Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-09 / 290. szám, péntek

Párbeszéd a kapcsolatok fejlesztéséről Mihail Gorbacsov hazautazott New Yorkból (Folytatás az 1. oldalról) a nemzetvédelmi miniszter első he­lyettese, a Csehszlovák Néphadse­reg vezérkari főnöke, Alojz Lorenc, a belügyminiszter első helyettese és Zdenék Horčík, Prága főpolgár­mestere. A francia elnök ezután megtekin­tette az Óváros történelmi részét. A prágaiak köszöntötték, amikor át­haladt a Károly-hídon, megismerke­dett e világhírű híd történetével. Mél­tatta a mesterek alkotását, amely nemzeteink ezeréves kulturális fejlő­dését tükrözi vissza. Zdenék Horčík és Blahomír Borovička építész arról is tájékoztatta a becses vendéget, hogyan törődik a szocialista állam az előző nemzedékek más mestei- müveivel. Közölték, hogy a főváros terüle­tén további 2000 objektumot nyilvánítot­tak műemlékké, húszat nemzeti emlékké. Felújításukra évente 250 millió koronát fordítanak. Francois Mitterrand a lányi temetőben koszorút helyezett el Tomáš Garrigue Masaryknak, a Csehszlovák Köztársaság elsó elnökének sírján. A prágai várban tegnap Gustáv Husák és Francois Mitterrand tárgyalásokat foly­tatott. A két államfő emlékeztetett a cseh- szlovák-francia kapcsolatok gazdag ha­gyományára, amelyre ma is építeni kell, de ugyanakkor a mai és a jövőbeli szük­ségletekből kell kiindulni. A felek hangsú­lyozták, hogy ehhez a francia elnök cseh­szlovákiai látogatása nagyon jó feltétele­ket teremthet. Kifejezték, hogy mindkét fél érdeke a politikai, gazdasági, kulturális és más együttműködés elmélyítése és meg­szilárdítása. Rámutattak a - főleg a gaz­dasági - kapcsolatok fejlődésére. Ezek­nek a színvonala még távolról sem felel meg a két ország lehetőségeinek és érde­keinek. A francia államfő az Eureka program technológiai részleteit magyarázta, és ki­emelte az audiovizuális eszközök szere­pét, főleg a kultúrára, az információ ter­jesztésére és a nyelvoktatásra vonatko­zóan. Rámutatott a csehszlovák vállala­tok az említett programokra való bekap­csolásának lehetőségére. Gustáv Husák tájékoztatta a francia elnököt az átalakítás menetéről, a gazda­sági reform bevezetéséről, a szocialista demokrácia elmélyítéséről, az állampol­gárok irányításban való részvételének nö­veléséről, valamint jogaik és kötelessége­ik realizálásáról. Kiemelte, hogy Cseh­szlovákia szélesebb gazdasági és tudo- mányos-műszaki együttműködésre törek­szik, s fontolóra veszi az Eureka program megvalósításába és az audiovizuális esz­közök gyártásába való bekapcsolódást. Hangsúlyozta, hogy célszerű nagyobb mértékben felhasználni az olyan prog­resszív együttműködési formákat, mint a közvetlen kapcsolatok, a kooperáció és a közös vállalkozás. A felek áttekintették az időszerű nem­zetközi problémákat. Értékelésük során közeli vagy azonos álláspontra helyez­kedtek. Rámutattak a közepes és rövi- debb hatótávolságú rakéták felszámolá­sáról szóló szovjet-amerikai szerződés és a hadászati támadófegyverek 50 szá­zalékos csökkentéséről folytatott tárgya­lások jelentőségére. Ez a lépés lényeges haladást jelentene a békés világ megte­remtésének útján. Egyetértettek abban, hogy az európai bizalom és biztonság szempontjából fon­tos a hagyományos fegyverek és fegyver­zetek állományának csökkentése. Nagyra értékelték azokat a javaslatokat, amelye­ket a szovjet csapatok és fegyverzetek állományának egyoldalú csökkentésére Mihail Gorbacsov terjesztett elő az ENSZ- ben. Gustáv Husák kiemelte, hogy ezek a Csehszlovákia területén állomásozó szovjet katonai egységekre is vonatkoz­nak. Az államfők megállapították, hogy mielőbb sikeresen be kell fejezni a bécsi KSÜBM- Gustáv Husák köztársasági el­nök táviratban fejezte ki jókívánsá­gait Ali Hasszan Mwinyinek, Tanzá­nia elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Üdvözlő távira­tot küldött továbbá Jean-Pascal Da- lamuraznak a Svájci Államszövet­ség elnökévé történt megválasztása alkalmából.- Vasil Biľak, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a KB titkára tegnap Zdenko Chebennek átadta a Győ­zelmes Február Érdemrendet, ame­lyet a CSKP KB Elnökségének ja­vaslatára a köztársasági elnök ado­mányozott. Bil’ak elvtárs egyidejűleg átnyújtotta a kitüntetettnek Miloš Ja­keš üdvözlő levelét. utótalálkozót, és tárgyalásokat kell kezde­ni az európai fegyveres erők és konvenci­onális fegyverzetek állományának csök­kentéséről. A leszerelés folyamatáról és a nem­zetközi enyhülésről tanácskozva rámutat­tak a vegyi fegyverek felszámolásának fontosságára. Gustáv Husák örömmel fo­gadta, hogy erről a kérdésről konferenciát hívtak össze Párizsban. Megállapította, hogy Csehszlovákia részt vesz a megbe­széléseken, mert jelentősen hozzájárul­hatnak a tömegpusztító fegyverek állo­mányának csökkentéséhez. A két államfő támogatásáról biztosítot­ta az enyhülésnek és a nemzetközi együttműködés bővítésének irányzatát, és hangsúlyozta, hogy mindkét ország e folyamat elmélyítésére törekszik. A megbeszélések, amelyeken Jaro- mir Johanes külügyminiszter is részt vett, szívélyes légkörben zajlottak le. Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára teg­nap Prágában találkozott Francois Mitter- rand-nal. Miloš Jakeš nagyra értékelte ezt a lá­togatást, amely az első francia államfői látogatás a Csehszlovák Köztársaság megalakulása óta. Visszatükrözi a nem­zetközi kapcsolatok új légkörét, amely kedvező feltételeket teremt az európai és a nemzetközi bizalom és együttműködés megszilárdítását célzó konkrét lépések­hez. Hangsúlyozta, hogy minden ország­nak aktívan be kell kapcsolódnia az eny­hülés folyamatába, főleg a leszerelés, a csapat- és fegyverzetcsökkentés terüle­tén. Teljes támogatásáról biztosította a Mihail Gorbacsov által az ENSZ-ben előterjesztett javaslatokat. Hangsúlyozta, hogy hat szovjet harckocsizó hadosztály Csehszlovákiából, az NDK-ból és Ma­gyarországról való kivonása s a Szovjet­unió további konkrét intézkedései és kez­deményezései nem maradhatnak vissz­hang nélkül. Megállapította, hogy a csehszlovák­francia kulturális kapcsolatok jó színvona­lat értek el. A gazdasági együttműködés azonban nem felel meg a két ország jelenlegi szükségleteinek és lehetőségei­nek. Főleg a termelési együttműködés és a korszerszerű technológiák alkalmazá­sát kell támogatni. Csehszlovákia kedve­ző feltételeket teremt a gazdasági együtt­működés új formáinak alkalmazásához. Kifejezte meggyőződését, hogy a francia elnök látogatása jelentős ösztönzést ad a két ország kapcsolatai sokoldalú fej­lesztésének. Miloš Jakeš megvilágította a Cseh­szlovákiában lezajló változások jellegét a gazdasági reform megvalósításával, va­lamint a politikai és a társadalmi élet széles körű demokratizálásával kapcso­latban. A CSKP politikája a dolgozók kezdeményezésének ösztönzésére irá­nyul, s támogatja az új, progresszív eljá­rásokat. Francois Mitterrand cséhszlovákiai lá­togatását új lépésnek minősítette azon nehézségek leküzdése terén, amelyek a csehszlovák-francia kapcsolatokban merültek fel. Céljuk az eddigi együttműkö­dési formák továbbfejlesztése és a kap­csolatok felvétele további területeken. Eh­hez mindkét országban adottak a szellemi és az ipari kapacitások. Kiemelte, hogy a két állam kapcsolatainak története és az együttműködés távlatai alapján döntött úgy, hogy Csehszlovákiára elsőrendű fi­gyelmet fordít a szocialista országokkal szemben követett új politikában újravá­lasztása után. A továbbiakban Franciaország jelenle­gi belpolitikai helyzetét és kormányának külpolitikáját részletezte. Történelminek minősítette a szovjet-amerikai rakéta­szerződést, s hangsúlyozta, hogy Fran­ciaország kész hozzájárulni a leszerelés folyamatához. A francia elnök szólt az európai földrész jövőjéről, az integrációs folyamatokról és az európai együttműkö­dés néhány konkrét tervéről. A nyílt és baráti légkörben lezajlott megbeszéléseken részt vett Vasil Bil’ak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Jaromír Johanes és Roland Du­mas, a két ország külügyminisztere, vala­mint Mečislav Jablonský és Jacques Hu- mann, a két ország nagykövete. Köztársasági elnökünk a francia ál­lamfő tiszteletére díszvacsorát adott, amelyen a két ország elnöke beszédet mondott. Miloš Jakeš interjúja a le Figaróban (ČSTK) - A le Figaro francia napi­lap mai száma interjút közöl, ame­lyet a lap munkatársának Francois Mitterrand francia elnök csehszlo­vákiai látogatásával kapcsolatban Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára adott. Az interjúban Miloš Jakeš megvi­lágítja az átalakítás menetét és cél­jait, külpolitikánk irányvonalát, véle­ményt mond a csehszlovák-francia kapcsolatok fejlesztésének távlatai­ról. Ezenkívül a francia újságírók a 20 évvel ezelőtti válság mai érté­keléséről, egyházpolitikánkról, a tör­ténelemhez való viszonyukról és más témákról kérdezték. Arról is érdeklődtek, hogyan véle­kedik Csehszlovákia a fegyveres erők és a fegyverzetek csökkentését célzó új jelentős kezdeményezések­ről és konkrét lépésekről, amelyeket Mihail Gorbacsov az ENSZ-köz­gyűlés plenáris ülésén jelentett be. Miloš Jakeš azt válaszolta, hogy Gorbacsov elvtárs egész beszéde a jelenlegi nemzetközi helyzet mély­reható elemzését adta, megindokol­ta, miért fontos az egész emberiség­nek, hogy folytatódjon a nemzetközi kapcsolatok egészségesebbé válá­sának folyamata, és megadta e cé­lok elérésének programját. Ezért ezt teljes mértékben támogatjuk; s ter­mészetesen a Csehszlovákia, Ma­gyarország és az NDK területén ál­lomásozó szovjet csapatok és fegy­verzetek állományának csökkenté­sét is. Ez további bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamai készek felelő­sen hozzájárulni a leszereléshez, amely az emberiség kulcsfontossá­gú globális problémája. Az intézke­dést Csehszlovákiával előre meg­konzultálták, és a csehszlovák fél teljes egyetértését fejezte ki. Olyan lépésről van szó - hangsúlyozta Ja­keš elvtárs -, amelynek konstruktív visszhangot kellene kiváltania az európai fegyveres erők és konven­cionális fegyverzetek csökkentésé­ről folytatott tárgyalásokon érdekelt országokban. Tanácskozott a szövetségi kormány (ČSTK) - A szövetségi kormány teg­napi plenáris ülésén a külkereskedelmi vállalatok és részvénytársaságok, vala- 'mint más, külkereskedelmi tevékenység folytatására feljogosított szervezetek önfi­nanszírozásának elveivel foglalkozott. E vállalatok pénzgazdálkodásának módo­sításai, amelyeket a gazdasági reformok megvalósításának ütemtervével össz­hangban terjesztettek elő, és amelyek ^ a jövő év január elsejétől érvényesek, célul tűzik ki a gazdasági önállóság és felelősség lényeges növekedését, s jobb feltételeket teremtenek a vállalkozószel­lem érvényesüléséhez a külkereskede­lemben. Mivel a lakosság pénzbevételei ebben az évben meghaladják az állami terv előirányzatát és azt a szintet, amelyet a 8. ötéves tervidőszak korábbi éveiben értek el, a szövetségi kormány ezt a kér­dést elemezte. Megállapították, hogy a tervezett 2,3 százalék helyett idén szep­tember végéig a lakossági bevételek 4,1 százalékkal emelkedtek, vagyis több mint 6 milliárd koronával terven felül. Ezen belül a munkából származó bevételek több mint 3 milliárd koronával haladják meg a tervezett szintet. A felvett kölcsö­nök összegére főként az ifjúházas-köl- csönök feltételeinek kedvező módosítása hatott. így a kölcsönök száma a kétszere­sére emelkedett. A lakosság pénzbevéte­leinek és a piaci alapoknak a viszonyára ugyancsak kedvezőtlenül hat, hogy a ter­melés értékesítési nehézségekkel küzd a belpiacon és a kivitel területén egyaránt. A vita után a kormány ügy döntött, hogy a jövő év január elsejétől megszűnik a fel­sőbb szerveknek az a joga, hogy egyes szervezetek béreszköz-megtakarításait felhasználhassák más szervezetek bér- eszközkeret-túllépéseinek fedezésére. Ezután a Csehszlovák Népi Ellenőrzé­si Bizottság és hazánk legfőbb ügyészsé­ge jelentést terjesztett elő arról, milyen eredményekkel járt azon feladatok teljesí­tésének ellenőrzése, amelyeket a kor­mány a szocialista törvényesség és fe­gyelem megszilárdítása terén a közületek körében, a megvesztegetés és a jogtalan vagyonszerzés megakadályozása érde­kében tűzött ki. A jelentés egyebek között megállapította, hogy számos vállalat mindeddig nem hajtotta végre ezeket az intézkedéseket. Utána a szövetségi kor­mány jóváhagyta azt a törvényerejű ren­deletet, amelynek értelmében hazánkban jövőre a nyári időszámítás március 26-án kezdődik, és szeptember 24-én ér véget. Az ülés napirendjén végezetül más országokkal kötendő egyezmények terve­zete szerepelt. (Folytatás az 1. oldalról) el, s erre az elnök kijelentette: a fő eredmény, hogy folytatódik az amit már elértünk, és átadtuk a stafétát a jövőbeni kormánynak. Reagant szó szerint elárasztották az arra vo­natkozó kérdésekkel, hogy miként értékeli a szovjet fegyveres erők egyoldalú csökkentését. Válasza: őszinte szívből üdvözlöm ezt a dön­tést. Arra a kérdésre pedig, az Egye­sült Államok is korlátozza-e európai fegyveres erőit, Reagan azt vála­szolta, hogy folytatni fogják a kérdés megvitatását. „Bizonyára végrehajt­juk a megfelelő változásokat, ha megmutatkozik, hogy a szovjet lé­pés amerikai fölényt eredményez, amire mi nem törekszünk." Bush rábólintott: „Támogatom azt, amit az elnök mondott.“ A délutáni órákban Mihail Gorba­csov megtekintette New York Man­hattan városnegyedét, itt vannak a nagyobb pénzügyi, kereskedelmi és ipari társaságok, intézmények központjai. A Kereskedelmi Világ­központ 107 emeletes felhőkarcoló­jának tetejéről megtekintette a város panorámáját. Este Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár rendezett fogadást Mihail Gorbacsov tiszteletére. Ezen részt vett Dante Caputo, a Közgyű­lés 43. ülésszakának elnöke, argen­tin külügyminiszter, s ott voltak a vi­lágszervezet tagállamainak, vala­mint az amerikai kereskedelmi és társadalmi körök képviselői is. Perez de Cuellar,üdvözlő beszédében kije­lentette: Mihail Gorbacsov látogatá­sa az ENSZ-központban bizonyítja, hogy a szovjet vezető határozottan támogatja ezt a szervezetet. Méltat­ta azoknak a javaslatoknak a jelen­tőségét, amelyeket Gorbacsov a be­szédében ismertetett. Rámutatott, a világ reményekben és lehetősé­gekben gazdag időszakba, az alkotó munka időszakába lép, s az államok vezetői a versengéstől áttérnek az együttműködés kapcsolatainak épí­tésére. Gorbacsov az egész szovjet nép nevében köszöntötte az ENSZ-főtit- kárt, s annak a meggyőződésének adott hangot, az ENSZ számára elérkezett az új, gyümölcsöző mun­ka korszaka. A Szovjetunió az egyenlőség alapján konstruktívan hozzá fog járulni az ENSZ munkájá­hoz a nemzetközi kapcsolatok javí­tása, a népek közötti együttmű­ködés szilárdítása terén. Nagy-Britanniában csalódással fogadták, hogy Mihail Gorbacsov későbbi időpontra halasztotta láto­gatását a szigetországban. A közvé­lemény, a politikai körök is felkészül­tek arra, hogy New York és Havanna után London lesz a szovjet vezető útjának harmadik állomása. A brit politikusok nagy jelentőséget tulaj­donítottak a látogatásnak, hiszen ebben országuk világpolitikai szere­pének igazolását látták. Margaret Thatcher kormányfő szintén csaló­dottságának adott hangot, de kije­lentette, hogy teljes mértékben meg­érti azokat az okokat, amiért Mihail Gorbacsov megszakította New York-i tartózkodását. Ugyanakkor mély részvétét fejezte ki a katasztro­fális földrengés által sújtott áldoza­toknak. Az ezzel kapcsolatos első sajtó- kommentárok arra mutatnak rá, a briiek remélik, hogy Mihail Gorba­csov angliai látogatására még de­cemberben sor kerül. Más, eddig meg nem erősített hírek szerint le­hetséges, hogy a jövő év májusára halasztják. Viktor Komplektov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes tegnapra vir­radó éjszaka sajtókonferenciát tar­tott Havannában és bejelentette, hogy Mihail Gorbacsov elhalasztotta havannai útját, amelyre eredetileg december 9-12 között került volna sor. Elmondta, a szovjet fél nagy jelentőséget tulajdonított a kubai út­nak, mivel olyan országról van szó, melynek népe a Szovjetunióhoz kö­zel áll, s azért is, mert Kuba Latin- Amerika része. Köszönetét mon­dott a kubai félnek mindazért, amit a látogatás előkészítése érdekében tett. A továbbiakban arra is rámutatott, bár Jurij Petrov havannai nagykö­vet ez ügyben még nem találkozott Fidel Castro legfelsőbb kubai veze­tővel, Castro az újonnan kialakult helyzetről tájékozott. Jorge Barata kubai sajtószóvivő a kubai nép ne­vében őszinte részvétét nyilvání­totta a szovjet népnek. Elmondta, a látogatás elnapolása ideiglenes, amint meglesznek a feltételek, a ku­bai nép ugyanolyan szívélyesen és lelkesedéssel fogja üdvözölni Mihail Gorbacsovot, ahogyan most készült a látogatásra. Mihail Gorbacsov helyi idő szerint a délutáni órákban utazott el New York­ból. Rövid repülőtéri nyilatkozatában jó légkörűnek, nyíltnak nevezte Ronald Reagannel és George Bush-sal tartott találkozóját. Elmondta, a két vezetővel csütörtökön telefonbeszélgetést folytatott, amelyben részvétüket fejezték ki az ör­ményországi tragikus földrengéssel kap­csolatban. A legfelsőbb szovjet vezető Moszkva érintésével egyenesen Jereván­ba repült. Örményországban intézkedéseket hoznak a földrengés következményeinek felszámolására (Folytatás az 1. oldalról) lóvé vált a földdel, továbbá Lenina- kan, amely épületeinek csaknem a fele megsemmisült. Mindkét vá­rossal megszakadt a telefonössze­köttetés. A rengések jelentős anyagi károkat okoztak Sztyepanavanban, Kirovakanban és más városokban. A szovjet lapok helyszíni tudósí­tásokban számolnak be a katasztró­fáról. A Komszomolszkaja Pravda szerint Leninakanban az összes többszintes épület összedőlt. Ugyancsak megsemmisült számos iskola, amelyekben a földrengés idején tanítás folyt. A város romhal­maz, a lakosság nagyobb része a szabad ég alatt töltötte a csütör­tökre virradó éjszakát. Leninakan­ban megbénult a közlekedés és megszakadt az összeköttetés Jere­vánnal. A városkába azonban már szerdán este megérkeztek az első segélyszállítmányok. A földrengés nem okozott károkat az örmény atomerőműben, az ener­getikai berendezések állapota nem ad okot az aggodalomra - írta a Szocialisztyicseszkaja Indusztrija. Vlagyimir Arhipov hadseregtá­bornok, szovjet honvédelmi minisz­terhelyettes, a hátországi erők pa­rancsnoka beszámolt róla, hogy a polgári védelem alakulataival és az önkéntesekkel együtt a szovjet hadsereg katonái is részt vesznek a mentési és helyreállítási munkála­tokban. Már néhány órával a rengé­sek után egészségügyi központokat létesítettek, a katonai sebészek tá­bori körülmények között számos bo­nyolult műtétet hajtottak végre. A ka­tonák csütörtök reggel ugyancsak központokat létesítettek a károsultak élelmezésére. Jerevánban a földrengés nem okozott anyagi károkat. A szovjet sajtó beszámolói szerint az örmény­országi állami szervek felszólítot­ták a köztársaság lakosságát, ne essenek pánikba, tartsák meg a ren­det, minden erőt a katasztrófa sújtot­ta területek megsegítésére mozgó­sítanak. Mihail Gorbacsov New Yorkból, az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége és a minisztertanács Moszkvából intézett részvéttáviratot az örményországi károsultakhoz, az áldozatok családjához és hozzátar­tozóihoz. Valamennyi szovjet köztársaságból és külföldről is megérkeztek az elsó segély- szállítmányok a földrengés áldozatai szá­mára. Elsőként sietett a károsultak meg­segítésére Azerbajdzsán és Grúzia. Ka­zahsztánból jelentős mennyiségű vérké­szítmény érkezett. Moszkvai egyetemis­ták százai ingyenes véradással fejezték ki szolidaritásukat a kárvallottakkal. Ukraj­nából orvosspecialisták csoportja utazott a helyszínre. A finn Vöröskereszt gyógyszerszállít­mányt küldött Örményországba, a norvég kormány és más segélyszervezetek 2 mil­lió koronát ajánlottak fel. Ezeket az eszkö­zöket Genfben az Egyházak Világszövet­sége közvetítésével adják át a Szovjet­uniónak. Azonnali segélyt ajánlott fel az Európai Gazdasági Közösség. Margaret Thatcher élelmiszerek, gyógyszerek for­májában ígért segítséget. Ugyancsak fel­ajánlotta a támogatást Helmut Kohl nyu­gatnémet kancellár. Az NSZK Vöröske- reszt-szervezete 200 ezer márkát bocsá­tott szovjet partnere rendelkezésére, emellett Kölnben az összes bankban és takarékpénztárban rendkívüli számlát lé­tesített.

Next

/
Thumbnails
Contents