Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-22 / 301. szám, csütörtök
A CSKP Központi Bizottsága 12. ülésének vitája KVÉTOSLAVA KOVÁŔOVÁ elvtársnö, a CSKP KB póttagja, a Podlesíi Efsz fejönöje Gazdaságunk, a Podlesíi Efsz a növénytermesztési és állattenyésztési eredményeknek köszönhetően a Vsetíni járás élenjárói közé tartozik. A Beszkidek hegyaljai és hegyvidéki területein gazdálkodunk 2140 hektáron. Tábláink kicsinyek és erősen lejtősek. Az állattenyésztésben szarvasmarhatartásra, tej- és hústermelésre szakosodtunk, és bonyolult viszonyok között is jó eredményeket érünk el. A tehenenkénti tervezett tejhozam 4430 liter, a hízómarha napi és darabonkénti súlygyarapodása pedig 110 dkg. Gabonából 4,31 tonna, őszi repcéből pedig 4,04 tonna hektárhozamot értünk el. A Vsetíni járásban 15 efsz gazdálkodik, és a klimatikai, illetve a talajviszonyok szempontjából a CSSZK viszonylatában ez a járás a második legbonyolultabb. Járásunk mind az idén, mind az ötéves tervidőszak kezdete óta eredményesen teljesíti a fő termelési, felvásárlási és gazdálkodási feladatokat. Noha szövetkezetünk és a járás egésze is intenzív mezőgazdasági termelést folytat, a nyereségképzésben nagy szerepe van a melléküzemági termelésnek, amelynek nyereségét a mezőgazdaság fejlesztésére használjuk fel. Ugyanis a mezőgazdasági termelés a jelenlegi szabályzók érvényesülése mellett az itteni nehéz viszonyok között nem képes az újratermelésre. Néhány nap múlva az új gazdasági mechanizmus szerint kezd gazdálkodni a mezőgazda- sági-élelmiszer-ipari komplexum. Úgyszólván minden szükségeset tudunk az új gazdasági mechanizmus gazdasági szabályozóiról, azonban hiányoznak az ismeretek a vállalati költségek alakulásának, tehát a nagykereskedelmi árváltozásoknak a következményeiről. Az index átszámítások itt - főleg vállalati szinten - nagyon pontatlanok. Ezt állandóan bírálják a dolgozók. A mezőgazdasági nyilvánosság körében már hosszú ideje vitatkoznak az új szabályozókról. és a várható hatásokkal kapcsolatos információk számának növekedésével párhuzamosan egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: vajon az új gazdasági szabályzók megteremtik a mezőgazdasági vállalatok fejlődésének előfeltételeit? Itt főleg azokról a vállalatokról van szó, amelyek hegyaljai és hegyvidéki területeken, illetve távoleső, határvidéki és városkörnyéki területeken gazdálkodnak. A mezőgazda- sági vállalatok termelési-gazdálkodási csoportokba sorolásával és a különbözeti járadék ennek alapján történő megállapításával teljes tárgyilagossággal nem vehetők figyelembe olyan tényezők mint pl. a munkaerőellátás, a munkaerő minősége, a járulékos létesítmények és ezen belül a lakásállomány színvonala, az ipar általi szennyezettség, vagy a föld szétaprózottsága. Nálunk e tényezőkre különösen érzékenyek az állami gazdaságok, amelyek kerületünkben a legbonyolultabb feltételek között működnek. A számítások azt bizonyítják, hogy nem lesznek képesek erőforrásokat teremteni az újratermeléshez. Ilyen viszonyok között nagyon problematikus lesz a további fejlődésük. Itt nemcsak az állami gazdaságok gazdálkodásáról van szó, hanem egyes területeken e gazdaságok révén az életfeltételek megtartásáról is, főleg ami a lakásépítést és a járulékos ellátást illeti. E két tényező meghatározóan befolyásolja a munkaerő stabilizálását. A másik fontos körülmény a következő: a mezőgazdasági vállalatok a bérek alapján történő 50 százalékos elvonásra úgy reagálnak, hogy csökkentik a munkaigényes növények, termékek előállítását. Ezt az elmúlt napokban is tapasztalhattuk, amikor szerződéseket kötöttünk 1989-re. A vállalatok igyekeznek korlátozni a burgonya- és zöldségtermesztést, de a tejtermelést is. Nyilvánvaló, hogy ez befolyásolja a társadalmi megrendelések kielégítését. E jelenségre gyorsan kell reagálni, és elvárjuk, hogy az illetékes központi szervek valóban rövid időn belül állást foglalnak, és konkrét intézkedéseket hoznak A bérek szerinti elvonások arra kényszerítik a mezőgazdasági vállalatokat, hogy megfontolják minden koronányi bér kifizetését. Keresik majd a lehetőségeket, hogyan lehetne csökkenteni a rezsidolgozók létszámát, hogyan lehetne az élőmunkát géppel helyettesíteni, és hogyan lehetne korlátozni azok fizetését, akik pl. szerződéses alapon a nemzeti bizottsági munkahelyeken dolgoznak, illetve akik saját létesítményekben dolgoznak. Konkrétan itt az egészségügyi, rehabilitációs, óvodai, bölcsődei, sport-, kulturális és üdültetési munkahelyekre gondolok. Kerületünkben pl. az ilyen munkahelyeken az állami gazdaságok, efsz-ek és közös vállalatok szférájában 415 személy dolgozik, közvetlenül a mezőgazdasági vállalatoknál pedig 418 személy. Azzal is számolhatunk, hogy korlátozzák, illetve felszámolják a lakosságnak végzett munkákat és szolgáltatásokat és a ,,Z" akciókban való részvételt. Ez nem jelentéktelen tényező. Kerületünk mezőgazda- sági vállalatai e tevékenységekre 34 millió korona bért használnak fel évente, és 1989-től ehhez még 17 millió korona elvonás járul Ezért javasoljuk, hogy a társadalmi és közhasznú tevékenységekre kifizetett bért mentesítsék az elvonásoktól. A csakhamar bevezetésre kerülő gazdasági szabályzórendszer majd hatalmas nyomást gyakorol az összes mezőgazdasági vállalatra, és ezek közül csak azok tudnak helytállni, amelyek képesek lesznek a nagyobb hatékony gazdálkodásra. Konkrétan: amelyek minimális emberi munkát és kis részarányt képviselő anyagköltséget használnak fel, miközben kiváló minőségű terméket állítanak elő. Ez azonban megfelelő belépő tényezőket igényel. Nem boldogulunk nagy hatékonyságú, hozzáférhető és környezetkímélő vegyszerek nélkül. A gázolajfelhasználás csökkentése állandó feladat. Sajnos, még mindig olyan gépeket, közlekedési eszközöket kapunk az ipartól, amelyek nem teszik lehetővé a fajlagos fogyasztás csökkentését. Sok helyen még egyre több gondot okoz a beruházások és a javítások anyagszükségletének a kielégítése. Es ott még a nagy kérdőjel: hogyan biztosítjuk a melléküzemági termelés szükségleteit. JAROSLAV TOMAŠOVIČ elvtárs, a CSKP KB tagja, a bratislavai Dimitrov Vegyi Müvek elektrokarbantartója A bratislavai J. Dimitrov Vegyi Müvek, ahol dolgozom, a 8. ötéves tervidőszakban azok közé a vállalatok közé tartozik, amelyek adósak maradtak a gazdasági terv. teljesítésével. Ez száraz, fájdalmas, ugyanakkor tárgyszerű és igazsághű megállapítás. Engem mint munkást, mint kommunistát elkeserít ez a helyzet, hiszen szakmunkástanuló is itt voltam, itt nőttem fel, és ami még rosszabb, azt tapasztalom, hogy a helyzet nemcsak a tervteljesítést illetően romlott, hanem a munkakollektíva erkölcsi-politikai állapotát illetően is. Nem egyik napról a másikra, hanem fokozatosan alakult ki ilyen helyzet Növekedtek a feladatok, és ezzel párhuzamosan nem növekedett a kollektíva feladatteljesítési rátermettsége. Megkezdődött a régi dolgozók, a törzsgárda elvándorlása, romlottak az emberi kapcsolatok, és ahelyett, hogy visszafejlesztették volna az adminisztrativ-utasításos irányítási módszereket, éppen ellenkezőleg, ezeket erősítették. A párt üzemi bizottsága a fogyatékosságok halmozódására figyelmeztette a gazdasági vezetés tagjait és a vállalati igazgatót is. Követeltük, hogy ne rózsaszín szemüvegen keresztül vizsgálják a helyzetet, hanem ehelyett támaszkodjanak a munkakollektívára, és közösen keressük az igényesebbé vált feladatok teljesítésének a lehetőségeit. Az üzemi pártszervezet évzáró konferenciája határozatainak teljesítését ellenőrizve munkacsoportokat érvényesítettünk, amelyek elemezték a vállalatnál kialakult politikai helyzetet. E munkacsoportok tapasztalatait megvitattuk a párt októberi műszaki-gazdasági konferenciáján. A fogyatékosságok oly súlyosak voltak, hogy felkértük a felettes párt- és gazdasági szerveket, tegyenek káderintézkedéseket a vállalati vezetésben. Kishitüek voltunk, amikor követelésünket az SZLKP Bratislava III.- ahogy a kommunisták véleménye mutatja- a vállalat dolgozóinak döntő többsége egyetértett ezzel. Ugyanis a konferencia határozatát közzétettük a vállalati újságban, majd nyilvános gyűléseket tartottak az alapszervezetek, amelyeken részt vettek az üzemi pártbizottság tagjai, és biztosították a konferencia határozatának egységes értelmezését, rámutatva, hogy közvetlenül a munkahelyeken mit kell tenni a konferencia által jóváhagyott célok eléréséért. Megértették az emberek, hogy miről van szó, és be kívánnak kapcsolódni az átalakításba Amit itt a mi kérdésmegközelítésünkröl elmondtam, ne legyen kötelező „használati utasítás" mindenki számára. Eljárásunkat a CSKP KB 7. és 9. ülésének követelményei ihlették. Ez azt jelenti, hogy tudatosítottuk: másként kell értelmeznünk saját munkánkat. Magatartásunkból azonban, úgy gondolom, mégis levonhatók általános tanulságok. Például az, hogy az embereknek mindig és minden körülmények között igazat kell mondani. Teljesen fel kell tárni a fogyatékosságok, a problémák okait, rámutatva ezek hordozóira. Nem demoralizálja ez a kollektívát, hanem - ellenkezőleg - összekovácsolja, reményt kelt benne, mert látják az emberek, hogy nyíltan beszélünk a kérdésekről, és azokat meg is akarjuk oldani. Alig másfél hónap telt el a párt műszakigazdasági konferenciája óta. Új vállalati igazgatónk van, aki közöttünk nőtt fel, és a minisztériumból tért vissza hozzánk. Egy másik kiváló szakember is visszatért hozzánk, aki most üzemvezetőként dolgozik. Mások is jelentkez- nek,akik korábban különböző okok miatt mentek el. Javult a vállalati légkör. Lényegesen szilárdult a párt tekintélye. ANTONÍN NOVÝ elvtárs, a CSKP KB tagja, a domažlicei Desta pártalapszervezetének elnöke Városkerületi Pártbizottsága és az SZLKP Bratislavai Városi Bizottsága elé terjesztettük. Azonban kiderült, hogy aggályaink feleslegesek voltak. Bizonyítékaink előterjesztése után- amelyekre a káderváltoztatásokra tett javaslatainkat alapoztuk - mind a városkerületi, mind a városi pártbizottság teljes támogatását élvezhettük. Ahogy később kiderült, az említett pártszervek is hasonló jelenségeket tapasztaltak. A Slovnaft szakágazati vállalat vezérigazgatója is támogatta követelésünket, és megígérte, hogy azt az illetékes párt- és gazdasági szervek elé terjeszti. A politikai elemzést megvitattuk az alapszervezeti pártelnökökkel, majd további megvitatás céljából a párt műszaki-gazdasági konferenciája elé terjesztettük, ahol a megállapításokat egyértelmű helyeslés fogadta. Valóban magas színvonalú volt a konferencia. A küldöttek nem végeztek kirohanásokat, nem érzelmi megnyilvánulások voltak jellemzők a tanácskozásra, nem került sor mindenáron való bírálatra, hanem a felszólalók azt tudatosítva terjesztették elő javaslataikat, hogy megtettük az első bátor lépést, amely nem volt a legkönnyebb Az üzemi pártbizottság ülésén a vállalati igazgató felmentését kérte a vezérigazgatótól. A konferencián hangsúlyoztuk, tudatosította az üzemi pártbizottság, hogy a problémák okainak megállapításában viszonylag könnyű volt a nézetegység kialakítása. Annál nehezebb munka vár ránk most, amikor a figyelmet- a munkakollektívák aktivizálásával - a hibák kiküszöbölésére kell összpontosítani. Éppen elég fogyatékosság felhalmozódott. Gondot okoz a munkahelyi és a technológiai fegyelmezetlenség, a munkaidő hiányos hasznosítása, a munkaeredmények szerinti javadalmazás elvének megsértése stb. Hozzáfogtunk munkánk átalakításához. Igényes feladatot teljesítünk, de Július elsejétől üzemünk további hattal együtt a déčíni Desta állami vállalat része lett. Megválasztottuk a dolgozókollektívák önigazgatási szerveit, az allami vállalat igazgatóját. A pártbizottságot az állami vállalat szintjén a küldöttgyűlés választásai után alapítottuk meg. Pártvonalon az előkészületeket az elnökök koordinációs tanácskozásainak közreműködésével bonyolítottuk le. A pártcsoportokban a szakszervezeti funkcionáriusokkal együttműködve olyan elvtársakat választottunk ki, akikről tudtuk, hogy a dolgozókollektívában természetes tekintélyük van és reális esélyük lesz arra, hogy küldöttnek megválasszák őket Mindegyik jelölését megvitattuk a dolgozókollektívákban, némely esetekben többször is, mig végre azonos nézetre jutottunk. A kiválasztott küldöttekkel külön találkoztunk és megbeszéltük velük a választások lebonyolítását. Két jelölt közül választottunk igazgatót, és a szavazatok többségét az kapta, aki a vállalat élén volt már korábban is. Beigazolódott, hogy az előkészületek során a látszólag kevésbé fontos kérdéseket sem lehet alábecsülni, mindent meg kell magyarázni, hogy valamennyi dolgozónak minden világos legyen, és megnyerjük őket politikánknak Ezzel kapcsolatban azt ajánlom, hogy a hírközlő eszközök ne a dolgozókollektívák tanácsának megválasztási módjára figyeljenek anyira, hanem hangsúlyozzák vállalkozói szerepkörét. Dolgozóink egy sora ugyanis küldetését azonosítja a szakszervezeti üzemi bizottság küldetésével, és számos esetben csak a szociális kérdések megoldását várja tőle. Az állami vállalat megalapításával egyidőben az idei feladatok teljesítése is napirenden volt. Alervteljesítést az bonyolítja, hogy képtelenek vagyunk megoldani a szállítói-megrendelői kapcsolatokban felmerülő problémákat és jobb munkaszervezéssel, folyamatosabbá tenni a termelést, csökkenteni a hajrát, a munkaidővel és a béreszközökkel való pazarlást. Ez hatással van a kötelező, döntő fontosságú gazdasági mutatók folyamatos teljesítésére, de főként a politikai légkör és a közvélemény alakulására. Fokozatosan keresünk megoldást a minisztérium dolgozóival együttműködve, és Így teremtünk feltételeket az igényes, ám valós terv teljesítéséhez. Annak ellenére, hogy sikeresen exportáljuk termékeinket, még a nem szocialista országokba is, és nem is kis menynyiségben, ráadásul jó különbözeti mutató elérésével, a gazdálkodás fennálló szabályai nem ösztönöznek bennünket a kiviteli feladatok növelésére. A dolgozókollektívának semmilyen munkahelyi engedményeket nem hoznak, sőt ellenkezőleg. A dolgozókollektívák tanácsának első, novemberi ülésén megtárgyaltuk az 1989. évi végrehajtási tervet. Ebben nagy hangsúlyt helyezünk a tudományos-műszaki fejlesztés feladatainak gyorsított megvalósítására. Jelenleg is az emelőberendezések vázainak hegesztésére szolgáló robotizált munkahely üzembe helyezésének bonyolult tennivalóit végezzük domažli- cei 06-os számú üzemünkben, ahol szerszám- készítőként dolgozom. Egyelőre nem sikerült sem a bratislavai, sem a prešovi kutatóintézetekkel, de még a minisztériummal együttmü- ködve sem azt elérni, hogy a robotizált munkahely elérje a megkívánt mennyiségi és minőségi paramétereket. Nem tudunk megszabadulni annak gondolatától, hogy a legfelsőbb állami és gazdasági szervek nem fordítanak kellő figyelmet az emelőtargoncák termelési szakágazatának. Ugyanis az anyagmozgatás ma is és a jövőben is népgazdaságunk számos ágazatában a feladatok teljesítésének egyik fontos területe lesz. Pártalapszervezetünkben teljes mértékben támogatjuk a párt központi bizottságának eddigi eljárását a társadalom átalakítása és demokratizálása feladatainak teljesítésében Mi ebből úgy kívánjuk kivenni a részünket, hogy kommunistáinkat elsősorban a pártcsoportok közreműködésével próbáljuk a munkahelyeiken aktivizálni, s ugyanezt elvárjuk az alapszervezet pártbizottságának tagjaitól. Konkrét, elsősorban rövidtávú feladatokat adunk tagjainknak. Nem csupán gazdasági jellegű tennivalókról van szó, hanem elsősorban a fiatal emberek, mindenekelőtt a munkások hosszú távú párttagjelöltségre való felkészítéséről, a társadalmi szervezetekben végzett aktív munkáról, és a tömegpolitikai munka konkrét területeivel bízzuk meg kommunistáinkat. Ezt úgy értelmezzük, hogy az alapszervezetben olyan politikai légkört kell kialakítani, amelyben nem lesz helye a passzív tagoknak. A KB 10 ülése után teljes mértékben tudatosítjuk, hogy aktív tömegpolitikai munka, hatásos propaganda és agitáció nélkül pártunk feladatait lehetetlen a dolgozókollektívákban megvalósítani. ANTONÍN MLADÝ elvtárs, a CSKP KB tagja, a ČKD kompresszorgyárának géplakatosa Már birtokában vagyunk az átalakítás során szerzett első tapasztalatoknak. Prágában már első eredményeit is érzékelhetjük, s ezeket az emberek örömmel fogadják. Változatlanul sok gond vár azonban még megoldásra, szüntelenül újabb és újabb problémák vetődnek fel Prága főváros ipari bázisának átalakításával összhangban a mi vállalatunk, a ČKD is a termelési alap megfelelő korszerűsítésére és rekonstrukciójára készül. Ennek az a cél|a, hogy javuljon a vállalat kónkurenciaképessége, hogy jobbá tegyük a munkakörülményeket és nem utolsósorban jelentős mértékben hozzájáruljunk a főváros ökológiai helyzetének javításához és a dolgozói állomány mérlegének a ki- egyenlítéséhez. Egyelőre azonban hiányát érezzük annak, ami a mi véleményünk szerint alapvető fontosságú, hiányoljuk ugyanis a meglévő termelési bázis egyensúlyba hozásához szükséges mielőbbi központi döntéseket, továbbá elengedhetetlen a gazdasági változások szellemében az igényes programok megvalósításához a megfelelő feltételek kialakítása is. Ezzel párhuzamosan tisztázni kell mindazoknak a feltételeknek a megteremtését, amelyek a tényleges vállalkozói tevékenységhez szükségesek, s ezeket a világon sehol sem tudják elképzelni anélkül például, hogy a bank ne töltsön be megfelelő vállalkozói szerepet, illetve szükség van törvényes garanciákra is. A jövő évtől termelési bázisunkban szerkezetváltásra kerül sor. Ez nemcsak felelősségteljes előkészítést tesz szükségessé a gazdasági vezetőség részéről, hanem igényli azt is, hogy a pártszervek vezetésével a társadalmi szervezetek igényes politikai munkát végezzenek és következetesen egyeztessék eljárásukat. Hozzálátunk a 2000-ig szóló vállalati fejlesztési koncepció pontosításához és végleges formába öntéséhez. Gyakorlatilag ennél többről azonban eddig nem tudok beszámolni, mivel az előző időszakban felmerült problémák többsége változatlanul létezik. A tervet ugyan teljesítjük. de rendkívül bonyolult körülmények között Nyíltan meg kell mondanunk, hogy még csak most gyűjtjük a tapasztalatokat az új szervek munkája kapcsán. Beigazolódott annak a döntésünknek a helyessége, hogy közös munkaakti- vát szerveztünk, amelyen a kombinát gazdasági vezetősége elemzést terjesztett elő a kombinát gazdasági tevékenységéről és letette eddigi munkájának a számláját, s ugyanakkor előterjesztette az 1989-90-es évekre vonatkozó kilátásokat. A vitában sokmindent kölcsönösen tisztáztunk és ennek eredménye lett a pártbizottság, a dolgozókollektívák tanácsának és a vállalati szakszervezeti bizottságnak az egységes eljárása. A vállalatok vállalkozni akarnak, azonban más struktúrák nem így viselkednek, hanem az irányításban ragaszkodnak az előző években kitaposott utakhoz. Tisztában vagyunk azzal, hogy az átalakítás nem jelent abszolút biztonságot a vállalat szempontjából, s azt is látjuk, hogy az új körülmények között még csak az első lépéseket tesszük, de ha megmaradnánk a félmegoldásoknál, akkor ez csak félátalakítás lenne. Néhány héttel ezelőtt fogadták el az új kor- (Folytatás a 5. oldalon)
