Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)
1988-11-08 / 263. szám, kedd
Vitaestek, előadások, vetélkedők A Rokkantak Szlovákiai Szövetségének tágjai a Lévai (Levice) járásban igen sokrétű tevékenységet fejtenek ki. Jól működik a honismereti szakkörük, már szinte a környék valamennyi történelmi nevezetessé-; gét megtekintették. Különféle vitaesteket és előadás-sorozatokat rendeznek, rendszeresen találkoznak a járás,. a községek és városok vezetőivel. Igen népszerűek a barátsági hónap rendezvényei, főleg a vetélkedők. Ezek megszervezésében a nemzeti bizottságok, a polgári ügyek testülete, a járási csillagvizsgáló, a Barátság Háza, valamint a Honvédelmi Szövetség, a nőszövetség és a Vöröskereszt mellett a rokkantak szövetsége is ott van mint társrendező. A tokkant fiatalok házának átadásával javultak az egyes szakbizottságok működési feltételei, és szeretnék, ha ezek a bizottságok a jövőben önállóan tevékenykednének. A Rokkantak Szlovákiai Szövetségének Járási Bizottsága nem kívánja átvenni a nemzeti bizottságok hatáskörét a beteg, öreg és rokkant polgárokról való gondoskodás terén. Sajnos, egyes nemzeti bizottságok nem vonják be a szövetség tagjait ebbe a tevékenységbe, s legtöbb esetben az együttműködést csak akkor igénylik, ha például jelentést kell készíteniük a szövetség munkájáról. Szükséges kiépíteni falvainkon is az egészségügyi intézmények hálózatát, hogy az arra rászorulóknak ne kelljen utazniuk a vizsgálatok es a kezelések végett. A szövetség tagjai igyekeznek kivenni részüket a Nemzeti Front választási programjának teljesítéséből. ÁBEL GÁBOR Virágcsokor Szép őszi, napsütéses délután gyereksereg száll ki az autóbuszból. A hosszú út után vi- háncolnak, nevetgélnek a friss levegőn. Az alacsony-tátrai környezet elragadja őket. Kis idő múlva tanítójuk köré csoportosulnak, s rendeződve elindulnak. Az út túloldalán emlékmű. Nemecká. A gyerekek zajongása csendesedik, a legvirgoncabbakat társaik figyelmeztetik. Az emlékműhöz érve egy fiú és egy lány lép ki a csoportból, kezükben kis koszorú és három szál szegfű. Tanítójuk néhány szót szól az itt történt eseményekről. A kegyelet és az emlékezés percei következnek. Kisvártatva két kisfiú lép az emlékműhöz. Kezükben frissen szedett mezei virág Tétován néznek egymásra, majd elhelyezik kis csokrukat a többi közé. Egy kis időre megállnak, azután lassan elindulnak a többiek után. Elgondolkodom a két szőke kisfiú mezei csokrait nézve, s a legszebbeknek látom a többi csokor közt... Hinzellér László Egy levél margójára Örömmel veszünk minden olyan leveiet, amelyből olvasóink tapasztalatairól, észrevételeiről szerzünk tudomást. A levélírók elégedettségük mellett bizony gyakran bosszúságukat is kifejezik. Nemrég közöltünk egy levelet, melynek feladója arra panaszkodott, hogy kiszáradt golyóstollbetéteket vett. Most egy hasonló panasszal fordult hozzánk a karvai (Kravany) Pintéi Gyula, aki nemcsak vadonatúj golyóstollbetéteit nem tudta használni, hanem laposelemeit sem. Ez önmagában még nem volna különös, hiszen ilyen és ehhez hasonló kellemetlenségekben nyilván másoknak is volt már részük. Ami miatt mégis foglalkozni kívánunk levelével, az az alábbi mondat: „Nekem egyszerűen nincs képem visz- szamenni reklamálni - el tudom képzelni, hogyan néznének rám.“ Úgy véljük, ezen a mondaton érdemes eltöprengeni, hiszen egy téves szemléletbe ütközik. A hibás áruért ugyanis sohasem a vásárlónak kell szégyenkeznie, hanem elsősorban a gyártónak. Meg persze a kereskedelemnek is, amely átveszi a selejtet. Arról ugyan lehetne beszélni, mikor miért és mennyiben kényszerült a kereskedelem a rossz minőségű árut is átvenni, de az oly hangoztatott új gondolkodásmód, mely nélkül társadalmunk átalakítása aligha képzelhető el, azt is megköveteli, hogy végre a kereskedelem helyzetén is változtassunk. Vagyis a gyártók monopolhelyzetének megszüntetésére van szükség, illetve arra, hogy senki sem élhessen vissza ilyen helyzetével. Igaz, sok esetben a gyártók feltételei sem irigylésre méltóak, hiszen azok munkája is számos tényezőtől függ, például a szállítói-megrendelői szerződések betartásától. Vagyis a kérdést csak összefüggéseiben lehet vizsgálni és értékelni. Ám hiba lenne, ha a megoldás keresése helyett mindenki másra hárítaná a felelősséget, így egyetlen lépéssel sem jutnánk előbbre. Ezért olyan időszerű az a mostanában gyakran emlegetett követelmény, miszerint az átalakítást kinek-kinek saját magánál kell elkezdenie, illetve, hogy szemlélet- váltás nélkül nincs átalakítás. A szemléletváltás pedig a mindennapok apró-cseprő gondjaira, helytelen beidegződéseinkre is vonatkozik. Nyilván ezek közé sorolható az is, ha restellünk szólni az üzletben, hogy az árut próbálják ki. Arról már nem is beszélve, ha a vásárló szégyellj magát a selejt miatt, nem pedig a gyártó vagy a kereskedelem. Fülöp Imre Prešov történelmi központjában egy reneszánsz épületben gyógyszer- tárat rendeztek be 1841-ből való tölgyfabútorokkal. Figyelemre méltó érdekesség a gyógyszerészeti expozíció muzeális értéke. A gyógyszerek kiadásán kívül gyógykezeléssel kapcsolatos tanácsadást is nyújtanak, valamint gyógynövényteákat és -készítményeket is árulnak. Stefan Bartko felvétele Iskolán kívüli nevelés, szórakozás A hetényi (Chotín) kulturális központ idei tervéhek összeállításákor három fő ténye'žót vettek figyelembe, se szerint csoportosították a foglalkozásokat iskolán kívüli nevelésre, szakköri tevékenységre, a kulturális és szabadidő programokra. Az iskolán kívüli nevelés keretében több előadást tartottak, például természetvédelemről, az ifjúsági bűnözésről, egészségvédelemről. Az ifjúság megismerkedhetett néhány kulturális központ diafilmjeivel, A Zsigárdi (Ziharec Efsz kertészei a tavalyi jó tapasztalatok alapján az idén ismét termesztettek krizantémot. Négy fóliasátor alá 16 ezer tövet ültettek ki. Vannak köztük klasszikus fehér és sárga, valamint dekorációs, színes virágúak. Milan Aľakša felvétele Naszvadról (Nesvady) Az utolsó takács Naszvadon, Komáromról (Komárno) A komáromi várrendszer, Al- sópéterról (Dolný Peter) a Falunk szülötte, Dudás István című filmet vetítették. A középkorúak és az idősebbek körében a szakköri tevékenység a népművelés leggazdagabb területe. Itt a Csemadok-szervezettől kapnak legnagyobb segítséget. Sajnos, az irodalmi színpad az idén a járási fordulóra nem jutott el. Az esztrád- csoport bemutátkozása - a szavalat, a jelenet, valamint a helyi tánccsoport, énekkar és tánczenekar fellépése - meglepetés és nagy siker volt a falu számára. Rendszeresen próbál az éneklőcsoport, a modern tánccsoport és a tánczenekar. Jó a kapcsolatuk a magyarországi, lakiteleki kultúrcsoporttal, kölcsönösen cserélik műsorukat. Ápolják a jó J<apcsolatot a közeli művelődési házakkal is, a marcelházi (Marcelová) művelődési ház nem egy rendezvényén részt vettek. Bekapcsolódnak a hnb polgári ügyek testületének munkájába is. Tavaly megszervezték a jubileumi házassági évfordulók megünnepélését, az idén 3 házasságkötésen, 4 névadón voltak jelen. A kulturális és szabadidő programok keretében bált, diszkót és lakodalmat rendeztek. Nem sikerült viszont a kirándulások szervezése, mivel nem volt elég jelentkező. György Elek Jogok és kötelességek Z. T.: Olvastam, hogy az idén egy kormányrendelet a korábbinál nagyobb mértékben engedélyezte a kisipari tevékenységet. Mivel - ha lehetséges - én is ki szeretném váltani az ipart, tudni akarom milyen jogaim és kötelességeim lennének, mit mond ezekről a rendelet? Az ön által említett kormányrendelet, amelyet a CSSZSZK törvényeinek és rendeleteinek idei évi első füzetében hirdettek ki (2/1988 szám alatt) inkább csak a magánszemélyek szolgáltató tevékenységének engedélyezését szabályozza, nem tartalmaz azonban részletes rendelkezéseket arról, milyen jogai és kötelességei vannak a szolgáltatónak. A kormányrendelet csak keretszabályokat tartalmaz. A rendelet 5. §-a például megállapítja, hogy az az állampolgár, aki engedélyt kapott a szolgáltató tevékenységre, a szolgáltatásokat a kiadott engedéllyel, illetve az engedélyben említett szolgáltatásra vonatkozó általános kötelező érvényű jogszabályokkal összhangban köteles elvégezni, önmagában véve már ez a rendelkezés is utal arra, hogy más jogi rendelkezések vonatkoznak például a kereskedelmi tevékenységre (főként a Belkereskedelmi Törvény és a végrehajtására kiadott rendelet), más rendelkezések mondjuk a cipészekre, más rendelkezések az elektronikai árucikkek javítóira vagy a kőművesekre. Ezért először is azt ajánljuk, szerezze be az említett kormányrendeletet (ha nem tudná megvásárolni elolvashatja, illetve lemásolhatja magának bármely járásbíróságon vagy nemzeti bizottságon). Nem akarjuk elriasztani, de ha vállalkozni akar, s ha megkapja erre az engedélyt, ezt a rendeletet, sőt több más- a tevékenységére vonatkozó- jogszabályt is, szinte betéve kell majd ismernie. Nekünk már csak terjedelmi okokból sem áll módunkban közölni a 2/1988 sz. kormány- rendelet teljes szövegét, illetve mindazokat a jogszabályokat, (például a Polgári Törvénykönyvet és végrehajtó rendeletét, a lakossági jövedelemadóról szóló törvényt, a Társadalombiztosítási Törvényt és végrehajtó rendeletét stb.), melyek valamilyen módon a szolgáltatók jogait és kötelességeit szabályozzák. Ki távozzon a közös lakásból? B. I.: A férjemtől nemrég váltam el. A szövetkezeti lakást, amelyet az ifjú házasok kölcsönéből fizettünk ki, egyikünk sem akarja elhagyni. A férjem azt állítja, hogy nekem kell majd kiköltözködnöm, mert a kölcsönt ő törleszti. Igaz ez? A leglényegesebb kérdés itt nem az, hogy ki törleszti a kölcsönt, hanem az, mikor és kinek keletkezett joga a szövetkezeti lakás kiutalására. A Polgári Törvénykönyv 154. § (2) bekezdése szerint a lakásépítő szövetkezet tagjának a szövetkezeti tagrész befizetésével keletkezik joga arra, hogy a szövetkezet illetékes szerve lakást utaljon ki személyi használatába. A levélből megállapítható, hogy ezt a szövetkezeti tagrészt önök az ifjú házasok kölcsöné- nek felhasználásával törlesztették, tehát feltehetőleg már a házasság- kötésük után. A Ptk 175. § (2) bekezdése szerint éppen azért mert a házasságkötésük után keletkezett valamelyiküknek joga szövetkezeti lakás kiutalására, nem csupán közös lakáshasználati joguk keletkezett, de közös lakásszövetkezeti tagságuk is. A közös szövetkezeti lakáshasználati jogot nem szünteti meg a házasságot felbontó ítélet. A válóperben hozott ítélet jogerőre emelkedése után azonban bármelyikük egy újabb keresetet adhat be, hogy a bíróság szüntesse meg közös lakás- használati jogukat. A bíróság az ítéletben elsősorban a közös lakás- használati jog megszüntetéséről dönt, eldönti azonban azt a kérdést is, hogy a továbbiakban melyikük használja majd a lakásszövetkezet tagjaként a lakást (az ítélet megszünteti a közös lakásszövetkezeti tagságot is!). A lakásért folyó perben nem irányadó tehát az, hogy ki törleszti a kölcsönt, melyet a szövetkezeti tagrész kifizetésére vettek fel. A szövetkezeti tagrészt (maradék értékét) a bíróság a házastársak osztatlan közös tulajdonának megosztásánál veszi majd figyelembe A bíróság annak a kérdésnek eldöntésekor, hogy melyikük marad a lakásban, melyiküknek marad meg a lakásszövetkezeti tagsági viszonya, köteles egyebek közt figyelembe venni a lakásszövetkezet álláspontját, azt, ki hogyan járult hozzá a szövetkezeti lakás megszerzéséhez és főleg a kiskorú gyermek érdekeit - ami a bíróságok gyakorlatában általában azt jelenti, hogy a lakást annak a házastársnak juttatják, akire a gyermekek gondozásának és nevelésének nagyobbik terhe hárul. A közös lakáshasználati jog megszüntetése azonban nem jelenti azt, hogy a férje (amennyiben öt kötelezi a lakás elhagyására) azonnal köteles lesz a lakásból távozni. Az ö lakáshasználati joga véglegesen csak akkor szűnik meg, ha a nemzeti bizottságtól pótlakást kap, esetleg pótelhelyezést biztosítanak számára. Táppénz és fizetetlen szabadság T. Z: 1986 augusztusában két hónap fizetetlen szabadságot kértem munkáltatómtól. Szeptemberben súlyosan megbetegedtem. Azt szeretném tudni, jogosult vagyok-e táppénzre? A táppénz a munkabért helyettesítő juttatás. Ezért csupán azokra a napokra jár, melyeken munkabérre vagy munkabér-megtérítésre lett volna jogigénye. A fizetetlen szabadsága alatt azonban nem kellett volna dolgoznia, erre az időre munkabér sem járt önnek, ezért a fizetetlen szabadsága idejébe eső munkaképtelensége napjaira táppénz sem jár önnek (anyagi vesztesége, kereset-kiesése nem volt megbetegedésével kapcsolatban). Ha viszont a két havi fizetetlen szabadsága letelte után még mindig munkaképtelen beteg lesz, jogigénye keletkezik táppénzre attól az időponttól, amikor munkába kellett volna lépnie. Megváltozott körülmények F. V.: Hét éve váltam el a feleségemtől, aki a közös gyermekünkről gondoskodik a bírósági döntés értelmében A gyermekre havonta 500 korona tartásdíjat fizetek. Nemrég baleset ért, s hamarosan rokkantsági nyugdíjba helyeznek. A nyugdíjam kb. 1700 korona lesz. A havi jövedelmem jelentősen csökken, illetve csökkent már mióta táppénzen vagyok. Ezért szeretném tudni, van-e lehetőségem a tartásdíj csökkentésére, hiszen valamiből nekem is meg kell élnem. A megváltozott körülmények alapján (azaz rokkanttá nyilvánítása, illetve jövedelme csökkenése alapján) jogában áll az illetékes járásbíróságra fordulni azzal az indítvánnyal, hogy mérsékeljék tartási kötelezettségét. Igaz, a tartási kötelezettség megállapításánál a bíróságok nem csupán a tartásra kötelezett kereseti, jövedelmi viszonyait és lehetőségeit veszi figyelembe, hanem a jogosult, a gyermek szükségleteit is. Külföldi állampolgár öröklése B. F.: Az egyik gyermekem Magyarországon él, s nemrég megkapta a magyar állampolgárságot. Ezzel kapcsolatban szeretném megérdeklődni, örökölhet-e majd szülei után, esetleg végrendelkezhetünk-e javára? Az állampolgárság és az öröklés között csak a legkivételesebb esetekben keletkezik valamiféle összefüggés. A Polgári Törvénykönyv csak „örökösről" beszél, s a csehszlovák jogrend nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely szerint örökös csak csehszlovák állampolgár lehetne. Az örökséget tehát az idegen állampolgár, esetleg ha a devizajog szabályait nézzük, devizakülföldi is megszerzi, ha a csehszlovák Ptk szerint örökös. A devizajog szabályait nem véletlenül említettük - ezek a rendelkezések ugyanis helyenként érintkeznek az öröklési joggal. így például a csehszlovák állampolgár, devizabelföldi jelenteni köteles azt, ha külföldön örökölt. Az örökséget általában mindenki visszautasíthatja, a külföldi örökség visszautasítása azonban csak akkor érvényes, ha a devizahatóság ezt engedélyezte. A végrendelkezés jogát viszont nem érintik a devizajog korlátozó rendelkezései, s így a csehszlovák devizahatóság beleegyezése nem szükséges olyan végrendelethez sem, melynek kedvezményezettje külföldi állampolgár, illetve devizakülföldi lenne s olyan végrendelethez sem, amely külföldön található vagyonról rendelkezik. (m-n.)
