Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-07 / 288. szám, szerda

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZERDA 1988. december 7. XLI. évfolyam 288. szám ★ Ára 50 fillér ÖT PLUSZ EGY Javában tart a karácsonyi vásárlási láz, megrohamozzuk a bolto­kat, s amint laposodik a pénztárcánk, úgy gyűlnek a csomagok a szekrények aljába, könyvek háta mögé, s ki tudja még hány lehetséges helyre dugva - a fa alá szánjuk őket, szeretteinknek. S ha majd két és fél hét múlva azt vesszük számba, mi került az emberiség közös fenyőfája alá, elmondhatjuk: gazdagabbak lettünk, s ami a legfontosabb - békésebbek. Tavaly ilyentájt azt írtuk, a világ megkapta a legszebb karácsonyi ajándékot, a szovjet-amerikai rakétaszerződést. Talán a puszta véletlen hozta így: Mihail Gorba­csov 1987. december 7-én kezdte meg washingtoni látogatását, s egy évre rá, pontosan ugyanazon a napon New Yorkban beszédet mond az ENSZ-ban, majd pedig Reagannel és Bushsal találkozik. Van valami jelképes abban, hogy a Szovjetunió és az USA vezetői együtt ünnepelhetik meg az első, történelmi jelentőségű nukleáris leszerelési megállapodás aláírásának az első évfordulóját. Természetesen nem pusztán ünneplés lesz ez, hanem komoly munka is. Most nem írnak alá semmilyen szerződést, de hogy ennek ellenére mégis találkoznak, az a két nagyhatalom viszonyában bekövetkezett minőségi változásokat jelzi. Úgy mint a négy korábbi Gorbacsov-Reagan csúcs előtt, most is voltak találgatások és konkrét utalások is arra nézve, hogy mire lehet számítani. Megfi­gyelhettük: a két fővárosban különbözőek voltak a hangsúlyok. Ez érthető is. Az ötödik találkozóra Reagannel és az elsőre, a „mini­csúcsnak“ elkeresztelt beszélgetésre az utóddal, Bushsal, ilyen hamar senki sem számított. Tudjuk, a szovjet fél kezdeményezte, nem sokkal Bush választási győzelme után, s Washingtonban figyelmet érdemlő gyorsasággal igent mondtak rá. Az amerikai sajtó azt hangsúlyozza, hogy a mai tárgyalásokat búcsúzkodó-ismerkedő jellegűnek tartják. Természetesen az ismerkedést Bushsal csak mint az új elnökkel gondolják, hiszen Gorbacsov nyolcvanöt tavaszán találkozott vele elöször személyesen, tehát fél évvel hamarább, mint magával Reagannel. Ezzel szemben a moszkvai szóvivők jelezték: Gorbacsov mai ENSZ-beszédében, s a két amerikai vezetővel való találkozóján érdemi javaslatokat tesz. „Nem azért utazik ennyit, hogy az időjárás­ról csevegjen“ - mondta Petrovszkij külügyminiszter-helyettes. Értsd: a Szovjetunió azt kívánja, hogy a két nagyhatalom közötti érdemi párbeszédben ne legyenek mesterséges szünetek. S mi­vel a másik fél egyetértett a csúcs gondolatával, ez jelzi, hogy szintén a folyamatosságra törekszik. Persze a szovjet vezetés tisztában van azzal, bármilyen javaslatot is terjeszt elő, nemigen kaphat rájuk azonnali konkrét választ, hiszen Reagan már nem ad ilyent, Bush pedig még nem adhat. Nem is akar, ezért állítólag külügyi szakértőit sem viszi magával a találko­zóra. Viszont az új amerikai vezetés időt kap a szovjet elképzelések mérlegelésére. Arra pedig egyértelműen jó lehetőség lesz New Yorkban, hogy Gorbacsov és a január 20-án hivatalba lépő új amerikai elnök megvitasson valamilyen, az elkövetkező évekre szóló világpolitikai menetrendet. A csúcstalálkozó hagyományos négy fő témakörében - leszerelés, regionális konfliktusok, kétoldalú kapcsolatok, emberi jogok - Shultz külügyminiszter szerint is javultak a problémák megoldásának lehetőségei, s ez egyéb terüle­teken is érezteti pozitív hatását. Rendkívül széles a megoldásra váró fontos nemzetközi problé­mák köre. S ha most megállapodásokat nem is várhatunk, de ösztönzéseket a sok nyitott probléma közül legalább háromnak a megoldásához igen. Első helyen a hadászati támadófegyverek korlátozását kimondó szerződést kell említeni, amelyről a május végi moszkvai csúcs bizakodó hangulatában még reméltük, hogy az idén elkészülhet. Nos, ez kemény diónak bizonyult, a jelenlegi helyzet az, hogy Genfben folyik a munka, s a már megszokott formula szerint „van bizonyos haladás, de sok még a nyitott kérdés“. Tudjuk, meg kell várni az új amerikai kormányt, s azzal tisztázni, mi legyen az SDI-vel, a krasznojarszki radarállomás körüli nézeteltéréssel, a tengeri telepítésű robotrepülögépekkel. Minden­esetre Washingtonból érkeztek jelzések, amelyek sejteni engedik, hogy nem tartják ezeket a gondokat megoldhatatlannak, az új amerikai elnök talán másként viszonyul majd az úrvédelmi program­hoz is. A második témakör a bécsi utótalálkozó befejezése és az európai fegyveres erők és hagyományos eszközök korlátozása. Ez ügyben a NATO az, amelynek egyelőre nincs hivatalosan kidolgo­zott és közösen elfogadott koncepciója. A hivatalos kifejezést azért kellett használni, mert hiszen nemrégiben ez is szóba került Kohl kancellár és Thatcher kormányfő washingtoni látogatása, illetve Kohl és Mitterrand moszkvai útja során, s a jövő héten megint szóba fog kerülni Gorbacsov londoni tárgyalásain is. Harmadikként a regionális problémák közül a legsürgetőbbet kell kiemelni: az afganisztáni rendezést. A Szovjetunió nemrégiben felfüggesztette ugyan a csapatkivonást, de Moszkvában azt hangsú­lyozzák, lehetséges, hogy a kivonulást az eredeti menetrendnek megfelelően február 15-ig befejezzék. A szélsőséges afgán csopor­tok folytatják a terrorakciókat, de meg kell várni, milyen hatással lesz az ügyre két közelmúltbani esemény. Az első: a múlt héten tárgyalt elöször szovjet diplomata közvetlenül a szélsőségesek vezetőivel a fogságba esett szovjet katonák sorsáról. A szovjet küldöttséget Voroncov külügyminiszter-helyettes, kabuli nagykö­vete vezette, a másikat pedig Rabbani, az ellenzéki koalíció első embere. S bár a tanácskozásról információkat nem szivárogtattak ki, megfigyelők jelentős lépésnek tartják az afganisztáni belső rende­zés elindításában. A második: Pakisztánban új kormány alakul Benazir Bhutto vezetésével. Túlzott reményeket ugyan táplálni nem lehet, ha lesz is elmozdulás, bizonyára nem látványos. Nagyon sűrített tehát az év vége felé a szovjet külpolitikai program, hiszen Gorbacsov az USA-ból Kubába, onnan pedig Londonba repül. De még ezzel sem fejeződik be az idei aktivitás: Sevardnadze külügyminiszter valószínűleg karácsony hetén utazik Japánba. Az utóbbi hónapokban és az előttünk álló időszakban minden hétre jutott, illetve jut tehát legalább egy olyan esemény, amelyről valamilyen oknál fogva le lehetett irni: mérföldkőnek számít. MALINÁK ISTVÁN „ Miloš Jakeš munkalátogatása az Észak-csehországi kerületben Őszinte véleménycsere és tapasztalatszerzés ÜGYELNEK A GAZDASÁGOSSÁGRA A POČERADYI ERŐMŰBEN • A MOSTI BÁNYÁSZOK MÁR TELJESÍTETTÉK AZ IDEI TERVET • ÚJ HIDROKRAKKOLÓT ADTAK ÁT LITVÍNOVBAN • PÁRT- ÉS GAZDASÁGI AKTÍVAÉRTEKEZLET ÚSTÍ NAD LABEMBEN (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára munkalátogatást tett az Észak-csehországi kerületben. Elő­ször a počeradyi Februári Győzelem Erőműben járt. Itt a vendéget Vác­lav Šípek, az észak-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkára, Václav Chlouba, az erőmű igazga­tója, valamint a Lounyi járás párt- és állami szerveinek tisztségviselői üd­vözölték. Az erőműnek, amelyhez hat, egyenként 200 megawattos blokk tartozik, a megtekintése során, Miloš Jakeš egyebek között a munkafelté­telek iránt érdeklődött. Bohuslav Boublík, a vezérlőmű dolgozója fel­hívta a figyelmét a munkába szállí­tás problémáira. Akkor átmeneti idő­re szakszervezeti autóbuszt vegye­nek igénybe - javasolta Miloš Jakeš. A nagyobb bérdifferenciálás szükségességéről is szó volt.- A bérpolitikát szilárdan kézben tartjuk, nem engedünk meg semmi­lyen inflációt. A vállalatnál kell kez­deni, hogy azok, akik megérdemlik, többet kapjanak a többieknél - je­lentette ki Miloš Jakeš. Az erőmű pártszervezetének és gazdasági vezetőségének képvise­lőivel tartott rövid beszélgetésen Vác­lav Chlouba egyebek között a kénte­lenítő berendezések építésének elő­készületeiről tájékoztatott. A már Mihail Gorbacsov New Yorkba utazott A szovjet vezető jelentős beszédet mond az ENSZ-ben • Folytatódik a két nagyhatalom közti párbeszéd Miloš Jakeš a počeradyi erőmű dolgozójával beszélget (Telefoto: ČSTK) aláírt szerződés értelmében ezeket az NSZK-beli Saarberg-Hölter-Lurgi cég gyártja csehszlovák termelő- szervezetek 50 százalékos közre­működésével. A kéntelenítés során hulladékmentes eljárást fognak al­(ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden elutazott New York­ba, ahol részt vesz az ENSZ-köz­gyűlés 43. ülésszakán, s találkozik Ronald Reagan amerikai elnökkel és George Bush aielnökkel. Szovjet diplomáciai körökben úgy vélik, az államfő első ENSZ-beli látogatása jelentős mértékben hozzájárul a vi­lágszervezet tekintélyének növelé­séhez. Mint ismeretes, Mihail Gor­bacsov jelentős beszédet mond a közgyűlésen. A szovjet-amerikai csúcstalálko ­zóval kapcsolatban a szovjet fél azt szeretné, hogy a megbeszélések napirendjén szerepeljen napjaink valamennyi fontos kérdése. Az ENSZ székhelyén a Gorba- csov-látogatással összefüggésben létesített sajtóközpontban hétfőn ta­lálkozott az újságírókkal Nyikolaj Sislin, az SZKP KB osztályvezető­helyettese, továbbá Gennagyij Ge­raszimov szovjet külügyi szóvivő és Georgij Arbatov, az USA- és Kana- da-kutató Intézet igazgatója. Sislin egyebek között hangoztat­ta, a lassan befejezéséhez közeledő esztendő rendkívül jelentős változá­sokat hozott a nemzetközi politiká­ban, megmutatta, hogy a legbonyo­lultabb problémákat is rendezni le­het párbeszéd útján. A New York-i Jókívánságok (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Félix Houphouet- Boignynak, az Elefántcsontparti Köztársaság elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Gustáv Husák köztársasági elnök táviratban gratulált továbbá Carlos Andres Pereznek, a Venezuelai Köztársaság elnökének megválasz­tása alkalmából. szovjet-amerikai megbeszélések ugyan nem tekinthetők a szó szoros értelmében vett csúcstalálkozónak, hanem az ENSZ-központban tett lá­togatás részének, mégis nagy a je­lentőségük, mert a két nagyhatalom párbeszédében nem áll be szünet - mondotta Sislin. Geraszimov arról számolt be, hogy a csúcsnak nincsen előre meg­határozott napirendje, a tárgyaláso­kon bármilyen téma szóba kerülhet. A New York-i sajtóközpontban egyébként már több mint ezer új­ságíró akkreditáltatta magát a Gor­bacsov- látogatással kapcsolatban. (Folytatás a 2. oldalon) kalmazni. Ez az ökológiai program 1993-ban hozza meg az első ered­ményeket. Jakeš elvtárs a berende­zés hatékonyságáról, élettartamáról és áráról érdeklődött. Azt is megtud­ta, hogy a počeradyi és ledvicei erőmű hulladékhőjét a környező vá­rosok fűtésére akarják felhasználni. A pártmunkáról, főleg a taggyűlé­seken elhangzó észrevételek nyo­mán tett intézkedésekről és a tagál­lomány összetételének javításáról beszélgetett Miloš Jakeš František Lojdával, az üzemi pártbizottság elnökével. Nagyra értékelte, hogy a pártszervezet nagy gondot fordít ezekre a problémákra, és azt, hogy miközben az üzem dolgozói az energiatermelési tervfeladatokat tel­jesítik, nagy súlyt helyeznek az üze­melés gazdaságosságára. A CSKP KB főtitkára kőrútjának következő állomása az Észak-cseh­országi Barnaszénbányák volt. Mostban a vállalati pártbizottság el­nökségének tagjaival találkozott. Pavel Musil, az állami vállalat vezérigazgatója Miloš jakeš elvtár- (Folytatás a 2. oldalon) Nemzetközi közel-keleti értekezlet Prágában A válság igazságos rendezéséért Gustáv Husák üdvözlő levele a résztvevőkhöz (ČSTK) - Megkezdődött tegnap Prágában a kormányon kívüli szervezetek képviselőinek nemzetközi közel-keleti értekezlete. Ez az első ilyen akció, amelyet szocialista országban rendeztek meg. Célja a közel-keleti válságban érintett felek közötti megértés útjainak keresése és a közel-keleti válság igazságos rendezésére tett nemzetközi erőfeszítések előmozdítása. A tanácskozást a Bohuslav Ku­čera, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, a Külfölddel Baráti Kapcsolatokat Ápoló Csehszlovák Társaság elnöke vezette Kezdeményező Bizottság és a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete szervezte. A háromnapos konferenciára csaknem ötven résztvevő érkezett hazánk fővárosába. Köztük vannak a Palesztin Nemzeti Tanács képvi­selői, a Ciszjordániából és a Gázai- övezetből érkezett palesztin szemé­lyiségek, kormányon kívüli izraeli közéleti személyiségek és békeakti- % visták, köztük az Izraeli KP vezető tisztségviselői, más közéleti szemé­lyiségek, tudósok és a közvélemény képviselői az arab államokból s azokból az országokból, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsának ál­landó tagjai: a Szovjetunióból, az Egyesült Államokból, Franciaor­szágból és Nagy-Britanniából, vala­mint a Kínai Népköztársaság képvi­selője. Nemzetközi szervezetek is képviseltetik magukat. A résztvevők között van például Khaled Hasszán, a Palesztin Nem­zeti Tanács külügyi bizottságának elnöke, Szári Nuszeiba, a ciszjor- dániai Bir Zeit Egyetem tanára, Tau- fik Tubi és Tamara Gozsanszki, az Izraeli KP KB Politikai Bizottságának tagjai, Mordehai Bar On izraeli parla­menti képviselő és Ramsey Clarck volt amerikai igazságügy-miniszter. A szovjet (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents