Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-15 / 295. szám, csütörtök
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ■ ■■ II CSÜTÖRTÖK 1988. december 15. XLI. évfolyam 295. szám ★ Ára 50 fillér Hatékony szervezőerő, a nemzetiségi szellemi élet, a hazafias és internacionalista nevelés eszköze írta: GEJZA ŠLAPKA, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára N egyven évvel ezelőtt, 1948. december 15-én jelent meg az SZLKP KB mai, magyar nyelvű napilapjának első száma. Ez az esemény kifejező erejű eredménynek számít a szlovákiai magyar nemzetiségi lakosság egyenjogúvá válásában, a dolgozó nép februári győzelmét követően, jelezve egyúttal azt is, hogy reá nézve is megteremtődnek a lenini nemzetiségi politika alkalmazásának előfeltételei. A magyar nemzetiség soraiban az Új Szó létrejötte jelképes értelmet nyert, amit meghatványoz az, hogy a napilap a maga hatósugarával kezdettől fogva a hazai magyar szocialista nemzetiség fejlődésének fontos tényezőjévé vált. Nem tekinthető véletlennek, hogy napilappá 1949 májusában vált, amikor összeült a CSKP IX. kongresszusa, hogy megszabja a szocialista építés irányvonalát. A lap hatóereje elválaszthatatlanul összefonódott a szocialista iparosítással, a mezőgazdaság kollektivizálásával és a szocialista kulturális forradalom dél-szlovákiai kibontakozásával. Kezdettől fogva tevékeny politikai erővé vált, bekapcsolódva, kollektív propagandistaként, agitátorként és szervezőként a társadalmi átalakulás folyamataiba. Új feltételek között tovább fejlesztette a polgári csehszlovák köztársaság fennállása, s így a fasizmus elleni egységfront és népfront idején is megjelent kommunista sajtó forradalmi hagyományait. A töke uralma és az akkor kibontakozó fasizmus elleni harc hagyományaihoz való szoros kötődésről vallott az a tény, hogy az Új Szó megalapításánál ott voltak a szlovákiai kommunista mozgalomnak azok a képviselői, akik a polgári köztársaság idején kiemelkedő szerepet töltöttek be. Major István neve az Új Szó hasábjain annak az egyéniségnek az internacionalista hatósugaráról vallott, aki a harmincas években a szlovákiai kommunista mozgalom élére került. Az a publicisztika, amely az antifasiszta szellemi élharcosnak, Julius Fučík és Ladislav Novo- meský harcostársának, Fábry Zoltánnak a tollából származott, széles távlatokat nyújtó intellektuális értékeket adott az elszigetelődés és provincializmus veszélyének leküzdéséhez. Az Új Szó alapítói között volt még Fábry István, Lőrincz Gyula, Kugler János, Rabay Ferenc, további tisztségviselőkkel együtt, akik az osztályharcok füzében edződtek. Az Új Szó négy évtizedes útjára visszatekintve képet kapunk a Dél-Szlovákiában végbement szocialista átalakulásról, amely szerves része a szocializmus hazai építésének. Kifejezően elénk tárul az egykor elmaradott területek közötti gazdasági, szociális és kulturális különbségek leküzdésének folyamata, ami a hazai szocialista építés nemzetközileg is figyelemre méltó eredményei közé tartozik. Az eltelt időszak jelentős eredményeket hozott - mezőgazdaságban foglalkoztatottak magas aránya mellett is - a magyar nemzetiség osztály- és szociális szerkezetének kiegyensúlyozódásában. A CSKP politikája e téren is annak a lenini gondolatnak az alkotószellemű alkalmazásán alapul, hogy a szocializmus a tömegek müve, ami megkívánja az irányításban való minél szélesebb körű részvételt, nemkülönben a politikai és szociális viszonyok ennek megfelelő elrendezését. S ez a nemzetiségi kapcsolatok múltbeli antagonisztikus örökségének leküzdésére épül, érzékelve a problémákat és az ellentmondásokat is. Megoldásuk a további fejlődés hajtóerejét jelenti. A munkásosztály vezető szerepén alapuló új politikai rendszer a maga egészében a nemzetiségi fejlődés biztosítékává vált. Az osztály, szociális és politikai képviseletet a párt internacionalista összetétele, valamint a nemzetiségek tagjainak az állami szervek és társadalmi szervezetek munkájában való részvétele biztosította. Az Új Szó már ebben az időszakban a párt nemzetiségi politikájának érvényesítése során összefogó szerepet töltött be a párt- politika egészének a dél-szlovákiai nemzetiségi viszonyokra történő alkalmazásában. Hatóereje kiterjedt a magyar nemzetiség fejlődésének valamennyi területére, hozzájárulva e részterületeknek a pártpolitika alapjain végbemenő integrálódásához. Az Új Szó már ez idő tájt kifejezésre juttatta, s bizonyos értelemben megtestesítette a magyar nemzetiségnek azokat az értékeit, amelyek nemcsak a csehszlovák szocialista hazafiság és internacionalizmus hatását tükrözték, hanem egyben hozzájárultak a nemzetek és nemzetiségek egységét szorgalmazó ideológia gazdagításához. A gazdasági, politikai, szociális és kulturális fejlődésben, az életszínvonal emelkedésében, és a szocialista életmód formálódásában elért eredmények meghatványozták a hatalmon levő munkásosztály ideológiájának hatását a magyar nemzetiség körében, s ugyanakkor erőteljesen befolyásolták a szocialista nemzetiségi azonosságtudat kialakulását. Ennek során növekedtek az igények a lappal szemben, hogy kihatásával szervesebben épüljön be a szlovákiai és az országos összefüggésrendszerbe. Persze, a hatvanas években már egyre erőteljesebben érződött annak szüksége, hogy a nemzetiségi kapcsolatok politikai-jogi biztosítékokat is nyerjenek. Az Új Szó pártlap jellege azon feltételek közepette, amikor a párt indokoltan törekedett arra, hogy a társadalom eszmei-politikai egységének állapotát tisztázza, arról tanúskodott, hogy a nemzetiségek nem tekinthetők csupán az állampolgári jogokat élvező egyének valamiféle összességének, hanem nemzetiségi-etnikai közösséget jelentenek. Ennek kifejezésre juttatása a szocialista államszövetség létrehozásának keretében történt, ami együtt járt a nemeztiségekröl szóló alkotmánytörvény elfogadásával. Fontos előfeltételek teremtődtek a párt nemzetiségi politikájának tökéletesítéséhez, átgondoltságának elmélyítéséhez, s ez a nemzetiség fejlődésével összefüggő kérdések komplex megoldásában is megnyilvánult. A hetvenes években új és minőségileg magasabb szinten jelentkezett az a követelmény, hogy a nemzetek és nemzetiségek együttélését a politikai rendszer valamennyi részelemével biztosítsa, ami a társadalom alkotóelemeinek és a mikrostruktúrával rendelkező nemzetiség fejlődési összefonódásának jellemzője. S ez együtt járt a párt megismerő és gyakorlati tevékenységével szembeni igények megnövekedésével olyan tekintetben, hogy tartsa szem előtt az egyes társadalmigazdasági intézkedéseknek a nemzetiségi közegen belüli, s ugyanakkor szélesebb dimenziókat felölelő szerepét. A részben eltérő körülmények között - amelyek elsősorban a nemzeti, etnikai és szociális sajátosságokból adódnak - megvalósuló eszmei-nevelő ráhatás igénye teljes mértében vonatkozik a hazafiság és az internacionalizmus megszilárdítására is. Az értékek közvetítésében megnyilvánuló kölcsönösség, amely végső soron valamennyiünket gazdagít, a nemzetek és nemzetiségek kapcsolataiban, továbbá a dolgozókollektívák mindennapjaiban egyaránt testet ölt. Ez az irányzat abban is megnyilvánul, hogy az Új Szó a nemzetiségi összetevők és az össztársadalmi tényezők ötvözésével párhuzamosan eszmei hatékonyságát a pártsajtóval, elsősorban a Pravdával való együttműködés további elmélyítése révén is igyekszik fokozni. Az Új Szó tevékenységét, e szándék valóra váltását az átépítés jelenlegi folyamata is ösztönzi, amelynek egyik legfőbb jellemzője az egyén, a kis közösségek és a dolgozókollektívák szellemi alkotóerejének felkarolása és mozgósítása társadalmi céljaink érdekében. A pártsajtó, s ezen belül az Új Szó egyik legfontosabb feladata napjainkban hozzájárulni ahhoz, hogy e folyamat még dinamikusabb legyen. A szerkesztőség munkatársai e kiemelkedően fontos feladat megvalósítása során teljes mértékben meríthetnek azokból a tapasztalatokból, amelyeket a CSKP nemzetiségi politikájának valóra váltása során szereztek. Ezt a politikát a maga folyamatos fejlődésében értelmezzük, amelynek megvannak az állandó értékei, szilárd elvei, de a kor által meghatározott és meghaladott elemei is. Az átalakítás és a demokratizálás folyamata- mely társadalmunk valamennyi szféráját áthatja- új ösztönzésekkel szolgál hazánk nemzetei és nemzetiségei egységének további megszilárdításában, miként azt a CSKP KB 10., valamint az SZLKP KB legutóbbi ülése is hangsúlyozta. * Ú jságírásunk egyik alapvető feladata a nemzetek és nemzetiségek érdekeit és szükségleteit a maguk konkrétumában, sokoldalúságában s komplexitásában ábrázolni, hangsúlyozva közös erőfeszítéseiket, hozzájárulásukat közös, csehszlovák hazánk további fejlődéséhez. A párt tevékenységében elsőrendű feladat fokozni hazánk két nemzetének és nemzetiségeinek felelősségét az átalakítás céljainak valóra váltása, a dolgozók, elsősorban a fiatal nemzedék hazafias és internacionalista nevelése terén. Ennek a tevékenységnek aktívabban hozzá kell járulnia a csehek, a szlovákok, valamint a hazánkban élő nemzetiségek közötti testvéri együttélés, s az egész csehszlovák társadalom és a szocialista állam internacionalista egységének további megszilárdításához. A CSKP művelődéspolitikája a nemzetiségi kultúrák további fejlődéséhez kedvező politikai, szervezési és intézményes feltételeket teremt. Ezt a tényt többek között az is igazolja, hogy a nemzetiségi kulturális szövetségek ma a Nemzeti Front tagszervezetei, s aktív munkával járulnak hozzá politikai rendszerünk formálásához. Mindennek megfelelő formában kell tükröződnie az Új Szó hasábjain is. (Folytatás a 3. oldalon) Véget ért a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 12. együttes ülése A módosított Munka Törvénykönyve az átalakítás fontos tényezője A tanácskozáson jelen volt Miloš Jakeš, Ladislav Adamec és Alois Indra • A bírósági szervezetről, a bírák választásáról és az ügyészségekről szóló törvények módosítása (Munkatársunktól) - Szerdán a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája 12. együttes ülésének napirendjén elsősorban a Munka Törvénykönyve megváltoztatásáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat, valamint a bírói szervezetről, a bírák választásáról, illetve az ügyészségekről szóló törvények módosítására vonatkozó törvényjavaslatok megvitatása szerepelt. Az ülésen, amelyet Ján Janik, a Szövetségi Gyűlés elnökhelyettese, a Nemzetek Kamarájának elnöke vezetett, részt vett Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára, Ladislav Adamec, a szövetségi kormány elnöke, Alois Indra, a Szövetségi Gyűlés elnöke, valamint a CSKP KB Elnökségének további tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a KB Titkárságának tagjai. A tanácskozáson jelen voltak a szövetségi kormány elnökhelyettesei és miniszterei, a Nemzeti Frontba tömörült politikai pártok és társadalmi szervezetek vezető tisztségviselői, valamint más vendégek. A kormány törvényjavaslatát a Munka Törvénykönyvének módosítására Miloslav Bod'a, (Folytatás a 2. oldalon) Miloslav Boďa elvtárs beszéde Társadalmi és gazdasági életünk új feladatai teljesítéséhez igazodnia kell a Munka Törvény könyvének is, amely több mint hét és fél millió dolgozó számára rögzíti a munkaviszonyból következő jogokat és kötelességeket, s ezzel egyidejűleg államunkban a gazdasági, nevelő, szociális és egyéb funkciókat betöltő vállalatok és szervezetek jogait és kötelességeit is. Hangsúlyozni szeretném, hogy a Munka Törvénykönyvében javasolt s önök elé megtárgyalásra terjesztett változtatások bármilyen fontosak is, semmiképp sem gyöngítik, hanem éppen ellenkezőleg továbbfejlesztik ennek a több mint húsz évvel ezelőtt megszületett törvénykönyvnek haladó jellegét. Módosításaira nagy és erőteljes ösztönző hatást fejtett ki a gazdasági és a társadalmi mechanizmus átalakításának objektív igénye. A gazdaság általános átalakításának s ezáltal a Munka Törvénykönyve mélyreható novellizálásának szükségét számos kedvezőtlen tendencia idézte elő a népgazdaság és a társadalom fejlődésében. Ezek abból következnek, hogy kimerültek fejlődésünk extenzív erőforrásai s fordulatot kell vennünk az intenzív fejlesztés irányában. Már a hetvenes évek végétől fokozatosan lelassult a nemzeti jövedelem gyarapításának üteme s a társadalmi munkatermelékenység az utóbbi évtizedben évente átlag csak 1,6 százalékkal növekedett. Ezzel egyidejűleg növekedtek a kiaknázatlan tartalékok és erőforrások és aránytalan mértékben főleg a készletek. Az állóeszközök kihasználtsága ezzel egyidejűleg több mint 20 százalékkal csökkent. Ehhez hasonlóan rosszabbodtak a cserearányok. Az ezzel kapcsolatos veszteség a megvalósított felmérések szerint 15-20 százalékos. Jóllehet jelentős anyagi eszközöket fordítunk a művelődésre, hiszen nálunk átlag tizenegy esztendeig tart a szakmai felkészítés, ezt (Folytatás a 3. oldalon) A LEMP megalakulásának 40. évfordulóján (ČSTK) - Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága tegnap üdvözlő táviratban köszöntötte a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságát a LEMP megalakulásának 40. évfordulója alkalmából: Tisztelt Elvtársak! A forradalmi erők egyesülése és a munkásosztály élcsapat pártja megalakulásának 40. évfordulója alkalmából valamennyi lengyel kommunistának, a testvéri Lengyel Nép- köztársaság dolgozóinak őszinte elvtársi üdvözletünket és szívélyes jókívánságainkat küldjük. A Szovjetunió vezette haladó erőknek a hitleri fasizmus felett aratott győzelme után kialakultak a feltételek a lengyel államiság, a nemzeti szabadság megszilárdításához, és a szociális igazságosságon alapuló új társadalom építéséhez. A forradalmi változások megvalósításáért folyó küzdelem élére a lengyel munkásmozgalom haladó esz- mei-politikai hagyományainak képviselője, a dolgozók egyesült pártja állt. A LEMP megalakulása megszilárdította a munkásosztály helyzetét, (Folytatás a 2. oldalon) GENF Szovjet felszólalás a palesztin kérdés vitájában Az USA és Izrael elutasítja Arafat javaslatait (ČSTK) - Genfben a Nemzetek Palotájában folytatódott az ENSZ-közgyűlés 43. ülésszakának vitája a palesztin kérdésről Tegnap szólalt fel a Szovjetunió, Izrael és az el nem kötelezettek mozgalmának elnöke, Zimbabwe képviselője, valamint további delegátusok így a csehszlovák küldött is. A tanácskozás hangnemét keddi beszédében Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke adta meg, aki hangsúlyozta, hogy a Palesztinái Telszabaditási Szervezet az arab -izraeli konfliktus globális, békés rendezésére törekszik. A PFSZ, amelyet ideiglenesen megbíztak az ideiglenes palesztin kormány funkcióinak ellátásával, az ENSZ 242. és 308. számú határozatai alapján fogja szorgalmazni az igazságos rendezést a nemzetközi békekonferencia keretében, az egyenlőség és az érdekek kiegyensúlyozottsága céljából, mindenekelőtt szem előtt tartva a palesztin nép jogát a szabadságra és a nemzeti függetlenségre, tiszteletben tartva mindenki jogát a békés és biztonságos életre. Jasz- szer Arafat elemezte a palesztin békeof- fenzívát, amely a Palesztin Nemzeti Tanács Algírban novemberben megtartott 19. rendkívüli ülésszakának határozataiból indul ki. A PFSZ vezetője komoly nemzetközi erőfeszítéseket szorgalmazott annak érdekében, hogy - amint azt a Szovjetunió és Franciaország javasolta - az ENSZ(Folytatás a 2 oldalon) 1
