Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-07 / 288. szám, szerda

A nagyobb jövedelemből több az elvonás A mezőgazdasági termelésből származó lakossági bevételek adóztatásának új alapelveiröl Mint arról annak idején lapunk is hírt adott, a Szövetségi Gyűlés leg­utóbbi ülésén jóváhagyták a mező- gazdasági adóról szóló új törvényt, amely 1989. január 1-jén lép hatály­ba. Az új jogi előírás több vonatko­zásban alapvetően megváltozott, s számos új elemet is tartalmaz. Ennélfogva az új adótörvény a me­zőgazdasági termelés fejlődését meghatározó egyik legfontosabb té­nyezővé lépett elő. És ez nem kizá­rólag a nagyüzemi, de a háztáji termelés viszonylatában is érvé­nyes. Ugyanis az új törvényt úgy szerkesztették meg, hogy egyebek között a lakosság mezőgazdasági termelésből származó bevételei adóztatásának feltételeit is magába foglalja. A közlemény, mely szerint január­tól ismét adónak vetik alá a kertész- kedők és háztáji állattenyésztéssel foglalkozók mezőgazdasági terme­lésből származó jövedelmét, éppen az évi eredmények összegezésé­nek, illetve a jövő évvel kapcsolatos elképzelések konkretizálása idején látott napvilágot. Mi sem természe­tesebb, mint hogy a lakosság min­denekelőtt a háztáji szerződéses zöldségtermesztéssel foglalkozók, azonnal érdeklődni kezdtek a konk­rét feltételek iránt. Mindenkit érde­kel, milyen alapelvek érvényesülnek az adóztatásnál, hisz csak ezek is­meretében lehet eldönteni, érde­mes-e tovább kezdeményezni, vál­lalni a szerződéses árutermelés amúgy is temérdek kockázatát. Hogy megkönnyítsük a tájékozó­dást, nemrég az SZSZK Pénzügyi, Ár- és Bérügyi Minisztériumának il­letékeseivel beszélgettünk az új jogi előírásról. Kérdéseinkre Ambróz Lisý mérnök, az állami bevételek és vagyonjogi ügyek szakosztályának igazgatóhelyettese, valamint dr. Du­šan Kozlík, az adó- és illetményügyi részleg előadója válaszolt. • A Szövetségi Gyűlés határoza­ta értelmében, az idén december 31-én hatályát veszíti a háztáji ker- tészkedók és állattenyésztők adó- kedvezményéről szóló, 1982 óta ér­vényes rendelkezés. Sokan kérde­zik, valóban elkerülhetetlen volt ez a népszerűnek semmiképpen nem mondható intézkedés? Lisý mérnök: A törvénytervezet kidolgozásánál abból a tapasztalat­ból indultak ki, hogy a háztáji ker- tészkedók és állattenyésztők által folytatott, úgynevezett kiegészítő mezőgazdasági termelés fejlődésé­nek elősegítése érdekében hozott, a kistermelők adókedvezményével kapcsolatos kormányhatározat csak részben teljesítette a célját. Ezt az új mezőgazdasági adótörvény indoklá­sa kapcsán a szövetségi pénzügy- miniszter is kiemelte a Szövetségi Gyűlés ülésén. Röviden arról van szó, hogy az adókedveményben ré­szesített személyek és tevékenysé­gek általános meghatározása követ­keztében nem csupán a tényleges kistermelők, tehát a kertbarátok és kedvtelésszerű állattartással foglal­kozók részesültek kedvezményben, de azok az általánosságban szintén t kistermelőnek nevezett vállalkozók is, akik a valóságban gyakran száz­ezrekre menő jövedelemre tettek szert. Sajnos, az utólagos rendelke­zések, amelyek meghatározták vol­na, hogy kit kell kistermelőnek tekin­teni és adókedvezményben részesí­teni, a gyakorlatban mindmáig nem jutottak érvényre. Az új törvény a ki­egészítő mezőgazdasági termelés­ből származó bevételek adóztatását az egyéb lakossági bevételek adóz­tatásának szintjén állandósítja. Dr. Kozlík: A kistermelői vállalko­zással kapcsolatban gyakran el­hangzik, hogy a társadalomnak nem célja a vállalkozókedv letörése, a tényleges kistermelők társadalmi szempontból is hasznos tevékeny­ségének visszaszorítása. Ezt az alapelvit véleményem szerint a me­zőgazdasági adóról szóló új törvény kellőképpen kifejezi. Egyebek között azzal, hogy lehetővé teszi a költ­ségátalány vagy az igazolt tényle­ges költségek leszámítását, megha­tároz egy adómentes minimumot, és az adó kezelőjének módot ad bizo­nyos további engedmények érvé­nyesítésére. Az új adóztatási alapel­vek kizárólag azokat érintik érzéke­nyen, akik nagyban „utaznak“ és aránytalanul nagy jövedelemre tesz­nek szert. A gyakran különféle spe­kulációkra is hajlamos „kisterme­lők“ vállalkozókedvét egyebek kö­zött azžal igyekszik a társadalom elfogadható mederbe terelni, hogy a törvény által meghatalmazza az adó kezelésével megbízott nemzeti bizottságot, belátása szerint emelje az adót azoknál a személyeknél, akik közvetlenül a fogyasztóknak árusítják termékeiket vagy munkavi­szonyban nás személyeket fQglal- koztatnak. • A törvény értelmében melyek azok a mezőgazdasági tevékenysé­gek, melyeknek bevételéből a lako­sok kötelesek adót fizetni? Lisý mérnök: Ezzel összefüg­gésben a törvény nem változott. Te­hát a lakosok minden olyan mező- gazdasági, erdő- és halgazdasági tevékenységből származó bevétel­ből kötelesek adót fizetni, amelyet a tulajdonukban, tartós vagy átme­neti használatukban lévő föld- és vízterületen - esetleg azok nélkül - folytatnak. Adóztatás alá esik to­vábbá a mezőgazdasági jellegű al­kalmi tevékenységből és mellékter­melésből, valamint a saját, illetve a másoktól vásárolt vagy kapott me­zőgazdasági termékek értékesítésé­ből származó bevétel. A nemzeti bizottságok engedélye alapján foly­tatott mezőgazdasági jellegű alkalmi tevékenység, melléktermelés vagy árusítás bevételéből nem kell mező- gazdasági adót fizetni. Nem kell adót fizetniük a szövetkezeti tagok­nak a munkájukért kapott díj, vala­mint a szövetkezet által a társított eszközökért fizetett összeg után. • A törvényben az áll. hogy az adóalapot maguk a lakosok köte­lesek kiszámítani és a korábbról ismert adóbevallás formájában a nemzeti bizottságnál bejelenteni. Itt milyen alapelveket kell figyelembe venni? Mi képezi tulajdonképpen az adóalapot? Dr. Kozlík: Már szó volt róla, hogy a törvény lehetővé teszi a ter­melési költségek leszámítását, még­pedig átalányos alapon, vagy a tényleges - hivatalos bizonylatok­kal igazolt - összeg terjedelmében. Az adóalap kiszámításánál a bruttó bevételből az állattenyésztésben és a természeti csapás sújtotta vidé­kek fakitermelésénél 50 százalékot, a különleges növények termeszté­sénél és normális fakitermelésnél 40 százalékot, egyéb tevékenységek esetében 20 százalékot vonnak le költségátalány címén. Az így kapott összegből minden adófizető levon­hat további 6000 koronát, s a fenn­maradó összeg adja az adóalapot. • E törvény vonatkozásában mit kell érteni például a különleges nö­vények fogalma alatt? Ide tartoznak a zöldségfélék is, vagy csupán a vi­rágok, a fűszernövények és a szőlő? Dr. Kozlík: A mezőgazdasági adóról szóló törvény értelmében kü­lönleges növénynek számít a szőlő, komló, dohány, zöldség, gyümölcs, a termesztett gomba, s ide tartoznak a gyógy-, fűszer- és aromatikus nö­vények, a virágok és díszcserjék, facsemeték, az erdőgazdálkodási és egyéb erdei termékek, vetőmagok, mindennemű ültető- és szaporító­anyag, valamint az említett növé­nyek termése, no és a kitermelt faanyag. Az állattenyésztés fogalma alatt a gazdasagi állatok, prémes­és kísérleti állatok, továbbá méhek, édesvízi halak, selyemhernyók, éti­csigák tenyésztését, valamint a te­nyésztésből származó alapanyagok és termékek összességét kell érteni. Itt kell megjegyezni, hogy a méhcsa­ládok megporzást segítő vándorol­tatásáért kapott összeget a méhé­szeknek nem kell beszámítaniuk az adóalapba. • Tehát az adóalapot a költség- átalány vagy a tényleges költségek, valamint a 6000 koronában megha­tározott engedmény leszámításával kapjuk meg. Hogyan számítjuk ki a kötelező adó összegét? Dr. Kozlík: Erre szolgál az adó­kulcs. Konrétan: 10 000 koronáig 10 százalék az adó; 10 000-től 20 000 koronáig 1000 korona, plusz a 10 000 koronát meghaladó összeg 20 százaléka; 20 000-től 30 000 ko­ronáig 3000 korona, plusz a 20 000 koronát meghaladó összeg 30 szá­zaléka; 30 000 tői 40 000 koronáig 6000 korona, plusz a 30 000 koronát meghaladó összeg 40 százaléka; 40 000-től 50 000 koronáig 10 000 korona, plusz a 40 000 koronát meghaladó összeg 50 százaléka, s végül az 50 000 koronát meghala­dó adóalap esetén 15 000 korona, plusz az 50 000 koronát meghaladó összeg 60 százaléka. • Könnyebb érthetőség kedvéért lássunk talán egy példát. Ha egy vállalkozó mondjuk szerződéses malacneveléssel évi 20 000 korona bevételre tesz szert, akkor az enge­délyezett 50 százalék költségáta­lány és a 6000 korona engedmény levonása után 4000 korona adóala­pot vall be, s ebből 400 korona adót kell fizetnie. Jól számoltam? Lisý mérnök: Igen. Viszont, ha úgy alakul, hogy a bevétel nem ha­ladja túl a 14 000 koronát, akkor ebben az esetben egyáltalán nem kell a tenyésztőnek adót fizetnie. Ugyanis az átalány és engedmény levonása után csupán 1000 korona adóalapja marad, abból pedig 10 százalék, vagyis 100 korona volna az adó. Mondom volna, mert az új törvény értelmében a 100 koronáig terjedő adót nem vetik ki. Eddig ez a határérték 20 koronában volt meg­határozva • Említettük, hogy a nemzeti bi­zottság emelheti vagy mérsékelheti az adó összegét. Kiknél és milyen összegben? Lisý mérnök: A termékeiket köz­vetlenül a fogyasztóknak árusító, vagy dolgozókat munkaviszonyban foglalkoztató adófizetőknél az adót 30 százalékig terjedő összeggel emelhetik, a 65 évesnél idősebb vagy csökkent munkaképességű adófizetők esetében pedig 50 szá­zalékig terjedő összeggel csökkent- hetik. • Mikor kell a nemzeti bizottság­nál benyújtani az adóbevallást? Dr. Kozlík: Úgy mint eddig, a naptári év végeztével, de legké­sőbb február 15-ig. A határidő meg nem tartásáért a nemzeti bizottság 10 százalékkal emelheti az adó összegét. Az elmondottakból követ­kezik, hogy azoknak, akik eddig kedvezményben részesültek, csak 1990-ben kell adóbevallást bead­niuk, viszont adót már jövőre is elő­leg formájában fizetniük kell. Még­pedig adóátalány vagy részletek for­májában Az első esetben az áta­lányt egy összegben szeptember végéig, a második esetben a várha­tó adó 20 százalékát április végéig, 30 százalékát augusztus végéig, 50 százalékát pedig december 31-ig kell befizetniük, számolva azzal, hogy a tényleges adó kivetése után az esetleges hátralékot záros határi­dőn belül kiegyenlítik, a túlfizetést pedig a nemzeti bizottság visszaad­ja vagy a következő év javára jóvá­írja. • Miként fogják ellenőrizni, hogy mennyire őszinték az adófizetők? Lisý mérnök: Munkával jár, de ellenőrizhető az adatok helyessége. A felvásárló szervezetek továbbra is kötelesek értesíteni a nemzeti bi­zottságokat, hogy milyen értékben vásároltak a termelőktől különféle termékeket. A piacozók, útszéli dinnyeárusok stb. adóbevallásának helyességét a többi kistermelő, illet­ve a hasonló feltételek között gaz­dálkodó mezőgazdasági vállalatok eredményei alapján lehet ellenőriz­ni. A nemzeti bizottságoknak egyéb­ként érdekükben áll, hogy ne hanya­golják el az ellenőrzést, hisz az adó címén befolyt pénzt a fejlesztési el­képzelések megvalósítására fordít­hatják. KÁDEK GÁBOR Erőpróba előtt a kereskedelem Az SZSZK kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterének sajtótájékoztatója Az ellátás kérdése szinte napirenden van a családokban, a munkahe­lyeken. Járjuk az üzleteket, hátha kapunk megfelelő árut, ajándéknak valót, melyet a közelgő karácsonykor a fa alá teszünk. Nem kell külön vázolni a nehézségeket, hisz azokat mindenki ismeri. Inkább a miértek érdeklik a közvéleményt és különösképpen az, mi várható az év végén, milyen lesz az ellátás az ünnepek előtt. Ezekről a kérdésekről beszélt a tegnap Bratislavában megtartott sajtóértekezletén Nagy Kázmér, az SZSZK kereskedelmi és idegenforgalmi minisztere. Piaci helyzetkép Elmondta, hogy azok a hiányok, melyek belkereskedelmünket jel­lemzik, az ötéves tervidőszak első két évében felmerülő problémák ki­éleződéseként jelentkeztek. S hogy miben kereshetőek a gyökerek? El­sősorban abban, hogy a lakosság vásárlóereje gyorsabban növeke­dett, mint az árualapok. A készletek alacsony szintje, a nem megfelelő áruszerkezet is szerepet játszik. Nem hagyhatjuk említés nélkül a gyártók rugalmatlan alkalmazko­dását a lakossági igényekhez: a ter­mékek mennyiségben, minőségben, műszaki színvonalban és a divatos­ságban egyaránt elmaradnak a kí­vánt színvonaltól. Az is igaz, hogy hiányzik a gyártók érdekeltsége és igyekezetük a terv mennyiségi mu­tatóinak teljesítésére irányul. Az alapanyagok hiánya és a szállítói­megrendelői kapcsolatok zavarai népgazdaságunk legbonyolultabb gondjai közé tartoznak. így aztán több vállalatnak, üzemnek vannak adósságai a kereskedelemmel szemben. Ez viszont konkrétan le­csapódik az üzletekben: gyakran a mindennapi cikkek hiányoznak a polcokról. A miniszter megjegyez­te azt is, hogy a kereskedelmi szer­vezetek sem tesznek meg sok eset­ben minden tőlük telhetőt, hogy ki­küszöböljék a fogyatékosságokat, mérsékeljék a hiányt. Az említett nehézségek ellenére a belkereskedelem az év eltelt tíz hónapjában igen kedvező eredmé­nyeket ért el az állami terv teljesíté­sében. A kiskereskedelmi forgalom tervezett 2,2 százalékos növekedé­se helyett 4,4 százalékot értek el- tehát az előírt kétszeresét - és ez 1,5 milliárd korona többletforgalmat jelent. A készletek viszont igen meg­csappantak: szeptember végén az .előírt mennyiségnek csupán 68 szá­zalékát (az élelmiszerekből 76, az iparcikkekből 67 százalékot) tették ki. Ezzel szemben növekedett az import - több mint 23 százalékkal- mintegy 1,5 milliárd korona értékű árut hoztunk be, s ezáltal sikerült elérnünk, hogy a piacon levő cikkek több mint 10 százaléka külföldről származik (az ilyen áru aránya az elmúlt évben a 9 százalékot. sem érte el). Mi lesz a’ ünnepi asztalunkon? A fentebb vázolt alaphelyzetből indult ki a tárca a karácsonyi piac előkészítése, szervezése során. Az eddigi szállítói-megrendelői tárgya­lások azt mutatják, hogy az utolsó negyedévben az elmúlt évivel azo­nos mennyiségű élelmiszer kerül a boltokba, iparcikkből némely ese­tekben több is. De a kereskedők tudják, hogy a fogyasztók igényeit a már említett problémák miatt nem tudják maradéktalanul kielégíteni. Az alapvető élelmiszerek terén (bár a liszt csomagolása kapacitás- hiány miatt egy ideig akadozott) nem szabadna fogyatékosságoknak elő­fordulniuk. Kenyeret, péksüteményt és tejet a megrendelt mennyiségben szállítanak a gyártók. Kilencvenezer liter tartós tej is piacra kerül. A hús- és a hentesáru iránti fokozott igény kielégítése érdekében terven felül 2,5 tonnát szállítanak a boltokba: összesen 64,5 ezer tonna hús és hentesáru alkotja a kínálatot. A ka­rácsonyi ünnepi asztalhoz már ha­gyományosan hal tartozik: az édes­vízi halakból 50 tonnával több lesz mint tavaly, viszont halfiléből keve­sebbet vásárolhatunk. A kekszek, cukorkaféleségek - melyek választéka már hosszabb ideje gyér a boltokban - skálája behozatallal bővül. Több karácsony­fafüggelék, szaloncukor lesz az üz­letekben mint tavaly. Annak ellené­re, hogy egyötödével több mogyorót, fügét, kókuszlisztet hozunk be mint az elmúlt évben, a kereslet nem lesz kielégített. Mandulából, földi mogyo­róból, dióból és aszalt szilvából vi­szont kevesebb lesz. Elegendő zöldség, burgonya és alma van a raktárakban, de paradicsom, pap­rika, saláta, uborka, szőlő és kivi is kiegészíti a karácsonyi piacot. Több déligyümölcs kerül a piacra. Fenyőfa - a borókán kívül - lesz elegendő, és bővül a múfák válasz­téka. Hiánycikkek és importáru A textilből és ruházati cikkekből egészében véve több kerül a pultok­ra, mint tavaly. Ez többek között a púchovi Makyta, a Banská Bystri­ca-i és a Banská Štiavnica-i Pieta, a Liptovský Mikuláš-i Május 1. válla­latok és továbbiak fokozott igyeke­zetének köszönhető - ők járultak hozzá a piaci feszültség enyhítésé­hez azáltal, hogy terven felül is szál­lítottak árut. Az illetékesek számol­nak azzal, hogy problémát okoznak a csecsemőruházati cikkek, a sza- badidő-ruhák, a divatos pamuthol­mik és a luxus gyapjú felnőtt ruhada­rabok is. Kevés az olcsóbb árfekvé­sű gyermek- és férfi fehérnemű, a flaneling, valamint a pizsama és a hálóing. Tőkés importú férfi ingek és kötött méteráru tarkítja viszont a kínálatot. A gyermekekre, felnőt­tekre egyaránt elegendő overall és viharkabát vár a boltokban. Lábbelink kevesebb van mint ta­valy, főképp a fiú- és a férfi téli lábbeli hiányzik. A keresett Concord' és Wega típusokból viszont többet szállítanak a gyártók. A helyzetet súlyosbítja, hogy késnek a termelők szállítmányai, mintegy 500 ezer pár lábbelivel tartoznak. A többi iparcikkből - a hazaiból és importból - 8 százalékkal több kerül a vásárlókhoz, mint tavaly. Bizonyá­ra sokaknak szerez örömet egy-egy színes tévé, varrógép, hűtőszek­rény, mélyhűtő, villanyborotva, fény­képezőgép, melyeket külföldről ho­zunk be. A legkisebbeknek játékokat ~is importálunk: babákat, autókat, mechanikus játékokat. A behozatali áruval kapcsolatban arra is rámuta­tott a miniszter, hogy az évi import­keretből (9,8 milliárd korona) mint­egy egyharmadnyi áru kerül a téli, illetve a karácsonyi piacra. Útban van már az áru Egyiptomból, Indiá­ból, és Brazíliából, melyet a szövet­ségi kormány által erre a célra fel­szabadított rendkívüli devizáért vá­sároltunk. Amint azt a tárca illetekesei hangsúlyozták, mindent megtesznek azért, hogy az irányítás valamennyi szintjén fokozott figyelmet szentel­jenek az ünnepek előtti csúcsforgalomnak. Állandó figyelemmel kísérik az ellátást és a piaci egyensúly érdekében hozták a nem éppen népszerű árueladási korlátozásokat, szigorították a vámelőírásokat és megtiltották a szocialista szervezeteknek a nem készpénzfizetéses vásárlást. De a fokozott forgalomban sem feledkeznek meg a vásárlók érdekvédelméről: a Szlovák Kereskedelmi Felügyelőség ellenőrei az eladás becsületességén őrködnek majd a karácsony előtti bevásárlá­sok során is. DEÁK TERÉZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents