeli jövő realitásai közé tartoz­nak. Az alapgondolat az, hogy az autóvezető fizikai és pszichikai erő­kifejtését technikai segédeszköz ré­vén messzemenően csökkentsék. A járművezetésnek a jövőben még biztonságosabbnak és kényelme­sebbnek kell lennie. Nagy változá­sokat ígér e tekintetben az elektroni­ka, amely segítheti a vezetőt a köz­lekedés többi résztvevőivel való kommunikációs kapcsolatban. A számítógép segítségével az elekt­ronika folyamatosan, a helyzetektől függően szállíthatja majd az infor­mációkat úgy, hogy a baleseti koc­kázatok már eleve elkerülhetők le­gyenek. A Volkswagen elképzelései a jö­vőt illetően a következők:- támogató rendszerek kiépítése a folyamatos városi forgalom szá­mára, például a ,,zöld hullám“,-célbavezetó rendszerek alkal­mazása, amelyek a vezetőnek meg­mutatják a legmegfelelőbb utat, pél­dául a „ VW Diginav“ önálló navigá­ciós rendszer:-információs rendszerek, ame­lyek a vezetővel csak a lényeges közlekedési jelentéseket közük;- önműködően bekapcsolódó rendszerek, amelyek a vezetőt segí­tik a különleges helyzetekben, pél­dául előzéskor, távolságtartáskor, ködben és akadály-felismeréskor. Ezek a sofőr beavatkozása nélkül hatnak a kormányra, a fék- és gáz­pedálra. A városi forgalom különleges alapkövetelményeit foglalja egybe a Mercedes-Benz „rövid távú sze­mélygépkocsi" tanulmánytervezete, amelynek célja, hogy felkutassa a forgalmi tértakarékosság lehető­ségeit, és az ismeretek alapján külö­nösen mozgékony és környezetkí­mélő személygépkocsikat lehessen előállítani. A Stuttgart-untertürkheimi mérnököknek sikerült egy kutatási prototípussal ezen követelmények­nek eleget tenni, de hogy ebből mikor lesz szériaautó, az a jövő titka. L. K. Autók és más motoros járművek kipufogócsövéböl mérge­ző vegyi anyagok terjednek városok és települések légkörébe és az ott lakó gyalogosan vagy kerékpáron közlekedő embe­rek, gyermekek, idősebbek és betegek szervezete védtelenül van kitéve káros hatásuknak. E légnemű anyagok közül a legártalmasabbak a szénmonoxid, a nitrogén és a kén oxidjai, az elégetlen széndioxidok, a benzpirén, az ólom stb. A kipufogógázok, különösen a szénmonoxid, bizonyos körülmények közt - pl. szellőzetlen garázsban, műhelyben szerelés közben vagy esetleg a kocsi zárt terébe jutva - magát a járművezetőt is veszélyeztetheti. A mai modern tévhitek közé tartozik, hogy városaink légkörét, a lakosság egészségét leginkább az ipari üzemek veszélyeztetik. Az igazság azonban az, hogy a légszennyezés legszámottevőbb forrásai a gépkocsik. Az egészségre ártalmas anyagok a belégzett levegővel az emberi testbe jutva súlyos változásokat idézhetnek elő a szer­vezetben. Többek közt gátolják a test szöveteinek oxigénellá­tását és kedvezőtlenül hatnak egyes szervrendszerek műkö­désére. A levegőben levő agresszív jellegű vegyi anyagok közvetle­nül hatnak a nyálkahártyára. Ezért a városi lakosság nagy része - ideértve a gépjárművezetőket is - pl. idült és nehezen gyógyuló szemgyulladásban, légcsöhurutban $ egyéb beteg­ségekben szenved. Korunk emberének tudnia kell a kipufogó­gázok némely anyagainak rákkeltő hatásáról is. Légszennyezés A Szövetségi Belügyminisztérium 41/1984 Tt. számú, köz­lekedési eszközökről szóló rendelete többek közt azt is megszabja, hogy használatuk során a megengedett mértéken felül nem szennyezhetik a környezetet, így természetesen a levegőt sem. Ez érthetően elsősorban a motoros jármüvekre vonatkozik. A vegyi anyagokkal való légszennyezés mértékét kedvező­en befolyásolhatják az állami szervek szigorú intézkedései, a társadalmi szervezetek hozzáállása, a közvélemény és más tényezők. Ezek közül azonban legfontosabb a gépjármű­vezető, annak műveltsége, műszaki képzettsége, a kulturált és körültekintő magatartása. Sajnos napjainkban igen gyakori jelenség, hogy nagyfor­galmú városainkban és azok sűrűnlakott negyedeiben éppen az autósok és motorosok növelik felelőtlenül a levegőnek mérgező anyagokkal való telítettségét. Sok esetben a laikus is megfigyeli, ha baj van az üzemanyag égésével, egészségü­kért aggódva bírálják a járókelők a járda mellett időző gépko­csi üzemeltetését, a buszok és tehergépkocsik hosszas „bemelegítését", a motorkerékpárok túráztatását. A gépjármű vezetője rendszeres karbantartással, lelkiisme­retes ellenőrzéssel és a tulajdonát képező vagy rábízott közlekedési eszköz célszerű üzemeltetésével járulhat hozzá a légszennyezés csökkentésére irányuló társadalmi törekvé­sekhez. Tudatosítania kell, hogy ezáltal nemcsak polgártársai, hanem családja és saját egészsége védelmét is szolgálja. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY 0 A Ford gyár tervezőit a legkorszerűbb berendezések segítik az új modellek kialakításában

Next

/
Thumbnails
Contents