Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-26 / 8. szám
Anyanyelven, méltón elődeitekhez E számunk több oldalán találkozhattok a negyven évvel ezelőtti februári eseményekről szóló vagy köz- vetve-közvetlenül hozzájuk kötődő Írásokkal. Most többel, mint más esztendőkben, hiszen kerek évfordulót ünnepelünk. Persze, 1948 februárjáról nemcsak újságírók szólnak, a csehszlovákiai magyar irodalom képviselői közül is többen szenteltek és szentelnek figyelmet a sorsfordító történelmi napoknak. Zalabai Zsigmond, a jeles kritikus például ezeket írta a dél-szlovákiai tájegységek életét különböző műfajú írásokban felidéző A Csallóköztől a Bodrogközig című, tiz évvel ezelőtt megjelent antológia előszavában: ,.Csehszlovákia - s ezen belül a csehszlovákiai magyarság - újabb kori történelmének egyik legszebb fejezete 1948 februárjában Íródott, amikor is a munkásosztály Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével megdöntötte a burzsoázia uralmát, kezébe vette a hatalmat, s megkezdte önnön történelmi küldetését: az új - szocialista - társadalmi rendszer építését. Számunkra, csehszlovákiai magyarok számára a Februári Győzelem más szempontból is eleven örökség: a gottwaldi politika j hirdette meg hazánkban az internacionalizmus, a néptestvériség programját, elodázhatatlan parancsát, a jognak asztalához« ültetve a szlovákiai magyar munkást, parasztot és értelmiségit. “ Ezekkel a szavakkal, ha nem is pontosan ilyen megfogalmazásban, bizonyára ti is gyakran találkoztok mostanában. A februári győzelemről beszélnek tanítóitok, vezetőitek a pionírszervezetben. Számos iskola osztályaiban már a hónap elején elkészültek az ünnepi faliújságok, amelyeken dokumuntumfelvételek, újságkivágások, versek, általatok írt kis cikkek emlékeztetnek mindarra, ami éppen negyven esztendővel ezelőtt történt hazánk, egyben a szóban forgó események fővárosában, Prágában. És készültek az iskolákban külön műsorok, melyeknek sokan szereplői közületek, bemutatkoznak az ünnepi találkozókon, felnőtt közönség előtt is. Ilyenképpen, reméljük, nem marad számotokra sem ismeretlen fogalom 1948 februárja, mely után hamarosan, mint már utalt rá az iménti idézet, a csehszlovákiai magyar nemzetiség is a „jog asztalához“ ülhetett, fórumokhoz jut: megalakul az Új Szó, a Csemadok, a Magyar Területi Színház, további lapok és intézmények, s ami talán a legfontosabb, több évig tartó szünet után megkezdődik újra a magyar nyelvű oktatás, a dél-szlovákiai falvakban és városokban sorra nyitják meg kapuikat a magyar tanítási nyelvű iskolák, melyekből azóta is ezrek és ezrek kerülnek ki évente, olyan tudással felvértezve, hogy megállják helyüket nemcsak további tanulmányaik során, a főiskolákon és egyetemeken, hanem az élet különböző területein is - munkásként, mérnökként, tudósként, orvosként, közéleti tisztségviselőként, de mindenekelőtt emberként. A magyar tanítási nyelvű iskolák elmúlt évtizedekben elért eredményeihez, elődeitekhez, a legjobbakhoz méltón tanulni, édes anyanyelvűnkön - a legszebb feladat számotokra, a februári évforduló esztendejében és mindenkor. B. Gy. É lt egyszer a tajgában egy öreg ember a fiával, aki egészséges, szépen megtermett legény volt, csak egy kicsit kó- tyagos. Egy napon azt mondja neki az öreg:- Már felnőtt vagy, fiam, eljött az idő, hogy megtanulj medvére vadászni.- Ejha, vadász leszek - kiáltott fel a legény bizony az, vadász! Kiszaladt a ház mögé, és megpillantott néhány egérlyukat - Milyen hamar rájuk bukkantam, ezek alighanem medvebarlangok - gonddlta. - Apám is mondta, hogy a medvebarlangok a földbe vannak vájva. Csak ki tudja, hogy miért ilyen kicsinyek... Senki se mondja nekem többé, hogy a medve óriási termetű. A medve biztosan kicsike.- Hej, ti! - kiáltott fel. - Mász- szatok elő! Medvék vagytok, vagy micsoda? A lyukból elöbújt egy egérke. Cincogott egyet, és rögtön visz- sza is szaladt.- Nézze meg az ember! Még gúnyolódik is velem! - csodálkozott a legény. A lyukból elöugrott egy másik egér.- Felelj, medve vagy-e, vagy nem vagy medve - parancsolt rá a legény. Ez is csak nyikkantott egyet vékony hangocskáján és eltűnt a lyukban. A legény azzal nyakába szedte a lábát és futott hazafelé. Futott és egész úton azt kiabálta: - Kinevettek a medvék! Kinevettek a medvék! Az apja már várta.- Nos, hát lőttél medvét?- Ugyan, hogy lőhettem volna? Megkérdeztem tőle, hogy medve-e, vagy nem medve, ö meg csak gúnyolódott velem. Azután meg - uzsgyi, uzsgyi be a lyukba.- Csakugyan kérdezősködtél tőle?- Csakugyan.- Jaj, fiacskám! Hiszen téged akkor még az egerek is kinevetnek!- És hogy néznek ki azok az egerek?- Ó, ó! Hát ez borzasztó! Még talán sose láttál életedben egeret? A legény elszégyellte magát és azt mondta: MEDVE VAGY EGÉR? Tajgai népmese- Úgyis igazi vadász vagyok! Kimegyek az erdőbe és elejtek egy nagy medvét!- Menj csak, bánom is én- felelte az apja. A legény kiment az erdőbe, lemászott a vízmosásba, és egyszer csak - lomhán kullog vele szembe egy medve. Célzott, lőtt, és örömében nagyot ugrott!- Micsoda hatalmas egér! Hisz haza sem fogom bírni cipelni! Az apja már türelmetlenül várta.- No, szerencsével jártál? Sikerült valamit nyílvégre kapnod?- kérdezte tőle.- De még mennyire. Lőttem egy egeret. De olyan nehéz, hogy egymagám még csak felemelni sem bírtam.- Felemelni sem? - csodálkozott el az apja. - Hiszen én a kisujjammal is felemelem.- Nem hiszed? Gyere velem, megmutatom neked. Kimentek az erdőbe, az öreg nyomban megpillantotta a mozdulatlanul fekvő hatalmas medrét és felkiáltott:- De hiszen ez nem egér! Ez medve!- Ez bizony semmiképpen sem lehet medve - ellenkezett a fiú. - Hiszen te magad mondtad, hogy a medve barlangban él.-A barlangban télen tartózkodik. Nyáron viszont az erdőt járja. Remélem, hogy most már megtanulod, örökre az emlékezetedbe vésed.- A medvét azt megjegyzem. De, hogy az egér... hogy is néz ki tulajonképpen, azt egyáltalán nem tudom.-Az egeret majd meglátod éjjel otthon - felelte az apja.- Az igazán jó lesz - örvendezett a legény. - Legalább nem kell majd kérdezgetnem tőled, hogy medve-e, vagy nem az. Amikor besötétedett, mindketten lefeküdtek, és nemsokára el- szenderedtek. Éjféltájban a padló felől gyenge kaparászás hallatszott. Persze hogy - egér volt. Előmászott a lyukjából, és valami rágcsálnivaló után kutatott. A legény kiugrott az ágyból, mintha puskából lőtték volna ki. Kapta az íját és felajzottan kiáltozott.- Medve! Ez bizony az! Medve! A kiáltozásra az öreg is felébredt és azt dünnyögte:- Minek ébresztettél fel?! Vigyen el az ördög! Az egér mászott elő, hogy valami ennivalót keressen magának. Te meg riadót fújsz. Ostoba egy vadász vagy, mondhatom! Kövesdi János fordítása BARAK LÁSZLÓ FELNŐTT LESZEL... „Kicsi vagyok, székre állok...“- ekképpen hódítgatod a világot; eszedbe jut - ha nagy leszel, nem állhatsz már a székre fel... Felnőtt leszel és rém komoly, mosoly - még jó -, ha szívedben marad, fáradt leszel majd este s hallgatag... de fiad, ha csábít mesére, játékra, csínytevésre, hogy az újságot félretedd, az ö kedvéért majd megteszed, grimaszt vágsz újra, mímelsz csatazajt, csaptok majd ketten vásárnyi zsivajt-lármát, vérmesen birokra keltek, egyet s mást közben levertek... míg végül megpihenvén, öledben el nem alszik az, aki „lám megint nem mosott fogat“- a fiad. Gondolkodom, tehát... Számpiramis Indulj el a piramis csúcsáról és haladj le fokról fokra, mindig az egyik szomszédos mezőn keresztülhaladva, egészen a piramis aljáig úgy, hogy az érintett mezők számának összege 60 legyen! 7 9 8 6 7 Képrejtvények Legalább az egyik megfejtését kérjük. Egy délután a planetáriumban Ha felhőtlen az égbolt, mindennap láthatjuk őket, mégis keveset tudunk róluk - a csillagokról, csillagképekről. A hozzájuk fűződő hiedelmekről, mondákról már nem is beszélve. Pedig a szó szoros értelmében csodálatos a csillagok világa, akár a tudomány felöl közelítünk hozzá, akár az egykori egyszerű emberek róla kialakított elképzeléseinek, meséinek nyomán. Megismerése így is, úgy is izgalmas, élménynyújtó és tanulságos, még akkor is, ha a színhely „csupán“ egy planetárium, a rendelkezésre álló idő pedig egy-két óra. A Nagymegyeri (Calovo) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola V. C. osztályának harminckét tanulója, valamint a csillagászati kör tíz tagja bizonyára sokáig fog emlékezni a hurba- novói planetáriumban szerzett élményekre, az ismereteket pedig nemcsak a versenyre készülő „kis csillagászok“ hasznosíthatják majd, hanem a többiek is, akár mindjárt a tanítási órákon. A planetárium „égboltjának“ milliónyi csillaga között Bödők Zsigmond csillagász, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Népművelési Központ csillagászati kabinetjének vezetője volt a kalauz, aki szívesen vállalta a feladatot. Élvezetes stílusban beszélt több magyar népi eredetű csillagnév - Kaszás, Sánta Kata, Halászcsillag, Koldusszekér stb. - kialakulásáról, történeteket idézett, melyeket népünk képzelete szült évszázadokon át a csillagos égboltról. Minthogy a gyerekek közül eddig még senki nem volt planetáriumban, és amit hallottak, minden új volt számukra - ezután bizonyára másként is néznek majd esténként a csillagokra. B. Kosa Mária MEGFEJTÉS A február 12-i számunkban közölt feladatok megfejtése: a második oszlopból felülről a másodikat; B - telefon. Nyertesek. Nagyferencz Mária, Guszona (Husiná); Őaliga József, Rimaszombat (Rimavská Sobota); Lados Ágnes, Losonc (Lucenec); Halász Gábor, Somodi (Drienovec); Bélán Zsolt, Muzsla (Muzla).
