Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-14 / 294. szám, szerda

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Az első lépés fontossága Nemrég lapunk is foglalkozott az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma által meghirdetett gazdasági szabály­zók rendszerével. Mint jeleztük, az intézkedésnek az a célja, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok számára vonzóbbá tegye azokat a termelési ágakat, amelyek a januártól hatályba lépő, új felvásárlási árak ellenére sem mozdultak el a termelői érdeklődés perifériájáról. A tárca így igyekszik elejét venni azoknak a várható gondoknak, amelyek megnehezíthetnék a fogyasztói igények kielé­gítését, élelmiszer-önellátásunk színvonalának megtartását. Ugyanis a szerződéskötések eredményeinek felméréséből arra lehe­tett következtetni, hogy bizonyos mezőgazdasági termékekből a kínálat nem fogja fedezni a társadalmi megrendelést. Vajon milyen fogadtatásra talált a termelők körében ez az intézke­dés? Van-e mozgósító hatása, keresik-e a szövetkezetek és állami gazdaságok a megegyezés lehetőségét a felvásárlókkal, illetve a feldolgozóiparral? Egy-ket kezdeményezésről már hallottunk, viszont országos viszonylatban inkább az jellemző, hogy az újabb partneri megbeszélések eddig nem hoztak komolyabb eredményt. A megkérdezett gazdasági vezetők közül sokan azzal érveltek, hogy a tárca megkésett a termelői érdeklődés felkeltésével. Többek szerint jóval a tervezés kezdete előtt kellett volna tájékoztatni a gazdaságokat, hogy melyik termelési ágak fejlesztését kell szor­galmazni. Elgondolkoztató, hogy gyakran még az irányítás középső láncszemeinek képviselői is pártolják ezeket a nézeteket. Pedig, ha valakinek, nekik igazán tudniuk kell, hogy az új gazdasági mecha­nizmus feltételei között milyen új alapelveket és módszereket kell érvényesíteni a népgazdasági tervezésben. A tervezési folyamat átalakításának irányelvei egyértelműen kife­jezésre juttatják, hogy lejárt a direktíváknak és a központi terv többé-kevésbé passzív vállalati lebontásának ideje. Ezentúl a válla­latoknak kell kezdeményezniük. A dolgozókollektívák feladata, hogy szem előtt tartva a társadalmi elvárásokat, felmérjék a lehetőségei­ket és eldöntsék, jövőbeli boldogulásuk megalapozása érdekében mekkora részt vállalnak a közös feladatok teljesítéséből. Ezzel szemben a tárcára hárul a feladat, hogy összegezze a vállalati terveket, s felmérje, kielégíti-e a kínálat a társadalmi megrendelést, majd szükség szerint gazdasági szabályzók segítségével élénkítse a termelőkedvet, serkentse nagyobb - esetleg kevésbé vonzó - feladatok vállalására a szövetkezeteket és állami gazdaságokat. Valahogy úgy, ahogy az most történt. Tehát a sorrend helyes volt. A minisztérium csak akkor nyúlhatott a szabályzórendszerhez, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy melyek azok a termelési ágak, amelyek iránt az új felvásárlási árakkal sem sikerült kellőképpen felkelteni az alaptermelés érdeklő­dését. Viszont valamiben a vállalatok vezetőinek is igazuk van. Történetesen abban, hogy a konkrét helyzetre, a számtalan egyéb halaszthatatlan tennivalót kínáló felkészülési időszakra való tekin­tettel, valahogy meg kellett volna gyorsítani a tervek összegezését, a szállítói-átvevői tárgyalások eredményeinek felmérését. így talán korábban kidolgozhatták-meghirdethették volna az említett szabály­zók rendszerét. Más szóval, több időt kellett volna adni a vállalati és társadalmi érdekek egyeztetésére, a helyi elképzelések újraértékelé­sére, módosítására. Elvégre nem elhamarkodott, formális ígérete­ket, hanem szállítói-átvevői megállapodásban rögzített, konkrét és ellenőrizhető feladatvállalást várnak a termelőktől. Tudjuk, főleg a szövetkezeteknél, ahol az új alapszabályzat, a szervezeti szabály­zat és további belüzemi előírások tervezetének kimunkálására össz­pontosul a vezetők és a dolgozókollektívák figyelme, most már nagyon kevés az idő a mérlegelésre. Nem beszélve arról, hogy még a zöldségtermesztésben is várható a szabályzórendszer megjele­nése. Éppen ezért újfent hangsúlyozni kell a dolgozókollektívák hozzáállásának fontosságát. Az adott helyzetben elsősorban ettől függ, hogy akad-e elég kezdeményező, vagy mindjárt az első lépéseknél kudarcot vallunk a szabályzórendszerrel, melynek érvé­nyesítésétől a jövőre nézve oly sokat várunk. KÁDEK GÁBOR SZERDA 1988. december 14. XLI. évfolyam 294. szám ★ Ára 50 fillér Miloš Jakeš, Gustáv Husák, Ladislav Adamec és Vasil Bilak a tanácskozás elnökségében (Képtávírón érkezett: Michal Kalina) A Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája 12. együttes ülése A Szövetségi Gyűlés jóváhagyta az 1989. évi állami költségvetést Az ülésen jelen volt Miloš Jakeš és Gustáv Husák • A kormány költségvetési javaslatát Jan Stejskal szövetségi pénzügyminiszter indokolta meg • Javaslat a szövetségi központi szervek rendszeréről szóló alkotmánytörvény módosítására (Munkatársunktól) - Tegnap kezdte meg tanácskozását a Népi Kama­rának és a Nemzetek Kamarájának 12. együttes ülése. Napirendjén a csehszlovák föderáció 1989. évi állami költségvetésének törvényja­vaslata, valamint a Munka Törvénykönyvének módosítása, illetve a szö­vetségi államigazgatási szervek rendszerével és hatáskörével kapcso­latos törvényjavaslatok szerepelnek. Az ülést Alois Indra, a CSKP KB bá Vladimír Herman és Miloslav Genfben megkezdődött az ENSZ-közgyűlés palesztinvitája (ČSTK) - A genfi Nemzetek Palo­tájában tegnap megkezdődött az ENSZ-közgyűlés palesztin kérdésről szóló vitája. A tanácskozáson a közel-keleti válság kulcsproblémájával foglal­koznak, figyelembe véve a meg­szállt területeken folyó népi felke­lést, és mindenekelőtt a Palesztin Nemzeti Tanács Algírban megtartott rendkívüli ülését. Ezen az értekezle­ten jelentős kompromisszumokat kötöttek a közel-keleti békefolyamat aktivizálása érdekében, és kikiáltot­ták a palesztin államot, amelyet ed­dig mintegy hetven ország ismert el. 1952. óta most először nem a vi­lágszervezet New York-i székhelyén rendezik meg az ENSZ-közgyűlést. Erről a testület december 2-án dön­tött, azután, hogy az Egyesült Álla­mok nem adott beutazási vízumot Jasszer Arafatnak és ezzel mega­kadályozta, hogy a PFSZ elnöke felszólaljon az ENSZ-közgyűlés pa­lesztin kérdésről szóló vitájában. A genfi értekezletet rendkívüli biz­tonsági intézkedések közepette tart­ják. Betiltották a tünteteseket az ENSZ-objektumok közelében, s ezt a városrészt biztonsági övezetté nyilvánították. A genfi repülőtéren is rendkívüli biztonsági rendszert ve­zettek be. Az ülésre több határozatot készí­tettek elő, melyek többek között a palesztin függetlenség elismerését és a megszállt arab területek ENSZ- gyámság alá helyezését feltételezik. Szó lesz a PFSZ képviselőjének ENSZ-beli státusáról is. A palesztin kérdésről szóló vitát Dante Caputo, az ENSZ-közgyűlés elnöke, argentin külügyminiszter nyitotta meg. Várhatóan több mint százan szólalnak majd fel. Elsőnek Absza Diall, a palesztin nép elide­geníthetetlen jogainak érvényesíté­sét szorgalmazó ENSZ-bizottság el­nöke mondott beszédet. A délutáni órákban felszólalt Jasszer Arafat, aki előzőleg Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárral és néhány arab ország képviselőjé­vel tárgyalt. (Folytatás a 7. oldalon) Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke nyitotta meg. A ta­nácskozáson jelen volt Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára és Gustáv Husák, a CSSZSZK elnöke, vala­mint Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök és a CSKP KB El­nökségének további tagjai: Vasil Bi- l’ak, Jan Fojtík, Karel Hoffmann, Ignác Janák, Josef Kempný, Ivan Knotek, Jozef Lenárt, František Pitra, Miroslav Štépán, Karel Ur­bánek és Miroslav Zavadil, továb­Diplomata a köztársasági elnöknél (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök tegnap a prágai várban fogadta Radoslav Kleint, hazánk újonnan kinevezett rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, Cseh­szlovákiának a bécsi székhelyű nemzetközi szervezetekhez kineve­zett állandó képviselőjét, a Bécsben folyó közép-európai csapat- és fegyverzetcsökkentési tárgyaláso­kon részt vevő csehszlovák küldött­ség vezetőjét diplomáciai megbíza­tásának megkezdésével kapcso­latban. Csehszlovák - amerikai megbeszélések (ČSTK) - Evžen Vacek csehszlo­vák külügyminiszter-helyettest Wa­shingtonban tegnap fogadta ameri­kai kollégája, Rosanne Ridgway. Megbeszéléseik során véleményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről és leszögezték, támo­gatni kell azt a pozitív fejlődést, amelynek tanúi vagyunk. Egyidejű­leg megvitatták a kétoldalú kapcso­latok további fejlesztésének lehető­ségeit is. Hruškovič, a CSKP KB Elnökségé­nek póttagjai, Jaroslav Hajn, a CSKP KERB elnöke, Mikuláš Be­nő, és František Hanus, a CSKP KB titkárai, Zdenék Horení, Marie Kabrhelová, Josef Mevald, Jind­ŕich Poledník és Rudolf Rohliček, a CSKP KB Titkárságának tagjai. Az ülésen jelen voltak a Nemzeti Frontba tömörült politikai pártok és társadalmi szervezetek vezető tiszt­ségviselői, a szövetségi kormány el­nökhelyettesei és miniszterei, vala­mint más vendégek. A napirend jóváhagyása után a képviselők egyperces néma felál­lással adóztak az örményországi (Folytatás a 2. oldalon) Segítséget nyújtunk a földrengés sújtotta Örmény Szovjet Szocialista Köztársaságnak (ČSTK) - Ülést tartott tegnap Bra­tislavában az örmény Szovjet Szo­cialista Köztársaság földrengés súj­totta népének nyújtott segítség irá­nyítására és megszervezésére ala­kult koordinációs bizottság. Daniel Futejnek, a Szlovák Nemzeti Front KB alelnökének, a testület elnöké­nek vezetésével, valamint Štefan Murínnak, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke első helyettesének, Alekszandr Vetnek, a bratislavai szovjet főkonzulátus konzuljának, a társadalmi szerveze­tek, állami szervek és a csehszlovák Néphadsereg képviselőinek részvé­telével értékelte a segítségnyújtás terén a helyzetet. Méltatta a kollektí­vák és magánszemélyek öntudatos­ságát és internacionalista szolidari­tását, amelyet ezekben a napokban tanúsítanak. Utasította a Nemzeti Front kerüle­ti és járási segélybizottságait, ame­lyek a nemzeti bizottságok és más szervezetek képviselőiből alakultak, (Folytatás a 2. oldalon) Aláírták a délnyugat-afrikai rendezésről szóló jegyzőkönyvet (ČSTK) - Brazzaville-ben, Kongó fővárosában kedden aláírták a dél- nyugat-afrikai helyzet rendezéséről szóló jegyzőkönyvet. A dokumen­tum elsősorban a Dél-afrikai Köztár­saság által megszállt Namíbia füg­getlenségére és az Angolában állo­másozó kubai csapatok kivonására vonatkozik. A jegyzőkönyvet Antonio dós Santos Franca angolai nemzetvé­delmi miniszterhelyettes, Roelof Botha dél-afrikai külügyminiszter és Ricardo Alarcon kubai külügymi- niszter-helyettes látta el kézjegyé­vel. A dokumentum feltételezi, hogy Namíbia dekolonizálása az ENSZ BT 435. számú határozatával össz­hangban jövő év április 1 -én kezdő­dik meg. Ettől az időponttól számítva 27 hónapon belül kellene befejezni a kubai csapatkivonást, amelyet az ENSZ fog ellenőrizni. Angola és Kuba december 22-én írja alá a mintegy 50 ezer kubai katona kivonásáról szóló megálla­podást, s ugyanezen a napon New Yorkban angolai-kubai-dél-afrikai békeszerződést írnaK alá az Afrika délnyugati részében kialakult hely­zet rendezéséről. A brazzaville-i jegyzőkönyv aláí­rásánál jelen volt Denis Sassou- Nguesso kongói elnök, Chester Crocker amerikai külügyminiszter helyettes (aki a több mint három évig tartó tárgyalásokon közvetítőként volt jelen), valamint megfigyelői mi­nőségben Anatolij Adamisin szov­jet külügyminiszter-helyettes.

Next

/
Thumbnails
Contents