Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-04 / 9. szám
Királyhelmec új negyede Első kérdésemre, hogy mit nézzek meg a városban, Lázár László, a városi nemzeti bizottság alelnöke sajnálkozva azt feleli: - A 700 éves Királyhelmecnek nincs idegenforgalmi nevezetessége, nincsenek műemlékei, nem örököltünk semmit, nincs vagy alig akad olyan valamirevaló épület, amit érdemes lenne felújítanunk. - Ez annak tudható be, hogy a város építkezésére jellemzőek voltak a zárt utcasort kialakító, az eltérő nagyságú, de egyszintes,kőből és vályogból rakott, cseréptetős épületek. S mára ezek maradtak meg a város főutcáján. Felújításuk, karbantartásuk, költséges, nem kifizetődő. - Ami viszont nyaranként vonzotta a környékből az embereket - folytatja Lázár László - az a szabadtéri színpadunk. Jóllehet, egyre gyérülnek a rendezvények, s kevesebb az érdeklődő is. Három- medencés strandfürdőnk is közkedvelt, s hírét még növelni kívánjuk azzal, hogy nyárra már szeretnénk megoldani a víz melegítését. S ha nagyon-nagyon a távolba nézünk, talán még a termálvízre is van reményünk. Igyekszünk kialakítani a lehetőségeket a szabadidős tevékenységre is, hisz Királyhelmec a Bodrogköz szellemi, társadalmi, politikai központja volt. S a munkásmozgalomnak is gazdag hagyományai vannak. Ma is a környékbeli települések központja. Ha figyelembe vesszük a Jedno- ta fogyasztási szövetkezet évi forgalmát, az nem a királyhelmeciek vásárlási erejét mutatja ki, hanem egész Bodrogközét. Szombatonként emberáradat van az új üzletközpontunk előtt. A felszabadulást követő harminc év alatt nem épült, fejlődött annyit a város, mint az utóbbi tíz évben, amióta új lendülettel, új szemlélettel építkeznek. A városra eddig' a következetlen építkezés volt jellemző: előbb mindig az épült, amivel a hiányt pótolták. Ipari üzemek épültek, mert kellett a munkalehetőség. Lakások, üzletközpont, kórház, szolgáltatóház, alap- és középiskolák, óvodák, bölcsődék az iparvonzotta, Húsz-egynéhány évvel ezelőtt még „csak“ munkalehetőséget jelentett a környékbeliek számára. Majd 1966 után, amikor üzembe helyezték az 1-es számú termelőegységet, sokáig Szlovákia villamosenergia-termelésének több mint felét szolgáltatta. A Vajáni Hőerőmű a maga nemében ma is a legnagyobb országrészünkben. A termelésben ugyan időközben átvette vezető szerepét a Jasiovské Bohunice-i atomerőmű, de az itt dolgozó emberek számára továbbra is munkát, biztos megélhetést szavatol, az ország energiagazdálkodásában pedig még mindig fontos szerepet tölt be. Az első és az 1974-ben elkészült 2-es számú termelőegységeinek hat-hat blokkja akár 1200 MW teljesítményre is képes, ami több tízezer lakás villanyáram-igényének felel meg. Az erőmű azonban nem üzemel teljes kapacitással. Vajon miért nem? Netán az ország villanyerö-gazdálkodásában a hőerőműveket már most kezdik kiszorítani a velük szemben környezetkímélőbb és nagyobb hatásfokkal működő atomerőmüvek? Van egyáltalán jövője a vajáni hőerőműnek, s ha igen, akkor milyen célok éltetik az elkövetkező időszakban, amely- mint azt a szakemberek hangoztatják- az atomenergiáié? Ilyen és hasonló kérdésekre kértünk választ Stefan Hlinicky mérnöktől, a Vajáni Hőerőmű termelési-műszaki igazgamegnövekedett lakosságnak. Az építkezést az északi lakótelepre összpontosították, ahol az első szakaszban 600 lakást adtak át. Végre megvan az átfogó tervdokumentáció, hogy milyen lesz a város, ezentúl kidolgozott koncepció alapján rendezik a városképet. Négyszáz otthont ígérnek a régi központba tervezett négyszintes épületek. A tervezők a foghíjbeépítésre adták le vok- sukat, hogy a régiből megóvják, ami menthető. S mivel a város területén megoldott az alapélelmiszereket árusító kisüzletek hálózata, a központban a már meglévők mellé tervezik elhelyezni a Jednota fogyasztási szövetkezet boltjait, a közigazgatási intézményeket, hivatalokat, hogy az embereknek ne kelljen a város egyik végéből a másikba szaladgálniuk, mindent megtalálhatnak egyhelyütt. Sétálóutcát akarnak kialakítani, s mellé, mivel a városban a zöldterület 50 százalékát sem teszi ki annak, amennyire a 8000 főnyi lakosságnak szüksége van, egy pihenöparkot terveznek. Az építkezéssel összhangba kellett hozni a közművesítést. A gáz- és távfűtés, a hiányzó csatorna- rendszer, a szűk utcák szélesítésének, a teherforgalom elterelésének problémáját már a városfejlesztés hosszútávú tervét figyelembe véve fogják megoldani. A járáson belül öt város fejlesztésére kell beosztani a pénzt. Királyhelmecet a városban otthont kapott üzemek, üzemrészlegek sem tudják oly mértékben támogatni, mint tehetik azt a nagyüzemek, vállalatok. így ha lassabban is, de épül a város. Ma még sárosak az utcái, de ahogy Lázár László is mondja, nem mindegy, hogy milyen sarat taposunk. Nemes sár az, amely az építésből származik, mert újat hoz. A városközpont kialakítása már csak azért is kívánatos, mert egy magára valamit is adó város mindenét kirakja főutcája kirakataiba. S ennek a városnak egyelőre nincs „kirakatutcája“. tóhelyettesétől, aki a konszernvállalat jelenével és jövőjével kapcsolatos tudnivalókat eképpen foglalta össze:- Azt, hogy népgazdaságunknak meddig lesz szüksége a hőerőművekre, majd a jövő dönti el. Az viszont tény, hogy az ország villanyenergia-igényét egyelőre még nagyrészt a szilárd fűtőanyaggal üzemelő erőművek elégítik ki. Ennek ugyan látszatra ellentmond, hogy a két termelőegységünk közül folyamatosan csak az 1-es számú üzemel, s a 2-es számú csupán készültségi fokon. Az első üzemanyagbázisát ugyanis a szovjet fekete félatracit T-szén képezi, amely a Donyeci medencéből kerül hozzánk több mint 1400 km távolságból. A másik termelőegység egyébként a Slovnaft vállalat közeli üzeme által szolgáltatott ma- zuttal, azaz fűtőolajjal, vagy földgázzal üzemelne. Ez utóbbi fűtőanyagot a Barátság Vezetékből kapjuk. Az energetikában kissé jártas ember tudja, e három fűtőanyag egyike sem olcsó, különösen a két utóbb említett nem az. Nos, ezért működik csak szükség esetén az erőmű 2-es számú termelőegysége. Mivel azonban a feketeszénnel fűtött termelőegységünk hatásfoka is csak 30 m százalékra tehető - ez jellemző minden hasonló elven működő hőerőműre - ennek is csak az országos villamosener- gia-szükséglet szerint használjuk ki a kapacitását. Ám a vajáni hőerőműnek éppen az említett gazdasági szempontok Töretlen életerő, állandó tenniakarás jellemzi ma is. Szívén viseli Kistárkány (Maié Trakany) és az egész Tisza mente sorsát. Falujában ma is ő a helyi pártszervezet elnöke. Egyenes tartását, lankadatlan akaraterejét nézve az ember nem is gondolná, hogy már 72 év van a háta mögött. Mint az ágcsernyői vasúti átrakó állomás egykori főnökének megadatott neki, hogy személyesen megismerkedjen Dolores Ibarrurival, Klement Gottwalddal, Leonyid Brezsnyev- vel, Ludvík Svobodával. Persze, azért nem is olyan természetes, hogy vasutas lett. Vagy mégis?- Kárpátukrajnában, Csap és Ungvár között egy tanyán születtem - mondja Bodor Imre. - Nyolcán voltunk testvérek. Sokan ahhoz, hogy az a föld, amit apám venni tudott, elegendő legyen a boldogulásunkhoz. Nekem mégis szerencsém volt, mert taníttattak. Az ungvári gimnáziumban érettségiztem. Igaz, az érettségi után nem kaptam munkát. Főiskolára nem mehettem, mert arra már nem volt pénzünk. Berukkoltam katonának. Mire leszereltem nehezen szereztem munkát. Végül sikerült a vasúthoz bejutnom. Ha visszatekintek a pályámra, akkor azt kell mondanom, hogy én legtöbbet a nyelvtudásomnak köszönhettem. Az elemit Nagyrátán még az anyanyelvemen, magyarul végeztem. Az ungvári gimnáziumban tanultam meg oroszul, ukránul, csehül, franciául, németül és latinul. Nyelvismeretemnek, szakmai tudásomnak tudható be, hogy a szovjet katonai parancsnokságról közvetlen a felszabadulás után megkerestek és kértek, hogy vállaljam el a csapi állomás vezetését. Tennivaló volt bőven. Az állomás szét volt bombázva. Egy vágány sem maradt épségben. Rengeteget A királyhelmeci gimnáziumnak szlovák és magyar tagozata van. Az iskola új, korszerű épülete 30 millió korona ráfordítással épült, tornatermét az idén nyáron adják át. Felvételünkön a harmadikos Tarr Ferdinánd és Fazekas Tibor a kémiai laboratóriumban kísérletezés közben. (Molnár János felvételei) miatt van még jövője. Az erőmű hatásfokának növelése érdekében ugyanis olyan rekonstrukciós munkák elvégzésére készül vállalatunk, melyek eredményeképpen az erőmű alkalmassá válik a villany- és a hőenergia egyidejű termelésére is. E kombinált energiatermelésnek köszönhetően nemcsak Töketere- bes, Michalovce, Nagykapos és Ágcser- nyó központi távfűtése oldódik meg, hanem lényegesen gazdaságosabban tudjuk majd hasznosítani a tüzelőanyagot is. Igaz, a blokkok átalakítása egyenként 240 millió koronába fog kerülni, de ebből a költségvetésből futja a szűrőberendezések cseréjére is. A jelenlegi, mechanikus szűrőket elektrosztatikusokkal helyettesítjük majd, és ezzel minimálisra csökkentjük a légteret szennyező szilárd égéstermékek mennyiségét. A jelenlegi szűrőberendezések hatásfoka 84, míg az újaké 98,5 százalék lesz. Már pusztán az említett tervek miatt is hiszünk a vajáni hőerőmű jövőjében. S akkor még nem tettem említést dolgozóinkról, akik az utóbbi években folyamatosan és maradéktalanul teljesítik feladataikat. Szinte mindannyiuknak többet jelent ez az erőmű, mint az általánosan értelmezett munkahely. Munkájuk eredményessége természetesen a bérükön is tükröződik. A viszonylag jó kereseti lehetőségek mellett megfelelő szociális ellátást is igyekszik nyújtani a vállalat vezetősége, de ezen a téren még van javítanivaló. Reméljük, ez sem okoz a jövőben különösebb gondot! - bizakodik Stefan Hlinicky. dolgoztunk. A vasúti pályát szinte napok alatt rendbe hoztuk és megindítottuk a forgalmat. 1945 december 31-ig Királyhelmec- röl is nap mint nap jött az úgynevezett munkásvonat. Hozta az embereket. Arról a környékről is sokan dolgoztak itt.- Hogy került Kistárkányba?- Ide nősültem. Itt lakott a feleségem, itt teremtettünk otthont magunknak. A Csehszlovák Államvasutak alkalmazottjaként először Margecanyban, majd Kassán és Michalanyban dolgoztam. Ágcsernyóbe- 1947-ben kerültem.- Milyen volt akkor Ágcsernyő?-Néhány vasúti sín, meg egy bódé- ennyi volt az egész, körülöttünk pedig vizenyős, elhanyagolt terület. Ilyen körülmények között láttunk hozzá a esernyői vasúti átrakó állomás -, később pedig a város felépítéséhez. Hatezer ember dolgozott a kezem alatt, többnyire a környék magyar lakossága, de Humenné környékéről is jöttek. Rengeteget dolgoztak ezek az emberek, de látták, hogy van értelme.- Én mindig őszinte kapcsolatban voltam a munkásokkal. Igaz, minden nap hajnalban keltem és Kiscsernyötől kezdve, Dobrán át Helmecig végigjártam a hozzám tartozó vasúti pályát. Sokat beszélgettem a munkásokkal. Mikor kiadtam a parancsot, az nagyobb részt az ö javaslatukat is tartalmazta. A legbüszkébb arra vagyok, hogy nálunk nem hazudtak az emberek. Nem, mert tudták, 'hogy az ellenőrzés soha nem marad el. Jó eredményeinknek ez volt a záloga. Mindig kemény ember voltam, ám amikor a hetvenes évek elején Ágcsernyő megkapta a Munka Érdemrendet, elérzékenyültem. Ezt nem vártam. Jólesett. Persze a párt mindig is tudta hogyan, milyen körülmények között dolgozunk, s azt is világosan látta, hogy mit jelent ez az átrakó állomás az országnak. Negyvenhétben naponta még csak 3 500 tonna áru átrakására volt lehetőség, ma 22 000 tonnányira. Ágcsernyő velünk épült, nőtt fel, az életünket jelenti- s ezeket ne vegye nagy szavaknak, mi ezt így érezzük és ez így is van. Búcsúzkodás közben megkérdeztem Bodor Imrétől, hogy ha még egyszer élhetné az életét, lenne-e valami, amit másként csinálna? Ó erre habozás nélkül válaszolt: „Tudomásom szerint nincs olyan“. Ennek a mondatnak igazi értelmét Kassa felé menet, egy lezárt sorompó előtt várakozva értettem meg: a vasúton nem lehet tévedni. RÖVIDEN • A legutóbbi népszámlálás adatai szeint 1980. november 1-jén 117 643 lakos élt a járásban. Ebből 45 801 -en vallották magyar nemzetiségűnek magukat. A magyar nemzetiségű lakosok esetében az 1970. évi számadathoz viszonyítva tényleges szaporodás nem történt, a fogyás 497 fő% 0 A járásban jelenleg 19 magyar tanítási nyelvű alapiskola van, 3 741 tanulóval. Az alapiskolai tanulók 22,4 százaléka jár magyar tanítási nyelvű iskolába. 0 Közös igazgatóság alatt Nagy- kaposon és Királyhelmecen vannak magyar gimnáziumi osztályok. Magyar tanítási nyelvű osztályok a Szőlőskei (Viniőky), a Perbenyíki (Pribe- nik) Mezőgazdasági Szakmunkásképző Középiskolában is vannak, önálló a Királyhelmeci Magyar Tanítási Nyelvű Elektrotechnikai Szakmunkásképző Középiskola. 0A járásban 1980-ban 47 785 dolgozót tartottak nyilván, akik közül 10 094-en az iparban, 13 226-an a mezőgazdaságban dolgoztak. 1985-ben az iparban már 11296- an, a mezőgazdaságban 13 426-an dolgoztak. 0 1980-tól 1985-ig más járásokból 4 996-an telepedtek le a Tőkete- rebesi járásban, viszont a járásból 8 871-en költöztek el máshova. A természetes szaporulatnak köszönhetően a járás összlakosságának a száma mégsem csökkent. Míg 1980-ban 117 643 lakosa volt 1985- ben 118 974. Az oldal anyagát irta: BARANYAI LAJOS, GAZDAG JÓZSEF, TALLÓSI BÉLA és SZASZÁK GYÖRGY A felvételeket MOLNÁR JÁNOS és BARANYAI LAJOS készítette „Hiszunk a hőerőmű jovojeben“
