Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-03-25 / 12. szám

■ I 1 lalahol. a Garamon innen, Vá- V gon túl, valahol a Duna part­ján. gondoltak egyet az emberek és építettek egy nagy lakótelepet. Épí­tették egész napon át, közben fákat ültettek köré és mindenféle bokro­kat. fűvel vetették be a földet, s hogy szebb legyen, teleszórták sárgavirá­gú pitypanggal. Mire kész lettek a tö­méntelen sok munkával, éppen rá­juk esteledett. Lehunyta szemét a nap. elálmo- sodtak a fák, a madarak, aludni tért CSICSAY ALAJOS Mese az elégedett televízióról a nagy folyó, s még a futball-labda képű hold is kövéren ásítozott. Ál­mosak lettek az épületek és bóbis­koltak az autók. Csak egyvalaki nem bírt elaludni, a televízió. Ugrált össze-vissza és lármázott. Olyan ri­csajt csapott, hogy remegtek belé a falak. Még a százvattos villanyégő is föl-fölpillantott, hogy mi van. így ment ez aztán mindennap. Az emberek úgy kimerültek, hogy más­nap alig bírtak felkelni. Nehezükre esett a munka. A gyerekek ásitoztak az iskolában, nem fült a foguk a ta­nuláshoz, a matematika órán össze­keverték a számokat. Az ellenőrző könyvükben rút elégtelenek sunyí- tottak. Naponta fogadkoztak, hogy többé nem néznek esti műsort, de hiába. Mikor a nap nyugodni tért. rázendí­tett a tévé. Úgy működött, majd kiugrott a dobozából. Kérték szépen, menjen már aludni, szabadkoztak, hogy hagyja őket békén, de mihasz­na próbálkozás volt. A tévé nagyo­kat rikkantott, s ha úgy látta, hogy a nézők kezdenek elpilledni, rendő­röket meg rablókat hívott a képer­nyőre, akik össze-vissza lövöldöz­tek, bunyóztak. Hogy lehetett volna így aludni! A katasztrófa láttán összedugták fejüket a város vénei és bölcsen kisütötték, tenni kellene valamit. Igen ám, de mit?- Építsünk sportpályákat! - taná­csolta egy városatya.- Minek? - legyintettek a többiek. - Különben is már van egy.- Több kell.-Hogy azokat is benője a gaz, mint a homokozókat? Addig vitatkoztak, addig replikál- tak, míg nagy ímmel-ámmal kiren­delték a bulldózert, hogy építse meg a játszótereket. Röfögött a nagy lomha masina. Túrt, kapart, rombolt, mint egy ősál­lat, de mire kitavaszodott, kész lett az első röplabdapálya. Utána még egy, meg még egy. Kosárlabdázni is lehetett rajtuk, sót futballozni is. A földhányásokat nem hordták el a teherautók, hanem várakat vará­zsoltak rájuk a kicsinyeknek. Azóta lármázhat odabenn a tele­vízió, legfeljebb az anyókákat meg az apókákat érdekli, amit mond, mutat. Boldogok a városatyák, meg a ta­nítók, örömmel járnak iskolába a gyerekek, s a munkások pihenten ébrednek reggel. Szinte hihetetlen, de a televízió szintén elégedett, mert senki sem haragszik rá, sőt mond­hatnám, szeretik. Ezzel vége is e szokatlan mesé­nek. Milyen kár, hogy mese volt! Klasszikus kínrímek Pista olyan fejlett, hogy már menő fej lett. x Az utcán Pap Irma sétál. A kezében papírmasé tál. x Ha az ebéd lelke sült tök, egész biztos lelkesültök. x Szinte kővé meredek, hogy e hegy mily meredek. x A kertben az agg atyák, ruháikat aggatják. x Nem láttad Elemért? Elment elemért. x Akármit is követel, nem viszi e követ el. x Amitől nem féltett Elek, én attól is féltettelek. x A felettünk lakó dalmát most üli a lakodalmát. x Ártatlanok ellen kezünk, felemelni ellenkezünk. x Találkoztam jósokkal, nem kevéssel, jó sokkal. x Szeleburdi ez a Benő, feje lágya majd csak benő. x Mióta e komp lett, a kényelmünk komplett. x Végezz e sok denevérrel, hessel, hússal, de ne vérrel. x Egy apacs, az jó, ha ver. Ebből látszik, hogy haver. x Elég nagy a pánt lika, átfér rajt’ a pántlika. x Kamrám, ha nem zár jól lakatja, a sok torkost jóllakatja. x A tehén egy állatanya, ott él, ahol áll a tanya. x Miért jutott be Trójába a görög faló? Mert a trójaiak között sok volt görögfaló. x Mutasd csak a tenyered! Ezt a partit te nyered. x Félő, hogy kell hamutál, fiamnak majd, ha mutál. x Klára kissé félszegen, üldögél egy fél szegen. x * Azt mondja a pipacs őre, eltörött a pipa csőre. x Mi közöm e vastag lóhoz? Kötözd csak a vas taglóhoz. x Furcsa, hogy a portás, reggel óta port ás. x A kolbász alá mit? Talán csak szalámit. x Nini, hisz e bakfis után, sétálgat e bakfi sután. x Ez a lovag oltalommal, erre lovagolt a lommal. x Hol jár az a mafla skót? Nem hozott tán ma fiaskót. K. t. Tájainkon a legnagyobb macskaféle ragadozó, mely valamikor Európa minden nagyobb erdőségé­ben otthon volt. Napjainkban rendkívül visszaszo­rult, helyenként teljesen kipusztult, Ausztria, Svájc és Jugoszlávia erdeiben 1970 óta több helyen sikeres visszatelepítési kísérletek folynak. A hiúz marmagassága körülbelül 65 centiméter, testsúlya 15-26 kilogramm között mozog, de kivételes ese­tekben 33-36 kilós példányok is akadnak. Bundá­jának alapszíne vörösesbarna, szürke árnyalattal, rajta nagyon jellegzetes, sűrűn elhelyezkedő feke­A hiúz tésbama foltokkal. Jellemzőek a fülek pamacsai, a szembe néző állatnál mindig jól látható „szakáll" valamint a rövid farok. A hiúz Európában az északi nagy erdőségek mellett a Kárpátokban, az Alpokban, a Balkun egyes részein és az Ibériai-félsziget erdeiben él. Az északiak bundája világosabb, a pettyezés néha alig látszik, középen áll a kárpáti hiúz, és a legsűrűb­ben, legmarkánsabban pettyezettek a Spanyolor­szágban élő példányok. A hiúz a legrejtettebb életű állatfajok közé tarto­zik, nappal találkozni vele kivételszámba megy. Igazi hazája a csendes erdő, ahol éjszaka jár zsákmány után. Zavartalan területeken a kora reggeli órákban szívesen sütkérezik sziklán vagy más alkalmas helyen. A párosodás idejét kivéve magányosan jár, úgynevezett váltóit rendszeresen használja. Ez korábban nagyon sok példány pusz­tulását okozta, mert az ösvényre helyezett csapdák elöbb-utóbb megfogták a területét bejáró ragado­zót. Az egyes példányok éjszakánként iaen nagy DÉNES GYÖRGY Lett mese Sír a kis lett: lett mese kell! S teliholdként lett mese kel. Szól a mese, kedves lettem, hattyú voltam, mese lettem. Gyermekeim mind a lettek, elbűvölök minden lettet. Hősmondája őskeletnek féltett kincse ma a lettnek. Rajta nőttek föl a lettek s mind hűséges lettek lettek. Hogyha találkoztok lettel, köszöntsétek tisztelettel. Wilhelm Conrad Röntgen Wilhelm Conrad Röntgen az X-sugárzás (később röntgensugárzásnak nevezték el róla) felfedezöjeként vált ismertté. 1845. március 27-én született jómódú szülők gyer­mekeként. Alapfokú iskoláit kiváló eredménnyel végez­te. Tizenhat éves korában kizárták az iskolából, ugyan­is nem volt hajlandó elárulni annak az osztálytársának a nevét, aki gúnyos karikatúrát rajzolt a táblára az egyik tanárról. Miután érettségi nélkül is megfelelt egy szigorú felvételi vizsgán, így Svájcban járhatott egyetemre. Ott szerzett gépészmérnöki diplomát, és ott fejezte be doktori értekezését is. Alkotó munkásságának fontos állomásai Stras­bourg, Giessen, Würzburg és München voltak. Würz- burgban fedezte fel 1895-ben az X-sugárzást, amely nevét világhírűvé tette. E felfedezéséért elsőként ka­pott fizikai Nobel-díjat. A díjjal járó pénzjutalmat a würzburgi egyetemnek ajánlotta fel. M. H. Gondolkodom, tehát.. . ■ SZAMKERESO Vajon milyen szám kerül a második cica farkának végére? MEGFEJTÉS A március 11 -í számunk­ban közölt feladatok megfej­tése: 5+4-3+5+1-2-4 (az egyik megoldási lehető­ség): A sárga jelzés önmagá­ban azt jelenti, iparkodnod kell, hogy átérj, mire ismét tilos következik. Nyertesek: Molnár Zoltán, Hegysúr (Hruby Súr); Kovács Sán­dor, Leléd (Lel'a); Szakái Andrea, Kosút (Kosúty); Ho­lub Gábor, Makranc (Mok- rance); Nagy Henriett, Ra- gyolc (Radzovce). I I I utakat tehetnek meg, ezt a hóban hátrahagyott nyomok is igazolják. A birtokolt területek (revirek) nagysága változó, részben a környezeti adottsá­goktól, részint az állomány sűrűségétől függ. Svéd­országban például egy hím példány 300 négyzetki­lométeres területet tartott a sajátjának, Moszkva környékén 40-50 négyzetkilométeres revireket mértek. A határokat az állatok szagjelekkel látják el. Párosodási idejük február-március. A nőstény 67-74 napig vemhes, a kölykök így többnyire májusban születnek. Az alom két-három (egy- négy) kölyökböl áll, ezek születési súlya 250-300 gramm. Szemeik a 12-17. napon nyílnak, anyjuk ■ fél évig szoptatja őket. A család a tél első feléig együtt marad. A hiúz táplálékösszetétele az adott terület függvénye, benne az egerektől és a pockok­tól kezdve a nyulakon és tyúkféléken keresztül egészen a fiatal özekig minden megtalálható. Zsákmányát legtöbbször a házi macskáknál is megfigyelhető módon cserkészi be, de - mert ügyesen mászik - előfordul, hogy fatörzsröl vagy vastag ágról ugrik rá. SCHMIDT EGON X, •mm N 0) 2 '“ X +4 0) > :0 X eas® töaa ataa 2 Afö ssaa aatn ®síia tea a ataíi a ötaa öa@a a@ű£) taaa söűw üSöf 2£>#A öt A 2 £> 2 A w ®aa a a s@q ? ? ? ? ■ ■ Ábránkon a négy sakkfigurát - egy kivételével - minden lehetséges módon átcsopor­tosítottuk. Milyen sorrendben kerülnek a kérdőjel helyére? ÚJ SZÚ 18 1988. III.

Next

/
Thumbnails
Contents