Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)

1988-11-01 / 257. szám, kedd

Évzáró taggyűlés Leleszen A Vöröskereszt leleszi (Leles) alapszervezete megtartotta évzáró taggyűlését, amelyen értékelték a szervezet eddig végzett munkáját. Az elkövetkező évben még nagyobb figyelmet kell szentelni a tagság nö­velésének, politikai és egészségügyi előadások szervezésének, magá­nyos és beteg idős emberek segíté­sének - hangzott el a gyűlésen. A tagok vállalták még, hogy segítsé­get nyújtanak az új iskola építésé­ben, a zöldségbegyűjtésben, a zöld­övezet gondozásában is. Végezetül megválasztották az új vezetőségi ta­gokat, valamint az alapszervezet új elnökét. Terebesi Irén Segítik a rászorulókat Társadalmunk jelenlegi sokoldalú fejlődése megköveteli az emberről való szociális gondoskodás haté­konyságának fokozását. Sok az idős, beteg, egyedülálló, tehetetlen ember, akikről különféle objektív vagy szubjektív okok miatt a család nem képes gondoskodni. Ebben az esetben a társadalomra hárul min­den felelősség. A Vöröskereszt a Lévai (Levice) járásban az arra rászorulóknak első­sorban a szociális szolgáltatások­ban, a szociális és jogi tanácsadás­ban és az egészségügyi nevelésben nyújt segítséget A Vöröskereszt­tagok felkeresik a segítségre szoruló személyeket. Az egyéni látogatások honosodtak meg, melyeket 112 szakképzett szociális gondozó vé­gez. A községekben és a városok­ban évente több mint 1100 ilyen látogatást tesznek Jó eredménye­ket érnek el ezen a területen Orosz­kán (Pohronský Ruskov), Kozárov- cében, Nagysallón (Tekovské Lu- žany), Csekén (Čaka), Kuralon (Ku- ral'any), Sárón (Šárovce), Garam- györgyön (Jur nad Hronom), Ipoly­ságon (Šahy), stb. Fő feladatuk az önkéntes gondo­zószolgálat biztosítása. A Vöröske­reszt járási bizottsága ezen a téren nehézségekkel küzd, mivel orszá­gos viszonylatban a Lévai járásban él a legtöbb idős polgár. Kevés a nyugdíjasotthon, és összesen 212 gondozót tartanak nyilván. Az utóbbi években sikerült ebbe a munkába több fiatalt is bevonni. Szorosabb együttműködést fejtenek ki ezen a téren a SZISZ és a nőszövetség járási bizottságaival és alapszerve­zeteivel. Határozat született, hogy valamennyi alapszervezetnek egy vagy két gondozóval bővíteni kell sorait, akiket aztán a járási bizottság megfelelően felkészít. A járásban eredményes munkát végeznek a fiatalok egészségügyi őrjáratai, amelyek az időseknek be­vásárolnak, segítenek a háztartás­ban. Ábel Gábor Mintegy másfél évszázaddal ez­előtt 1849 au­gusztusában Lo­sonc (Lučenec) sorrendben har­madszor pusztult el. Az osztrák császár segítsé­gére érkező cári sereg kirabolta, majd felgyújtotta a várost. Sorsát az egyik legszebb épület, a reformá­tus templom sem kerülte el. A lako­soknak, a várost szerető emberek­nek köszönhetően a leégett épüle­tek maradványai gyorsan eltűntek, a város újjáépült. A már említett templom felépíté­sét 1850-ben építési választmány határozta el. Az egy évvel későbbről - 1851. május 3. - fennmaradt jegy­zőkönyv arról tudósít, hogy a temp­lom kriptájában értékes kincsre buk­kantak. A leletet, annak értékét felis­merő Kubinyi Ágoston javaslatára a budapesti Nemzeti Múzeumba jut­tatták el. A kincsekről, a losonci leletről sokáig nem volt semmi hír. Még a történetet jól ismerők is joggal hihették, hogy elveszett. Épp ezért volt öröm, s egyúttal meglepetés is, Honvédelmi sportnapot rendeztek Nagymagyaron (Zlaté Klasy) 150 versenyző részvételével. Az erőt, lendületet, ügyességet igénylő honvé­delmi számokban a nagymagyari SZISZ-szervezetet képviselő Zsig- mond Árpád, Kovács Zsolt és Gódány István összeállítású csapat (a felvételen) bizonyult a legjobbnak, s elnyerte a hnb elnökének vándor­serlegét. Méri István felvétele MEGKÉSVE, DE NEM KESON VÁLASZ EGY PANASZRA „Már kétszer jelentettem a Priem- kónál, hogy rosszak a gázkályhák, javítsák meg. Május 25-én azt mondták, legyek otthon 12 óráig, ne menjek sehova, amíg ki nem jönnek - írta szerkesztőségünkbe június 22-én keltezett levelében a naszvadi (Nesvady) Cserepes Vince. - Én vártam őket, de nem jöttek idáig sem a javítók, hanem levelet küldtek. Ne­kem nem levél kell, de az, aki meg­csinálja a kályhákat.“ Az említett levélben a hűtőkészü­lékeket és gázüzemelésű kályhákat javító komáromi (Komárno) vállalat visszaigazolta panaszosunk rende­lését. A Prieomkóba még június 28- án elküldtük olvasónk panaszlevelé­nek másolatát. Választ azonban csak azután kaptunk, miután szep­tember 27-én újból levélben fordul­tunk a vállalathoz. Ebből megtudtuk, hogy kózoen járásunkra a panaszt kivizsgálták, s a bejelentett hibát eltávolították. A Komáromi Járási Nemzeti Bizott­ság rendelete értelmében a gázkály­hák javítását 15 napon belül kell elvégezni. A javítóvállalat vezetősé­ge a nyári hónapokban előnyben részesítette a hűtőkészülékek javí­tására vonatkozó megrendeléseket, s így történt meg, hogy levélírónk megrendelésének 9 munkanapos késéssel tettek eleget, ami miatt saj­nálatukat fejezik ki. Annál is inkább, mivel az a céljuk, hogy közmegelé­gedésre végezzék a lakossági szol­gáltatásokat. Arról nincs szó a levél­ben, hogy miért kellett panaszo­sunknak az ígéret ellenére hiába várnia a javítókra. Azért elnézést kérnek, hogy az ügy elintézéséről megfeledkeztek értesíteni szerkesz­tőségünket. (fülöp) A szétvert homokozó Nem dicsekvésből mondom, de féléves kemény, fáradságos munká­val sikerült megteremtenem a SEM­MIT. Ugye, ismerős a lakótelepi kép: szétdobált deszkák, gerendák, drót­kötelek, cementbuckák, állványron­csok stb eldorádója, s közöttük a gyerekek. Ténferegnek, mert já- tékhelehetőség nincs, a lakótömb két oldalán autóút. Nosza, építsünk homokozót! Mi sem egyszerűbb! Egy ismerősöm földgyaluval el­egyengette a terepet, egy másik te­herautóval elvitte a fölösleges földet. KINCSEK hogy egy évvel ezelőtt a budapesti Nemzeti Múzeum Négy évszázad ékszerei című kiállításán néhány da­rabjuk újra látható volt. A losonci Csemadok-szervezet október elején megtartott műsorán többet is meg lehetett tudni Hajti Kolba Juditnak, a múzeum tudomá­nyos dolgozójának diavetítéssel egybekötött előadásából. A kincs megtalálásának történetét Böször­ményi István tanár ismertette. A templom restaurálását befejez­ték, a Nógrádi Múzeum tulajdonába került, s állandó kiállítását jelenleg állítják össze. A felvételen a kincsek egy ré­sze. Kép és szöveg: Puntigán József Hohó! - mondták a homokozót el­lenzők, nincs építkezési engedély! Megkérdeztük a lakókat, akarnak-e gyermekeiknek homokozót? Hu­szonötén helyeselték, négyen elle­nezték, egy tartózkodott. A Komáro­mi (Komárno) Városi Nemzeti Bi­zottságon a kérvény alapján készsé­gesen kiállították az építkezési en­gedélyt. Deszkát szereztünk, szegettünk, homokot hozattunk, lapátoltunk, azután az elégedett emberek moso­lyával néztük a gyerekek önfeledt játékát. Örömünk azonban kurta életű volt, mert a következő napon a kez­deményezést ellenző lakótársak szétverték és a földdel tették egyen­lővé a homokozót. Elkeseredtünk, fordultunk fűhöz- fához. A rombolók tettüket azzal in­dokolták, hogy a gyerekek homokot dobálnak a földszinti erkélyekre. Le­het, de én szívesen elvállalnám na­ponta az erkélyek lesöprését gyere­keink érdekében. Madarász Sándor Társadalmi összefogás Bátorkeszi (Vojnice) lakossága a Nemzeti Front illetékes szerveivel sikeresen teljesíti a nyolc kollektív és a 468 egyéni kötelezettségválla­lást, melynek értéke meghaladja az 1 millió 914 ezer koronát. Ezt az összeget háromnegyedév alatt 80 százalékban teljesítették, s to­vábbi akciókat szerveznek a felaján­lások teljesítésére. Társadalmi mun­kában a temető mellett autóparkolót építenek, és bekapcsolódnak a falu­szépítésbe. Besegítenek az iskolai étkezde és a szolgáltatások háza építésébe. Eddig a falufejlesztési akciókból a nyugdíjasklub, a kertba­rátok és a nőszövetség tagjai vették ki legaktívabban részüket. A Vörös­kereszt-szervezet a felvilágosító munkán kívül pótolhatatlan szolgá­latot tesz az önkéntes véradás meg­szervezésében. Krascsenics Géza Érvénytelen lakáscsere B. A.: Tavaly lakáscserére adtunk fel hirdetést. Háromszobás szövet­kezeti lakásban laktunk. Nem sokkal később jelentkezett is egy érdeklő­dő. Többször volt nálunk, megnézte a lakást és egyre csak sürgette a cserét. Végül elintéztük a lakás­cserével kapcsolatos hivatalos dol­gokat, mindenben megegyeztünk, aláírtuk a szerződést, s a különbö­zeiét kifizettük neki, sót még azon fölül is, amit kért. Fél évvel a csere után küldött egy felszólítást, hogy fizessünk neki 3000 koronát, külön­ben bíróságra ad. Kérem, adjanak tanácsot, kötelesek vagyunk-e fizet­ni, hiszen mindenben megegyez­tünk, s a szerződést alá is írtuk. Alapjába véve elképzelni sem tudjuk, milyen jogcímen követelhet cserepartnerük 3000 koronát, hisz ha szövetkezeti lakásokat cseréltek, a cseréről szóló megállapodásnak része kellett, hogy legyen a kölcsö­nös vagyoni igények rendezésé­ről szóló megállapodás. Az esetle­ges követeléseket ott kellett volna rögzíteni. Meg kell azonban mondanunk, hogy cserepartnerük követelése másodrendű ügy, s hogy a lakás­cseréről szóló megállapodásuk ér­vénytelen még akkor is, ha az illeté­kes szervek jóváhagyták. Levelében ugyanis azt írja, hogy a különbözetet kifizették (nyilván a szövetkezeti tagrészek maradék értékei közti kü- lönbözetről van szó), de „még azon fölül is, amit kért". A lakáscseréről szóló megállapodás ingyenes szer­ződés. Bármiféle indokolatlan előny, juttatás semmissé, érvénytelenné teszi, mivel az ilyen szerződés cél­zata ellenkezik a törvénnyel, illetve megkerüli a törvényt. Az ilyen ügye­ket pedig manapság nagyon szigo­rúan bírálják el. Büntetőjogi és pol­gári jogi szankciókat is érvényesíte­nek azokkal szemben, akik a lakás­cseréért indokolatlan anyagi előnyt kérnek. Ezzel kapcsolatban csupán a legfontosabb rendelkezéseket idéznénk. A Polgári Törvénykönyv 457. § (1) bekezdése szerint, ha érvénytelen a szerződés, a szerző­dő felek kötelesek egymásnak visz- szaadni mindazt, amit a szerződés alapján kaptak. A második bekezdés súlyosabb szankciót tartalmaz: „Ha a jogi ügylet (szerződés) azért ér­vénytelen, mert tartalma vagy célza­ta ellenkezik a törvénnyel vagy azt megkerüli, vagy sérti a társadalom érdekeit, a bíróság az ügyész javas­latára megállapíthatja, hogy az a tel­jesítés, melyet a törvényt tudatosan megszegő szerződő fél fogadott el, teljesen vagy részben az államra száll át... Az első bekezdésben em­lített kötelességet ez nem érinti.“ Ajándékozás T. Sz.: Két hónapja lakást cserél­tünk egy idős házaspárral. Otthagy­tak nekünk egyet s mást, aminek már nem tudják hasznát venni, de mi annál inkább. Ez az ajándékozás csak szóban történt, szerződést nem írtunk róla. Most mégis el akar­ják vinni ezeket a dolgokat, mivel a köztünk lévő viszony megromlott. Kötelesek vagyunk az ajándékot visszaadni? Az ajándékozás kétoldalú jogügy­let, szerződés, amely kötelezi mind­két felet, s az ajándékot csak a tör­vényben megállapított esetekben le­het visszakövetelni. Mielőtt rátér­nénk az ajándék visszakövetelésé­nek lehetőségeire, lássuk, milyen feltételekhez köti a törvény a szerző­dés érvényességét, a tulajdonjog át­ruházását. Először is az ajándéko­zás szerződéses jellegéből kifolyó­lag az egyik félnek fel kell ajánlania valamit, s a másiknak ezt el kell fogadnia. Ez megtörténhet bármi­lyen módon, amely nem hagy kétsé­get afelől, mit akartak a szerződő felek. Ezeket a körülményeket azon­ban egy esetleges jogvitában, per­ben önnek kellene bizonyítania. Nem feltétlenül szükséges az, hogy az ajándékozási szerződést írásban kössék meg, ám ilyenkor az egybehangzó akaratnyilvánításon kívül feltétlenül szükséges az aján­dék egyidejűleg történő átadása és átvétele. Ezzel fejeződik be a szer­ződéskötés folyamata. Az ajándék átvételével nemcsak a szerződés válik érvényessé, de a tulajdonjog is átszáll a megajándékozottra, az aján­dékozó az ajándékkal a tulajdonjogot is átadja. A leggyakrabban éppen az átadás ténye válik vitatottá. Az áta­dás alatt sokan csak a kézből-kézbe történő átadást értik, ami lehetséges egy könyv ajándékozásakor, ám gyakorlatilag elképzelhetetlen na­gyobb, vagy nehezebb tárgyak (pl. szekrény, személygépkocsi stb.) ajándékozása esetén. Az ajándék átadása ilyenkor megtörténhet egy olyan tárgy átadásával is, amely le­hetővé teszi az ajándék fölötti tény­leges tulajdonosi hatalom gyakorlá­sát. A legfelsőbb bíróság egyik dön­tése szerint személygépkocsi aján­dékozásánál ilyen tárgy lehet a sze­mélygépkocsi kulcsa, illetve a kocsi okmányai, ön a levelében nem em­líti, milyen tárgyak ajándékozásáról lenne szó, de alapjába véve elkép­zelhetőnek tartjuk, hogy az ajándé­kok átadása a lakáskulcs átadásával is megtörténhetett. Hangsúlyozzuk azonban, hogy az ajándékozással kapcsolatos szándékuk kinyilvánítá­sának és az átadásnak egyidejűleg kellett volna megtörténnie. A Polgári Törvénykönyv 407. § (2.) bek. sze­rint ugyanis, „az ajándékozási szer­ződést írásban kell megkötni, ha nem kerül sor az ajándékozással egyidejűleg a dolog átadására és átvételére.“ Egy esetleges perben természetesen ezeket a tényeket is önnek kellene bizonyítani. Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, ha a megajándékozott vele vagy családtagjaival szemben a szocialista együttélés szabályait durván sértő magatartást tanúsít (lásd. a Polgári Törvénykönyv 409. §). Ezt a jogát az ajándékozó a bíróságon is érvényesítheti. A szo­cialista együttélés szabályait durván sértő magatartásnak tekinthető pél­dául sértegetés, rágalmazás, fenye­getés, fizikai erőszak alkalmazása stb. Földhasználat B. T.: A szüleim halála után meg­örököltem a földjüket, melyet húsz éve az efsz használ, mivel beékelő­dött a szövetkezet földjei közé és akadályozta a nagyüzemi termelést. A szüleim cserébe az efsz-tól egy másik helyen kaptak földet. Az efsz elnöke szerint nem biztos, hogy jö­vőre is meghagyják számunkra ezt a földet, mert állítólag nincs rá jo­gunk, s eddig is csak a szövetkezet vezetőségének jóindulatából hasz­nálhattuk. Megjegyzem, a szüleim soha nem voltak efsz-tagok. Szeret­ném megtudni, miért ne lenne jogom használni azt a földet, melyet a szü­leim után örököltem (esetleg a he­lyette kiadott földet), hiszen az még­iscsak az én tulajdonomban van. Tulajdonképpen bizonyosnak ta­láljuk, hogy az ön tulajdonában levő földhöz az efsz-nek használati joga keletkezett, s hogy ön gyakorlatilag semmilyen módon sem érheti el, hogy ezt a földet, melynek formáli­san a tulajdonosa, a szövetkezet beleegyezése nélkül ismét használ­hassa. Az efsz-nek használati joga keletkezhetett már 20 évvel ezelőtt a vitatott földhöz, pl. a gazdasági­műszaki földrendezésről szóló, 47/1955. Tt. sz. kormányrendelet alapján. Ám ha nem is volt semmifé­le használati joga, úgy legkésőbb 1976. január elsején a 123/1975. Tt. sz. törvény 5. § (1.) bek. szerint ún. „a termelés biztosítására szolgáló használati joguk“ keletkezett. Az említett rendelkezés szerint haszná­lati jog illeti meg a mezőgazdasági szervezetet ahhoz a földhöz és más mezőgazdasági vagyonhoz, melyet a törvény hatálybalépésének napjá­val használt, még akkor is, ha addig jogcím nélkül haználta a földet. Vitás esetekben a jnb dönti el, keletke­zett-e a mezőgazdasági szervezet­nek ilyen joga. Említettük azonban a gazdasági-műszaki földrendezés­ről szóló kormányrendeletet. Ha en­nek alapján adták az önök földjét az efsz használatába, s kapták meg szülei az efsz-től azt a földet, melyet jelenleg ön használ, feltehetően ún. póthasználati joguk keletkezett. Ajánljuk, forduljon a földre vonatko­zó irataival ügyvédhez. (m-n.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents