Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-04 / 9. szám
I szú 9 RJluzsla községnek gazdag IVI forradalmi hagyományai vannak. Egyike volt azoknak a dél-szlovákiai községeknek, amelyekben közvetlenül a munkásosztály februári győzelmét követő időszakban, vagyis már 1948 őszén, illetve a következő esztendő nyarán megkezdődött az egységes földműves-szövetkezet megalakításának előkészítése. A muzslaiak a szövetkezeti mozgalom kibontakoztatásával bizonyították a társadalmi haladás ügye melletti kiállásukat. A szocialista szövetkezeti termelési mód meghonosításának és fejlesztésének első éveiben úgy tűnt, hogy a falu hosszú távon is példamutatónak bizonyult. A kibontakozó termelési versenyben azonban lemaradtak. Hosszú éveken keresztül a járás átlagos gazdaságai közé tartoztak, de azután egyre lejjebb csúsztak a ranglétrán. A mezőgazdasági termelés természeti feltételei itt kedvezőtlenebbek, mint azokban a gazdaságokban, ahol a rendkívüli szá'az- ság eredményzsugorító hatását az öntözés rendszeresítésével ellensúlyozni tucják. A több mint háromezer hektáros gazdaságban rendre sok kárt okoz a szárazság és a téli, illetve a kora tavaszi fagy. Nagyrészt ezzel magyarázható, hogy a muzslai Béke Efsz már többször hullámvölgybe került. A helyzetelemzések azonban arra utalnak, hogy a lemaradásnak közömbösségre és felelőtlenségre visszavezethető okai is vannak. A minap Mankovicky Istvánnal, a szövetkezet új elnökével, és Jozef Slabák mérnök üzemgazdásszal a szövetkezet gazdasági helyzetéről, a termelésfejlesztés lehetőségeiről beszélgettünk. Kitűnt, hogy gazdálkodásunk múlt évi mérlege több mint elgondolkoztató. A szövetkezet vezető tisztségviselői és tagjait a fogyatékosságok elleni harc fokozására kell ösztönöznie annak a ténynek, hogy a termelési tervet a szemes kukoricán és a napraforgón kívül egyetlen terméknél sem teljesítették. Meglátásom szerint, szemes kukoricából is csak azért teljesíthették a tervet, mert a hektárhozamot nem a termelési rendszer adta lehetőségekből kiindulva tervezték. A növénytermesztési ágazat feladatainak teljesítésére rendkívül kedvezőtlenül hatott, hogy a fagykárok miatt szőlőből és gyümölcsből a tervezettnél 4,5 millió koronával kevesebb bevételük származott. Mivel a kár nyolcvan százalékát a biztosító megtérítette, az említett kiesés nem volt lényeges kihatással a szövetkezet pénzben kifejezett teljesítményeinek alakulására. Ezt igazolja, hogy a teljesítmények múlt évi tervét a szövetkezet közel 95 százalékra teljesítette. A növénytermesztési ágazat tiszta jövedelme 1 millió 173 ezer koronával volt kevesebb a tervezettnél. Ez egyebek között azzal magyarázható, hogy a kalászos gabonaféléknél nem érték el a tervezett hektárhozamot. Az ágazat az említettek ellenére a gazdaság biztos jövedelemforrása maradt. Ha az állattenyésztés szintén nyereségesnek bizonyult volna, most nem lennének a szövetkezetnek anyagi gondjai. Csakhogy az állattenyésztési ágazat 4 millió 387 ezer korona ráfizetéssel zárta az évet. így a szövetkezet múlt évi nyeresége a tervezett 8 millió 611 ezer koronával szemben csupán 3 millió 917 ezer korona lett. Komoly gond, hogy ez az összeg nem teszi lehetővé az elóbbrelépés műszaki feltételeinek javítását. A szövetkezet elnökével a termelés fejlesztésének lehetőségeit latolgattuk. Szerinte a természeti feltételek a muzslai Béke Efszben sem rosszabbak a járási átlagnál. Sőt, a domborzati viszonyaik ideálisabbak, mint a szomszédos gazdaságoké. Úgy véli, hogy a szövetkezet termelési szerkezete a természeti adottságokhoz igazodik, tehát lényegesebb módosításra nincs szükség. Mint mondotta, a kudarcok okát másban kell keresni. A jövedelmezőség alakulására - s nemcsak a múlt esztendőben - kedvezőtlenül hatott az a tény, hogy képtelenek voltak a több mint százhektáros szőlészetet biztonságos jövedelemforrássá tenni. Elvben ugyan elismerték a szőlészet jövedelemképző szerepét, de a gyakorlatban keveset tettek azért, hogy az elgyomosodás és a szakszerűtlen kezelés ne csökkentse a hektárhozamokat. Több szövetkezet van a környéken, amelyekben a szőlő hektárhozama két évtizeden keresztül szinte minden esztendőben 3-4 tonnával meghaladta a muzslai terméseredményeket. Nem fér kétség ahhoz, milyen fontos feladat a szőlészet mielőbbi „talpraállítása“, a szőlőtermelés jövedelmezőségének fokozása. A szövetkezet vezető tisztségviselőinek és megkérdezett tagjainak egybehangzó véleménye szerint, az elóbbrelépés szempontjából elengedhetetlen követelmény az irányítás és a munkaszervezés színvonalának emelése, az ellenőrző tevékenység elmélyítése, valamint a munka- és technológiai fegyelem következetes szilárdítása a termelés minden szakaszán. Példák egész sorával bizonyítható, hogy ebben a szövetkezetben nagyon sokan „hadilábon“ állnak a munka- és technológiai fegyelemmel, s hogy munkaszervezésben is komoly fogyatékosságok vannak. Hozzáértők véleménye szerint, szemes kukoricából hektáronként legalább fél tonnával több termett volna, ha a gyomirtó vegyszereket szakszerűen alkalmazzák és egyébként is megtettek volna mindent egyes parcellák el- gyomosodásának megakadályozására. Jobbára ezeken múlott, hogy az 500 hektáros területről nem 250 tonnával több termést takarított be a szövetkezet. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a kalászosok, a cukorrépa és a takarmánynövények terméseredményeit szintén csökkenti a technológiai fegyelem lazasága, amelynek kedvezőtlen hatása egyebek között a lucernaszéna és a kukorica- szilázs gyenge minőségében is visszatükröződik. A technológiai fegyelmet, az irányító- és ellenőrző tevékenységet - a szövetkezet elnöke szerint - az eddigi részlegagronómusok szakosításával akárják javítani. Mankovicky István azt vallja, hogy a szakosítás remélhetőleg kikényszeríti a szakmai ismeretek gyarapítását, a termelési eredmények alakulásáért érzett felelősség elmélyülését. A TUDOMÁNY SEGÍTSÉGÉVEL Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a kapaszkodó legaljáról induló szövetkezetben már a közeljövőben előtérbe kerül a tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazása. így például a KITE partnergazdaságaként akarják emelni a kukoricatermesztés színvonalát. A szőlőtermesztés fejlesztésének meggyorsítása céljából csatlakoznak a fúri (Rúban) szőlőtermesztési rendszerhez. A szövetkezetben megalakították a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság alapszervezetét, amelynek keretében a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola, a Rovinkai Mezőgazda- sági Gépészeti Kutatóintézet és további tudományos intézmények szakembereinek részvételével szakosított fejlesztési munkacsoportok alakulnak. Ezekre hárul a feladat, hogy elősegítsék a tudományos-technikai vívmányok gyakorlati érvényesítését a szövetkezetben. A növénytermesztésben csúcseredményeket garantáló feltételeket egyelőre nem tudnak létrehozni. Erre majd csak akkor lesz mód, ha elkészül a tervezett Duna menti nagykiterjedésű öntözőrendszer. Addig az időjárás kedvezőtlen hatását főleg a technológiai fegyelem megtartásával, illetve a szerény öntözési lehetőségek kihasználásával kell enyhíteniük. Az üzemgazdász ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ismét üzembe helyezik a régebben leállított 150 hektáros öntözőberendezést, majd növelik a csatorna vízkészletét, hogy nagyobb területet vonhassanak be az öntözőgazdálkodásba. Az állattenyésztési ágazat leggyengébb láncszemének a szarvasmarha-hizlalás bizonyult. Itt a rendkívüli takarmányszüke miatt a múlt évben csupán 429 grammos súlygyarapodási átlagot értek el. Gyenge - mindösz- sze 463 gramm - volt a hízósertések napi súlygyarapodási átlaga. Nem csoda tehát, hogy a vágóállatok értékesítésének tervét mindössze 89,87 százalékra teljesítették. Az okkeresök egybehangzó véleménye szerint a problémák legfőbb oka az állatgondozók hozzáállásában, eltérő termelési eredményeiben rejlik. Az elmondottaknak szintén szerepe volt abban, hogy tavaly, amikor összességében 101 tonnával több takarmánykeveréket használtak fel, végeredményben 10 tonnával kevesebb sertéshúst termeltek, mint az előző évben. Igazuk van azoknak, akik az elnökkel együtt nyíltan hangoztatják, hogy az áldatlan állapoton mielőbb változtatni kell. A helyzet lényeges javulását eredményezheti, ha az önelszámolás belüzemi rendszerét és a dolgozók anyagi érdekeltségét szabályozó irányelveknek minél előbb érvényt szereznek a gyakorlatban. PATHÓ KÁROLY A muzslai (Muzla) Béke Efsz gazdasági felemelkedésének feltételeiről Silány alapanyagból nem lehet jó végtermék A Gellei (Holice na Ostrove) Gép- és Traktorállomáson nem idényjellegű, hanem egész évi feladat a gépjavítás. Ján Pastír mérnök, a vállalat igazgatója egyebek között elmondta, hogy szolgáltató tevékenységük igencsak sokrétű. Például a T-174-es típusú hidraulikus rakodógépeket Szlovákiában egyedül ők javítják. A nagyjavításon kívül ezen gépek részegységeinek javítása és felújítása is az ó feladatuk A Dunaszerda- helyi (Dunajská Streda) járásban ez a vállalat-végzi az állattenyésztésben használatos gép berendezések szerelését és javítását. A fejőgépek és szellőztető berendezések szerelése és javítása, valamint a gazdasági épületek fűtőrendszerének kialak tása ugyancsak a vállalat által meghonosított technológia szerint történik. A mezőgazdasági alaptevékenységet folytató vállalatok a gép- és traktorállomás közvetítésével jutnak hozzá a legkorszerűbb technológiákhoz. Az elmondottakon kívül a vállalat egyes mezei munkák elvégzéséhez is segítséget nyújt a szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak. Gépesített munka- csoportjai az igényeknek megfelelően bekapcsolódnak az aratásba és a növényvédelmi munkákba. Keresettek az elektromos elosztó szekrényeik, valamint a vállalat csallóközcsütörtöki (Stvrtok na Ostrove) részlegén készülő szellőztető berendezések. S végül, de nem utolsósorban, a mezőgazdasági gépeknél használatos akkumulátorok javításával is foglalkozik a vállalat. A gép- és traktorállomás jó évet zárt december 31 - dikével, hiszen a tervezettnél nagyobb nyereséget mutat a gazdasági mérleg. Ennek ellenére a vállalat vezető tisztségviselői sokat beszélnek a gondokról és problémákról. Egyebek között arról, hogy az igényesebb elvárásokhoz igazodva, tovább szeretnék javítani a mezőgazdasági vállalatoknak nyújtott szolgáltatások színvonalát, de ehhez egyelőre nincsenek meg az optimális feltételek. Csiba Gábor mérnök, a javító részleg vezetője például kifogásolta, hogy monopol helyzetük ellenére csak nagy nehézségek árán tudják beszerezni a hidraulikus gépekhez szükséges tömítőgyűrűket. A külföldről érkező alkatrész-szállítmányok rendszerint késnek^ az akkumulátorok javításánál használatos alapanyagok minősége pedig nem felel meg a követelményeknek. Ezek után nem csoda, hogy a megrendelők bosszankodnak a javítások időtartama, illetve az akkumulátorok gyors elhasználódása miatt. A vállalat szüntelenül kutatja a problémák megoldásának lehetőségét, s vezetői bíznak abban, hogy a gyártó és szállító vállalatokkal együttműködve sikerül javítaniuk a helyzeten. 7 SZITÁS GABRIELLA Madarász László és Bábics Imre egy meghibásodott tengelykapcsolót javít A vállalat által gyártott elektromos elosztószekrények keresettek a mezőgazdasági vállalatoknál. A felvételen Csömör József és Tóth András végzi a szerelési munkákat (Fogas Ferenc felvételei) 8. III. 4. . .■ _ .. , , II fm aí I *#" ^3P Jb II KHi ■ Ki K> 401 ^3» .-IC ó-yr -.. Ilii llfjf m ... gondokkal
