Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)
1988-11-07 / 262. szám, hétfő
Erős kapocs a barátság Banská Bystricában a sásovái lakótelep jobbára tíz-tizenkét szintes toronyházai között kanyarogva egyre meredekebb dombhátra kapaszkodik az Ondrej Klo.kočról elnevezett utca. Délelőttönként, amikor a városközpontból érkező autóbusz megállójától degeszre tömött táskáival elindul felfelé a postai kézbesítő, aligha irigyelheti valaki a foglalkozását. Az emelkedő és a sok-sok lépcsőjárás hamar szaporítani kezdi a lélegzetét-Gyakran magam is megsajnálom ót, mert már elég régen nincs olyan nap, hogy nekem ne hozna valamit - mutat ki a lakásablakából Ladislav Kalina nyugalmazott közgazdászmérnök, aki negyvennégy évvel ezelőtt A szlávok szabadságáért partizánosztag parancsnokaként harcolta végig a szlovák nemzeti felkelés dicső napjait. - Az újságokon, folyóiratokon, no meg persze a nyugdíjon kívül rendszeresen levelek, üdvözletek vagy egyéb küldemények jönnek címemre a családtagoktól, rokonoktól, egykori bajtársaktól, azok családjától, barátaimtól, ismerőseimtől. A nyugdíjba vonulásom óta még szélesebb körben ápolom a régi kapcsolatokat. A hatvankilenc éves házigazda íróasztalán katonás rendben sorakoznak a legutóbb érkezett levelek. A borítékok némelyike már címzésével, bélyegével is felkelti a figyelmet. Ezekre a szovjet posták valamelyikén nyomták rá a pecsétet.- Évtizedek óta igaz barátaim vannak a Szovjetunióban - emel ki találomra néhányat a megválaszo- landókból Ladislav Kalina. Mindegyiket tegnap-tegnapelőtt tette levél- szekrényébe a postás. A cirillbetűs oldalakon a partizánmozgaiom egykori szovjet tagjai küldik jókívánságaikat a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója alkalmából, egy másik lapon pedig örömteli családi eseményről, a moszkvai barát harmadik dédunokájának megszületéséről számolnak be a fényképet magyarázó sorok.,- A levelezésen kívül gyakori személyes találkozásokkal is erősítjük a harcokban edződött barátságunkat - készül mostani vendégét bemutatni a házigazda. - Ezúttal a partizánbrigádunk politikai biztosának a fia tölt el nálam tizenkét napot.-Jevgenyij Fedorovics Makarov vagyok - nyújt aztán kezet a másik kikötőben adtam postára a leveleimet. Már rengeteget tudtunk egymásról, amikor egy küldöttség tagjaként Szevasztopolba is ellátogatott Kalina elvtárs. Személyesen ott ismerkedtünk meg, majd tettünk kölcsönös ígéretet arra, hogy az első adódó alkalommal kettesben megyünk emlékidéző túrára a középszlovákiai hegyekbe Ígéretünk beváltásának idén érkezett el az ideje, A vendéglátó jó előre gondosan megszervezte a tizenkét napos programot. Banská Bystricában elsőnek a Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeumának tárlatát tekintették meg, hogy Jevgenyij Fedorovics Makarov teljesebb képet alkothasmindenáron folytatni akarta a harcot Elintézte, hogy Kijevbe utazhasson. Mivel ott senki sem ismene, eltitkolta a korábbi sebesülését és önkéntes szolgálatra jelentkezett az ukrán partizánmozgalom törzskaránál. Hamarosan hírszerzőnek képezték ki. Ezt a tudását a szlovákiai partizánegységek szervezésekor is kamatoztatta. Az emlékidézö túra következő állomásán, a Trangoška hegy egyik erdészházában édesapja két további bajtársa várta Jevgenyij Fedorovics Makarovot. A 69 éves Árpád Mikoviny és 61 éves öccse, Albert Mikáyíny így emlékezett az egykori politikai biztosra: hhhhoJhmH A Lomnistái völgyben Ladislav Kalina beszámolt vendégének az ejtőernyős partizánok földet érésének körülményeiről son magának a hazai ellenállási mozgalom eseményeiről. Másnap a Lomnistái völgy lett az úticél, ahol monumentális emlékmű jelzi az ejtőernyős partizánok földet érésének helyét.- Az én csoportom, melynek kezdetben hét szovjet és nyolc szlovák tagja volt, 1944 augusztus hatodikén este érkezett Szlovákia légterébe - kalauzolta ott vendégét Ladislav Kalina. - Az őrtüzek megpillantásakor a völgy fölött körözni kezdett a pilóta, mert akárhol nem ugorhatónk ki a gépből a hegyoldalakat borító fenyvesrengeteg. miatt Ugyanakkor a csoport szétszóródásának megelőzése érdekében a lehető legkisebb területre kelett leereszkednünk. Ezért egy-egy kör után legfeljebb csak ketten hagytuk el a gépet. Amikor aztán már mindPavlina Koreňová, a valašskái zeneiskola igazgatója köszöntötte a pedagógusok és tanulók nevében Makarov elvtársat (A szerző felvételei) ÚJ SZÚ 1988. XI. 7. szobában a Szevasztopolból meghívott nyugalmazott tengerészkapitány. - Már bejártam szinte az egész világot, de Csehszlovákiába csak most jutottam el, hogy felkeressem azokat a helyeket, ahol az édesapám harcolt a szlovák nemzeti felkelés idején. Ó másodszor már nem jöhetett el ide, mert nem sokkal a felszabadulás után belehalt a harcokban kapott fejsérülésébe. Jómagam még gyerek voltam akkor, de elhatároztam, hogy egyszer majd végigmegyek a győzelemig vezető útján, mert ezzel is tartozom az emlékének. A Szovjetunióban már mindenütt voltam, a szlovákiai harcterek pedig most kerülhetnek sorra. Ladislav Kalina címét az édesanyja hagyatékában találta meg Jevgenyij .Fedorovics Makarov. Rövidesen bemutatkozó levelet küldött Banská Bystricába, majd a válasz megérkezését követően egyre gyakrabban írt a hosszú hajóútjai szabad óráiban.- Sok idő telt el az első találkozásunkig - számolja később az éveket. - Tengerész koromban ritkán voltam otthon. Így mindig az éppen soros annyian szilárd talajt éreztünk a lábunk alatt, első feladatként összecsomagoltuk és gondosan elrejtettük az ejtőernyőket. Ebben, majd szinte minden másban segítségünkre voltak a helyi elvtársak, akik egymást váltva rendszeresen a jelzőtü- zeknél várták a légi úton küldött egyre újabb csoportokat és fegyverszállítmányokat. Ladislav Kalina csoportját a partizánmozgalom szervezésére képezték ki Ukrajnában. A parancsnok Kijevben ismerkedett meg Fedor Mi- chajlovics Makarovval.- A politikai biztosunk egy páncélosezred élén hacolt a háború kitörésétől 1943 tavaszáig, amikor telitalálat érte a tankját- meséli elvtársa és barátja történetét Ladislav Kalina. - A páncéltörő lövedék becsapódásakor ó maga is súlyos sérülést szenvedett az ütközetben. Kórházba került, hosszasan ápolták, de az orvosok több hónap elmúltával sem reménykedhettek a teljes felépülésében. Ezért végül hadirokkantnak nyilvánították, ami a Vörös Hadseregből való végleges leszerelését vonta maga után. Makarov viszont-Artúr testvérünkkel együtt, aki 1944 őszén elesett az itteni harcokban, mi csak közlegények voltunk a később Pjotr Alexejevics Voljan- szkij parancsnoksága alá került partizánosztagban. Ennek ellenére gyakran találkoztunk és többször el is beszélgettünk Makarov elvtárssal. Közvetlen, szerény, bajtárstiszteló és nagy műveltségű embernek ismertük. A bátorságával nekünk főleg a Valašská, a Horná Lehota, a Že- leznó és a Partizánska Lupča környéki harcokban mutatott példát. Utoljára Liptovský Mikuláš mellett láttuk, ahonnan tudomásunk szerint visszatért a Szovjetunióba. A szlovák nemzeti felkelés kitörésekor Valašskába helyezték át a partizánosztag paracsnokságát. Ma zeneiskola az emléktáblával jelölt épület. Pedagógusai és tanulói ünnepi műsort készítettek a sze- vasztopoli vendég tiszteletére Az előadását követő szívélyes légkörű beszélgetésen ott voltak az ellenállási mozgalom helyi résztvevői is.- Közülük negyvennégy évvel ezelőtt szintén többen kapcsolatba kerültek az édesapámmal - mutatja a találkozáskor feljegyzett neveket, címeket Jevgenyij Fedorovics Makarov. - Nagyon jólesett, hogy itt sem felejtették el a nevét. Vaiašská- ban, majd Čierny Balogban a helyi nemzeti bizottság tanácstagjain kívül a falu lakosságának nagy része is szeretettel köszöntött a művelődési házban. Az idősebb korosztály tagjaitól, akik szinte valamennyien bekapcsolódtak a partizánharcokba vagy a hegyekbe visszavonult ellenállók támogatásába, olyan történeteket is megismerhettem a felkelés idejéből, amelyekről még sehol sem olvashattam. Szintén örömmel nyugtáztam, hogy a közép-szlovákiai fiatalok komolyan érdeklődnek a ma már történelemnek számító események iránt. Három iskolába hívtak meg, ahol egymást érték a tanulók múltra vonatkozó kérdései. Természetesen a jelenről is sokat beszélgettünk, maid mindenütt megkértek arra, hogy segítsek kapcsolatot teremteni az itteni és a szevasz- topoli fiatalok között A közvetítői szerepet szívesen elvállaltam, hiszen örömteli munka az egymáshoz vezető mind újabb hidak építése. Ladislav Kalina a Chopokra és Táléba is elkalauzolta vendégét. Máshová viszont az idő rövidsége miatt már nem jutottak el.- Lesz még alkalmunk a folytatásra! - bizakodik a házigazda. - Jövő tavasszal én megyek el a Szovjetunióba, majd nyáron Banská Bystricában találkozunk ismét Jev- genyijjel és a családjával. Addig persze mind a ketten gondoskodunk arról, hogy ne maradjanak munka nélkül a levélhordó postások. LALO KÁROLY , Állami megrendelés a szovjet gazdaságban Új módszerek és a régi megközelítés A Szovjetunióban végbemenő re1 formfolyamatok nehézségei a szovjet újságolvasók körében a kérdések egész sorát váltják ki. Az olvasók részéről gyakori az igény az állami megrendelés fogalmának tisztázására. Ennek az az oka, hogy ez a kifejezés az utóbbi időszak egyik legvitatottabb fogalma. Megemlítjük, hogy a 19. országos pártkonferenci án is szó esett a fogalom elferdítéséről, és arról is, hogy az ezzel kapcsolatos figyelmeztető jeleket nem vették időben figyelembe. Ennek alapján a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elrendelte az elkövetkezendő két évre az állami megrendelések csökkentését. Maga az állami megrendelés fogalma nem ismeretlen. Az olvasók korábban a kapitalista országok hadiipari komplexumaival kapcsolatban találkozhattak vele. A vállalatok itt ugyanis állami megrendelés útján járulnak hozzá a hadsereg szükségleteinek kielégítéséhez, például az űrkutatás feladatainak megoldásában. Az állami megrendelés szétosztásának mechanizmusa a kapitalista országokban csak néhány szakember számára ismeretes. A nyilvánosság erről csak akkor szerzett tudomást, amikor e téren különböző megvesztegetési botrányok kerültek nyilvánosságra (például a Lockheed, a Starfighter stb.). A megvesztegetésekre a vállalatok közötti előnyös beruházásokért folyó versengés folyamán került sor. A szó rossz hangzása ezért ne tévesszen meg bennünket, hiszen hasonló okok miatt fenntartások voltak olyan fogalmak használatával szemben is, mint a nyereség, az áru vagy a pénz fogalma a szocializmus keretén belül. A vezetés új Eszköze A szovjet irányítási modellben nem számolnak a konkrét feladatok további jelenlétével. Miközben a szovjet törvényhozás az eddigi értelemben használt kiemelt feladatokra gondolt - új megnevezés alatt -, a központi gazdaságirányítás ezen eszközének a megváltoztatásával is számolt. Az 1988-as gyakorlatban azonban ennek éppen az ellenkezője történt. Az állami vállalatról szóló szovjet törvény 10. cikkelyének (Tervezés), a 3. bekezdése tartalmazza nemcsak a kiindulási adatokat, amelyek a vállalati tervezés alapjául szolgálnak: ,,Az állami megrendelések az elsődleges társadalmi igények kielégítését szolgálják. A vállalatok kapják a termelési kapacitások üzembe helyezését követően, továbbá a központi állami beruházásból létesítendő szociális objektumok felépítésére, olyan termékek biztosítására, melyek nélkülözhetetlenek az országos szociális feladatok teljesítésénél, a tudományos és műszaki feladatok biztosításához, az állami védelmi rendszer kiépítéséhez, a gazdasági függetlenséghez és a mezőgazdasági termékek előállításához. Az állami megrendelést a vállalatnak a felettes szerv adja és pályázatok révén osztható szét; többségük a terv kötelező érvényű részét képezi. Az állami megrendelésnél meg kell jelölni a felek kölcsö-' nős felelősségét, a beruházóét és a kivitelezőét." Bírálatok Az év elejétől kezdve, amikor a Szovjetunióban a törvény hatályba lépett, és azóta a szovjet vállalatok 60 százaléka a teljes önelszámolás feltételei között tevékenykedik, bíráló vélemények hangzottak el ismert szovjet közgazdászok részéről. Szerintük a Szovjetunió Állami Tervbizottsága és a minisztériumok elferdítették ezt a rendelkezést, annak minden részletét, egyetlenegyet kivéve: az állami megrendeléseket a tervek magukban foglalják. A vállalatok termelési programjuk kisebbik hányadát állítják össze önállóan a tervezésnél: az energetikában 2,8 százalékban a vegyipar és erdészet területén 6,4 százalékban, a kohóiparban 7,9 százalékig, a gépiparnál mintegy 8,4 százalékban. A vállalatoknál az önálló tervezés csak olyan esetben érvényesülhet, amikor azt a központilag megszabott végtermékek biztosításához szükséges kooperáció megkívánja, vagy olyan feladatoknál, amelyek meghaladják a kapacitási lehetőségeket. Ilyen esetben az ágazaton belüli megrendelések kiküszöbölése a helyzetet nem javítaná. A tervek irányszámai, amelyek a vállalat számára csak tájékoztató jellegűek, az említett feladatok állami megrendelés címén történő kijelölése esetén tervutasítássá válnak. Nem véletlenül foglalkozott ezzel a Szovjetunió Kommunista Pártiának 19. országos konferenciája, amely hangsúlyozta a radikális gazdasági reformok szükségességét - összhangban a Szovjetunió Kommunista Pártja 1988 júniusi ülésének határozataival. Azok ugyanis feladatul tűzték ki e téren a bürokratikus ellenállás megszüntetését és a gazdasági mechanizmus reformjának további folytatását. A népgazdaság számára elsődleges a kereslet és a kapacitás egyensúlyának a biztosítása. Az ellentétek különféle eszközökkel oldhatók fel, mint pl. a behozatal, az áremelések révén történő fogyasztáskorlátozás, stb. Az állami megrendelések elvileg a kialakult irányítási rendszer egyik alapelemét képezik. Ahogyan Pjotr Bunyics hangsúlyozza, nélkülözhetetlenek a központi támogatással megvalósuló munkaerő-elosztás és -átcsoportosítás szempontjából. Erre támaszkodnak az egyes szakágazatok közötti és a nemzetközi egyezmények megvalósításánál, valamint a belső gazdasági viszonyok kulcskérdéseinek megoldásánál. Az állami megrendelésnek garantálnia kell a lakosság ingyenes gyógyszerellátását, az egészségügy anyagi alapjainak fejlesztését, a művelődést, az állami készletek biztosítását stb. Az állami megrendelésnek az össztermelésből 20-30 százalékkal kellene részesednie. Osszéhangolásról van szó Hogy az állami megrendelés teljesítse feladatát, - állapítja meg Fi- gurnov közgazdász - nem elég a tervezésben segítséget nyújtani, mivel az ilyen megoldás csak gátolná az új gazdasági mechanizmus előretörését. Az állami vállalatok tervezése szempontjából alapvető tényező a fogyasztó és a kereskedelem igénye. Ahol a kereslet és a kapacitás összhangban van, ott a vállalatok is könnyebben megegyeznek egymás között. A teljes önelszámolás feltételei mellett kölcsönös az érdekeltség. Egyetlen állami szerv sem ismerheti jobban a fogyasztónál, hogy neki mire van szüksége, mikor és milyen mennyiségben illetve minőségben. A fogyasztó közvetlen igénye tehát mindig alaposabban indokolt, mint az állami szervé, mivel a vállalat felelőssége az önelszámolás keretein belül a kitermelt eszközök révén érvényesül. Az 1988-as állami megrendelések gyakorlata arról tanúskodik, hogy az állami szervek dolgozói nem hittek abban, hogy az új közgazdasági eszközöket a vállalatok alkalmazni is fogják, s hogy a fogyasztók szükségleteinek mind tökéletesebb kielégítésére és a kapacitások maximális kihasználására fognak törekedni. Az ilyen hozzáállás - az állami szervek részéről - a Szovjetunióban 1988- ban szinte teljesen lehetetlenné tette a törvény alkalmazását, és a vállalatok az ígért önállóságot nem valósíthatták meg. A kirívóan nagy mennyiségű állami megrendelések feltételei mellett gyakori volt az igény, hogy azok teljesítésének biztosítására az összes szükséges anyagi forrásokat központilag szabják meg. Ez csak feltételezett megoldás lenne, ami visszavezetne az eszközök általános elosztásához, és ismét mindent egy konkrét kiemelt feladatba sűrítene. Az állami megrendelésektől nem várható a népgazdaság valamennyi gondjának a megoldása. Ezt az eszközt nem szabad sem bürokratiku- san kiforgatni, sem pedig a radikális gazdasági reformokat szolgáló többi eszköztől elszigetelni. Ezért ez év júliusában a Szovjetunió Miniszter- tanácsa jóváhagyta az állami megrendelések ideiglenes szabályait az 1988-1990-es évekre vonatkozóan. Ennek alapján arányuk 2-3-szoro- sával lesz kevesebb, miközben a termékskála 15 ezerről 1 ezerre csökken. Megrendelési joggal pedig csak a Szovjetunió Állami Tervbizottsága rendelkezik. MILOŠ ŠTÉPÁNEK
