Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)

1988-11-07 / 262. szám, hétfő

Mindig, mindenütt - sport! A Szovjetunióban az iskolások az oktatási programnak megfelelően hétéves koruktól kezdve ismerkednek a testneveléssel. Az alsó osztá­lyokban (az elsőtől a harmadikig) heti két kötelező testnevelési óra van. amelyeknek anyagát túlnyomórészt játékos jellegű foglalkozás alkotja. Az órákat vagy a tornateremben, vagy pedig a szabadban tartják. A későbbiekben egyre több versenyszerű elemet kapcsolnak be a prog­ramba: különféle váltók, gimnasztikái és akrobatikai elemek, sítúrák, kosár- és röplabda stb. szerepelnek a testnevelési órák műsorán. Egyre komolyabbá válik a felsőbb osztályokban a testnevelési és sportoktatás. Ide kívánkozik egy sta­tisztikai adat: a Szovjetunióban te­vékenykedő testnevelési szakem­berek 250 ezer fős táborából 120 ezren középiskolái testnevelő tanár­ként tevékenykednek. Az ő szakmai irányításuk alatt sajátítják el a serdü­lő korú fiatalok a különféle sportágak elemeit. Közülük sokan szabad ide­jükben különféle szakosztályokban sportolnak, amelyeket általában vagy a testnevelő tanár, vagy pedig a felső tagozatosok közül egy-egy különösen ügyes diák vezet. A sportági szakosztályokban készü­lő fiatalok aztán az iskola testneve­lési kollektívájában sportolnak tovább, sajátságos szovjeteket, ta­nácsokat hoznak létre, amelyek a testnevelótanár segítéségével megszervezik az iskolán kívüli sporttevékenységet, összeállítják az egyes sportágakban szereplő válo­gatott csapatokat. Ezek a válogatot­tak képviselik az iskolás kollektívá­kat a kerületi és városi versenyeken. A Szovjetunió általános iskolái­ban közel 100 ezer testnevelési kol­lektíva tevékenykedik, a tagok szá­ma meghaladja a 18 milliót. A gyer­mekek számára szervezett testne­velési és sportfoglalkozásoknak az a céljuk: fejlesszék a tanulók fizikai tulajdonságait, óvják egészségüket. Ha azonban egy kisfiú vagy kislány különleges tehetséget árul el egyik vagy másik sportágban, ha komo­lyan akar sportolni, a sportiskolák­ban foglalkoztatják tovább. Több mint 4 ezer sportiskola tevé­kenykedik a Szovjetunióban, mind­egyikük kitűnő létesítményekkel, jó minőségű felszerelésekkel és sport­szerekkel teszi lehetővé az eredmé­nyes felkészülést. Ha pedig ide So­roljuk még a nagyszerűen képzett szakembereket, (a sportiskolákban foglalkoztatott 30 ezer főfoglalkozá­sú edző közül 25 ezer rendelkezik közép- és felsőfokú szakképzett­séggel), képet nyerhetünk munkájuk hatásfokáról. Számos sportiskolát egy-egy sportágra szakosítanak, ilyenformán vannak külön atlétikai, torna stb. sportiskolák. Ezekben összesen több mint másfél millió fiatal ismerkedik a versenysporttal, készül a jövendő sikerekre. A szov­jet iskolák játékszerekkel, tornater­mekkel, sok helyen úszómedencé­vel, saját stadionokkal is rendel­keznek. A moszkvai Ifjú Pionírok Stadion­ja például kiválóan felszerelt sport­bázis. van labdarúgó-, atlétikai- és kerékpárpályája, számos csarnoka és játéktere. A belépés minden moszkvai fiatal számára díjtalan! Ahhoz, hogy a moszkvai pionírok versenyszerűen szerepeljenek eb­ben a stadionban semmilyen köve­telményeket nem kell teljesíteniük. Egyszerű orvosi engedély elegendő ahhoz, hogy bárki részt vegyen a kezdők számára hagyományosan Holnapután kerül sorra Dunaszerdahelyen (Dun. Streda) 13.30 órakor a DAC-Bayern München labdarúgó UEFA Kupa-mérkőzés visszavágójára. Felvételünk az első találkozón készült: Augenthaler (középen) elhúz két DAC-játékos, Simon (3-as számmal) és Pavlík között. (ČSTK-felvétele) megrendezett versenyeken. Ezeken a vetélkedőkön toborozzák az újon­cokat a stadion szakosztályai (atléti­kai, kerékpáros, tornász, akrobati­kai, gyors- és műkorcsolyázó). A moszkvai Ifjú Pionírok Stadion­ja a gyermekek tömegsportjának igazi paradicsoma. Itt folynak a fővá­ros leningrádi kerületébe tartozó is­kolák tanulóinak testnevelés órái, itt tevékenykednek egyes iskolai szak­osztályok is. Itt rendezik meg a kerü­leti, kerületek közötti, városi iskolás seregszemléket. Az iskolai szünidők alatt sport- és egészségfejlesztö csoportokat szerveznek azok szá­mára, akik valamilyen okból a fővá­rosban maradtak vakációra. Itt min­den segítséget megkapnak ahhoz, hogy*pihenjenek, játszanak, verse­nyezzenek. Gyakorlatilag az ország minden stadionja díjtalanul, ellenszolgál­tatás nélkül bocsátja létesítményeit az iskolások rendelkezésére. A leg­nagyobb komplex létesítményeket csak este adják át a felnőtteknek. Nappal, a különféle létesítmények és játékterek szakosztályokban sportolók, vagy testnevelés órán részt vevő gyermekek rendelkezésé­re állnak. Azok az iskolások, akik szerve­zetten készülnek és komolyan szán­dékoznak sportolni, erejüket és ügyességüket a különböző szintű versenyeken próbálhatják ki, az is­kolán belüli erőpróbáktól az össz- szövetségi seregszemlékig. A leg­nagyobb népszerűségnek az össz- szövetségi tornász seregszemlék (Olimpiai tavasz, Arany ősz), sífutó­versenyek, gyorskorcsolya-verse- nyek (Olimpiai hópelyhek), labdarú­gótornák (Bőrlabda) és jégkorong­versenyek, (Aranykorong) örven­denek. Ezek a minden évben lebonyolí­tásra kerülő versenyek sikerrel egé­szítik ki a hagyományos iskolás spartakiádokat, amelyeket két éven­ként rendeznek meg igen kiterjedt és változatos programmal. Az idei össz-szövetségi Iskolás Spartakiád döntőin több mint hétezer iskolás vett részt a 15 szövetségi köztársa­ság képviseletében. A szovjet iskolások össz-szövet­ségi Spartakiádján húsz sportágban rendeznek selejtezőket és döntőt, majdnem úgy, mint az olimpiákon. Ezért teljesen törvényszerűnek tűnt a versenyzők által választott jelszó is: „Köztünk vannak az olimpia résztvevői!“ Könnyen előfordulhat, hogy az iskolás spartakiád résztve­vői közül sokat viszontlátunk az olimpián a szovjet csapat tagjaként Csak azok az iskolások vehetnek részt a spartakiádon, akik az iskola­padban is jó eredményeket érnek el. (P-SZ) ’JL | Csak feketenyékiek játszanak az A-csapatban. Álló sor balról: Sár­kány (gyúró), Renczés (pénztáros-titkár), Szakolczi A., Varjú K., Molnár, Lukovics L., Székács, Varjú Z. (csapatkapitány), Lukovics J. (a sport- szervezet elnöke), Vágovics J. (csapatvezető). Alsó sor: Egri, Putyera J., Szakolczi B., Szilvási, Králik, Putyera Z., Varjú P., Bartalos. (Molnár György felvétele) Negyvenkét éves futballszeretet Ezerkilencszáznegyvenhattól működik sportegyesület Feketenyé­ken (čierna Voda). Tagjai akkortól napjainkig a futballszeretet vonzá­sában tevékenykednek. Immár negyvenkét éve. Emellett más sport­ág nem vert gyökeret az 1316 lélek­számú faluban. Pedig próbálkozá­sok voltak, de fellángolásnál többre egyikből sem tellett így maradt to­vábbra is a foci egyeduralma, ame­lyet máig sem sikerült megdönteni. De kinek is lenne érdeke? Mert hisz mindnyájan a pöttyös labdát szeretik. Már azok a játékospalánták is, akik nemegyszer reggeltől képe ­sek sorakozni az öltözők előtt, csak­hogy valahogy mezhez jussanak, s pályára léphessenek az aznapi meccsen. Ám mindig akad, aki nem öltheti magára a frissen mosott fel­szerelést. Egyszerűen csak azért, mert nincs több belőle. Ilyenkor ki­buggyannak a könnyek a szemek­ből, reményteljes tekintetek várnak az edzői ígéretre. Hátha legköze­lebb ... Igazságtalanság lenne hátat fordítani nekik, atlétikára, asztalite­niszre avagy karatéra buzdítani őket. Csak azért, hogy más sportág is legyen a faluban. Apasztaná ez a futball iránti természetes rajon­gást, s ki tudja, holnap, holnapután mit idézne elő. Idáig merészkedtem gondolata­immal a focizásra várakozók törté­neteit hallgatva, amikor Renczés László pénztáros-titkár a valóság fé­nyeinek világába próbál visszaka­lauzolni. Másfélszáz taglétszámú egyesü­letüknek 4 labdarúgócsapata van: felnőttek, ifjúságiak, diákok és öreg­fiúk. Ez utóbbiak az alapozó testne­velés szakosztályába besorolva az aktív sportolás utáni időszakban kifej­tett testmozgást népszerűsítik, mind gyakrabban. Aránylag fiatal gárda az A-csapat. Idén még nem, jövőre azonban megpályázzák a feljutást a járási bajnokság II. b osztályából. Hogy nagyobb legyen az élmény A Športfilm videokazettákkal siet a spartakiád-gyakoriatozók segítségére A sport, a mozgás egyre hódít, az emberek zöme megértette, mennyire fontos szerepe van a testedzésnek egészségünk megőrzésében. A sport népszerűsége egy-egy jól sikerült világ- verseny után érthetően még nagyobb, a szöuli olimpia sikerein fölbuzdulva főként a gyerekek közül sokan kezdtek el sportolni. Vidéket és a városokat járva tapasztaltuk a felnőttek köré­ben örvendetesen egyre nagyobb teret hódít a szabadidősport, főleg az ötévenként megren­dezett spartakiád közeledtével, amikor mindenütt és minden korosztályban rendszeres mozgáste­vékenységet jelent a bemutatók gyakorlása. Még élénken él emlékezetünkben az 1985-ös országos rendezvény; azóta három esztendő szállt el, ami egyben azt is jelenti: kezdődnek az 1990-es esemény előkészületei. A felkészülés kezdeti nehézségein igyekszik átsegíteni a Sportfilm, amelynek forgatócsoportja Václav Formánek rendező, valamint a drama­turg Táňa Jančárová irányításával videokazet­tákra játszotta föl a 16 bemutatót) (a Strahovon 17 lesz a katonákéval együtt). A spartakiád történetében először hívták segítségül a video­technikát, s tették ezt azzal a szándékkal, hogy a résztvevőd gyakorlatai még tökéletesebbek legyenek, emelkedjék a bemutatók színvonala, jobb benyomást érjenek el. A videotechnikának nagy hasznát vették az alkotók az egyes gyakorlatok összállításában is. A Športfilm forgatócsoportja mintegy 1000 részt­vevő közreműködésével fimre vette a gyakorla­tokat, s így az alkotók teljes képet kaptak az egészről, lehetőségük volt, hogy az élő kép alapján korrigálják az egyes részek hibáit. Mint megtudtuk, éltek is a lehetőséggel, rengeteg hibát fedeztek fel, a bemutatók felét átdolgozták menet közben. Ezzel a Športfilm dolgozóinak szerepe még nem ért véget, a járási bemutatókat ismét filmre veszik, hogy lássák a szervezők az összhatást, s amennyiben valahol még hiányér­zetük támad, kijavíthassák azt a strahovi sereg­szemle előtt. Táňa Jančárová és Jana Kolníková, a szlová­kiai stáb metodikusai elmondták, 3000 kazettát készítettek el, s az érdeklődők kedvéért közöljük, hogy áruk 200-400 korona között lesz. Nemcsak a Csehszlovák Testnevelési Szövetség, de az oktatásügy és a Honvédelmi Szövetség is rendel­kezik videokazettákkal. Mielőtt az érdeklődők megrohamoznák ezeket a szervezeteket, el­mondjuk, mi lesz a följátszott kazetták sorsa. A CSSZTSZ minden kerületi bizottságra két, járásira egy darabot küld - ingyen, ráadásul egy Oravan típusú hordozható tévékészüléket és egy képmagnót. Ez természetesen édeskevés, hi­szen egy-egy kerületben, járásban több iskola, egyesület, csoport készül; ezek levélben a Šport- filmhez fordulhatnak kérésükkel. Václav Formá­nek rendező ígéretet tett, hogy valamennyi meg­rendelésnek egy hónapon belül eleget tesznek. Nem így az egyéni megrendeléseknek, ilyen igényeket nem tudnak kielégíteni, mint mondták, csak 3000 a kazetták száma. Többen elégedet­lenkedtek is emiatt, megjegyezvén, ma már elég sok képmagnó található a családoknál is, így nyilván sok egyéni érdeklődőre is számíthattak volna. A Športfilm képviselői elmondták, kazetta­hiány miatt nem tudtak többet feljátszani. A sajtó- értekezleten megjelent kollégák közül valaki föl­vetette, egy-egy hosszú szalagot megvághattak volna, hisz így nagy része üresen maradt. Per­sze, erre senki nem gondolt... Az oktatók munkáját így is nagyban megköny- nyíti ez a hasznos segédeszköz, amelyen az egész gyakorlatot láthatják a tornászok, majd külön elemzik az egyes mozgáselemeket, bemu­tatják a gyakorlat során használt szereket, az ezekkel való bánásmód csínját-bínját. Az oktatók megállíthatják a szalagot, elemezhetik az egyes részeket, ráadásul hasznos tanácsokat kapnak maguktól az alkotóktól, hiszen valamennyi kazet­tán ők maguk kommentálják a történést. Az egyes gyakorlatok zenéjét természetesen külön magnószalag tartalmazza. Ezek felvételei az év végéig szintén elkészülnek. URBÁN KLÁRA Jelenleg a középmezőnyben he­lyezkednek el, ám tavasszal több lesz az otthoni mérkőzésük, így bíz­nak az előrelépésben. Tehetséges, saját nevelésű és helybeli fiatalokból tevődik össze a csapat. Felkészült­ségüket, akárcsak a diákokét Szé­kács Ferenc irányítja. Harmincas di­ákkerettel dolgozik. Belőle egy-egy mérkőzésre 22 gyereket választ ki, közülük 17 felszerelésbe öltözhet. A legfiatalabbaknál mármost a felju­tás a tét. Egyelőre ott vannak a leg­jobbak között, jó gólaránnyal. Az is előrelépés, hogy tavalyhoz képest az idén többen felkerültek az ificsa­patba, amelynek edzője Vágovics János. Sok fiatallal a járási II. osztály B csoportjának első négy helyezettje között tanyáznak. Volt a hetvenes évek derekán egy nagy fellángolása a feketenyéki fut- ballnak. A kerületi bajnokság I. B osztályában szerepeltek akkor. Hogy megismétlődhet-e ez a felju­tás, az ma még a jövő zenéje. Arra nézve pedig nagyon is reménykeltő a helyzet, a lépcsőzetes utánpótlás­nevelés fokozatosan meghozhatja a gyümölcsét. Időközben az érdeklődés sem csökkent a futball iránt. Akár két diákcsapatot is felállíthatnának, any- nyi az iskolás korú labdarúgócsemete. Mi vonzza ezeket a gyerekeket a pá­lyára? Állítólag a jó bánásmód, a közvetlen kapcsolatépítés. Bevált a kupamérkőzések megszervezése. Egyfelől játéklehetőséget biztosít, másfelől növeli a csapaton belüli rivalizálást. Idén június 6-án rendez­ték meg ezt a tornát. Miatta az A-csapat a bajnokiját délelőtt játszot­ta. Csak azért, hogy zavartalanul folyhasson le a délutáni mérkőzésso­rozat. Ilyet is ritkán hall, tapasztal az ember. Ahol ilyen gesztusra képesek, ott az ifi- és diákcsapat tekintélye is nagyobb, mint másutt. Renczés László dicséri a helyi alapiskolával kifejtett együttműködé­süket. Itt szerettetik meg a gyere­kekkel a testmozgást, innen indítják útjukra a falu majdani felnőtt sporto- lóit-labdarúgóit Ez az aranybányája a feketenyéki sportéletnek. Szép fekvésű, fákkal övezett fut- ballpályája van a falunak, lelátó nél­kül. Játéktere nagyon jó állapotban található. Látni a gondviselés nyo­mait rajta. Egyébként eléggé kihasz­nált. Itt talál mozgásteret magának mind a játszani vágyó fiatal, mind az edzéseket vállaló helyi labdarúgó, mivel edzőpályája nincs az egyesü­letnek. Magasabb osztályba került spor­tolójuk viszont igen. Pontosabban a falunak. Jankovics Attila a Duslo Šaľa A-csapatának kerettagja. Ki­rály Sándor és Kiss László az OSP Galanta I. ligás ökölvívócsapatá­nak a tagja. Ugyanitt másodedző Sárkány László. Büszkék rájuk Feketenyé­ken. Vasárnap délutánonként, ha otthon játszik a csapat, százan is kivonulnak a pálya szélére, hogy szorítsanak legjobbjaiknak, győze­lemre serkentsék őket. Amikor ott­hon marad a két bajnoki pont, a kö­zeli kocsmában még este kilenckor is vérmes vitákat szül egy-egy gól, parázs jelenet felidézése. Vereség esetén csendesebb a szurkolótábor. Mintha a következő sikerekre tarta­lékolná hangszálait. J. MÉSZÁROS KÁROLY

Next

/
Thumbnails
Contents