Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-19 / 7. szám
Dél-Szlovákia szocialista fejlődésének négy évtizede Nyitrai (Nitra) járás Sikeres évtizedek Eredményes múlt, biztató jövő Járásunk, amelynek területe jelenleg 1443 négyzetkilométer és lakosainak száma meghaladja a 208 ezret, a második világháború előtt mezőgazdasági jellegű volt. Arculata az ötvenes és a hatvanas években változott meg. Ekkor fektettük le ipari alapjait s ezzel megteremtettük a szocialista termelési viszonyok további eredményes fejlesztésének előfeltételeit. Új üzemek sora épült, például a nyitrai Plastika, a Magasépítő Vállalat, az Elektrotechnikai Gépgyár és a Biove- ta, továbbá Zlaté Moravcéban a Calex és az Augusztus 29-e Művek, a vráblei Tesla konszernvállalat és a gépkocsifékeket gyártó üzem. Pártunk gazdaságpolitikájának sikeres megvalósítását tanúsítja, hogy az ipari termelés volumene 1946- tól csaknem megtizenhétszerezödött. A kollektivizálás bázisán példátlan méretekben fejlődött mezőgazdaságunk is. A több mint százezer hektárnyi mező- gazdasági, illetve a 87,2 ezer hektárnyi szántóföldi területen 19 egyesített efsz, hat közös mezőgazdasági vállalat és az Agrokomplex gazdálkodik. A tudomány és a technika eredményei gyakorlati alkalmazásának köszönhetően a mező- gazdaságban dolgozók száma az 1949. évi 42,7 ezer főről 17,2 ezerre csökkent. A mezőgazdaságban, főleg a gabonatermesztésben elért kiváló eredményekért a járást 1974-ben a Munka Érdemrenddel tüntették ki. Nem a véletlen műve, hogy Nyitra a mezőgazdaság hazai „Mekkájává“ vált. Szakembereinek oktatására és nevelésére olyan létesítmények épültek itt, amilyen a Mezőgazdasági Főiskola, a szlovákiai mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca felsőfokú intézménye, néhány szakközépiskola és szaktanintézet. Két mezőgazdasági kutatóintézet is működik járásunkban. Az Állattenyésztési Kutató- intézet a Szovjetunióval való tudományos-műszaki integráció egyik első hazai közös munkahelye. A szocialista jelenhez nem vezetett könnyű út. A buktatók leküzdése és a jelentős eredmények elérése a nemzeti bizottságok munkáját, tisztségviselőinek, képviselőinek és aktivistáinak céltudatos, következetes és kezdeményező tevékenységét is dicséri. Nemkülönben népességének s ennek keretében a járás több mint tizennégyezer magyar nemzetiségű lakosának munkásságát is. Ez utóbbiak elismerést érdemlő módon járultak hozzá a választási programok megvalósításához, főleg a Z akcióban, egyebek között Kolonban (Kolínany), Ghymesben (Jelenec), Zsérén (Zirany) és másutt. A nemzeti bizottságok helyi termelő és szolgáltató üzemei jelenlegi évi teljesítményének értéke több mint 260 millió korona. Az ipari szövetkezetekkel együtt mintegy 420 üzemük, boltjuk, gyűjtőhelyük nyújt lakossági szolgáltatásokat. A járás alapjaiban új, 636 kilométernyi úthálózatának 98,1 százaléka szilárd burkolatú. A Csehszlovák Autóközledési Vállalat évente több mint 55,6 millió személyt és 3,7 millió tonna árut szállít. Jelentős eredmény, hogy a felszabadulás óta a járás területén - különféle formákban - 48,5 ezer lakás épült fel. Az elmúlt három évtizedben a komplex lakásépítés céljaira csaknem hárommili- árd koronát fordítottunk. Az üzletek területe meghaladja a hetvenezer négyzet- métert, miközben a kiskereskedelmi forgalom évente összesen 3,7 milliárd korona értékű. Mennyiségi és minőségi vonatkozásban egyaránt megváltoztak az oktatásnak, a művelődésnek, a kultúrának és a sportolásnak, valamint a lakosság egészségügyi és szociális ellátásának feltételei. A megfelelő korosztályú gyerekek 14,5, illetve 92,5 százaléka jár bölcsödébe, óvodába. A kilencvennégy alapiskolának összesen mintegy 28,7 ezer tanulója van. A napközi otthonokat 8 700 gyerek látogatja és a diákoknak több mint a háromnegyede él az iskolai étkeztetés lehetőségével. Van négy gimnáziumunk, hat szakközépiskolánk, tizenkét középfokú szaktanintézetünk és két főiskolánk. Dinamikusan fejlődött a kulturális intézmények hálózata. A járás területén két színház, 27 mozi, 111 könyvtár, 21 helyi kulturális, illetve 58 művelődési központ működik. Itt van például a Szlovák Mezőgazdasági Múzeum, a Frantiáek Studeny Képtár, a Nyitrai Területi Múzeum stb. Számos népi együttes fejt ki tevékenységet, köztük a magyar dolgozók együttesei is, amelyek közül szeretném megemlíteni a Párta folklóregyüttest. A sportolást, a munka utáni felüdülést szolgálja igen sok létesítmény, sportpályák, két téli stadion, különféle sport- csarnokok, termálfürdők. Ezzel szorosan összefügg az egészségügyi és a szociális ellátás feltételeinek fokozatos megteremtése és tökéletesítése is. Míg 1947- ben a járás területén csak 856 kórházi ágy és 43 orvos volt, addig napjainkban 1366 kórházi ágy és 532 orvos, összesen pedig háromezerkétszáz egészségügyi dolgozó szolgálja az egészségügyi ellátást. Szociális intézményeink száma nyolc, több mint kilencszáz férőhellyel. Köztük van az új, korszerű nyugdíjasház is. Mindent egybevetve járásunk jellege megváltozott, ipari-mezőgazdasági lett. Növekedett a foglalkoztatottság, emelkedett az életszínvonal, növekedett a lakosság szociális biztonságérzete és jelentősen fejlődött a járás termelési és nem termelő szférája. E tekintetben elévülhetetlen érdemei vannak azoknak is, akik a polgári köztársaság éveiben, sokszor mostoha körülmények között élén álltak az igazságosabb társadalmi rendért vívott küzdelemnek. Politikai munkásságukkal, helytállásukkal kitörülhe- telenül beírták a nevüket a járás munkás- és kommunista mozgalmának történelmi krónikájába. Az új élet ilyen úttörői iránti tisztelet egyik megnyilvánulása volt az, hogy tavaly decemberben Vrábleban, 100. születésnapja alkalmából lelepleztük Major Istvánnak, a proletár forradalmárnak és néptribünnek emlékművét. A szocialista építés eltelt négy évtizede sikereinek és eredményeinek tudatában szőjük a közeli és a távolabbi jövő terveit. Részben már megvalósítás alatt álló szándékaink sora közül hadd említsem meg az Andrej Bagar Színház új épületét, a nyitrai kórház sebészeti pavilonját, egy fedett uszodát és víztisztító művet. Törekvéseinkben bízva bízvást számolhatunk járásunk dolgozóinak, lakosainak cselekvő hozzájárulásával, segítségével. Dr. Stefan bállá, a Nyitrai Jnb elnöke Azt mondják, az első negyedszázad az ember életében a tapasztalatok, a tudás gyűjtésének, az életre való felkészülésnek az időszaka, amikor még lehet próbálkozni, kísérletezni. De mit jelent egy negyedszázad valamilyen üzem vagy vállalat életében? Bizonyára nem kevesebbet még akkor sem, ha a gyár gyorsabban válik felnőtté, előbb tanulja meg, tapasztalja ki, hol a helye a társadalomban, mik a jogai és milyenek a kötelességei. Ez utóbbiak teljesítésében népgazdaságunk, az ország mindig támaszkodhatott a nyitrai Plastikára, amely fennállásának már második negyedszázadát kezdte meg. Abban az időben, amikor a vállalat felépítéséről megszületett a döntés, vagyis 1962- ben, - vegyipari termékekből a meglévő vállalatok nem tudtak eleget gyártani, nem tudták tartani a lépést a népgazdaság növekvő igényeivel. Ezért alapították a vállalatot, amely ma már hazánkban a legnagyobb műanyagfeldolgozó egységek közé tartozik. Az alapkőletétel 1962. február 2-án volt, és már ekkor - nem a gyár területén, hanem a közeli len- és kendergyár ideiglenes épületeiben - megkezdődött a polisztirol feldolgozása. 1964-ben már a gyár új csarnokaiban indult be a termelés, és bővült a termékek választéka. S nem akármilyen ütemben. Mig 1963- ban 42 tonna műanyagot dolgoztak fel, addig 1980-ban már 61 ezer tonnát. Természetesen azért a vállalatoknak is voltak tanulóévei. Először különböző nagyobb termelési-gazdasági egységekhez tartozott, háromszor is változott a központi igazgatás helye, de 1969- ben letöltötte tanulóéveit és önálló vállalattá vált. A beruházások nemcsak a vállalat növekedését hozták magukkal, hanem különböző, újabb és újabb gyártási technológiákat is. A polisztirol habból készült gyártmányok mellett, a préselő, fúvó, fröccsöntő és vákuumos alakítás gépeinek beszerzése után elhagyták a gyárkaput az első műanyagcsövekből álló szállítmányok is. Ez a gyártmányuk tette leginkább ismertté a Plastika nevét Európa- szerte. A polisztirol és poliolefin mellett új műanyagokkal, a polietilénnel, polipropilénnel és később a PVC-vel is dolgozni kezdtek. Az egyre nagyobb teljesítményű sajtológépen mind nagyobb keresztmetszetű csöveket gyártottak, amelyek mára már nélkülözhetetlenné váltak főleg az építőiparban, de a gazdaság más területein is. A mezőgazdaság az öntözócsöveken kívül még valamit kapott a Plastikától, ami a zöldségtermelés soha nem tapasztalt ütemű növekedését is elősegítette - a műanyagfóliát. Sándor Jánosnak, a Csemadok járási titkárának teszünk fel néhány kérdést. Válaszaiban van mire támaszkodnia, hiszen ezen a poszton egy évtized tapasztalatai állnak mögötte. • Hány alapszervezetük van?- Összesen húsz, mégpedig 2 815 taggal. A legnagyobb a nyitrai, amely főleg a magyar fóiskásokra épül. • Melyek közülük a legjobbak?- A zsérei, a lédeci és a nagycé- tényi. • Miben tűnnek ki?-A zséreiek rendezik a legtöbb akciót, évente 25-30-at. Lédec erőssége a néphagyományok ápolása. S a nagycétényi szervezet a legaktívabbak egyike. • Mire büszkék kiváltképp?- Egyebek között járási népművészeti együttesünkre, a Pártára. Például 1984-ben elnyerte az Közben, a vállalat fejlődésével egyidejűleg három munkásnemzedék is felnőtt a Plastiká- ban. Dolgoznak itt egész családok: apa, fiú, annak felesége, és esetenként az unokák is. A vállalatvezetésnek soha sem volt oka panaszra, válogathatott a jelentkezők közül, mert a Plastikában dolgozni - ez jelent valamit Nyitrán. Persze, a dolgozók sem panaszkodhatnak, a vállalat jól megfizeti munkájukat, de más módon is gondoskodik róluk. Példaként említhető a városhoz közeli termálvízforrásoknál épült üdülő, ahol minden feltétel adva van ahhoz, hogy a munkában elfáradt test és lélek felfrissüljön. Az elmúlt év második felében új szakasz nyílt a Plastika életében. Az új gazdasági mechanizmusra való áttérés előtt, kísérletképpen vállalatok egész sora gazdálkodik a következő ötéves tervidőszakban már általánossá váló gazdasági feltételek alapján. Ezekhez a kísérletező vállalatokhoz tartozik tavaly júniustól a Plastika is. Nagyobb önállóság, nagyobb felelősség, no meg lehetőség a nagyobb nyereségre is. Ezt jelenti a kísérletben való részvétel, amely - mivel nem üvegházban, hanem a népgazdaság változó ésjemmiképpen sem egyszerű feltételei között zajlik - a vállalatoknál nem könnyítette meg senkinek a dolgát. Tavaly az év végén már valamilyen nyereséget is elkönyvelhettek, amivel saját belátásuk szerint rendelkezhetnek, s ez jelzi, hogy a gazdasági kísérlethez jól fogtak hozzá. A jövőre gondolva az összeget a gyártás műszaki színvonalának emelésére szeretnék költeni. Ez a téma egyre gyakrabban kerül napirendre a vállalat különböző fórumain, hiszen az elmúlt negyedszázad alatt gépeik egy része már megérett a cserére. Befejezésül szót kell ejteni a vállalat jövőjéről, távlatairól is. A derűlátás, amellyel az itt dolgozók az elkövetkező időszak elé tekintenek, a saját erejükben és szorgalmukban való bizakodásból fakad. Gyártási programjuk stabil, a jövőben is szükséges gyártmányokból áll, s erre alapozhatják a gyártási módszerek továbbfejlesztését. A csarnokokban már most is található robotosított munkahely, manipulátor, számítógéppel vezérelt berendezés, de az csak szerény kezdet ahhoz képest, hogy az évszázad végéig már teljesen automatizált gyártósorok munkába állítását is tervezik. Ha ezek a szándékok megvalósulnak, akkor a Plastikában újabb generációk képviselői találnak majd jó munkát és biztos kenyeret. UNESCO által szervezett nemzetközi folklórfesztivál föd íját és számos külföldi szereplés van mögötte. Zoboralji lakodalmi dalok címmel lemezre is játszották műsorát. Kár, hogy a hazai televízó képernyőjén az együttest eddig még nem láthatta az érdeklődök szélesebb köre. • Tájházaik is vannak?-Természetesen. Zsérén, meg Lédecen falumúzeum s a kolonyi (Kolíöany) tájház, amely két-három éve felújítás alatt áll. • Hogyan szerepelnek a különféle versenyeken?- Úgy hiszem, nem kell szégyenkeznünk. Tavaly például a Tavaszi szél versenyről három első s két második díjjal tértek a mieink haza. • Térjünk vissza a kiindulóponthoz. Tagságuk csökken?- Nem, inkább mérsékelten növekszik, s nagyjából kiteszi a járás magyar nemzetiségű népességének egyötödét. A nyitrai Mezőgazdasági Főiskola, a mezőgazdasági szakemberek oktatásának szlovákiai fellegvára Kisinterjú a Csemadokról
