Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-02 / 284. szám, péntek

„Mindenki segít, aki idejében rendel“ Beszélgetés Selmeci Alajossal, a Prágai Magyar Kultúra igazgatójával November egyik délelőttjén a Prágai Magyar Kultúra üzlethelyi­sége elé magyar rendszámú kamion érkezik. Rakományát - a könyveket, hanglemezeket, népművészeti cik­keket, glóbuszokat stb. - gyorsan kirakják és elhelyezik az intézmény alagsori raktál helyiségeiben. Onnan kerülnek aztán, megrendelések alapján,, a nagyszámú vásárlókö­zönséghez, elsősorban Dél-Szlová- kiába. Miután mindent elrendeztek, beszélgetésre kérem Selmeci Alajos igazgatót, aki másodszor tölti be itt ezt a tisztet. Először 1975-1980 kö­zött vezette a Národní trídán lévő intézményt,, majd 1987-től újra ő a vezetője, s amint mondja, „kicsit öregebben, több tapasztalattal, de töretlen munkakedvvel“ jött vissza Prágába.- Nagy örömmel kapcsolódtam bmuira az itteni lelkes és dolgos kollektíva sokrétű munkájába, mely­nek nincsenek látványos külső jelei, ha csak azt nem említem, hogy közeledik a PMK üzlet-, iroda- és raktárhelyiségei felújításának és korszerűsítésének időpontja. Re­méljük, a jövő év közepétől jobb körülmények között dolgozhatunk, üzletünk is szebb és vonzóbb lesz. Megjegyzem, az átépítés alatt is üzemelünk, erre az időszakra a prá­gai Magyar Kulturális Központ fo­gadja be üzletünket, székházának földszinti kiállítótermébe. Visszaté­résem után tapasztaltam, hogy vál­tozott a PMK munkája és ennek számos jele van. Növekedett a for­galom, bővült a vásárlók köre, erő­södtek a partnerkapcsolatok, szoro­sabb az együttműködés a prágai Magyar Kulturális Központtal és a csehszlovákiai kulturális szerveze­tekkel. E fejlődésnek az a közös mozgatórugója, hogy mindannyian jobban és magasabb szinten kíván­juk kielégíteni a növekvő kulturális és információs igényeket.- Tapasztalhatjuk, a magyaror­szági könyvkiadás egyre rugalma­sabban reagál az olvasók igényeire.- Nálunk valóban sok a változás a könyv- és lapkiadók munkájában. Egyrészt több a kiadó, egyre újabb szervezetek vagy személyek veszik programjukba kiadványok gondozá­sát, megjelentetését, másrészt ro­hamosan bővül a címskála, gyak­rabban jelennek meg korábbi és mai bestsellerek, valamint más, üzleti sikerrel kecsegtető művek, de érté­kes és hasznos kiadványok is. Egy­re kevesebb a tabu, és ezt a szerzők és irodalmi műhelyek igyekeznek gyorsan kihasználni. Leginkább poli­tikai, szórakoztató, szexuális és val­lási tematikájú kiadványok esetében tapasztalható ez. Tárlatok vidéken Szinte naponta adunk hírt olyan képzőművészeti kiállítások megnyi­tásáról, melyeket nem a fővárosban vagy a kerületi székhelyeken ren­deznek, hanem kisebb városokban, sót faluhelyen is mind gyakrabban. A legtöbb meghívó, értesítő a Nyu­gat-szlovákiai kerületből érkezik, jó­val kevesebb „keletről“, a Közép­szlovákiai kerületet pedig úgyszól­ván csak a losonci (Lučenec) Nógrá­di Galéria képviseli. Nem tudjuk, mi az oka, hogy az utóbbi két kerületből elvétve érkezik hír képzőművészeti tárlatokról. Vagy nem rendeznek ilyeneket arrafelé, vagy nem tartják fontosnak, hogy legalább egy meghívó révén tájé­koztassanak róluk. Nehezen hihető, hogy például a Közép-szlovákiai ke­rületben nincsenek hivatásos és amatőr képzőművészek, akiknek a munkáit ne lenne érdemes közön­ség elé vinni mind több helyütt. Le­het, hogy, úgymond, a kiállítási kedvvel van baj? Vagy valóban úgy gondolják, fölösleges minden tárlat­nak hírverést csinálni? Mindenesetre jó lenne, ha Dél- Szlovákia valamennyi járásában is mind több városba és faluba kerül­nének képzőművészeti alkotások az emberek elé. Az emberek örömére. No és természetesen külön az alko­tókéra, akik tapasztalataink szerint szívesen is tesznek eleget a kiállí­tásra szólító felkérésnek. Végezetül, hogy e jegyzetet se hagyjuk hír nélkül, hadd közöljük: az érsekújvári (Nové Zámky) Művészeti Galériában december 8-án 16 óra­kor Gály Kati festményeiből és grafi­káiból nyílik kiállítás. -bor A csehszlovákiai magyarok legin­kább a televízióból, a rádióból és a sajtóból, valamint utazásaik során kapnak hirt e kiadványokról, és ná­lunk akarják megrendelni őket, mivel ezek a könyvek ritkán jelennek meg az itteni könyvesboltok polcain. Gyakran nem tudunk eleget tenni kérésüknek, mert mire eljutnak hozzánk, otthon már elfogytak a kért könyvek. Nem egy esetben olyan kiadványokról van szó, melyek nem is kerülnek be a könyvterjesztési hálózatba, hanem alkalmi árusok ré­vén találnak vevőre. Itt-ott vannak köztük úgynevezett botránykönyvek is. Ilyeneket nem is közvetítünk szí­vesen, inkább maradunk az igazi kulturális értékeket vagy hasznos tudnivalókat tartalmazó müveknél.- A könyv, a hanglemez, a folyói­rat, valamint a népművészeti cikkek sikeres forgalmazásához rendsze­res szervezőmunka és hozzáértés szükségeltetik. Melyek a népszerű­sítés bevált formái?- Az elmúlt évtizedek során kiala­kultak olyan formák, amelyek mind­máig hatékonyak. Ezek közé tartoz­nak a huszonnégy vagy harminckét oldalas, huszonkétezer példány­számban megjelenő tavaszi és őszi tájékoztatóink árukínálatunkról. Mi­nél több rendelés érkezik, annál job­ban örülünk, hogy sikerült a vevőkö­rünk érdeklődésével találkozó kiad­ványokat ajánlanunk. Ugyancsak beváltak az Új Szóban évenként négyszer-ötször közzétett hirdeté­seink, valamint térkép-, útikönyv- és glóbusz-hirdetéseink a Svét motorú című lapban. Hasznosnak bizonyult az angol, német, francia és más idegen nyelvű tudományos és mű­szaki kiadványok ajánlása, melyhez mintapéldányt is csatolunk az érde­kelt partnereknek. Kétezerötszáz olyan vállalatot és intézményt tar­tunk nyilván, melyek rendszeresen megveszik a felajánlott könyveket, mert azok segítik munkájukat. De éppígy fontos eleme áruink népsze­rűsítésének üzleti kirakatunk havon­kénti felújítása, átrendezése, hogy mindig vonzó és érdekes legyen, vagy az árusítással egybekötött kiál­lítások és árubemutatók, melyeket többnyire a magyar napok és hetek alkalmával, valamint a prágai Ma­gyar Kulturális Központ rendezvé­nyeivel párhuzamosan szervezünk.- Ismeretes, hogy szorosan együttműködnek a szlovákiai könyv­szakma képviselőivel és a kulturális szervezetekkel. Milyenek a tapasz­talatai ezen a téren?- Jók, kapcsolataink fejlődnek, s ennek a kulturális-művészeti ter­mékeink iránt érdeklődő emberek látják hasznát.- Például?- Korábban volt olyan nézet, hogy a magyar nyelvű könyveket árusító szlovákiai könyvesboltok és a PMK konkurensei egymásnak. Az utóbbi időben sikerült bizonyítanunk ennek az ellenkezőjét, azzal, hogy például csereszámlára, azonos ér­tékben, könyveket cserélünk, amikor valamelyik kiadványból a boltokban kevés, nálunk pedig sok van, illetve fordítva. Mivel nem azonos a vásár­lói körünk, a könyvek itt is, ott is vevőre találnak, hiszen bővítik, kie­gészítik a helyi kínálatot. így segí­tünk egymásnak akkor is, ha egy- egy hirdetésre több rendelés érke­zik, mint amennyire számítottunk... Bővítettük együttműködésünket a Madách kiadóval. Megkezdtük a csehszlovák-magyar közös könyvkiadásban megjelenő könyvek bolti árusítását és ajánlását, ki­emelten foglalkozunk az itteni ma­gyar szerzők műveinek propagálá­sával. Közismert, hogy a Csemadok­szervezetek gazdag kulturális prog­ramja és sokrétű munkája nagyon komoly tényező az itteni magyar nemzetiségi kultúra ápolásában, fej­lesztésében, magas színvonalú mű­velésében. Mi ebből a tömeges iro­dalmi és zenei érdeklődést tapasz­taljuk, amikor könyv- és hanglemez­ajánlatainkra ezerszámra érkeznek a rendelések. Természetes, hogy keressük az együttműködés lehető­ségeit a Csemadok-központtal és a szövetség alapszervezeteivel. Ezt meg is találjuk közös kiállítások for­májában.- Sok a panasz számos folyóirat magas árára, és ugyancsak sokan teszik szóvá, hogy késik a megren­delések teljesítése.- Sajnos, így van, s ez sok bosz- szúságot okoz az előfizetőknek, ne­künk pedig plusz munkát és fejfá­jást. A probléma kétirányú és igen bonyolult. A magyar oldalon egyre magasabbak a forint árak, s egyre gyakoribbak a változások. Változik a formátum, a terjedelem, egyes lapok megszűnnek, mások szület­nek stb. Ám az itteni oldal sem mentes a problémáktól. Hivatalos szervek központilag állapítják meg a behozott hírlapok és folyóiratok árát - koronában. Ezek az árak - mindkét irányban - lényegesen eltérnek a kiadványokra nyomott fo­rint árától. Az árak differenciálása az importáló fél szuverén joga, ezt nem befolyásolhatjuk. De magyarázatot sem tudunk adni vevőink kérdésére, például: ha a Magyarország című hetilap ára 1,30 korona, akkor a Heti Világgazdaság hogyan kerülhet 24 koronába? Jogos a panasz a megrendelések hosszú átfutási idejét tekintve is. Olyan korszerűtlen módon folyik a rendelésfelvétel és -továbbítás, és annyi helyen „megy ez keresztül", hogy az átfutási időt a jelenlegi gya­korlat mellett nem lehet rövidíteni. Reméljük, hogy a tervbe vett gépe­sítés javít majd az áldatlan állapo­ton. A vázolt körülmények között 35 ezer előfizető 272 féle lapra adott rendelését kezeljük, sok gond, baj, nehézség közepette. Néha mi is okot adunk jogos reklamációkra, ezekért ez úton is elnézést kérünk.- Az év végéhez közeledünk. Te- jesülnek-e a Prágai Magyar Kultúra idei tervei? Mivel készülnek 1989- re?- Nagyon aktívan kezdtük az évet, így idei importkereteink gyor­san kimerültek. Az ARTIA csehszlo­vák külkereskedelmi vállalat, nehéz helyzetünket látva, pótkeretet szer­zett és adott, így az idei könyv-, hanglemez- és folyóirat-forgalmunk magasabb lesz, mint korábban bár­mikor. De ehhez kollektívánknak még igen nagy erőfeszítéseket kell tennie, mert az évből már csak né­hány hét van hátra, ószi tájékozta­tónkat, különböző okok miatt, saj­nos, csak november első felében postázhattuk. Szeretnénk erre sok rendelést kapni és teljesíteni is őket még az ünnepek előtt. Mindenki se­gít nekünk, aki idejében rendel! Nagy próbatétel előtt áll üzletünk is. November közepétől karácsonyig körülbelül ötszörösére növekszik a forgalom. Meghosszabbítjuk a nyitvatartás idejét és kihasználjuk az ünnep előtti szombat-vasárnapo­kat, ám a kívánt eredményt így is csak rendkívül intenzív munkával le­het elérni. Mint említettem, 1989 első felé­ben kerül sor üzletünk átépítésére és korszerűsítésére. Reméljük, júli­usban már új köntösben kezdhe­tünk. Szeretnénk, ha az átépítés gondjai nem törnék meg a kedvező fejlődési folyamatokat. SOMOGYI MÁTYÁS Klimov és az Amerikai Filmakadémia Elem Klimov, a neves szovjet rendező lett az első szovjet filmművész, akit az Amerikai Filmakadémia tagjai sorába vá­lasztott. Mint ismeretes, a több mint hat­van éve fennálló Amerikai Filmakadémia azokat választja tagjai sorába, akik külö­nösen hatékony és jelentős tevékenysé­get végeznek a filmművészet népszerűsí­tése, terjesztése, és művészi értékeinek feltárása érdekében. Az Agónia, a Larisza, a Búcsúzás, a Jöjj és lásd! és más világsikerű filmek rendezője az Egyesült Államokban rend­kívül népszerű. Robert Wise, az ugyan­csak világhírű rendező, az Amerikai Film- akadémia elnöke külön fogadást adott Klimov tiszteletére. A fogadáson az ame­rikai filmélet olyan nagy nevű személyisé­gei is részt vettek, mint Sydney Pollack, Norman Jewison, Stanley Kramer, Miloš Forman, David Puttman, Laurence Schil­ler, Tony Bill és mások. Robert de Niro és Norman Mailer, az író csak azért repült New Yorkból Los Angelesbe, hogy részt vehessen ezen a rendezvényen, melyen .a zenét Quincey Jones és együttese szol­gáltatta. A szovjet rendező beiktatása az Akadémia tagjai sorába a szovjet-ameri­kai együttműködés egyik lényeges állo­másává lett, és a különböző találkozások alkalmával több szovjet-amerikai együtt­működési terv született. F- Gy. Tehetséggondozás kérdése is JEGYZETEK A 37. MATEMATIKAI OLIMPIÁRÓL A matematikai olimpia eddigi tör­ténete azt mutatja, hogy a verseny az évek során sem veszített igé­nyességéből és válogató jellegéből, megőrizte magas színvonalát és a fiatalokra gyakorolt szinte felmér­hetetlen hatását. Az olimpia jelentő­ségét és hasznosságát a korábbi évek versenyzőinek tudományos si­kerei is mutatják. Érdekes lenne fel­térképezni, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák egykori versenyzői milyen tudományos sikereket értek el. Az idei tapasztalatok összegezé­se viszont segítséget adhat a követ­kező olimpia feladatainak a megva­lósításához. Tervszerű, alaposan át­gondolt munkával, a teendők időbe­ni végrehajtásával lehet csak elérni a magyar tanítási nyelvű középisko­lák tanulóinak sikeres szereplését ezen a vetélkedőn és egyéb mate­matikai versenyeken. Az A kategória nyugat-szlovákiai kerületi fordulójának 114 versenyző­jéből 10-en lettek eredményesek. 1. Juraj Šimko, 2. Ján Trojan, mind­ketten a Nyitrai (Nitra) Párovská Utcai Gimnázium diákjai. A továbbiakban a magyar tanítási nyelvű iskolák ta­nulóinak eredményeit ismertetjük: 3. Varga Gábor (somorjai - Šamorín- gimnázium), 4. Kis Petik Katalin (komáromi - Komárno - gimnázi­um), 6. Fasang Éva (zselizi - Želie­zovce - gimnázium) A Nyugat-szlo- vákiai kerületből az első hármat hív­ták meg a Bratislavában megrende­zett országos fordulóba, amelyen egyedül Varga Gábor lett eredmé­nyes feladatmegoldó! A B kategóriában 147 tanulóból 37-en értek el sikert. 1. Ondrej Še­divý, a Nyitrai Eugen Guderna Utcai Gimnázium, 2-3. Daniel Bršel, a hlohoveci gimnázium, Jozef Mi- čuch, a Piešťanyi Elektrotechnikai Szakközépiskola tanulója. A magyar tanítási nyelvű gimnáziumokat itt az alábbiak képviselték: 8. Nagy Ange­lika, 11-18. Oláh György és Szabó Szilárd (mindhárman a komáromi gimnázium tanulói), 19-24. Molnár Magdolna (dunaszerdahelyi - Du­najská Streda - gimnázium) és 28-37. Both Attila (somorjai gimná­zium). A C kategóriában 245 versenyző közül 58-an szerepeltek eredmé­nyesen, 1. Peter Šedík, 2-4. Jela Abelová és Mária Ondrušková (mindhárman a trenčíni gimnázium tanulói), Marian Mrva (vágsellyei- Šaľa - gimnázium). A magyar tanítási nyelvű iskolák növendékei közül az alábbiak lettek eredménye­sek: Bugár Ignác és Polgár Roland (a galántai - Galanta - gimnázium­ból), Varga Alfréd és Pálinkás Gábor (a dunaszerdahelyi gimnáziumból), Nagy Gusztáv (Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Szakközépiskola), Csintalan Erzsébet, Farkas Noémi és Szlatky Viktor (a komáromi gim­názium tanulói), Mácsodi Ildikó (Ko­máromi Mezőgazdasági Szakközép- iskola), Nemes Csaba (ipolysági- Šahy - gimnázium), Kovács Pál (szenei - Senec - gimnázium) és Annus Angelika (zselizi gimnázium). A P kategóriában (a számítás- technika versenye) 15 tanuló közül 8 lett eredményes. 1. Andrej Lučný (piešťanyi gimnázium), aki az orszá­gos fordulóban is jeleskedett; 2-3. Juraj šimko (Nyitrai Párovská Utcai Gimnázium) és Jozef Sklenár (pieš­ťanyi gimnázium). A magyar tanítási nyelvű iskolák tanulói közül - ebben a kategóriában - senki sem lett eredményes feladatmegoldó. A Nyugat-szlovákiai kerületben a gimnáziumok első három helye­zettje: 1. Nyitrai Eugen Guderna Ut­cai Gimnázium (28 résztvevőből 12 szerepelt eredményesen), 2. Nyitrai Párovská Utcai Gimnázium (24 ta­nulóból 13 lett sikeres), 3. Komáromi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium (26 tanulója közül 7 ért el sikert). Az ipari szakközépiskolák első három helyezettje: 1. Piešťanyi Elektrotechnikai Szakközépiskola, 2. Komáromi Ipari Szakközépiskola, 3. Trenčíni Közgazdasági Szakkö­zépiskola. A magyar tanítási nyelvű középiskolák közül még az alábbiak értek el számottevő eredményt: a dunaszerdahelyi, a zselizi, a ga­lántai, a somorjai, a szenei és az ipolysági gimnázium, a Dunaszerda­helyi Mezőgazdasági Szakközépis­kola és a Komáromi Mezőgazdasági Szakközépiskola. Legrészletesebben a Nyugat­szlovákiai kerület magyar tanítási nyelvű iskoláinak a teljesítményeivel foglalkoztunk, mivel itt van a legtöbb ilyen középiskola. Legkevesebb adat a Közép-szlo- vákiai kerületből áll rendelkezésünk­re, mivel az ottani olimpiai bizottság csak a legfontosabb statisztikai ada­tokat küldte meg. A kerületi forduló­ban az A kategóriában 74 tanulóból 15-en, a B kategóriában 76-ból 23- an, a C kategóriában 132-ból 23-an, és a P kategóriában 15-ből 9-en szerepeltek eredményesen. A Kelet-szlovákiai kerületben az idei matematikai olimpiai versenyek­be 2028 tanuló kapcsolódott be. Az A kategória 86 tanulójából 20-an, a B kategóriában 121-ből 39-en, a C kategóriában 282-ből 36-an és a P kategóriában 28 tanulóból 4-en szerepeltek eredményesen. Az idei versenyeken 81 iskola (38 gimnázi­um, 28 szakközépiskola és 15 szak­munkásképző intézet) vett részt. A magyar tanítási nyelvű középisko­lákat az alábbiak képviselték: kassai gimnázium (4 tanulóval), szepsi gimnázium (1 résztvevővel), kassai (Košice) Schönherz Zoltán Ipari Szakközépiskola (1 tanulóval). A közös igazgatású gimnáziumok közül az alábbiak kapcsolódtak be a versenybe: királyhelmeci (Krá­ľovský Chlmec) gimnázium (5 tanu­ló), rozsnyói (Rožňava) gimnázium (10 tanuló), nagykaposi (Veľké Ka­pušany) gimnázium (10 tanuló). Ebben a kerületben a magyar tanítási nyelvű és a közös igazgatá­sú középiskolák növendékei közül az alábbiak nevét érdemes megem­líteni: Kövesi Miklós (szepsi - Mol­dava nad Bodvou - gimnázium), Urbán Károly és Böszörményi Péter (kassai gimnázium), Papp Szilárd (rozsnyói gimnázium), Boda Andrea (királyhelmeci gimnázium), Nyárfás Károly (kassai Schönherz Zoltán Ipari Szakközépiskola), Haltenber- ger Péter (kassai gimnázium). A bratislavai Duna Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium a kerü­leti fordulóban a szlovák főváros gimnáziumaival versenyez. Helyze­te sajátságos, hiszen diákjainak olyan iskolák versenyzőivel kell rajt­vonalhoz állniuk, mint az Alexander Markuš Gimnázium (a matematikai tehetségek iskolája) vagy a Novoh­radská Utcai Gimnázium (számítás- technika tagozatos iskola) növen­dékei. A Duna utcai gimnáziumból az A kategória kerületi fordulójába hár­man jutottak be, közülük egy diák, Latika Csaba lett sikeres feladat- megoldó. A B kategóriában ketten in­dultak, eredményt egyikük sem ért el. A C kategória kerületi fordulójá­ban hárman vettek részt, mindhár­man - Juhász Anita, Karaffa János és Malinák Zsolt - sikeresek lettek. Első ízben tekintjük át a magyar tanítási nyelvű iskolák eredményeit szlovákiai méretben. Az adatokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a korszerű tehetséggondozás nem járhat eredménnyel, ha egyet­len kiagyalt vagy akár kipróbált mo­dellel dolgozunk. Mindenütt a konk­rét lehetőségek föltárásával - ahol és ahogy lehet, s amire személyi és tárgyi fedezet van - kell megkezdeni vagy folytatni a munkát. Nem sza­bad várni részletes, felülről jövő ren­delkezésekre. Az eddigi dokumentu­mok kielégítő útmutatást adnak a te­hetséggondozáshoz. A többi a bátor helyi kezdeményezéstől függ. Felelősek vagyunk a szellemi kin­csek felszínre hozásáért, hogy tudo­mányos életünk számára biztosítsuk az utánpótlást. A tehetséggondo­záshoz érzékeny, nyitott, értelmet­len kompromisszumokat nem válla­ló, szemléletüket változtatni tudó, felelősségük teljes tudatában levő pedagógusokra és olyan iskolákra (elsősorban nem tárgyi feltételekre!) van szükség, amelyek alkotómű­helyként (nem taposómalomként) működnek, légkörük demokratikus, s így lehetőséget adnak a valóság- és önismeretre. OLÁH GYÖRGY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents