Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-22 / 301. szám, csütörtök
A CSKP Központi Bizottsága 12. ülésének vitája (Folytatás a 5. oldalról) A kerületi pártbizottság 1988 januárjában tartott ülésén arra helyeztük a hangsúlyt, hogy valamennyi vállalatunknál, üzemünkben és gazdasági szervezetünkben megfelelőek legyenek az átalakítás előkészületei. Elsősorban a távlati célok helyes kitűzéséről és az elérésükhöz szükséges munkakollektívák megnyeréséről van szó. Kerületünkben a program szerinti hozzáállásnak köszönhetően nagyobb nehézségek nélkül ment végbe a szerkezeti átalakítás első szakasza. Az átalakításért vívott küzdelmünket a 8. ötéves terv feladatainak eredményes teljesítésétől tesszük függővé. Politikai igyekezetünk konkrét eredménye, hogy a kerület iparvállalatai az idei év 11 hónapja alatt a saját termelési érték tervét több mint 423 millió koronával, az árutermelési tervet pedig 856 millió koronánál is többel teljesítették túl. A saját termelési értékből származó munkatermelékenységet 101,5 százalékra teljesítjük, és a múlt év ugyanezen időszakához képest 3,6 százalékkal nőtt a produktivitás. Jó eredményeket értek el földműveseink és az élelmiszer-ipari dolgozók. E jó eredmények elérésében döntő szerepe van kerületünkben a Győzelmes Február 40. és Csehszlovákia megalakulása 70. évfordulójának tiszteletére tett szocialista kötelezettségvállalások teljesítésének. A mozgalom élén a Ladislav Dosedla vezette bányászkollektíva állt, az ostravai Vörös Október Bányából. Ehhez a kollektívához rövid idő alatt több mint 4000 munkakollektíva és a kerület vállalatainak többsége csatlakozott. A jó eredmények tükröződnek az egész politikai hangulatban. Másrészt viszont azt kérdezik tőlünk az emberek, hogy miért olyan gyakoriak a hiányosságok a belkereskedelem ellátásában. Pártszervezeteink számára nehézséget okoz a tömegpolitikai munkában érveket keresni. A termelés minőségét és a termelési folyamatok hatékonyságát nem sikerült a szükséges ütemben javítani. A kerület 31 ipari és öt építőipari vállalatánál az elvtársak nem érték el, hogy a munkatermelékenység kellő mértékben megelőzze a bérek növekedését. A kerületben 74 vállalat okozza a készletállomány 2,6 milliárd koronás túllépését A készletállomány növekedésének üteme csaknem négyszer gyorsabb, mint a teljesítménynövekedésé. Ez azt ^;->r>rv/ítja honv egyelőre nem sikerült kellően leküzdeni az extenzív irányzatot. Ám kritikusan rá kell mutatnunk néhány gazdasági egység és reszort készséghiányára s részt venni azoknak a problémáknak gyakorlati megoldásában, amelyek éppen tevékenységük, néha tétlenségük következtében jöttek létre. Főleg a Brnói Általános Gépgyár vezérigazgatóságának a vsetíni Zbrojovkában és a Mariánskéi-völgy- ben levő Moráviában előforduló problémák megoldásához való hozzáállásáról van szó. A termeléskiesés az idén a két vállalatnál a saját termelési értéket tekintve eléri a 230 millió koronát. Komoly nehézségek vannak a szállítóimegrendelői kapcsolatok terén. Növekszik egyes vállalatok fizetőképtelensége, miközben más vállalatok az előre fizetéshez kezdenek ragaszkodni. Ennek következménye sok esetben a termelés leállítása lehetne. Sok vállalat csak devizafedezet ellenében hajlandó más vállalatnak alvállalkozói munkát végezni. Ugyancsak kritikusan értékeljük az 1989-es évre szóló terv előkészítésének helyzetét Azon a véleményen vagyunk, hogy a jelenlegi gazdasági mechanizmus feltételei között is többet lehetne tenni a vállalatoknál. Ezért a jövő évben január elsejétől kezdve minden vállalatnál az árutermelés, és a saját termelési érték helyett a nyereség tervének teljesítését, a saját termelési értékből származó munkatermelékenységet és a költségek egészét vetjük pártellenőrzés alá. Megszabtuk, hogy a vállalatok az első negyedévben az egész évi terv 26 százalékát teljesítsék, az első félévben 51, háromnegyed év alatt pedig 75,5 százalékát. Ezt az egyenletességet a vállalatok igazgatói számára konkrét pártfeladatul akarjuk megszabni. MIROSLAV SLA VÍK elvtárs, a CSKP Dél-csehországi Kerületi Bizottságának vezető titkára Szeretném kifejezésre juttatni egyetértésemet azzal, hogy a párt központi bizottságának elnöksége javaslatot tett a XVIII. kongresszus 1990. május 10-re való összehívására. Ilyen döntést várt a Dél-csehországi kerület párttagsága, és ezt várták a dolgozók. Most majd rajtunk múlik, hogy tartalmilag és káderszempontból színvonalasan előkészítsük a XVIII kongresszus előtt az évzáró párttaggyűléseket és az üzemi konferenciákat. A párttagság átalakításra való aktivizálása is fontos feladat, ezt egészen az egyes munkahelyekig meg kell valósítanunk. Egyelőre még sok mulasztás tapasztalható a párt központi bizottságának 10. ülése utáni politikai-eszmei munka tökéletesítésében és színvonala emelésében az alapszervezetekben, és jelentősen erősítenünk kell a párton belüli demokráciát, törődve az ellenőrzési jog elmélyítésével és az egész párttagság aktivizálásával. A járási politikai iskolákon, a politikai-nevelési házaknál és kerületi iskolánkon is emeljük a pártoktatás színvonalát. A párt központi bizottságának 7. ülése óta sok lelkiismeretes munkát végeztek el az alapszervezetek, a nemzeti bizottságok, a gazdasági szervezetek és a Nemzeti Front szervezetei. Az eredmények azonban nem mindig arányosak az erőfeszítéssel Ennek oka szerintünk az irányítás és a szervezés alacsony színvonala, illetve az, hogy késve reagálnak a minőségváltoztatás iránti igényekre, illetve hogy nem veszik eléggé figyelembe a dolgozókollektívák egyes jogos észrevételeit és javaslatait. Hiányzik az okok elmélyültebb elemzése, nem vizsgálják elég színvonalasan, hogy egyes állami vállalatok az állóalapok, készletek aktivizálásában, a tudományos-műszaki eredmények érvényesítésében ós a gyártmányfejlesztésben miért helyezkedtek várakozó álláspontra, illetve miért reagálnak lassan. A munkahelyi kezdeményezéssel, a vállalásokkal sem gazdálkodunk elég hatékonyan, e téren még sok a kiaknázatlan lehetőség és tartalék. Másrészt pozitív jelenségek tapasztalhatók egyes munkakollektívákban, amelyek tettekkel fejezik ki egyetértésüket a kormány programnyilatkozatával. így van ez pl. a tŕeboňi Otavanban is, ahol 27 millió korona értékű terméket gyártottak terven felül az árualapokba, a Fezko állami vállalatnál, ahol 25 millió koronával teljesítették túl a tervet, a Nová Vőelnice-i Partex üzemben, a vimperki Šuma- van üzemben és az otíni Jitka üzemben. Az ipari szövetkezetek 18 millió korona értékű áruval teljesítették túl az áruszállítási tervet Sok szó esett ezen az ülésen a szocialista mezőgazdaságról. Kerületünkben a növénytermesztést gyorsabban fejlesztik az állattenyésztésnél, és lényegesen csökkentettük a lemaradó egységes földműves-szövetkezetek számát, feltételeket teremtve ezzel az önfinanszírozás 1989. január 1-től való bevezetéséhez. A 8. ötéves tervidőszak első 3 esztendejében a hústermelési tervet 3600 tonnával, a tejtermelési tervet 20 millió literrel, a gabonatermesztési tervet pedig 134 000 tonnával teljesítjük túl. A kommunistákat a termelési költségek és a rezsiköltségek csökkentésére ösztönözzük. A beszámoló, amelyet Adamec elvtárs, a szövetségi kormány elnöke terjesztett elő, azt bizonyítja, hogy az 1989-es tervet illetően számos kérdés még megoldatlan. Az egyes minisztériumoktól, a kerületekben működő gazdálkodó szervezetektől és pártszervezetektől ez aktívabb magatartást igényel. Arra törekszünk, hogy jól felkészüljünk az állami vállalatok létrehozásának második szakaszára; a strukturális kérdéseket illetően itt számos probléma még megoldatlan. Megköveteljük, hogy az alapítók olyan képzett vezetőket küldjenek ki a járásokba, kerületekbe és a vállalatokhoz, akik eltökélten világítják meg az átalakítás jelentőségét. Itt nemcsak az állami vállalatok létrehozásáról van szó, hanem a belső tartalékok mozgósítása feltételeinek megteremtéséről is, továbbá a szállítói-megrendelői kapcsolatok tökéletesítéséről, a kiváló minőségű termékek mennyiségének növeléséről, a teljesítmény és a munkatermelékenység fokozásáról és az érdem szerinti javadalmazás elvének érvényesítéséről. A kommunisták figyelmét az 1989-es állami terv minőségi mutatóinak túlteljesítésére összpontosítjuk, különös tekintettel a nyereségre. Növeljük a piaci alapokba való termelést, a nem szocialista országokba irányuló exportra való termelést 8,3 százalékkal fokozzuk, a teljesítményekhez viszonyított anyagköltségeket pedig 2,1 százalékkal csökkentjük. Az iparban is, a mezőgazdaságban is, az építőiparban is nagy lehetőségei vannak a költségcsökkentésnek. Minden évben százmilliókat veszítünk a költségek révén, főleg a bírságok, a fekbérek és a határidők be nem tartása miatt kirótt szankciók következtében. A selejt 20 millió korona veszteséget okoz évente Itt is erőteljesebbé kívánjuk tenni a pártellenőrzést és az irányítók felelősségének érvényesítését. A káderek iránti igényeket is növeljük, főképp azzal kapcsolatban, hogy bevezetjük az állami vállalatok önállóságát s önfinanszírozását. Ezekben nem sikerül eléggé emelnünk a termékek műszaki és gazdasági színvonalát, és a termelési bázis korszerűsítése sem megfelelő. De pozitív példáink is vannak, pl. a velešini Jihostrojban, vagy a Sezimovo Ústí-i Kovosvitben, ahol programirányítású szerszámgépeket gyártanak, továbbá a tábori Jiskrában, a pelhrimovi Agrozet- ben és máshol. A dolgozók stabilizálása és Šumava védett körzetei természeti kincseinek kiaknázása is gondot okoz. Egyelőre még nem teljesítik a cseh kormány határozatát, amelynek értelmében a járásoknak támogatniuk kellene a nyugati határvidéket. Itt főleg családiház építésre lenne szükség, mert ezzel hozzájárulnánk a terület gazdasági szilárdításához és a képzett dolgozók, főleg a fiatalok megtartásához. A Šumava szakágazati vállalat kezdeményezte, hogy 1990-ben 50, a 9. ötéves tervidőszakban pedig évente 200 családi házat épít fel a faanyag és új anyagok felhasználásával. Ez melléküzemági termeléssel és egy lakásegység 350 ezer koronába kerülne. A kerület határvidékén csökkenteni kívánjuk a panelből építést, és keressük a környezetvédelem tökéletesítésének a lehetőségeit A Csehszlovák Tudományos Akadémia suchdoli kutatóintézete más vállalatokkal együttműködve 730 kW teljesítményű fluidkazánt fejlesztett ki, amely lehetővé teszi az elégetett szén kéntartalmának több mint 80 százalékos hatásfokkal való kiszűrését. E rendszer segítségével a gyúlékony hulladék, a kőlagszármazékok és a szennyezett gázok egyaránt jól elégethetők. Azzal számolunk, hogy a Český Krumlov-i mechanizáci- ós üzem évente 300-500 ilyen kazánt gyárt. A XVIII. kongresszus előtti vita és az 1989- es terv teljesítése megköveteli, hogy sokkal színvonalasabbá váljék a kerületi pártbizottság, illetve az összes járási bizottság munkája, és hogy nagyobb segítséget nyújtsunk az alapszervezeteknek Reális és igényes célokat jelöljünk ki a kommunisták számára, bontakoztassuk ki az ideológiai munkát és a nevelést, tegyük elmélyültebbé a kollektívákkal folytatott párbeszédet, emeljük a tájékoztatás színvonalát, tegyük nyíltabbá politikánkat, érvényesítsük a kollektív tapasztalatokat, amelyeket a gazdasági mechanizmus átalakítása során szereztünk Ezzel kapcsolatban értékelni szeretném azokat az első lépéseket, amelyeket a csehországi pártmunkával foglalkozó bizottság eddig tett a kommunisták munkájának elmélyítésére a cseh kormányban, a Cseh Nemzeti Tanácsban és a többi szervezetben. A bizottság cselekvésének és határozatainak köszönhetően az információk sokkal gyorsabban érvényesíthetőek a kerületben, a járásokban, az alapszervezetekben Támogatom a törekvést, amelynek értelmében növelni kell a párt befolyását és felelősségét az irányító káderek kiválasztásáért és felkészítéséért A CSKP KB 19. ülésének és a mostani tanácskozásnak a határozatai arra ösztönöznek bennünket, hogy a XVIII. kongresszus ^ tiszteletére kibontakoztassuk a munkakezdeményezést, szilárdítsuk minden egyes kommunista felelősségérzetét a párthatározatok teljesítéséért. Teremtsük meg a pártmunka komplexszé tételének, az alapszervezetek tettrekész- ségének a feltételeit, támogassuk mindenütt az alkotókészséget, az állampolgári és pártos büszkeséget. Törődjünk a korábbi szokások bíráló és önbíráló értékelésével, mindannak felülvizsgálatával, aminek semmi köze sem az átalakításhoz, sem a marxizmus-leninizmus alkotó továbbfejlesztéséhez. Kerületünk és az egész ország dolgozói támogatják a párt központi bizottságát és állami szerveinket. Rajtunk múlik, milyen eredményeket érünk el a munkakezdeményezés ki bontakoztatásában. MARIE TESAKOVÁ elvtársnö, a CSKP KB póttagja, a chebi Agrokombinát Marianske Lázné-i üzemének kertésze A Chebi járás ipari vállalatainak és üzemeinek az idén 3 milliárd 40 millió korona értékű terméket kell legyártaniuk. A bruttó mezőgazdasági termelés volumene több mint egymil- liárd korona értéket tesz ki. Nagyon jó eredményeket érnek el a nemzeti bizottságok által irányított helyi gazdálkodási vállalatok és üzemek, illetve szolgáltató részlegek. Azonban nemcsak pozitívumokról és jó eredményekről beszélhetünk. Bosszant bennünket, hogy éppen az idén lassult le a járás ipari termelésének fejlődése, hogy összesen hat üzemben csökkentették az állami tervet. így volt ez többek között a chebi Eska nemzeti vállalatnál, melynek nevét nagyon sokféleképpen ragozták a különböző tömegtájékoztatási eszközökben. E vállalatnak a fejlődése bizonyítja, milyen negatív hatása van az indexmódszerrel történő tervezésnek, ha nem teremtik meg a szükséges anyagi, tudományos-műszaki és káderfeltételeket. Az Eska vállalatnál a tervet rendszeresen növelték, miközben nem volt biztosított a szükséges műszaki fejlesztés és beruházás, nem teremtették meg a munkaerő stabilizálásához szükséges szociális feltételeket. Néhány üzemünk lemaradásának második komoly oka a munkaerőhiány. Ha mindehhez még hozzáadjuk a szállítói-megrendelői kapcsolatok terén uralkodó komoly problémákat, a gazdasági szerződések megszegését, akkor, ha biztosítani akarjuk a feladatok teljesítését, nem marad más hátra, minthogy növeljük üzemeink és vállalataink sok ezer dolgozójának igyezetét és munkaintenzitását. Ugyanakkor bosszant bennünket, hogy tömegtájékoztatási eszközeinkben ezt a kikényszeritett munkakezdeményezést gyakran elítélik. Nem akarjuk azt állítani, hogy a termelési problémákat csupán a szállítói-megrendelői kapcsolatokban uralkodó problémák okozzák. Ezek okai a gyenge irányításban és munkaszervezésben, a munka- időalap rossz kihasználásában, az alacsony szintű műszaki együtthatóban stb. egyaránt megtalálhatók. A vállalatoknál és üzemekben most folyik az 1989-es évi terv megvitatása. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy számos ágazati és felettes vállalati szerv a régi módon tervezett, hogy nem biztosították a szükséges anyagi feltételeket és erőforrásokat. Az 1989-es évi terv jóváhagyásával kapcsolatos tapasztalatok még nem összegezhetők, mivel a tervet csupán 1988. december 19-én zárjuk le. Az azonban már egyértelműen kijelenthető, hogy a tervet az ötéves tervből kiindulva dolgozzuk ki, így nincs lehetőség különösebb módosításokra. A kereskedelmi szervezeteket, így pl. az Aprócikkkereskedelmi Vállalatot, az Élelmiszer, a Jednota és a chebi Prior kereskedelmi vállalatot illetően a terveket elsősorban a nyereség, a kiskereskedelmi forgalom és az elvonások vonatkozásában dolgozták ki. A nemzeti bizottságok által irányított vállalatok eddig a felettes szervvel kapcsolatban kiugró ellentéteket oldják meg, éspedig elsősorban az elvonások terén. A chebi Kovo, a chebi Eska és az aši Tosta ipari vállalatok tervét eddig még nem hagyták jóvá. Ezekben is jelentős ellentétek mutatkoznak, főleg a chebi Eskáról és az aši Tostáról van szó Nincsenek beruházási eszközök az egyszerű újratermelésre; ez a következő években csapódik le majd negatívan, például abban, hogy nem tesznek eleget a belkereskedelem kerékpármegrendeléseinek. A gyógyfürdői intézményekben, így például a Františkové Lázné-i és a Marianské Lázné-i fürdőkben eddig még nem oldották meg a nyereség nagyságában mutatkozó ellentéteket. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban is. Az emberek gondolkodásmódjára negatívan hatnak a belkereskedelmi ellátási kilengések, így például a higiéniai eszközök hiánya, a gyér sajtválaszték, a tartósított tej hiánya stb. Nem megnyugtató az sem, hogy a dolgozók nem vásárolhatnak bútort, egyéb lakberendezési tárgyakat, hogy nincs elegendő építőanyag. Mi a köztársaság peremén élünk, az áruszállítás bizonyára hosszabb időt vesz igénybe. Előfordul, hogy megfeledkeznek rólunk, például a zöldséggel és gyümölccsel történő gyors ellátásban. Állampolgárainkat ingerli, ha a televízió képernyőjén jól ellátott és berendezett prágai vagy egyéb városbeli üzleteket látnak. Járásunk kommunistáinak és dolgozóinak zöme örömmel üdvözölte Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 7. és 9. ülésének határozatait, melyek a gazdasági mechanizmus átalakítási folyamatának gyorsítását célozzák. Az átalakítás azonban nem halad olyan ütemben, ahogy azt a jelenlegi helyzet megkívánja. A járási bizottságnak, aktívájának és a gazdaságirányító dolgozók tapasztalatai szerint a szervezési és struktúrák átalakítása helyenként a vezérigazgatók vagy más gazda- ságirányító szervek elképzelése szerint megy végbe. Vannak esetek, hogy a munkakollekti- vák önálló állami vállalatként szeretnének működni, de - idézőjelben mondva - tervszerűen irányítottak; így van ez például az aši METAS- ban, a Františkové Lázné-i Állami Fürdőkben. Járásunkban eddig két állami vállalatot alapítottak, a chebi Eskát és Agrokombinátot. Ezekben titkos szavazással választották meg a munkakollektíva tanácsát, a vállalatigazgatót és az új üzemi pártbizottságot. Vállalatomnál - a chebi Agrokombinátban - számos intézkedést foganatosítottak a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a hatékonyság és a gazdaságosság elmélyítése, a vállalati önfinanszírozás biztosítása érdekében. Most folyik az üzemi pártbizottság, a CSKP-alapszervezetek, a gazdasági vezetés és a társadalmi szervezetek egységes cselekvési programjának kidolgozása. A felsorolt intézkedések ellenére komoly megoldatlan problémát jelent a jövő évi gazdasági terv kiindulási bázisa, amennyiben tartalmazni fogja az új nagykereskedelmi árakat és az új gazdasági szabályzókat is. Ezeknek az intézkedéseknek, elsősorban a különbözeti járadék csökkentésének következtében az 1986-1988-as években elért 80 millió koronás nyereségátlag körülbelül 30 millió koronára csökken. Ez a helyzet nem teszi lehetővé, hogy megfelelő szintű fejlesztési és javadalmazási alapot teremtsünk, az önfinanszírozás terén pedig nehezíti a helyzetet, hogy a nyugati határvidék kijelölt területén dolgozunk, ahol a vállalatfejlesztés elengedhetetlen feltétele a dolgozók stabilizálása. A saját erőforrások hiánya lényegesen korlátozza, helyenként pedig lehetetlenné teszi azoknak az intézkedéseknek az érvényesítését, amelyek a 43/86-os számú kormányhatározatból következnek. 1988. XII.
