Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-02-05 / 5. szám

gyfoltok A téli időszakban még a jól tisztított utakon is számítani lehet olyan kisebb- nagyobb fagyfoltokra, amelyek esetleg csak az utolsó pillanatban kerülnek elénk, s métereken keresztül jeget tesznek a meglepett autós alá.. Ezek a fagyfoltok pedig előre feltételezhetöek! Az a jó vezető, aki gondosan figyeli az utat, nemcsak az előtte megjelenő konkrét méterekre, hanem az út általános állapotára is tud következtetni, s ennek megfelelően tudja megvá­lasztani a mindenkori sebességet. Vannak azonban kétségtelnül váratlanul alánk kerülő fagyfoltok is, ezeken végül is nagyobb gond nélkül át lehet gurulni, ha közben se nem gyorsít, se nem fékez az autós. Mindenfajta mozgásváltozást kerülni kell ilyenkor, természetesen még így is felkészülve a megcsúszás kivédésére, ha az mégis bekövetkezne. A nagyob bajt az okozza, ha ilyen jégfolton válik szükségessé bármilyen manőver, amelynek kivitelezése - természtesen - bizonytalanná válik. A megelőzés módja: ahogy olyan szakaszhoz közele­dünk, amelyen várhatóan manővereznünk kell -, csökkentsük le az addigi sebességünket, méghozzá jóval előbb, mint más időszakban megszoktuk. (s) Mazda - Pack Rendkívül szellemes kisau­tót mutatott be a Mazda cég a tavaly őszi to­kiói autókiállítá­son. A kocsiról eddig csak any- nyit tudtunk meg, hogy a mo­torja benzinnel táplálkozik, és négy személy számára van benne hely. Az utánfutó alsó ré­szére pedig a kí­vánalmaknak megfelelően a különféle fel­építményeket le­het ráhelyezni. A Mazda Pair ka­pós jármű lesz, és ebben az em­beri találékony­ságnak jelentős szerepe van. Fdski-Fiat126-„BIS“ - vízhűtéssel Olaszországban bemutatták és tesztelték a vízhűtéses motorral szerelt új Fiat-126-,,BIS“ típusú személyautót. A FIAT képviselői elmondották, hogy az új 126-ost a lengyél autóipar gyártja és „FIAT“ márkajelzéssel is forgalomba hozzák. Mint ismeretes, 1976-ban a lengyel FSM gyár kezdte gyártani a 126-ost és eddig 2 millió darabot gyártottak. 1986-ban nyugati piacon 33 200 darabot, míg 1987 első hat hónapjában 19 500 darabot adtak el Fiat márkajelzéssel, a 126-,,BIS“ átmeneti típus és addig gyártják, amíg a lengyel FSM autógyár a Fiat-tal közösen fel nem készül az új elsökerék- meghajtásos kisautó sorozatgyártására. A karosszéria az első látszatra megegyezik a jelenlegi 126-oséval, azzal a különbséggel, hogy a hátsó, a hamadik ajtó a lökhárítóig felnyitható, azonkívül teljesen más az utastér belső kiképzése, így a szerelvényfalé is. Az új vízhűtéses motor két hengere vízszintesen egymás mellett fekszik. A 704 köDcentiméteres motor 19 kW-ot (26 LE) teljesít. A kéttorkú Weber 30 DGF 3-as típusú karburátor ólommentes, kb. 96-os oktánszámú benzin­nel is működik. A motor erejét négyfokozatú sebességváltó adja át a hátsó kerekeknek. A vízhűtéses motor igen csendes, csak 77,2 dB zajt ad 90 km/óra sebességnél. A fűtése annyira megjavult a vízhűtéses motorral, hogy 60 km/óra sebességnél az indulás után - öt perccel 31,5 C fokok mértek az utastérben. Teljesen korszerű az új típus műszerfala. A sebesség­mérőn kívül a tüzelőanyagmennyiség-mérő és a hütövízhőmérséklet-mérö möszer is beépítve került a 12 különböző jelzőlámpa mellé. A kapcsolók nagyon a kézhez esnek és így könnyen kezelhetők. A fűtést-szellőzést három karral lehet állítani. A hátsó ablak villamosán fűthető, azonkívül mosó- és törlöberendezéssel is felszerelték. A generátor teljesítménye 400 Watt, így a 34 Ah akkumulátoron kívül bőségesen el tudja látni a különböző berendezéseket villamos energiával. A kocsi üres tömege 620 kg, a többi méret megegyezik a régi 126-osokéval. A legnagyobb sebessége 116 km/óra. Gyorsítóképessége: 0-100 km/óra sebességet 43 mp alatt éri el. Tüzelöanyagfogyasztása: 90 km/óra sebességnél 4,4 liter, városban 5,8 liter benzin 100 km-re. A tüzelöanyagtank 21 literes. Az első csomagtartóba 55 liter, a hátsóba 110 liter teher rakható, a tetőnek 50 kg a teherbírása. Az új 126-os nyugati exportját 1987 őszén megkezdték, arról nem rendelkezünk információval, hogy a KGST országokba mikor kerülnek el az első 126-..BIS“ típusú kisautók. TAMÁS GYÖRGY liíreki ■ Az autóbuszgyárak világ­szerte súlyos válságban vannak. Például a General Motors évi 17 ezer darabos termeléssel gyár­totta a világon a legtöbb autó­buszt, de csak 2.200 darabot tudtak 1986-ban eladni, ezért az üzem részvényeit eladták a Vol- vo-nak és a MCI-nek. ■ A szovjet ipar jelenleg 1,36 millió személyautót készít, ebből 800 ezer darab a Lada. Kijevben új gyár épül a ZAZ-1102 kocsik gyártására. ■ Az algériai „ENPVP“ cég 1987. június 24-én szerződést irt alá a Fiat-tal egy 30 ezer darab kapacitású összeszerelő üzem felállítására. A termelést 1990- ben kezdik és évenként 15 800 darab Uno-t, 6 200 darab Regat- ta-t és 9 000 darab kisteherau­tót, valamint minibuszt szerelnek össze. ■ A FIAT elhatározta, hogy leállítja a brazíliai Fiat gyár fej­lesztését, amely 1988. végére elérte volna a 300 millió dollárt. A fö ok; 40 százalékkal keve­sebb kocsit tudtak csak eladni. ■ A japán autógyárak Kelet- Európában 1986-ban 2 860 da­rab Toyota, 2 096 darab Nissan és 1 099 darab Mazda személy­autót értékesítettek. ■ A Suzuki a Maruti Udyog Ltd-vel közös alkatrészgyártó üzemeket létesít, hogy a Maruti- ba beépített indiai alkatrészek aránya elérje a 30 százalékot.. A 2,4 millió dollár alaptőkével alapított Bharat Seats Ltd. évenként 100 ezer darab autó­ülést gyárt. A másik gyár a Ma- chino Plastics Ltd. 1,8 millió dol­lárral létesült és műanyag alkat­részeket készít a Maruti-hoz. ■ Az európai autógyárak 1987. első hat hónapjában 5,2 százalékkal több, összesen 6,49 millió személyautót adtak el. A Fiat piacrészesedése 15 szá­zalék, a VW - 14,8 százalék, Ford - 11,8 százalék, Peugeot (Citroen) Talbot - 11,6 százalék, Opel - 10,9 százalék, Renault - 10,4 százalék, BMW - 2,4 százalék stb. ■ A világ autógyárai 1987. I. félévében 14 millió 746 ezer sze­mélygépkocsit készítettek. Otto- és dízelmotorokon azért alkalmaznak feltöl­tőt, hogy a légnyelést, ezen keresz­tül pedig a leadott nyomatékot és teljesítményt növeljék. Kezdetben csak a csúcsértékek fokozásának le­hetőségét használták ki, az utóbbi időben kidolgozott konstrukciók a hozzájuk tartozó érzékeny szabá­lyozó berendezéssel azonban már a részterhelési tartományban is elő­nyös hatást fejtenek ki. Sőt a motor nyomatékkarakterisztikájának meg­lehetősen tág határok között történő befolyásolására adnak lehetőséget. Célszerűen méretezett feltöltövel elérhető, hogy a motor teljesítménye az atmoszférikus szívású alapkivitel­hez viszonyítva jelentősen megnő­jön. Ezáltal sokkal olcsóbban és egyszerűbben lehet a gyártási prog­ramba egy további tejesítménylép- csőt beiktatni, mint másik nagyobb motor tervezésével. A másik érde­kes perspektíva, hogy a föltöltéssel oly módon változtatják meg az alap­motor jellemzőit, hogy egy adott fel­használási terület, például a városi közlekedés követelményeinek felel­jen meg különös mértékben. Ilyen­kor nem a nagy maximális teljesít­mény, hanem a kis fordulatszámon is erőteljes forgatónyomaték karak­terisztikája a döntő. A feltöltésben rejlő sokoldalú lehetőségek ismere­tében egyáltalán nem csodálhatjuk, hogy ezen a területen különösen élénk a fejlesztő munka, hogy egyik érdekes konstrukció a másik után jelenik meg. Korábban a turbófeltöltő volt az egyeduralkodó - egyébként még ma is ezt alkalmazzák a leggyakrabban. Lényege az, hogy a kipufogó gáz által hajtott kis turbina pörgeti a vele közös tengelyre szerelt centrifugál- sűrítöt, így a motor „mesterséges lélegeztetésére“ olyan energiát használnak fel, amely egyébként kárba veszett volna. A turbófeltöltői mechanikailag egyszerű szerkezet, csak egyetlen fogó alkatrésze van, de a nagy fordulatszám (100 000/min. felett) és a komoly hőterhelés miatt igen drága anya­gokra, költséges megmunkálásra van szükség. A feltöltés mértékét és rajta keresztül a motor nyomatékka­rakterisztikáját elektronikus vezérlésű megkerülő szeleppel szabályozzák. A turbófeltöltő tekintélyes növeke­dést hoz létre a teljesítményadatok­ban, de előnyeit inkább csak a ma­gasabb fordulatszámtartományok­ban képes kifejteni, ezért ha a motor egyszer lelassult, akkor csak bizo­nyos késedelemmel követi a gázpe­dál gyorsítási utasítását („turbó lyuk“). Ennek megfelelően a turbó­motorok elsősorban a túlnyomórészt állandó fordulatszámmal közlekedő teherautók és a szinte állandóan pörgetett sportmotorok részére elő­nyösek, átlagos személyautók szá­mára azonban jobbat is el lehet képzelni. Épp ez a körülmény irányította a figyelmet a harmincas-negyvenes években népszerű mechanikus kompresszorra, a Roots-fúvóra. En­nek két, piskótaszerú keresztmet­szettel rendelkező forgórészét a mo­tor fogaskerék-áttétellel hajtja, így késedelem nem jelentkezik: a gáz­pedál megnyomását azonnali, hatá­rozott gyorsítás kíséri. A kompresz- szor már egészen kis fordulatszá­mon is hatásos, ezért szinte ösztön­zi a vezetőt arra, hogy ne pörgesse a motort, hamar kapcsoljon fel, és a traktorszerü vonóerőt kihasznál­va kerülje a fogyasztás, a zaj és a kopás szempontjából egyaránt előnytelen nagy fordulatszámot. Ha azonban az autós mégis kihúzatja a motort, akkor rögtön napfényre kerül a Roots-fúvó nagy hátránya, nevezetesen az, hogy teljesítmény­felvétele itt már csaknem egészen elnyeli az általa létrehozott növek­ményt, zajossága kellemetlenül megnő és a fogyasztást is kedvezőt­lenül befolyásolja. Hátrányos az is, hogy a fogaskerékhajtás miatt kö­töttségeket kell vállalni a beépíté­si hely tekintetében. Ennek ellenére is a Fiat és a Lancia eredményesen használja a Roots-fúvót. Több tervező gondolt már arra, hogy a kétféle rendszer előnyeit egyesítő, hátrányait kiküszöbölő megoldást kellene létrehozni. Ilyen a Volkswagen által bevezetett ,,G Lader“ nevű spiráltöltó, vagy az Opelnél szereplő rezonanciafeltöltö, a Comprex. A legújabb az osztrák Franz Albert találmánya, az Albrex feltöltő, amelyet a kocsi tulajdonsá­gainak utólagos feljavítása céljából történő beépítésre gyártanak. Az Albrex alapötlete roppant egyszerű: a szokásos turbófeltöltő turbinaré­szét el kell távolítani és a centrifu- gálsúrítőt ékszíjjal kell a motorról hajtatni. Ezáltal kevés alkatrészt tartalmazó, kicsi, könnyű és vi­szonylag olcsó szerkezet keletkezik, amely a kellemetlen „turbó lyuk“ és a szirénázó kompresszorzaj nélkül működik. A gyakorlati kivitel már egy kissé bonyolultabban fest, pusztán ékszíj­hajtással ugyanis nem lehet elérni a hatásos centrifugálsürítéshez szükséges nagy fordulatszámot. Ezért a házba bekerült egy 2,5:1 arányú gyorsító fogaskerék-áttétel is, amelynek és a csapágyaknak a kenését, valamint az egész beren­dezésnek a hűtését a motor kenő­rendszerére kapcsolt olajcirkuláció­val oldották meg. A feltöltő az első szériaváltozatban 0,4 bar túlnyomás előállítására képes, de kísérleti pél­dányok szolgáltattak már 0,6 bar értéket, sőt a tervező véleménye szerint 1,0 baros levegő szállításá­nak sincs elvi akadálya. Minden­esetre már a jelenlegi, viszonylag szerény érték is elegendő ahhoz, hogy alapvetően megváltoztassa egy motor viselkedését - mégpedig előnyére. A feltöltési nyomást a gyújtáselektronikára kapcsolt ve- zérlószelep szabályozza. Az alkatrészeket szemügyre véve feltűnik, hogy a sűrítókeverék lapá­tozása eltér a turbófeltöltőkön meg­szokottnál. A járókerék módosítá­sával Albert a turbók jellegzetes fü­tyülő hangját kívánta mérsékelni. Mivel az ékszíj nem tartozik a „han­gos“ szerkezeti elemek közé, az Albrex feltöltő minden akusztikai fel- tűnösködés nélkül látja el feladatát: jelenléte csak a megváltozott telje- sítménykifejtésböl derül ki. A motor az alapjáratot alig meghaladó fordulat­számokon nagyon erősen húz, a legkisebb gázpedálmozdításra is spontán gyorsítással reagál, a váltó- művet szinte mindig eggyel maga­sabb fokozatban lehet tartani, mint a berendezés felszerelése előtt. Ez a motormúködési jelleg egyebek kö­zött a levegőszennyezés szempont­jából is előnyös, és mivel a zajjal nincs baj, az Albrex kimondottan környezetbarát megoldásnak tekint­hető. Ami a fogyasztást illeti, a foko­zott teljesítménynek megfelelően mutatkozik némi növekedés, de ez más feltöltési rendszerekhez viszo­nyítva szerény keretek között ma­rad, ami jórészt az Albrex-megoldás jó hatásfokával magyarázható: a Roots-fúvó 45 százalékával szem­ben erre 60 százalékot közölnek. A feltöltő teljesítményfelvétele, amely egy 928-as Porsche-motor esetében 25 kW volt, természetesen veszteséget jelent, de ezt a kapott jó tulajdonságok bőven ellensú­lyozzák. Az Albrex-feltöltö jövője egyelőre kétséges. Nagyobb arányú elterje­dése csak akkor várható, ha egy jelentős autógyár átveszi, de addig is érdekes színfolt a külsőre egyre inkább uniformizálódó, műszakilag azonban mind érdekesebbé váló au­tók világában. (vitz) A képen jól látszik a szétszerelt feltöltő egyenes lapátozású járókereke, a fogaskerék-áttétel és az egész berendezés termi­kus egyensúlyát biztosító olajhűtő ÚJ SZÍ 16 1988. II. 5. jí |r J J IT In ®J |1 ® *1 á® .i J8Í • • L ■ . ‘ * - ■.. ' -.. -V. •V ■- ■'-’•v'K V- *■_ nn nnn/min fölött \ ác O l/nmr>K/ An n ínminn-ttAnl ip 1/nrli

Next

/
Thumbnails
Contents