Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-19 / 298. szám, hétfő
Keresni kell az új formákat és lehetőségeket Beszélgetés Nagy Kázmérral, az SZSZK kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterével Társadalmunkban és állampolgáraink életében fontos szerepe van az idegenforgalomnak és a turisztikának. Az állam rendszeresen és céltudatosan támogatja fejlesztését, mivel nemcsak hazánk és a többi ország történelme és jelene megismerése eszközének tekinti, hanem fontos tényezőnek abban, hogy megteremtsük a feltételeket állampolgáraink pihenéséhez, üdüléséhez, egészségük megszilárdításához. Szerkesztőségünk az idegenforgalom eredményeivel és időszerű feladataival kapcsolatos kérdéseire Nagy Kázmértól, az SZSZK kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterétől kért választ.- Az idegenforgalom a népgazda- forgalmi központunkban kellemesen ÚJ SZÚ ság távlati ágazatai közé tartozik. Ezt tükrözik azok a feladatok is, amelyeket a CSKP Központi Bizottságának egyes ülései határoztak meg. Az idegenforgalmi szolgáltatásokat egyre többen veszik igénybe, örvendetes, hogy nő a külföldi látogatók száma nemcsak a nyári időszakban, hanem télen is. 1987-ben csaknem 22 millió turista látogatott Csehszlovákiába, ebből több mint 9 millióan Szlovákiába. Az idegen- forgalmat általában pozitívan értékelhetjük, de ugyanakkor látnunk kell fejlesztésének további lehetőségeit, széles távlatait. Elsőrendű cél a szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítása, a színvonal emelése és a választék bővítése. • Kérem, összegezze röviden az idei nyári turistaidény eredményeit. Hogyan készültek fel a téli idényre?- Egyértelműen leszögezhetjük, hogy nagy volt az idegenforgalmi központok látogatottsága. Nőtt a látogatók száma és számottevő erőfeszítést tettünk, hogy az idegenforgalmi szolgáltatások minőségének javítása révén jobb gazdasági eredményeket érjünk el. Ugyanakkor bizonyára olvasóik is tapasztalták az ellátás fogyatékosságait. A Szlovák Kereskedelmi Felügyelőség több esetben árdrágítást és más negatív jelenségeket állapított meg Annak ellenére, hogy az idegenforgalmi központokban emelkedett a higiénés színvonal, nem lehetünk mindenütt elégedettek a helyzettel. Meg kell említenünk, hogy az idén nyáron kezdtük a közétkeztetésben érvényesíteni az irányítási mechanizmus új alapelveit, az önálló elszámolást és az önfinanszírozást. Más fontos szabályozók is érvényesültek a gyakorlatban, így például az állami vállalatról szóló törvény, valamint a kormány rendelete az állampolgárok engedély alapján végzett kereskedelmi és szolgáltató tevékenységéről. A nyári szezon eredményességének döntő tényezője volt, hogy az idegenforgalom dolgozói és a nemzeti bizottságok idejében és sokoldalúan felkészültek a feladatokra. Ami a téli idegenforgalmi idény előkészítését illeti, a kerületi és járási nemzeti bizottságok illetékes szakoszályai, valamint az idegenforgalmi szervezetek konkrét intézkedéseket foganatosítottak. Az idegenforgalmi központok készen állnak, hogy fogadják a hazai és külföldi vendégeket, az eddiginél jobb és sokrétűbb szolgáltatásokat nyújtva nekik. • Melyek a legvonzóbb tájak a hazai turisták számára? Szlovákia külföldi látogatóit mi érdekli a legjobban?- Büszkék vagyunk, hogy Szlovákia idegenforgalmi szempontból érdekes, vonzó ország. Említsük csak meg természeti szépségeit, műemlékeit, világhírű fürdővárosait, népszokásait, népművészetét és általában művészetét. Konyháját sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A legnagyobb érdeklődés azonban már hosszabb ideje Bratislavára, az SZSZK fővárosára, Piešťanyra és más fürdővárosokra, a történelmi nevezetességű Bardejovra, Levočá- ra és Kremnicára összpontosul. Ugyancsak sokakat vonz a Magas- és Alacsony-Tátra, a Kis- és Nagy- Fátra, a Kis- és a Fehér-Kárpátok. Egyre több hazai turista keresi fel a termálfürdőket és más fürdőket, így a ŠÍ- ravát, a Domašát, az árvái vízduzzasztót, de ugyanígy Patot, Štúrovót, Nagy- megyert (Calovo), Dunaszerdahelyt (Dunajská Streda), Deákit (Diakovce) stb. Gyakorlatilag valamennyi idegentölthetjük el nyári vagy téli szabadságunkat. 0 A jó vendéglátók nemcsak az alapvető feltételeket teremtik meg vendégeik számára, hanem tarka, érdekes, vonzó programokat, kulturális és sportrendezvényeket is szerveznek és a színvonalas szolgáltatásokról is gondoskodnak. Ezen a téren mit értünk el és milyen adósságaink vannak? Hogyan használjuk ki az idegenforgalomban kulturális emlékeinket?- Szlovákia rendkívül gazdag népszokásokban, néphagyományokban, néptáncokban, népzenében és népi építőművészetben, de műemlékekben is. Tulajdonképpen nincsen olyan községünk, amely nem büszkélkedhetne énekeseivel, zenészeivel, táncosaival vagy esetleg képzőművészeivel. Vonatkozik ez a magyar és az ukrán nemzetiségű állampolgárok népművészetére is. Évente hagyományos népművészeti seregszemléket rendeznek, például Východnában, Detvában, Gombaszögön, Kolozsnémán (Kližská Nemá), Zselizen (Želiezovce) stb. Ezeken több ezer hazai és külföldi néző ismerkedik népművészetünkkel. Több idegenforgalmi központban rendeznek úgynevezett kulturális nyarat. De nem feledkezhetünk meg városainkról, várainkról, kastélyainkról, más történelmi és művészeti értékeinkről sem. Államunk milliós összegeket fordít felújításukra. Elegendő, ha megemlítjük Bratislavát, Devínt, Komáromot (Komárno), Trnavát, Trenčínt, Martint, Banská Bystricát, Kremnicát, Banská Štiavnicát, Levočát, Červený Kláštort, Bardejovot, Prešovot vagy Kassát (Košice). Számos további várost és községet is felsorolhatnánk. Célunk az, hogy átfogóan emeljük az idegenforgalmi szolgáltatások színvonalát. A fejlett országokhoz viszonyítva van mit behoznunk ezen a téren. • Milyen külföldi üdülést ajánlana a következő évekre olvasóinknak? Nehéz választani. Rendkívül sok lehetőség nyílik például a Szovjetunióban. Emlékezetesek a Fekete-tenger partján eltöltött napok. Aki szereti a történelmi emlékeket, a népművészetet, az építőművészetet, bizonyára szívesen látogat el, akár ismételten is, Leningrádba, Moszkvába, Kijevbe, Novgorodba, Pszkovba, Zagorszkba, Rosztovba, Jaroszlavlba, Szuzdálba vagy Vlagyimirba. Bizonyára sokan szeretnének megismerkedni a Kaukázuson túli vagy a közép-ázsiai köztársaságok életével. Másokat a páratlan szibériai természet, ennek a területnek a kulturális és gazdasági fellendülése érdekli. De ellátogathatunk például Mongóliába is. Láthatjuk a Gobi sivatagot, aludhatunk a jurtákban. Számos más lehetőségeket is megemlíthetnék. 0 Olvasóink közül az utóbbi időben többen megkérdezték, miért emelkedett a szovjetunióbeli üdülések ára. Néhány út valóban nagyon drága. Hogyan érhető el, hogy ezek az utak ismét hozzáférhetőek legyenek az érdeklődők széles köre számára?- A válasz egyszerű és egyértelmű. Az idegenforgalomban a kölcsönösségen alapuló árak helyett bevezetjük a gazdasági árakat, hogy az idegenforgalmi szervezetek is áttérhessenek az önfinanszírozásra. Ez azt jelenti, hogy valamennyi szolgáltatás ára tükröződik az értékesítési árban. Vagyis az idegenforgalmi szolgáltatásokat a Szovjetunióban és Csehszlovákiában is kölcsönösen gazdaságilag kiegyenlített árakért értékesítjük. A gazdasági árak bevezetése ellenére az idegen- forgalmi hivatalaink által szervezett szovjetunióbeli üdülések még mindig átlagosan 1500 koronával olcsóbbak, mint a többi út. Az eddigi árak ugyanis távolról sem fedezték a költségeket és így nem beszélhettünk hatékonyságról. Valamennyiünknek, tehát nemcsak az államnak, hanem a családoknak is gazdaságosságra kell törekedniük, tudatosan takarékoskodni a külföldi üdülésekre. 0 Az idén tanúi voltunk annak, hogy az idegenforgalom negatívan is befolyásolhatja a hazai piacot. A negatív hatások kiküszöbölése érdekében hozták az új vámintézkedéseket. Igen, a CSSZSZK kormánya a belkereskedelmi helyzet javítása érdekében ideiglenesen rendkívüli vámintézkedéseket hozott, ezek november 15-tól érvényesek. A belkereskedelem stabilitását nagymértékben megbontották az aránytalan vásárlások, különösen az olyan árufajták esetében, amelyeknek kivitelét részben korlátozták vagy betiltották, s amelyeknek kiskereskedelmi ára lényegesen alacsonyabb, mint a szomszédos országokban. A nyári turistaidényben, de tulajdonképpen november 15-ig jelentősen megnőtt a szomszédos országokból Csehszlovákiába látogatók száma. így például a Magyar Népköztársaságból 77 százalékkal többen érkeztek hozzánk, mint az elmúlt év azonos időszakában, miközben a növekedést gyakorlatilag az egynapos, vagyis a vásárló látogatások okozták. Hasonló volt a helyzet a szovjet és lengyel turisták esetében is. Szerepet játszik ebben, hogy nagyok az árkülönbségek a magyar és a csehszlovák fizetőeszköz árfolyamához mérten. Az új vámintézkedések hatályba lépése után jelentősen csökkent a vásárlóturizmus aránya. 0 Tudjuk, hogy kidolgozták a szlovákiai idegenforgalom fejlesztésének távlati koncepcióját. Milyen feladatokat kell megoldani, hogy elérjük a koncepcióban kitűzött célokat?- Ez a koncepció abból indul ki, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítása új hozzáállásokat követel meg az idegenforgalomban is. Az idegenforgalomra úgy kell tekinteni, mint a népgazdaság fontos ágazatára. Mivel az idegenforgalom résztvevői által igénybe vett szolgáltatásokat több ágazat és szervezet nyújtja, nagyon időszerűvé válik tevékenységük egybehangolása. Többek között ezért bővítették a kereskedelmi minisztériumok hatáskörét az idegenforgalommal is. Egyre jobban tudatosítjuk a nemzeti sajátosságok jelentőségét. El kell azonban érnünk, hogy a látogatókat ne csak híres vendégszeretetünk és gyönyörű természetünk vonzza, hanem az idegenforgalmi szolgáltatások magas színvonala is. Az előttünk álló feladatok nem köny- nyüek és nem egyszerűek. Fokozatosan meg kell teremtenünk a feltételeket az idegenforgalmi központok ellátottságának javításához, az egyes létesítmények felújításához és korszerűsítéséhez, a szállodai szolgáltatások javításához, az idegenforgalmi irodák ajánlatainak gazdagításához, a közlekedés színvonalának és kulturáltságának javításához. Ugyancsak fontos, hogy át- gbndolt propagációs tevékenységet fejtsünk ki, az eddiginél jobban érvényesítsük a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeit az idegenforgalomban. Elvárjuk, hogy a nemzeti bizottságok, az idegenforgalmi szervezetek, a járási idegenforgalmi igazgatóságok aktívabbak legyenek és az új gazdasági feltételek között megnyilvánuljon vállalkozószellemük a szolgáltatások fejlesztésében. A fejlesztés eddigi módszerei mellett keresni kell az új, nem hagyományos formákat is. Ma jól, holnap még jobban Mintegy húsz esztendeje találkoztam először Böjtös Jánossal, lapunk tudósítójával, valamilyen járási rendezvényen. Ezt azért jegyzem meg, mert szinte természetes, hogy egy országos lap járási tudósítója minden fontosabb rendezvényen, eseményen jelen van, s hírt, tudósítást, beszámolót küld róla. Sőt, igyekszik emberekkel, az események résztvevőivel találkozni, elbeszélgetni, esetleg írni róluk. Ám már az eseményeken való részvétel egymagában is fontos lehet a tudósító számára, hiszen munkájához a lehető legalaposabb és állandó tájékozottságra van szüksége. Böjtös János ezzel mindig tisztában volt, s a mai napig is ezt vallja. Eleinte csak rövid hírekkel, tudósításokkal jelentkezett, de később terjedelmes írásait, portréit, riportjait is megtalálhatták az olvasók. Természetesen elsősorban lakóhelyéről, Ipoly- nyékről (Vinica), illetve a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásból. Körülbelül a már említett találkozásunk idején jelent meg első egész oldalas írása az Új Szóban, melynek ezt a címet adta: ,,Ma jól, holnap még jobban“.- Számomra ez nagy-nagy örömet jelentett és persze, biztatást- idézte fel egykori élményeit az időközben nyugdíjba vonult pedagógus-újságíró. Ezúttal azon a sajtónap alkalmából legutóbb rendezett levelezőtalálkozón beszélgettünk, melyet az újságíró-szövetség illetékes bizottsága szervezett (Modra -Harmónián) a hazai magyar lapok levelezőinek.-Arra is emlékszik még, mi volt legelső tudósításának a címe?- kérdeztem.- Igen, arra is - válaszolta, s már idézte is a néhány évtizede közölt írás címét: - „Ipolynyéki mozaik“. Ebben községünket mutattam be. Mivel bíztattak, hogy máskor is írjak, egyre gyakrabban jelentkeztem. Beszámoltam járásunk életéről, a választási program teljesítéséről, üzemek eredményeiről; írtam kulturális rendezvényekről, sporttevékenységről. Kezdetben alkalomszerűen, de később rendszeresen. Fbtóztam is, mert szerintem kép nélkül minden írás szegényebb. Cikkeit szerkesztőségünkben szívesen fogadták. Sőt, egy alkalommal belső munkatársnak is hívták. Erre így emlékezett:- Hirtelen kellett volna döntenem. Természetesen be kellett volna költöznöm Bratislavába. Az újságírói munka érdekel, mégis nemet mondtam, mert nem tudtam megválni a falutól, ahol lakom. Végül mégis újságíró lett a korábban Szécsénykén (Sečianky), majd Ipolynyéken magyar és orosz nyelvet, illetve képzőművészeti nevelést tanító pedagógusból. Három esztendőn át a Szabad Földműves kihelyezett szerkesztőjeként dolgozott a Nagykürtösi, a Losonci (Lučenec) és a Lévai (Levice) járásban Utána pedig ugyancsak három évig a nagykürtösi járási lapnak, a Haladásnak volt a szerkesztője. Innen ment nemrég nyugdíjba.- Az mindig különös érzéssel tölt el, ha a központi pártlapban jelenik meg irásom - mondta. - Hát még ha reagálnak is cikkeimre. Néhányat megemlít azokból az írásaiból, melyek visszhangot váltottak ki. Például azt a riportot, amelyik a Szántói (Santovka) Állami Gazdaságról szólt, s a dolgozók ebből értesülhettek a mezőgazdasági üzem jövőjéről, kilátásairól. Korábban mindenféle híresztelések terjedtek a gazdaság távlatairól, s a dolgozók közt igen rossz hangulat uralkodott. A cikk hozzájárult a kedélyek megnyugtatásához, a bizonytalanság megszüntetéséhez. Ezt a gazdaságnál járva később többször is megemlítették neki. Cikkei olykor a bírálatot sem nélkülözték. Különösen rövid glosszái bizonyultak hatásosaknak. Ezek közé tartozott a „Kenyér illatú autóbusz“ című frappáns kritika, amelyben azt pellengérezte, hogy egy autóbusz vezetője utasaival együtt kitérőt tesz csak azért, hogy kenyeret vegyen magának. Előfordult, hogy a valóság hű ábrázolása is humorosnak tűnt. Ez mondható el arról az írásáról, mely egy tűz oltásáról szólt. A tűzoltók ugyanis csak a helyszínen vették észre, hogy üres a tartály. A cikk többek sértődöttségét, mi több, haragját váltotta ki. Talán még ma is akadnak, akik neheztelnek miatta, jóllehet a helységet, ahol az eset történt, meg sem nevezte. Igaz, a leírtakból az érintettek tudva tudták, kiről van szó. Manapság, a nyíltság és a társadalom átalakításának időszakában az olvasók még inkább elvárják az őszinte bírálatot a sajtótól. Ezzel kapcsolatban Böjtös János megjegyezte:- Sok mindenről eddig is tudtuk, hogy helytelen, mégis elnéztük, mégis a megszokott módon végeztük munkánkat. Az átalakítást mindenkinek saját magánál kell elkezdenie. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha mindannyian őszintén arra törekszünk, amit annak a bizonyos cikkemnek a címe is kifejez: ma jól, holnap még jobban végezzük munkánkat. FÜLÖP IMRE A VILÁGGAZDASÁG Új kalóriamentes édesítőszer forgalomba hozását engedélyezték az Egyesült Államokban. A Sunette, amely két- százszor édesebb mint a cukor, további húsz országban - köztük a Szovjetunióban - kerül piacra. Az élelmiszerekkel és gyógynövényekkel foglalkozó amerikai hivatal az új édesítőt biztonságosnak tekinti, és szerinte felhasználható a rágógumi, üdítőitalok és pudingok előállítása terén. Amerika vezető cigarettagyártó vállalata, a Philip Morris (Marlboro, Benson & Hedges) 13,1 milliárd dollárért megvásárolta a Kraft jelentős élelmiszer-ipari társaságot, s ezzel az USA legnagyobb fo- gyasztásicikk-konszernjévé vált, mintegy 38 milliárd dollár évi eladási forgalommal. Azóta, hogy a Chevron társaság 1984- ben 13,3 milliárd dollárért megvette a Gulf Oil kőolajtársaságot, az Egyesült Államok második legnagyobb és talán a legkülönösebb fúziója jött létre. A ,,különös házasság" hátterében egyrészt az áll, hogy az egyébként rendkívül nyereséges dohány- és cigarettagyár a következő öt évben várhatóan évi 2 milliárd dollárral növekvő szabad tőkével fog rendelkezni. Ezt viszont nem kívánja az egyébként jól menő dohányüzletágába reinvesztálni, csökkenteni szándékozván attól való nagyarányú, mintegy 80 százalékos függőségét. Másrészt a Philip Morrisnak már most is számottevő élelmiszer-ipari üzletága (General Foods) van. A Kraft megszerzésével - ez egyébként a legnagyobb amerikai sajtgyártó - a Philip Morris valószínűleg megkétszerezi élelmiszer-ter- melését. A világ országaiban az acéltermelés és -felhasználás az idén nem kevesebb, mint 2 és fél százalékkal nő - olvasható a Nyugat gazdaságilag legfejlettebb 24 államát tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) előrejelzésében. Ebben az évben az OECD-országokban az acéltermelés 2,7 százalékos (eléri a 361 millió tonnát), míg a többiben 7 százalékos (103 millió tonna) arányban nő. A szocialista államokban az idén várhatóan 226 millió tonnát állíthatnak elő, ami egy százalékos növekedést jelent.
